Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-08 / 56. szám
HÍRLAP, 1994. március 8., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. <2 ■: M CO o I 2 C (0 §i s! o (/) 8 c 25 a) jí ao 3 C 2 £ 18 m 0 s 5® la E fll 0 Z !í L'S i* Egerbocsi telefonok Más környező községekkel együtt rövidesen Egerbocs is bekapcsolódhat a crossbar-telefonhálózatba. A Matáv ígérete szerint idén szeptemberre végeznek a fejlesztéssel, így 82 helybéli igénylő juthat vonalhoz, aminek fejében egy-egy családnak 45 ezer forintot kell fizetnie. Ifjúsági klub épül Hevesaranyoson Miután a régi ifjúsági klubba a könyvtár költözött Hevesaranyoson, egy új, hasonló célokat szolgáló létesítményt kíván építtetni — a helyi közhasznú munkásokkal — a község önkormányzata. A sportpályán, a sportöltöző mellett kap majd helyet a klub, amelyet októberre szeretnének beüzemelni. A beruházás összköltsége körülbelül egymillió forint. Közös gázprogram Öt szomszédos település — Bátor, Hevesaranyos, Egerbocs, Szűcs és Egercsehi — önkormányzata együttesen fáradozik a vezetékes gáz kiépítésén. A kivitelező, a Rekord kisszövetkezet az őszi fűtési szezonra elkészül a munkálatokkal, a hálózatra kötik a gáztársulásba belépetteket. Lakásonként ötvenezer forintot áldoznak az érintett falvakban a gázra. „A mi újságunk” A fenti elnevezés a siroki általános iskola lapját, pontosabban „időnként megjelenő irományát” takarja, amelynek legutóbbi száma a napokban jutott el szerkesztőségünkbe. Ebben olvasható például egy írás a meteorológiai kutyáról, kiderül továbbá, müyen az egészségügy humora, sokat ígér azután a „Sárgaság Sírokban” című cikk, ráadásul rejtvények is tarkítják az újságot. Siroki tárlat Borics József festőművész-tanár önálló kiállítására kerül sor március 10-től a siroki polgár- mesteri hivatal nagytermében. A tárlatot — amely március 20-ig látogatható — csütörtökön délután 5 órakor nyitják meg az érdeklődők jelenlétében. Nőnapi ünnepség A parádsasvári önkormányzat és a helyi üveggyár, a Párád Kristály Manufaktúra együtt rendezte meg a múlt héten pénteken a községben a nőnapi ünnepséget. Az eseménynek otthont adó kultúrházban körülbelül százötven hölgy előtt az általános iskolások adtak műsort, majd a népszerű énekes, Komár László lépett fel. Ünnepi köszöntőt Holló Henrik polgár- mester mondott. Biliárdverseny Pétervásárán A Fidesz Heves megyei kampányirodája szervezésében március 12-én rendhagyó versenyre kerül sor Pétervásárán. Mint a fiatal demokraták mozgósító felhívásából kiderül: ezúttal a biliárdtudásra számítanak a narancspártiak. Falugyűlés Tarnaleleszen Március 16-án, szerdán este hat órától falugyűlést tartanak Tarnaleleszen a művelődési házban. Az érdeklődők hallhatnak majd az önkormányzat tavalyi gazdálkodásáról, és az idei tervekről, elképzelésekről is. Csillogó kristályok — A konkurencia óriási, a piac érzékeny, s a hagyományos parádi dúsan metszett ólomkristályok mellett a divatot is követnünk kell, ami az üvegeknél is gyorsan változik. Először belső pályázatot írunk ki, a terveket megvitatjuk, utána kezdjük el gyakorlatban megvalósítani. Rengeteg mindenre kell figyelnünk, hiszen ahány ország, annyi Ízlésvilág, terítési- és italkultúra. — Említették, gyorsan változik a üvegdivat, sőt ezen a téren is van téli és nyári kollekció. Jelenleg milyen divat uralkodik az üvegek világában? A napokban ért haza Frankfurtból a parádsasvári Párád Kristály Manufaktúra Kft. kis csapata — tervezők, üzletkötők. Évente kétszer—tavasszal és őszszel — ebben a német városban sereglenek össze az üvegszakma képviselői, eladói és vásárlói a világ minden tájáról. Az Ambiente nevű szakvásáron évek óta jelen van a parádi üveggyár is gyönyörű ólomkristályival, festett