Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-07 / 55. szám
10. HÍRLAP, 1994. március 7., hétfő ÁLLAMI VAfiTOKÍTGraÖKSÉf. Országos Érc- és Ásványbányák Hevesben is Vége a privatizációnak, kezdődik a végelszámolás Az ÁVÜ igazgatótanácsának jóváhagyásával március elsejétől megkezdődött az Országos Érc- és Ásványbányák végelszámolása. Erre azt követően kerülhetett sor, hogy a vállalat a terveknek megfelelően külföldi tőke bevonásával privatizálta társaságait, bevételéből csökkentette adósságterheit, sőt remény van a pozitív szaldóra. A könyv szerint 2 milliárd forint vagyonú OÉÁ-t milliárdok- ra nőtt hitelállománya miatt a csőd fenyegette. Az 1990-ben a vállalat élére került Nagy Sándor kapta feladatul, hogy oldja meg a kintlévőségei miatt a nyolcvanas évek közepétől még a folyamatos működéshez is rendszeres hitelfelvételre szoruló OÉÁ átalakítását és privatizációját. A példaértékű koncepció készítésekor abból indultak ki, ha az üzemek vagyonarányosan kapnak a cég adósságából, működőképtelenné válnak. A csődöt elkerülendő, az OÉÁ más taktikát választott, külföldi tőkebevonással kezdett társaságalapításba, és a bevételekből csökkentette a vállalat adósságterhét. Elsőként a pilis vörös vári dolomitbányára alapozott nemesvakolatokat gyártó üzemből 1990-ben 738 millió forint törzstőkével alapított Magyar Terranova GmbH., amit további üzemek követtek. A külföldi befektetők bevonásából származó privatizációs bevételből az OÉÁ — az ÁVÜ áldásával — fokozatosan dolgozta le a vállalat adósságát. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa az OÉÁ végelszámolásával egy időben döntött a privatizáció utolsó felvonásáról is. Ennek során az elfogadott E-hiteles konstrukciós pályázatokra tekintettel elvonta nyolc társaság összesen 544 millió forint névértékű állami tulajdonú üzletrészét. Az ezzel járó ÁVÜ-kezes- ségvállalás 270,8 millió forint. Az utolsó körben meghirdetett állami tulajdonú társasági üzletrészek mind elkeltek. Ä kft.-k közül háromra nem jött ajánlat, egynek eladását az alacsony árajánlat miatt nem hagyta jóvá az ÁVÜ, ezeket újra meghirdeti. Ezenkívül vannak eladható ingatlanok és bérlemények. Az előzetes számítások szerint ezek bőven fedezik a cég meglévő 170 és 180 millió forint közötti, döntő mértékben lejárt hitelek kamataiból származó adósságát, így a központi iroda tervezett elvonásának ellenértéke már csak ráadás, azaz garantálja a végelszámolás pozitív szaldóját. Magánosítás után, a boraik eredetvédelméért Az Egervin a tőzsdére készül Jelképes helyen, az egri Bormúzeumban találkoztak nemrég a megyeszékhely, valamint Tokaj érintett szakemberei. Azért jöttek össze, hogy bejárják azt a pincerendszert, amely a96-os Expo — várhatóan — egyik vidéki színhelye lesz. Megállapodtak ugyanis abban, hogy közösen pályáznak annak a parádésnak ígérkező borbemutatónak a megrendezéséért, amelyen a reprezentáns tokaji fehér és az egri vörös borokat állítják ki. A találkozó egyik érdekessége volt, amikor Dancz Pál az Egervin Borgazdaság Rt. vezérigazgatója a cég feladatairól, a magánosítás eredményeiről számolt be a résztvevőknek. Mint elmondta, a felszámolás sorsára jutott nagymúltú Eger-Mátravi- déki Borgazdasági Kombinát privatizációjára tavaly június 4-én került sor. Egy hazai befektetőkből álló csoport szerezte meg a többségi tulajdont. A céljuk az volt, hogy az egri, a mátraalji és a bükkaljai borvidéken új rangot és hitelt szerezzenek a szőlő- és bortermelésnek. Kiemelte, hogy az elmúlt néhány hónap alatt ma már az ország egyik legerősebb boripari részvénytársaságává lett újra az egri. Sikerült új piacokat