Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-05-06 / 54. szám

8, HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1994, március 5-6., szombat - vasárnap Jajsza, kányalyuka, tehéntánc, eperesszó, lyukamán Szavakat eprészek... Rajongok a szép és régi sza­vakért, a nyelvi szépségek ra­gyogásáért, nagy bűvöletben ámuldozok és gyönyörködöm bennük. Szent borzongással el- zsongítanak. Eltűnt időkbe vág­tatok a szavak hátán, idők mé­lyeibe ereszkedem értük csak azért, hogy a beszéd, az írás megszíneződjék, s nehézzé le­gyen, mint borostyánvirágok il­lata, ami a fűszereket utánozza. Az elmerült, majd megtalált szavak, mint gyümölcsszemek, eprek és szamócák piros fejecs­kéi az erdei fák alatti borzas fű­szálak zöldjében, ékszerekként föltündökölnek. Olyanok ne­kem, mint a kőkoporsókban lelt magvak, az időtől tán megpör- kölődtek, de kertjeinkben kivi­rágozhatnak, sosem látott tü­neményes virágokat hajthat­nak... Tartsanak hát velem, jöjjenek szavakat eprészni... Erdőkendős, búbos hegyek (felettük cémafellegek...) Ilyen az én bújó falum, Balaton. „Vé­gek” faluja, Heves megyének a Borsoddal határos szélében fek­szik. Palócok lakják, csakis et­nikai okok miatt tartozott 1950-ig Borsod megye ózdi já­rásaihoz. A Bükk oldalából ki­buggyanó dombok ölelik körül, fogják közre. Hegyes vidék, nyi­roktalaj (vörös színű, kötött, képlékeny anyag) - e jellemzést minden településmonográfia fontosnak tartja megjegyezni róla. 13 ezer hektárt meghaladó határa (2292 kh) Borsodnádasd, Járdánháza, Szekresbükk, Bükkmogyorósd, Bükkszentmár- ton, Egercsehi stb. határaival érintkezik. Fölülső madártáv­latból alakja lapulevélből ron­gyosra tépdelt, fordított tenyér lenyomatát formálja. Közepén patak szeli ketté - az Eger-patak fő ága, - amely a falu felső ré­szén a Vajda-kútnál ered, bájos piciny völgyben, a Kispityi pá­linkájának elnevezett forrás­ból. Külső megjelenésre nem sok szépséget nyújt ez a táj. Kopasz, köves dombok, esőmosott ár­kokkal szaggatott hegyoldalak, vadkörtefákkal teleszórt sovány legelők, kaszáló, sátés, vizes ré­tek, hitvány posványok, kínosan művelt oldalas szántók egy­hangú egymásutánját mutatják a filmszerűen pergő képsorok... Ennek a tájnak a képe mégis úgy ivódott belém, mint a szép­ségnek, virágzó életnek, eleven­ségnek, színek tobzódásának a földje. Mert a természet mos­toha adakozásának hiányait mindenben pótolta az ember al­kotó fantáziája. Az ember: meg­jelenésével, szép szál, egyenes termetével, ferdén metszett - mongolos, tatáros szemének ra­gyogásával, beszédének ele­ven-szép ritmusával, dallamá­val, életörömével, praktikus, gyakorlati észjárásával. , Történetének nincsenek ér­dekes fejezetei. Említésre méltó lehet tán annyi csak, hogy a falu egyik részének a neve Kassa, annak okán, hogy az Eger-Ózd-Kassa kereskedelmi útvonal itt haladt át az 1800-as években. Monda is csak szór­ványokban fordul elő. Annyi például, hogy járt erre a hí­res-neves Drák vezér, s a patak­nál, a mederfalból felfakadt jó­ízű forráskútnál (Derak-kút) még a lovát is megitatta. Ugye, mily egetverően óriási(?) Nin­csenek kivételes népszokásai, és keleties pompájú népviselete sincs. Néhány dologban azonban mégis kivételesen egyedülálló Balaton. Színjátszásban verhe­tetlenek voltak, egy időben va­lóságos faluszínházat teremtet­tek itt. Kivált jeleskedtek olyan darabokban, amelyekben ki­bonthatták énektudásukat és ze­nei képességeiket. Éppígy utol­érhetetlenek nyelvi fantázia dolgában. Dús forrásai találhatók a nyelvi leleményeknek. A kép­zelt és költői világ eleven ötlete­inek. A helynévi anyag valóságos kincsestára a nyelvi ékkövek­nek. Tessék egy csokomyira való azokból, amiket kurta félál­momban eprésztem, s ébredés­kor egy kutyanyelvre, hosszú, keskeny papírlapra róttam: jajsza: ezzel az elnevezéssel tisztelték