üvegjeivel. De az idei bemutatkozás után tért haza a gyár csapata a leglelkesebben, és az üzletkötésben pedig a legtöbb kézzel fogható eredménnyel. A kis irodában félig kicsomagolt dobozok között találom Hídvégi Judith-ot a budapesti exportiroda üzletkötőjét és Első Józsefet, a gyár kereskedelmi osztályának vezetőjét. — Eddig valóban ez volt a legsikeresebb bemutatkozásunk — mondják. — Találkoztunk minden törzsvásárlónkkal, akiknek bemutattuk a hagyományos mellett az új választékunkat. És szerencsére sikerült új vevőket is megnyernünk poharainkkal, kancsóinkkal, vázáinkkal. — Hogyan készülnek fel egy ilyen megmérettetésre? ...és hagyományos metszett termékeikkel egyaránt sikert arattak a parádsasváriak Modern vonalú, festett... — Sláger az olvasztott színes üveg. Már két éve tartja magát a kék és a zöld szín, de most fel fogja váltani a piros és a sárga. Úgy tűnik, középpontba kerül ismét a hagyományos ólomkristály is. És ehhez jönnek még a különböző országok kívánságai: a japánok például megvesznek a kis virágokért. Az arabok szeretik a színes üveget, és azt, ha különféle színekben tobzódik a teríték. Az amerikaiak mindig a legutolsó módi szerint kérik, az ausztrálok pedig mindig az amerikaiakat utánozzák. — Mely országokba fogják ezentúl szállítani a parádi üveget? — Hagyományos partnereink, akiket ezúttal is megtartottuk Francia-, Olasz- és Spanyol- ország, Svájc, az USA, Japán és Ausztrália. Legújabban pedig Kolumbiával és Szaud-Arábiá- val kötöttünk üzletet, ahol ezután 80 áruházban terítik termékeinket. — Mik a közeljövő tervei? — Már most elkezdünk készülni az őszi frankfurti vásárra, nyáron pedig egy kicsit mesz- szebb is elmegyünk: júniusban Japánban veszünk részt egy hasonló szakmai vásáron. (sárközi) Amit ma víz borít, az recski föld? (Folytatás az 1. oldalról) De térjünk vissza az alapokhoz, tehát: szövetkezet és horgászok. Ámbár Juhász András úgy véli, ez sem pontos megközelítés, mivel információi vannak arról, hogy egy bizonyos csoport akarja megszerezni a tavat és környezetét, úgy, hogy onnan a szövetkezet és a horgászok is eltűnjenek. Három hónapon belül neveket is tud mondani, ígéri. Mindezt Csonka Gábor, a recski horgászegyesület tagja — akit Harcsa József szövetkezeti főkönyvelővel és Vahalcsik István földkiadó bizottsági elnökkel együtt meg hívott beszélgetésünkre Juhász András — azzal egészíti ki: 22-23 ember venné meg a környéket és a tavat. Egyébként több kísérlet is történt a megegyezésre a horgászokkal. Az első tavaly novemberben, amikor a szövetkezet egymillió forintos évi bérleti dijat kért, a horgászegyesület ellenben 140 ezer forintot ajánlott. Akkor a szövetkezet elnöke — saját bevallása szerint — „kicsit durva” volt, és felállt, otthagyta a tárgyalást, mondván, az ajánlat komolytalan. Decemberben került sor aztán a következő találkozóra: a tsz-javaslat az volt, hogy a HE legyen zárt, tehát ne vegyenek fel több tagot, s ha ez így lesz, akkor a szövetkezet biztosítja a horgászegyesületi tagoknak, hogy ingyen horgászhatnak a tavon. A napi horgászjegyek eladásából származó bevétel viszont illesse a szövetkezetei, s az ennek a pénznek a negyven százalékát — de minimum 500 ezer forintot — haltelepítésre költi. Dűlőre jutni ezúttal sem sikerült. Jött azonban a szövetkezethez egy idézés a vagyonátadó bizottságtól, miszerint a recski önkormányzat magáénak kívánná tudni a Búzásvölgyi tavat, úgyhogy a kezelő, magyarán a szövetkezet képviselői szíveskedjenek a tárgyaláson megjelenni. Jogcíme viszont erre a recski önkormányzatnak Juhász András szerint nincsen, a tó tudniillik nem állami tulajdon, ilyenformán az önkormányzat nem követelheti a vagyonátadó bizottságtól, ami állami tulajdonokkal rendelkezhet csupán. A