teremteniük, és visz- szaadták az erőt, a hitet azoknak a termelőknek, akik korábban elvesztették azt. A privatizációt követően sikerült ismét bizalmat szerezniük a nemzetközi piacokon az egri boroknak. Ennek köszönhető, hogy a társaságnak Angliában, Németországban, Hollandiában és a skandináv államokban is vannak megrendelői. Ezen túlmenően az Egyesült Államokba és Kanadába is eljutnak a termékeik. Amerikában például olyan transznacionális céggel állnak kapcsolatban, mint a Pepsi Cola. így a kanadai és USA piacaira 50-100 ezer karton egri bort exportálnak. A vezérigazgató azt is kiemelte, hogy az említetteknek köszönhetően a tavalyi év második felében mintegy százezer hektó bort értékesítettek. Erre az esztendőre pedig 250 ezer hektoliter eladását tervezik. Bejelentette, hogy lényegében néhány hónap alatt megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek műszaki fejlesztéseket és szőlőtelepítéseket is lehetővé tesznek. A magánosítást követően minden erőfeszítésük arra irányul, hogy az Egri Bikavér hatékony eredet- védelmét elérjék. Lehetetlen ugyanis, hogy jelenleg a világon 8-10 féle bikavért hoznak forgalomba, miközben a szóvédjegy az Egervin Rt tulajdona. Ezért tartják fontosnak, hogy az Európai Közösséggelkötött eredetvédelmi egyezmény — a tokajihoz hasonlóan — az Egervin termékeire is érvényes lehessen. Legkésőbb év végéig nyilvános rész- vénykibocsájtást tervez a társaság, tőzsdei bevezetésre kerülnek a társaság értékpapírjai. Dancz Pál (képünk bal oldalán): — A jó bor iránt ma is érdeklődnek szerte a világban (Fotó: Mentusz Károly) A kisbefektetői vagyonkezelés jobb, mint az állami Interjú Csépi Lajossal, az ÁV Rt. vezérigazgatójával Csépi Lajos korábban az Állami Vagyonügynökség egyik felelős vezetője volt. Nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójává. Változik-e a vagyonkezelő holding privatizációs stratégiája? — kérdeztük az új vezetőtől. — Némi változás várható — mondta —, hiszen a privatizációért felelős miniszter azzal delegált az rt. igazgatóságába, hogy a szervezetnek nemcsak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tudatos „privatizátomak” kell lennie, vagyis meg kell találnunk az összhangot az ésszerű ütemű eladások, illetve a hatékony vagyonkezelés között. — Ez miért változás a korábbi stratégiához képest? — Azért, mert az ÁV Rt.-nek korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis hogy megőrizze és „följavítsa” a meglévő vagyont. Mostantól ami eladható, vagyis a kormány nem minősítette eladhatatlannak, azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befektetőket kell keresni, akik leveszik a vállunkról az állami vagyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remélem, nem kerül sok energiámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait. — Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is, hogy a kisbefektetők, a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészeknek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést? — Ezek az észrevételek részben jogosak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek a — ha úgy tetszik — botcsinálta tulajdonosok, mint az állami vagyonkezelők. Én azt gondolom, igen. Az igaz, hogy még náluk is jobbak, hozzáértőbbek a szakmai vagy intézményi befektetők, közöttük a magánbefektetőkre is gondolok, mert a folyamatosságot képviselik, nagyobb a felkészültségük, kialakult szervezetük van. Végül is az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői vagyonkezelés, mégis, ha ideális tulajdonosokat nem találunk, mert éppen nincsenek a