Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-31 / 76. szám
---------i ___; — H ÍRLAP, 1994. március 31., csütörtök *5 OPEL ASTRA KÉNYELEM MINDEN MÉRTÉKBEN Astra és Astra között igényesség szempontjából nincs különbség. Vezető és vezető között viszont van. Ezért készül az Astra többféle karosszériaváltozatban. Hogy Ön választhasson, melyik felel meg legjobban az igényeinek. Márkakereskedésünk az alábbi kedvező lehetőségekkel áll az ügyfelek rendelkezésére: • Hitel 35% előleggeL Kezes és jövedelemigazolás nem szükséges, elegendő a személyi Igazolvány. • Opel-lízing kedvezménnyel, fedezet nélkül. • 1994. június 30-ig 10% kedvezmény orvosoknak. • Taxis vállalkozóknak 8% kedvezmény. Jk ______________________OPELe A Z ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE: AUTÓKOMPLEX KFT. 3300 EGER Mátyás klr. u. 37. Tel.: 36/324-922, 324-710 Fax: 36/324-208 — Csökkent az adósság Hiány helyett többlet Januárban a központi költségvetésben 8,5 milliárd forintos bevételi többlet keletkezett az eredetileg tervezett hiány helyett. Az első hónap költségvetési bevétele 127 milliárd forintot tett ki, s ebből a kiadások 118,5 milliárd forintot értek el. Minderről a Pénzügyminisztérium tájékoztatta az MTI-t. A költségvetés januári adataiból a gazdasági növekedést illetően még nem lehet következtetést levonni. A bevételi többlet alapvetően a Matáv privatizációjából jött létre. A költség- vetésbe ugyanis a múlt évi értékesítésből jelentős összeg az idén folyt be. Ez 28 milliárd forintos privatizációs bevételt és 6,2 milliárd forintos koncessziósdíj-bevételt jelent. A kiadásokon belül növekedett az államkötvények kamataira kifizetett összeg. Az adósságszolgálat januárban 20,9 milliárd forintot tett ki. Ez teljes egészében kamatkiadást jelent, mivel hitel- és kötvénytörlesztésre az első hónapban nem került sor. Ebből 10 milliárd forintot az államkötvények kamataira kellett fordítani. A kötvény- állomány jelenleg 452,7 milliárd forint. Mivel a költségvetés januárban szufficites volt, az adósság- állomány közel 10 milliárd forinttal csökkent. Ez elsősorban a kincstárjegyállomány visszaesését jelenti, miközben az államkötvények mennyisége tovább növekedett. Januárban tizenötmilliárd forint értékű, hároméves, változó kamatozású államkötvény került forgalomba. A kincstár- jegyek állománya 25 milliárd- dal lett kisebb. (MTI) Ismét emelkedett a létminimum Kevésbé nőttek az árak, mint tavaly Kedvező adatokat tartalmaz a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, amely a fogyasztói árak és a létminimum januári alakulását vette számba. Persze, ez a "kedvező" jelző viszonylagos, hiszen az árak az elmúlt hónapban is emelkedtek, legfeljebb a korábbiaknál kisebb ütemben. Különösen meggyőzőnek tűnik az összevetés a tavaly januári helyzettel. Az idén januárban ugyanis az előző hónaphoz képest 3,2 százalékkal nőttek meg a fogyasztói árak. Ez a növekedési ütem egy évvel korábban 6,8 százalékos volt. Ami pedig az éves összehasonlítást illeti: tizenkét hónap alatt akkor csaknem 26, legutóbb pedig 17 százalékkal nőtt az árszínvonal. Az idei év eleji árnövekedés tehát kevesebb mint a fele az egy évvel korábbinak, mivel a központi áremelések most szűke bb körűek voltak, mint tavaly januárban. Tegyük hozzá azonban, hogy ezen a szűkebb körön belül viszont érzékenyebben érintették az áremelkedések a korábbinál azokat, akik gyógyszert szednek, hiszen ezek árai a hivatalos számítás szerint átlagosan 45 százalékkal lettek magasabbak. Ehhez járult még, hogy a palackos gázért 15, a telefonért és a postai díjakért átlagosan csaknem 20, a televíziós előfizetésért pedig 53 százalékkal kell többet fizetni januártól. A januári áremelkedéseket a statisztikusok összességükben úgy értékelik, hogy azokban a piaci hatások mellett a forint leértékelése, valamint az érdekegyeztető bérmegállapodások következményei is kifejezésre jutnak. Ami az élelmiszer-árakat illeti, amelyeknek alakulása alapvetően meghatározza a családok életvitelét: az idén januárban hét százalékkal kúsztak feljebb a tej- és tejtermék-árak az egy hónappal korábbinál, a házon kívüli étkezés és az édességek 3-4 százaléknyit drágultak. Valamelyest kevesebbet kellett fizetni viszont a sertéshúsért, mint decemberben. Érdekes egyébként számba venni az alapvető élelmiszer- árak növekedését az elmúlt két esztendőben. Az idén januárban egy kiló kristálycukorért 44 helyett 81, egy kiló fehér kenyérért 25 helyett 54, egy liter tejért pedig 21 helyett 41 forintot kellett a boltban hagynunk. Nem tartozik ugyan az alapvető kiadások közé, de januárban egy hónap alatt nyolc százalékkal nőttek a társasházi közös költségek, átlagosan 11 százalékkal drágultak a színház- és hangverseny- jegyek, ugyanennyivel az újságok és a folyóiratok, 3—4 százalékkal pedig a javító szolgáltatások. A tartós fogyasztási cikkek ezúttal mindössze másfél százalékkal nőttek, a ruházati cikkek pedig összességükben nem drágultak. Alapfizetések: 100-360 ezer forint között Elkészült az új vezetői bérezés A vezetők javadalmazásának egységes rendjét kívánja kialakítani az állami tulajdonú vállalatoknál és társaságoknál Szabó Tamás jirivatizációs miniszter. Az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó cégek első számú vezetőinek bérezése új elveken alapuló rendszert dolgoztak ki. Figyelembe veszik az alaptőke, az árbevétel nagyságát, az export mutatóit, valamint a cég eredményességét. Az igazgatók, vezérigazgatók alapfizetését ennek megfelelően sorolják be, az úgynevezett iránybéreket 100-360 ezer forint közötti sávokban állapították meg. Ettől 10-30 százalékkal - a speciális körülményeket figyelembe véve - el is térhetnek. Az első számú vezetők eddigi 100-150 százalék közötti éves prémiumát 50 százalékban maximálják. Elképzelhető, hogy a menedzsereket az általuk vezetett cég részvényeinek megszerzési lehetőségével is ösztönzik. Az új bérezési rendszer szigorúan a teljesítményhez kötődik, és alapvetően az a célja, hogy rendet, biztonságot és átláthatóságot teremtsen a vállalatvezetők jelenleg meglehetősen széteső javadalmazási gyakorlatában - hangsúlyozta Szabó Tamás. Az első számú vezetők többsége számára ez nem jelent majd jövedelemcsökkenést, nem az a cél, hogy ne legyenek jól megfizetve. Jelenleg a nyugat-európai vezetői béreknek a tizedét keresik a magyar gazdasági vezetők, a cseh és a lengyel vállalatirányítók is jobban dotáltak. A társadalom értékítélete számára is elfogadhatóvá teszi a vezetői jövedelmeket az egységes rendszer, amit eddig a munka törvénykönyve és a társasági törvény keretei meglehetősen lazán szabályoztak. >lt: EN LEOJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS AMINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM^ á o C£ a a z Ui > a. Cl < z