szövetkezet most várja az értesítést a vagyonátadó bizottságtól, s amint az megjön, akkor lépni fognak, vagyis, ha kell, bírósághoz fordulnak, kilátásaik pedig — állítja az elnök — nem rosszak, mivel a bérleti szerződést időben és megfelelő indokkal mondták fel. És Juhász András kéri a horgászokat: a szövetkezetét is vegyék figyelembe, nehéz a gazdasági helyzet, minden árbevételre szükségük van Szajlán. Amúgy jóindulatáról biztosítja az egyesületet: kizárni a tóról a szövetkezet nem akar senkit. Egy, a képet tarkító momentumot még nem említettünk: idén január másodikán a szövetkezet birtokba adás-vételi eljárás céljából a Búzásvölgyi tóhoz invitálta a horgászegyesület vezetőit, közülük viszont senki nem jelent meg ott. Ezt követően január 10-én a tsz saját halőröket küldött a tóhoz, amivel a HE szerint ténylegesen is birtokba vették azt, úgyhogy a horgászok kérelmet nyújtottak be a recski jegyzőhöz, hangsúlyozva: a szövetkezet birtokháborítást követett el, el kell tiltani a további jogsértéstől. A recski jegyző elfogultságra hivatkozva áttette az ügyet siroki kollégájához, aki azonban legutóbbi információink szerint még nem döntött. — A tsz-elnök korábbi ígérete ellenére a mai napig nem szállított a tóba hetvenezer forint értékű halat — mondja Kovács József, a recski horgászegyesület elnöke. — Ennyit ér tehát a szava, ennyit érnek az ajánlatai is. A második, decemberi találkozónkkor szó nem volt ingyenes horgászatról, hanem még a tagdíj , a személyenként évi 2200 forint hatvan százalékát is követelte. És ugyan miből telepítene halat? A két halőr bére elviszi az ösz- szes pénzt... Kovács József visszautasítja a fentebb írott feltételezést, miszerint nem is a horgászok, hanem egy bizonyos csoport akarja a tavat. A horgászegyesületnél senki sem jelentkezett ilyen, vételi szándékkal. Ha pedig per lesz, állnak elébe. Sőt, várják, hogy a tsz perelje be őket, öt évre kötötték a bérleti szerződést, a tsz indokolatlanul mondta fel azt. A horgászok több millió forint értékű munkát végeztek a tónál, rendbe tették a környezetét, és nem azért csinálták ezt, hogy most csak úgy levonuljanak. Recsken már közel kétezer aláírást gyűjtöttek álláspontjuk mellett, s támogatja őket az ön- kormányzat is. Támogatja ezenkívül a recski földrendező bizottság elnöke, Gál István is, aki állítja: azon a területen, ahol a tó fekszik, nincs szajlai föld. A kárpótlás ügyében egyébként ők is fellebbeztek volna az Országos Kárpótlási Hivatalhoz, szomorú viszont, hogy ilyen soká húzódik a megegyezés. A bizottsági elnök szerint emellett nem volna haszontalan elindítani a szétválást— hogy tehát Recsk ne tartozzon a szajlai szövetkezethez —, és erre lehetőség is lesz, ha a parlament elfogadja azt a törvénytervezetet, amiben az szerepel: ha az egy településen élő szövetkezeti tagok több mint fele ki kíván válni a közös, több községet átfogó szövetkezetből, akkor annak semmi akadálya, ez az arány elegendő. Rénes Marcell Megszavazták Párádon a költségvetést Megszűnik az iskola önállósága Az elmúlt héten arról adtunk hírt, hogy Párád képviselőtestülete nem szavazta meg a község költségvetését. A vitás kérdést az iskola gazdálkodásának formája váltotta ki. Az évek óta önállóan gazdálkodó intézményt a képviselők egy része az önkormányzathoz akarta kapcsolni mondván, így lehetne takarékoskodni és szemmel tartani az iskola egyre növekvő támogatási kérelmeit. A testület egy része akkor egy sikertelen szavazás után kivonult az ülésről. Szerdán összeültek ismét a képviselők. Vitájukat és a szavazás kimenetelét a parádiak népes tábora figyelte végig. Hiszen minden szülőt, de még nagyon sok nagyszülőt is izgat az oktatási intézmény sorsa, az, hogy milyen körülmények