piacon, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés. — Ha április elején elindítják a kisbefektetői részvényprogramot, akkor gondolom, némiképp módosul az ÁVÜ eladási politikája is. —Valóban némiképp más lesz a helyzet, mert eddig általában 51 százalék vagyonrészre kerestünk szakmai befektetőket, akik többségi joguk alapján voltak az irányítók. A KRP-program célja az, hogy a fennmaradó 49,35 vagy még kisebb százalék-vagyonrészre kisbefektetőket találjunk, mert ők a nagyok árnyékában hasznosan kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehetőség nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt vagy nincs saját induló tőkéjük. Ezzel a többlettel a kistulajdonosok részvételével részben oldhatjuk a privatizáció körül meglévő gyanakvásokat, másrészt elősegíthetjük a piac- gazdaság kialakulását. — Azokat a bizonyos gyanakvásokat nemcsak a helyi pletykák, híresztelések növelhetik, hanem ha azt olvassuk, hogy „ az Á V Rt. legyen átlátható szervezet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is. ” — Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfontosabb személyi döntések háttere a dolgok természeténél fogva zártkörű. Különben nemigen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz, és amelyeket egy több mint százfős apparátus készít elő. Már csak azért is, de egyébként is az ÁV Rt. munkáját a nyíltságnak és a nyitottságnak kell jellemeznie, és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt. sem közölheti a beérkező árajánlatokat és a versenyt minősítő feltételeket, mert ezzel saját üzletét rontaná. Minden testületi ülés után sajtótájékoztatót tartunk, és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk a pályázatok végeredményének közlésekor. Bakony Gaszt Rt.: A dolgozói részvényvásárlás mintája A Bakony Gaszt Rt. dolgozói mintaszerű kivásárlást hajtottak végre Veszprémben, ahol a társaság 52 millió 659 ezer forint névértékű részvénycsomagját 37 millió 327 ezer forintért vásárolhatta meg a cég dolgozóiból szervezett konzorcium — jelentette be Szabó Tamás privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter az adásvételi szerződés aláírása alkalmából, Veszprémben. A konzorcium által kifizetett vételár 500 ezer forint bánatpénzt, 12 millió 613 ezer forint értékű kárpótlási jegyet és 24 millió 214 ezer forint E-hitelt tartalmaz. A konzorciumban résztvevő Camill Bt. a részvények 38,6 százalékát, a Makié Bt. ugyancsak 38,6 százalékot, a többi dolgozó pedig együttesen 22,8 százalékot tudhat magáénak a szerződés aláírása után. A társaság 261 dolgozója a részvények 100 százalékára vonatkozó 80 százalékos árfolyamértékből 4 millió 800 ezer forint dolgozói kedvezményt kapott, így jött ki a végleges vételár. A társaság munkahelyi vendéglátással foglalkozik. Hálózati egységei Veszprém megyében bányák, gyárak és oktatási intézmények területén belül a munka- vállalók és diákok ellátását szolgálják. A cég saját vagyona 60 millió 510 ezer forint, a tevékenység jövedelemtermelő képessége alacsony, azonban az említett szolgáltatásokra tartós igény van. Az Állami Vagyonügynökség olyan befektetőt keresett, aki a jelenlegi tevékenységi kör és meglévő foglalkoztatottsági szint fenntartását garantálja. A pályázathoz mellékelt üzletpolitikai és foglalkoztatási terv maximálisan megfelelt a pályázati kiírás követelményeinek, így a társaság esetében nemcsak a megyei munkavállalók és diákok étkeztetése biztosított a továbbiakban, hanem a cég dolgozóinak munkahelye is — hangsúlyozta Szabó Tamás. Abc a privatizációhoz Átalakulási folyamat Az átalakulás során megszűnik az állami vállalat, és helyette létrejön egy kft. vagy egy rt., amely a megszűnő cég általános jogutódja. Ez azt jelenti, hogy átszáll rá a megszűnt állami vállalat valamennyi joga és kötelessége. Átkerülnek hozzá a vállalat tartozásai és kötelezettségei, így tehát a vállalat helyett a gazdasági társaság köteles helytállni. Hogy a hitelezők is tudjanak a változásról, az átalakulásról hozott döntést, az átalakulási tervet és a vagyonmérleg legfontosabb adatait a vállalat köteles közzétenni a Cégközlönyben, kétszer egymás után, legalább 15 napos időközzel. * Döntési jogkör: az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakulásáról az ÁVÜ, egyéb vállalatokról a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése dönt. Külső vállalkozók — bel-, külföldiek, jogi vagy természetes személyek — az átalakulás során vagy azután léphetnek be a privatizációba. Az átalakulás során jelentkezők vagyoni hozzájárulásával az eredeti vállalati vagyon kiegészül, és a külső vállalkozók lesznek a létrejövő gazdasági társaság részvényeinek (rt.) vagy üzletrésznek (kft.) tulajdonosai — mégpedig hozzájárulásaik arányában. Ha az átalakulás során külső vállalkozók nem vállalnak részesedést, akkor a vállalat eredeti vagyonával átalakul kft.-vé vagy rt.-vé: minden üzletrész, részvény az ÁVÜ-höz kerül, és az ÁVÜ értékesítheti azokat egyben vagy külön. Tallózás a lapokból Vizsgáznak a vállalatvezetők Menedzser-szerződéseket kötött az ÁVÜ a feljavítandó cégek vezetőivel a reorganizáció céljára. Az újabb megmérettetés a cégek privatizációs előkészítését szolgálja. (Népszabadság II. 08.) PM-közlemény az adóskonszolidációról A résztvevőknek március 10- ig kell beadni jelentkezésüket. A döntést meghatározott vállalati körben gyorsított eljárással hozzák meg. Valamennyi jelentkezőnek olyan reorganizációs tervet kell készítenie, amelynek alapján a cég hosszú távon is képes lesz jövedelmező gazdálkodásra — olvasható a PM közleményében. A külföld a legnagyobb befektető Az Állami Vagyonügynökség tavaly 77 milliárd 900 millió forintnyi bevételt könyvelhetett el, amiből 32,7 százalékot — 25,5 milliárd forintot — tett ki a devizáért való értékesítés. Az ÁVÜ készpénzbevétele összesen 43,2 milliárd forint volt. Kárpótlási jegyek fölhasználása 13 milliárd forintnyi, Egzisztencia-hitel igénybevételével pedig 21,7 milliárd forint értékű vagyont adott el az ÁVÜ. Eladandó milliárdok Az ÁV Rt. az idén 20 milliárd forintos vagyont értékesít. Elsőként — várhatóan tavaszszal — a Magyar Villamos Művek Rt. részvényeinek egy részét kínálja föl megvételre. Az rt. a villamosenergia-iparban 51 százalékos tulajdoni részt kíván megtartani. (FigyelőII. 03.) Az energia illetékesei Otto Majewski, a Byerwerk AG Konszern elnöke az IKM- ben Latorcai János miniszterrel folytatott megbeszéléseit követően elmondta, hogy a bajor konszern érdekelt a regionális áramszolgáltató vállalatok privatizációjában, másrészt intenzív kapcsolatot tart fenn a magyar regionális gázszolgáltatókkal — szintén magánosításukban való részvétel szándékával. (Pesti Hírlap II. 9.) Százmilliárdok forognak kockán Bakay Árpád, az ÁV Rt. elnökjelöltje a vele készített interjúban elmondta, hogy a társaságnál a vezérigazgatói és elnöki tiszt szétválasztása egyrészt a társaság működésének feltételeit közelíti az európai gyakorlathoz, másrészt kizárja a végrehajtó és döntéshozó pozíciók egyesítését. Az ÁV Rt. és az ÁVÜ összevonásának kérdéséről elmondta, hogy ennek törvényi akadálya van. Igaz ugyan, hogy az ÁV Rt. részvényeit a hatékony működés érdekében privatizálni kell, de bizonyos stratégiai iparágakból az állam nem vonul ki. (Pesti Hírlap II. 9.)