meg azt a régi temető­höz vezető utcarészt,- ahol fel- csapzott megannyi jajszó az el­hunyt, meghalt szeretteiket kí­sérve utolsó útjukon. Gyü- ker-fö: találó megnevezése an­nak a szakadékos, súvadásos erdőterületnek - a Csemelybe vivő út mentén -, ahol temérdek sokaságú fagyökeret mosott fel­színre az esőszakadásokkor le­zúdult víztömeg. A ragadozó madarak fészke- lési helyét is könnyebben meg­jegyezhettük a hangulatos és nyelvi telitalálat ürügyén: Ká­nyalyuka. Hosszú és alapos megfigye­lés eredményét jelöli a Pirki-ol- dal, ugyanis pirkadatkor ezt a dombot éri először a nap. Háló-lápában azt tapasztal­ták, hogy igen korán alkonyo- dik. Vadrózsáiról nyerte szép nevét a Rózsás-pallag. A rókák völgye: Ravaszlyuk. Bizonyos Kata asszony nem mindennapos erényeinek adóz­tak akkor, mikor a falusi név­adón két szántóföldet elválasztó határvonalnak, földcsíknak a Lökős Kata Mezsgyéje megne­vezést adták. Ugye, mennyivel hangzatosabb a színtelen és prózai gulyadelelőre a Tehén- tánc...! Ködös eredetű lett mára az ismeretlenségbe és elfeledésbe hullott, szépen hangzó Lyuka­mán gödre. A Fekete ember giidre elnevezés talán olyan rej­telmes-sejtelmes kilétű reme­tére utalhat, akivel gyermekeket is riogathattak. Legszebbnek érzem helyneveink sorában an­nak a határrésznek a megneve­zését, ahol gyermekkoromban magam is sokat és hosszan el­időztem. Olyan temérdek földi­eper termett e helyt, hogy ma­rokszám tömködtem magamba megunhatatlan az ízletes, szen­zációsan finom ízű gyümölcsö­ket. Itt csakis az eper levétől ma- szatos arccal és nedves szájról szakadhatott a szó, az Eperesz- szó... Hosszú listán sorolhatnám elő a csúf- és ragadványnevek extra-különlegességeit. Böngészetemből csak két, nyelvi ínyenceket is kielégítő példacsemege. Kormos neve­zetű az egész falu, de a „becsü­letes” ragadványnév (Bicsák, Birka, Becskereki, Bóta, Bera, Boto, Hóstyai, Pityi, Ragályi stb.) mellé pontosabb megkü­lönböztetésül az egyik asz- szonyra még csúfnevet is ra­gasztottak, emígy jelezve, hogy pontosan kiről is van szó: Po- satt (poshadt) Julcsa. Volt csúf­nevem nekem is, Shakespeare Keszeg ötletét is túlszárnyalva, egy magasra megnőtt gyomnö­vény népies nevét illesztették rám - Nyúlárnyék - nyurgult magasságom, sovány nyúlánk- ságom miatt... Pataky Dezső Megjelent a Hevesi Napló ez évi első száma Már kapható az újságárusok­nál a Hevesi Napló ez évi első száma. Megyénk irodalmi, közművelődési és szellemi kör­nyezetvédő folyóirata az indí­tása óta eltelt több mint három esztendő alatt megőrizte tárgyi­lagosságát, pártsemlegességét, s munkatársai, szerkesztői a jö­vőben is kizárólag az örök er­kölcsi regulákhoz igazodva munkálkodnak az olvasók mi­nél szélesebb körű, minél hig­gadtabb informálásáért, isme­retgyarapításáért. A változatos anyagból egy közérdekű tanulmány részletét publikáljuk. ✓ Elet az Univerzumban Az Univerzum az energia- áramlás helyi és pillanatnyi igé­nyeinek megfelelően mindig pontosan annyiféle kapcsolódó elemet (mutációt) hoz létre a há­lózat adott pontján, amennyire az energiafeldolgozás és továb­bítás ellátásához szükséges. Az áramlási és hálózati felté­telek folytonos változása miatt ez inkább egy optimumra való törekvés, s ez adja az Univerzum dinamikus jellegét. A változó feltételrendszerhez való állandó igazodás bizonyítéka az is, hogy a fajokon belül sem talá­lunk tökéletesen egyforma egyedeket. Nincs két egyforma fűszál, ember, sejt, de még atom, elektron, proton sem! Az élet maga a változás. Ha egy alrendszeren belül va­lamilyen zavar következtében a sokszínűség apadni kezd, az maga után vonja az energia- áramlás minőségi és mennyiségi változását is. A nagyobb lép­tékű rendszer az áramlás akadá­lyát igyekszik megszüntetni, a hiány pótlására új mutációkat hoz létre, s a hibás hálózati részt