között tanulhatnak gyermekeik. Jut-e elegendő pénz az oktatás színvonalának megtartására, esetleg emelésére. A tapasztalat szerint a községet érintő nagyobb horderejű döntések kevesebb érdeklődőt vonzottak a három év alatt, mint az iskola körül kialakult helyzet és annak megoldása. Végül, Nagy Oszkár polgármester döntött úgy, hogy „elmozdul” eredeti álláspontjától, attól, hogy maradjon önálló az iskola gazdálkodása. Tette ezt azért — mint mondotta —, hogy legyen a községnek költségvetése. Végül is a képviselők a következőképpen határoztak a parádi iskola ügyében: Megszüntetik az iskola önálló gazdálkodását és az önkormányzathoz kapcsolják ez év szeptember 1-től. Viszont helyben hagyták az intézmény költségvetését, miszerint az iskola 18 millió 891 ezer forintból gazdálodhat az idén. (sj) Három szavazókor Önkormányzati ülés Pétervásárán Az elmúlt hét végén tartotta soron következő ülését Pétervá- sára önkormányzati képviselőtestülete. Ezúttal a szavazókörzetek kialakítása, illetve a szavazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztása szerepelt a plénum napirendjén. A körzetek esetében lényeges változás nem történt az előző választásokhoz képest: az állampolgárok idén májusban is három szavazókörben adhatják majd le voksaikat. A szavazatszedő bizottságok tagj ainak nagy része pedig már korábban, több alkalommal részt vett a választások lebonyolításában. Az „egyebek” elnevezéssel jelölt témák között Pál László polgármester azt a megállapodástervezetet ismertette, amely több önkormányzat összefogásával jött létre, s a kommunális hulladékok gyűjtésének, kezelésének, elhelyezésének leggazdaságosabb megvalósítására vonatkozik. Arról is szó esett, hogy a szemétszállítási díjakat sokan nem fizették ki a városban és a környező településeken: ez a kintlévőség a tavalyi év végén meghaladta a másfél millió forintot. A szolgáltatást egyébként a volt költség- vetési üzem utódja, a Pevik Kft. végzi, amelynek gazdaságos működésében az önkormányzat is érdekelt. A tartozás behajtására elhangzott néhány javaslat, de a megoldás lehetőségét természetesen a kft. vezetőségének kell megtalálnia, mert ilyen jellegű „hatósági” feladatot az önkormányzat nem vállalhat. Zay József A munkagépek Egerbocsra vonulnak Négy község fejlesztése Bátorban nemsokára befejezik a munkálatokat Bátor, Egerbocs, Szúcs és Hevesaranyos községek újabb fejlesztéssel bővülnek. A szennyvízcsatorna építésére 1992-ben írtak ki pályázatot, amit az egri Tengely-Közmű Kft. nyert el. A 153 millió forintos beruházás előkészületi munkálatai közel két évig tartottak, s a múlt év végén megkezdődtek a kivitelezési munkálatok. A szennyvíztelepet az Alterra Kft. építi meg, a községek közötti szakaszt, valamint a belterületi vezetékfektetést — Hevesaranyos kivételével- a Tengely-Közmű Kft készíti el. Jelenleg Bátor beleterületén dolgoznak a munkagépek. A falu lakói szerencsére ezúttal nincsenek kitéve olyan mértékű felfordulásnak, mint ami a gázvezeték fektetésekor jellemző volt. Az ásott árkokat és gödröket azonnal betemetik a munkagépekkel, s csak azután haladnak tovább a következő munkaterületre. Hetek kérdése, hogy Bátorban minden ház udvarára bevezessék a csöveket, s a munkások a gépekkel Egerbocs belterületére vonulnak. A pályázati kürás szerint 1995. végére kell elkészülnie a beruházásnak, de Szabó Sándor, a Tengely-Közmű Kft. ügyvezető igazgatója úgy tájékozttatta lapunkat, ha az önkormányzatok „bírják pénzzel” ez év végére is át tudják adni a szennyvízhálózatot. ✓ , 7'A A BUTORHAZ AJÁNLATA! Március 8-12-ig szekrénysorokból, kárpitozott ülőgarnitúrákból árengedményes vásárt tartunk. CSAK EGY HÉTIG! Eger, Pacsirta u. 3. Tel: 315-417 Nyitva: H-P 9-17-ig, Szó 9-12-ig. N ^