elszigeteli. Tehát nemcsak az energiaáram sűrűsége hat az át­alakítók számára, jellegére, de az összefüggés fordítva is érvé­nyes. A sokszínűség jótékony hatása az emberi gondolatokra is érvényes. Amire azonban fel­tétlenül ügyelni kell, hogy ezek egymással és az Univerzum egészével is megfelelő kapcso­latrendszerben legyenek, a há­lózat részévé váljanak. Az emberiségnek ugyanúgy illeszkednie kell környezetéhez, mint az egyénnek a társadalom­hoz. Az emberi társadalmon (fa­jon) belül is minél kiterjedtebb kapcsolatrendszere van valaki­nek, minél több ponton kötődik társadalmi környezetéhez, annál könnyebben boldogul. A na­gyobb közösségekben rejlő le­hetőségek a segítségére válnak. Ugyanígy a faj számára is segít­séget nyújt nagyobb környezete (a bioszféra), ha önmaga elszi­getelése helyett külső kapcso­latrendszerének ápolásán, szé­lesítésén fáradozik. Az élethez szükségszerűen a születés és a halál is hozzákapcsolódik. E két fogalom azonban gyökeresen eltér az élet jellegétől. Míg az élet az oszthatatlan egész, az univerzális energia folyamatos örvénylése, rendezett áramlása, addig a születés és a halál rela­tív, csak egy-egy hálózati elemre, alrendszerre értelmez­hető. Eggyel nagyobb léptékben (rendszerben) mindez az élet­működés (energiaátalakítás) fo­lyamatának részeként jelenik meg. Vegyük példaként egy fa ciklusát. Leveleinek, termésé­nek születése, elhullása a fa energiaátalakítói tevékenységé­nek szerves része. Ugyanakkor a fa születése-pusztulása az erdő élettevékenységében jelent hasonló funkciót. A születés és a halál szükségességét két alapvető indok magyarázza. Egyfelől az energiatovábbítás, -átalakítás fontos eszközeként az Univerzum energiaáramlá­sának alapelemei. Másfelől a hálózat alkalmazkodóképessé­gét biztosító tényezők. Az egyed születése és fejlődése so­rán, annak szervezetében fel­halmozódó energia a halál során jut tovább a kapcsolódó hálózati elemek számára. Ez a továbbító és átalakító mechanizmus ké­pezi az univerzális energiaör­vény jelentős részét. Az Univerzum hálózatának állandó változása biztosítja an­nak létét. A változás pedig megköveteli az alkotók alkal­mazkodási képességét. Ez két­féleképpen oldható meg. Vagy olyan univerzális elemek létre­hozásával, melyek minden le­hetséges feltételhez igazodni tudnak, vagy egyszerűbb ele­mekkel, melyek az alkalmazko­dóképességük határain túl el­pusztulnak, s helyüket megvál­tozott tulajdonságokkal rendel­kező mutációknak adják át. Az első variáns végtelenül bonyo­lult alkotókból álló viszonylag statikus hálózatot eredmé­nyezne, ami nem „gazdaságos” megoldás az Univerzum szá­mára, s idegen annak jellegétől is. A születés-halál-mutáció képlet egyszerűbb, nagyobb ru­galmasságot biztosít, s jól il­leszkedik az energiaáramlási feladatokhoz. Brezovits László A TELITALÁLAT 1 le m im 8m 3.[h 4.[n sm 6.[ 9.[X] 10. n 11. KI 12. [ Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „Olyan Magyarországot akarunk, ahol férfiak és nők egyenrangú tagjai a társadalomnak. Ennek érdekében az SZDSZ külön figyelmet fordít arra, hogy a nők csa­ládi és munkavállalói szerepének ötvözése nem jár­jon méltatlan hátrányokkal és tartós esélyegyenlőtlen­séggel. Csak ily módon élhetnek férfiak és nők kü­lönböző. de egymással nem szembenálló életet; csak ily módon tudnak férfiak és nők saját boldogulásukat keresve gyermekeik boldogságáról is gondoskodni.” SZDSZ ^ Castro lánya Ali Fernandez Revuelta, Castro törvénytelen lánya, hosszú évek szobafogsága után, elhagyta Kubát. Szőke parókában, elmasz­kírozva magát érkezett az USA-ba. Képünkön családjával még a kubai évek alatt. Mire tanít a Tao? Kétórás töprengés, tanulságokkal Február 23-án szellemi cse­mege várta az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szép­számú tagságát a dohánygyár kultúrtermében. A budapesti Életfa Egyesület képviseletében érkezett Bödő László arra vállalkozott, hogy megismerteti a-hallgatóságot a hajdanvolt kínaiak gondolko­dásmódjával, bölcsességével, sajátos hitvilágával. Már felkészülőben sejtettem: izgalmas találkozás vár ránk. Nem csalódtunk, mert az előadó mindjárt indításkor sokkhatást produkált. Mindnyájan meg­hökkentünk, s csak később jöt­tünk rá, hogy így tervezte, ezt akarta. Dicséret dukál neki, hi­szen mindnyájunkat vitatkozó töprengésre sarkallt. Riporter­ként, a nyilvános riport készítő- jeként csak megerősíthetem, hogy a pillanatnyi riadtság, el­lenállás, halk berzenkedés fo­kozatosan feloldódott, s egész­séges, termékeny disputa for­málódott. A hozzáértő - konkrét példák kapcsán - frappánsan igazolta: az általa kínált szellemi fűsze­rek hiánytalanul hatottak. Meditálhattunk magunkban, mérlegelhettük korábbi nézete­ink helyességét avagy téves vol­tát. Akadtak olyanok is, akik vállalták a jószándékú penge­váltást, utólag is köszönet érte, mert közbelépésük előrelendí­tette a társalgást. Egyszerűsítve, tömören fo­galmazva azt kellett elfogad­nunk, hogy az Úton - ez a Tao - egyesek előresietnek, mások lemaradnak, s kizárólag az lehet elégedett, kiegyensúlyozott, ha úgy tetszik, sikeres, aki megte­remti az egyensúlyt, azt az álla­potot, amelyre az egész Univer­zum törekszik, amely a Világ- egyetem működési elvének titka. Mi a teendő? A legcélravezetőbb az, ha önmagunkat vizsgáljuk, indula­tok nélkül elemezzük tetteinket, érzéseinket, reakcióinkat. Emellett hasznos, ha figyelünk azokra a jelzésekre, amelyek mindig mutatják azt, hogy hol tartunk, merre haladunk. Ha megszokjuk, hogy a minket ért bajokért, konfliktusokért, ütkö­zésekért kizárólag magunkat hibáztassuk, akkor már abban sincs semmi különös, hogy elfo­gadjuk: az egyes betegségeket is mi hívjuk be. Ebből következik, hogy rajtunk áll, hogy csődje­inkből mikor, hogyan, miként lábalunk ki. Sokakban maradtak kétsé­gek. Az összejövetel mégis ta­nulságok regimentjével gazda­gított bennünket. Kizökkentünk a megszokott kerékvágásból, s szemléletünk - bevallatlanul is - módosult, ámyalódott. Utóbb nemcsak kerestük, ha­nem meg is találtuk az analógi­ákat. Mint azt, hogy a keresz­ténység is efféleképp vélekedett a lét meghatározó vonásairól. Az a mindenkiben ott szuny- nyadó isteni szikra - a belső hang, a lelkiismeret - ugyanúgy iránytűt ad. Méghozzá kéretle­nül, viszonzást nem remélve, várva. Nincs ebben semmi kü­lönös, hiszen az emberiség kü­lönböző korszakaiban folyvást ugyanazt a Teremtőt, Istent ku­tatta, nyomozta. A különbség csak annyi, hogy a pillanatnyi műveltségi szinthez mérten ala­kította ki filozófiai, vallási rendszerét. Épp az azonosságok és az eltérések az izgatóak, az érdekesek, s azt nyomatékolják, hogy a válaszkérés ősi óhaj, s a feleletek sosem késnek. Érintőlegesen esett szó az ősi gyógymódokról, az akupresszú- ráról, az akupunktúráról, s szá­mos más, ma már nem vitatott eljárásról. S arról is, hogy ezek mögött milyen eszmei háttér rejlik. Az a tan, amelyből a megállapodottság, a béke fakad, amely bárki osztályrésze lehet, ha szakít földhözragadt, önző, haszonleső, pénzhajhász, em­bertelen alapállásával. Talán nehéz, de a jelenbeli áldozat a jövőben busásan ka­matozik. Mindenkinek. Pécsi István Az eszmecsere - a fenti egyesület szervezésével - foly­tatódik március 9-én, szerdán délután fél négytől az Egri Do­hánygyár kultúrtermében, ahol az előbbi tudósítás szerzője be­szélget a taoizmus képviselőjé­vel, aki gyakorlati kezelésmó­dokból is ízelítőt ad az érdeklő­dőknek. Az üzemi dolgozók térí­tés nélkül vehetnek részt a prog­ramon, az egyesületi tagok arc­képes igazolványukkal juthat­nak be a helyszínre, ahol újabb jelentkezéseket is elfogadnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom