Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-28 / 73. szám
HÍRLAP, 1994. március 28., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. verseny Hagyományteremtő céllal — immár a második alkalommal — rendezi meg a hevesi „Tehetséges Gyermekekért Alapítvány” kuratóriuma és a 3. Számú Általános Iskola azt a kömyezetisme- reti versenyt, amelyre a város és a környező települések iskoláiból mintegy 20-25 ötödik osztályos kisdiákot várnak. Az április 1-jén délelőtt 9 órakor kezdődő versengés legjobbjai lexikont, környezetvédelmi tábori részvételt nyerhetnek. A legszebben beszélő tanulónak pedig Árvái Istvánná, helyi papír-írószer kereskedő ajánlott fel értékes jutalmat. Egészségnevelés és baleset-megelőzés Az oktatás-nevelés korszerűsítése érdekében a hevesi központi műhely kétrészes diasorozatot bocsát a környékbeli iskolák rendelkezésére. A Bencsik József tanár által összeállított filmek — Egészségnevelés és baleset-megelőzés, illetve A fólia vázas palántanevelés jelentősége és üzembe helyezése címmel — hasznos ismereteket nyújtanak a pedagógusoknak napi munkájukban. Kiss László tárlata Március 31-én, délután fél 4- kor nyílik meg a hevesi városi művelődési központban Kiss László zagyvaszántói rajz szakos tanár kiállítása. Az olajfestményeket bemutató művész a hatvani „Műhely Képzőművészeti Egyesület” alapító tagja. Alkotásaival szerepelt már — többek között — az „ART CAMP ’93” képzőművészeti táborban, s egy képét beválogatták a „IX. Arcok, sorsok” országos portrébi- ennáléra is. Eboltás Hevesen Az elkövetkezendő napokban kerül sor Hevesen az ebek veszettség elleni kötelező oltására. Mint a városi polgármesteri hivatal illetékesei közölték: március 29-én reggel 7-től 12 óráig a víztoronynál, míg délután 2 és 5 óra között a Dobó úton, a volt baromfipiacnál oltanak a szakemberek. Másnap — március 30-án — reggel 7-től 12 óráig az Alkotmány út végén, a vásártéren, délután 2 és 5 óra között pedig Pusztacsászon várják a kutyatartókat. Akik valamilyen oknál fogva ezekben az időpontokban nem tudják beoltatni négylábú kedvenceiket, azok április 5- én reggel 7 és délelőtt 10 óra között pótolhatják azt a víztoronynál. Új tanulmánymódszer-kísérlet Hevesen Az új oktatási törvény, valamint a készülő nemzeti alaptanterv — illetve a közalkalmazotti törvény körüli vita — a figyelem középpontjába helyezte az iskolát, s az ott folyó pedagógiai munkát. Ezért nem lehet közömbös, hogy a különféle politikai és ideológiai csatározások közepette, vagy annak ellenére hogyan tud megfelelni az intézmény a szülők egyre nagyobb elvárásainak. A hevesi 1. Sz. Általános Iskola nevelői kísérletet tettek az új gondolatok és módszerek átadására. Az tény, hogy még nagyobb a felelősség, de sokkal világosabban, mélyebben befolyásolják a gyermekeket, mint a hagyományos nevelési módszerekkel. Vajon milyen eszközök és lehetőségek, eljárások állnak rendelkezésre a tanítás, a tanulás segítése érdekében? — kérdeztük Kerek Lászlótól, az intézmény igazgatójától. — Iskolánkban mind a tehetséggondozásra, mind a tanulók felzárkóztatására nagy gondot fordítunk — kaptuk a tájékoztatást. — Tizenhat szakköri csoportban csaknem 200 tanuló tevékenykedik. Különösen népesek a számítástechnikai, a művészeti és a nyelvi szakkörök. A tanulók 83 százaléka napközis, az ott folyó munka is megfelelő feltételt biztosít az új módszerek eredményes megvalósításához. Az elsős tanulócsoportok iskolaotthonos rendszerben működnek, ezáltal nagyobb lehetőség van a tantárgyak arányos elosztására a nap folyamán. Lehetőség van arra is, hogy a nehezebb tantárgyak után pihentető szakasz következzék, a megtanított anyag rögzítéséhez helyben nyújtanak segítséget a nevelők. — Az oktatás mely területén nyújtanak többet e módszerekkel? Kerek László: „Szeretnénk, ha újabb és újabb iskolák vennék át ezt a módszert...” (Fotó: Perl Márton) — A gyengék felzárkóztatása, a jók teljesítményének növelése érdekében úgy gondoltuk, hogy a formai keretek adta lehetőségeken — szakkör, napközi, korrepetálás — túl a gyermekek tanulási tevékenységének növelésére fordítjuk az erőnket. — Mi a célja a kísérletnek? — Szeretnénk elsajátíttatni a gyermekekkel a minél alaposabb tanulás fortélyait. Az ötletet a budapesti Alternatív Gimnáziumtól vettük, munkánkat az általuk összeállított módszertani anyagra, tankönyvekre alapozzuk. Ebben az évben — a napközis szabadidős programok keretében — heti egy alkalommal megkezdtük a „ tanulás módszertana” tanítását. A tanév elején a tanítási órákon, az osztályfőnöki foglalkozáson szót ejtettünk az egyes tantárgyak lényeges tanulási módszereiről, a helyes tanulási szokásokról. Most a napközis foglalkozásokon a hetedik és nyolcadik osztályokban kerül sor az úgynevezett tanulás-módszertani tréningek beindítására. A foglalkozások előnye: a meglévő segédanyagok felhasználásával — kicsit játékos formában, kötetlen módon, de mégis a pedagógiai és a didaktikai szempontokat figyelembe véve — lehetőség nyílik a tanulók figyelmének, beszédkészségének, emlékezetének, olvasási, térlátási és konstrukciós készségének fejlesztésére. Az itt alkalmazott eljárások bizonyos önállóságot is igényelnek a tanulók részéről, ezért otthon szülői segédlettel vagy önállóan is alkalmazhatják a tanulók. — Milyenek az eddigi tapasztalatok? — Rendszeresen elemezzük munkánkat, s azt tapasztaljuk, hogy ez nem könnyű, de újszerűségénél fogva a tanulók nagy többségének vonzó. Ugyanakkor következetes, kitartó munkavégzésre ösztönöz, s fejleszti az önállóságot. Erőfeszítéseink örömforrása, hogy a napi munkánk során a tanulók képességeinek erősítésében vesszük nagy hasznát. S úgy látjuk, hogy jól fejleszti a tanulók analizáló-szin- tetizáló képességét. — Mely korosztálynak ajánlott ez a tréning? — Különösen hasznos lehet ez a módszer az általános iskolák nyolcadik osztályában, illetve a középiskolák első évfolyamain. — Lehetségesnek tartja-e a módszer széles körű elterjesztését? — Már most, a kísérletezés stádiumában több iskola — többek között a verpeléti — is ezzel a módszerrel dolgozik. Nem titkolt szándékunk: szeretnénk, ha újabb és újabb kísérletező kedvű iskolák élnének a lehetőséggel... — mondta végezetül Kerek László. —cseh— Gazdagyűlés Tarnamérán A polgármesteri hivatal rendezésében gazdafórumot tartottak a tarnamérai mezőgazdasági vállalkozóknak. Az összejövetelen mintegy ötvenen jelentek meg, ami azt bizonyítja, hogy az embereket érdekli a gazdaköri szerveződés, igény van a gazdálkodással összefüggő hasznos tudnivalókra. Megnyitójában Bencze László polgármester említést tett a térséget súlyosan érintő munkanélküliségről, továbbá a falusi ember megélhetési lehetőségeiről, amely tulajdonképpen a földdel való gazdálkodást jelenti. A meghívottak közül elsőként Nagy István, az OTP Bank hevesi fiókigazgatója tartott előadást. A mezőgazdasági vállalkozók kölcsönlehetőségei közül az egy éven belüli hitelről és a reorganizációs kamattámogatásról szólt. Részletesen ismertette a bank ezzel kapcsolatos szolgáltatásait, és a vállalkozók kötelezettségeit. Végül a pályázatok beadásával és elbírálásával kapcsolatos tudnivalókat ismertette. A felvetődő kérdések megválaszolása után Székely Ferenc, a gazdakörök megyei elnöke következett, aki némi nosztalgiázással kezdte beszédét: — Nagy hagyományokkal rendelkező és sokakat érintő szerveződés volt annak idején a gazdaköri mozgalom és az ezzel párhuzamosan működő Han- gya-szövetkezeti hálózat. Ezeket kell — természetesen a mai kor követelményeinek megfelelően — újjáalakítani. Az öregekben még ma is megvan a föld szerete- te, ami sajnos a fiatalokból hiányzik. Áz idősebb generáció tudja, hogy a föld értéket képvisel, nem szabad elkótyavetyélni. Okszerű és célszerű gazdálkodást kell folytatni, a pénzszórás helyett meggondoltan és szakszerűen kell gazdálkodni. A gazdakörök feladata itt kezdődik: meg kell szervezni a termelést és az értékesítést, s a gazdákat képezni kell. Helyi feldolgozókra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az előállított termékek közvetítők nélkül jussanak a vevőkhöz... Élénk vita és sok hozzászólás követte a gazdaköri elnök előadását, majd a jelenlévők is a szövetkezés mellett voksoltak, de a múlt tapasztalataiból okulva kételkedve beszéltek a jövő lehetőségeiről. A március 1-jén hivatalba lépett — s Boconád, Tarnabod, Tárnáméra és Tarnazsadány ügyeiért felelős — falugazdász, Zsákai Lajos pedig a következőket mondta elképzeléseiről. — A feladatom az, hogy az FM megyei hivatala és a termelők között a kapocs szerepét tölt- sem be. Munkám, hogy szaktanácsadással segítsem a vállalkozókat, részt vállaljak a termelési szerződések megkötésében és a piacorientált termelés elősegítésében... Remélem, bizalommal lesznek irántam, és problémáikkal felkeresnek. Tarnamérán minden kedden 13 és 16 óra között tartok fogadóórát a polgármesteri hivatalban. A fórum befejezéseként megalakult a helyi gazdakör. fíódi Csaba Megérkeztek Pélyre a munkagépek Elkezdődött a jászkiséri űt építése Pély „zsákutcás” falunak számít, hiszen csak földút köti a megye legdélibb települését Jász- Nagykun-Szolnok megyével és a szomszédos helységgel, Jászki- sérrel. Ez a földút azonban ősztől tavaszig és az esős napokon járhatatlan. Keletről a Tisza határolja a községet, hídon pedig Kiskörénél lehet átkelni a folyón a szomszéd megyébe. Egy kövesút építésének gondolata már a század első éveiben felvetődött. ígért segítséget a környék hajdani földbirtokosa, választási kortesbeszédében az egykori képviselő, az ígéretek azonban nem váltak valóra. Majd közbejött a II. világháború, és pénzhiányra hivatkozva elvetették az építés gondolatát. Most azonban remény van arra, hogy a település régi vágya teljesül. A minap megjelentek az első munkagépek a faluban, földgyaluval és erőgépekkel megkezdték az út nyomvonala mentén a talajegyengetést. A tervek szerint aszfalttal borított, hat méter széles, 11 kilométer hosszú út köti majd össze a települést Jászkisérrel és Jász-Nagy- kun-Szolnok megyével. Az építkezés mindkét irányból folyik, s szeptemberre tervezik az út átadását. Az átmenő forgalommal Pély is bekapcsolódik az ország közúti vérkeringésébe. Akik a Jászságból kívánják felkeresni Kiskörét, a Tisza-tót és üdülőkörzetét, azoknak nem kell majd Jászapátinak, Hevesnek és Heves- vezekénynek kerülniük. Az útvonal mintegy 30-40 kilométerrel lesz így rövidebb. Az építés teljes költsége — az előzetes számítások szerint — meghaladja a 200 millió forintot. A község a munkálatok indulása előtt a szükséges és előzetes tennivalókat már elvégeztette. A nyomvonalba eső régi lakóházat lebontotta, az ott élő idős asz- szonynak másik házat vásárolt, a helybeliek az új útvonal melletti bokros részeket is megtisztították. Hangácsi Antal A nyári szezon kezdetétől Vízi mentő vigyázza a nyaralókat Szezonkezdettől egy gyors siklású, piros színű motoros cirkál majd a Tisza-tó vizén Kiskörétől Poroszlóig. Az 1200 köbcentiméteres motorral hajtott, ötszemélyes hajó „legénysége” a vízitúrázókra, a strandolókra, a horgászokra vigyáz majd: készen állva a netán bajba kerültek mentésére. Ez a mentőhajó érdekes módon került a tóhoz: egy 13 éve Németországban élő, budapesti származású férfi, Czirle Sándor — akit szoros baráti szálak fűznek a hevesi Berényi Istvánhoz — felajánlotta csónakját erre a célra. Nem sokkal az ötlet kipattanása után meg is érkezett a vízi jármű, amelyet a tervek szerint a Vöröskereszt lát majd el egy speciális zászlóval, valamint mentőfelszereléssel. Tervezik továbbá, hogy a hajó közös szolgálatot látna el a tó hevesi oldalán a vízparti települések rendőrségével, valamint a vízirendészettel, illetve a füzesabonyié s a hevesi kapitányság szakembereivel. Miután a hajón URH-rádió működik majd, lehetőség nyílik a kapcsolattartásra a balesetek helyszínelésekor, valamint a vízi- és életmentés gyors megszervezésére. Ennek érdekében — a rendőrségen kívül — szeretnék felvenni a kapcsolatot az Országos Mentőszolgálat megyei vezetőivel is. A sarudi telephellyel rendelkező, térítésmentes vízimentőszolgálat az elképzelések szerint június 1-jével kezdi meg működését. (-s) VÁROSSZÉLI LÁTVÁNYOSSÁG. Egy — valaha jobb sorsot megért — Trabant váza „köszönti” a városba Tenk felől érkezőt, nem messze a vasútállomási kereszteződéstől. Lehet, hogy az árokparton túlról az első pillanatban óvatosságra inti ez a roncs a sebesebben hajtó autósokat, ám mégis rossz fényt vet a városra: netán még azt gondolná az átutazó, hogy ez itt az egyetlen „komoly” látványosság... Vajon meddig még...!? (szilvás) Vannak, akik tekintélyrombolónak tartják Rendhagyó emlékezés Kossuthra A színpadon egy asztal, rajta egy szál égő gyertya. Égő gyertya egy nagy magyar politikus emlékére, aki előtt halálának 100. évfordulóján fejet hajt egy nemzet, és fejet hajtanak mindazon országok fiai, akik meglátták benne a tenniakarást — a nagyságot. Rendhagyó módon emlékeztek a hevesi Gyermekház vendégei — Sziki Károllyal, Tatár Góbival, Szabó Violával. A művészek ezen az estén nem a tettre kész fiatal politikust láttatták velünk, hanem a politikába kissé már belefáradt, de érte mindig tenni kész idős „öreget”. Azt az „öreget”, akit mély, tiszta barátság fűzött egy 19 éves lányhoz, Sárához, akivel megosztotta gondolatait, és benne lelki társra lelt élete utolsó napjaira. Sokak szerint ez az összeállítás Kossuth tekintélyének csorbítása, nagyságának kisebbítése, hiszen érzelmeit, belső vívódásait, legbelsőbb magánügyeit viszik a művészek a remélhetőleg értő közönség elé. Az értő közönség elé, és ez a fontos, mert aki érti, sőt megérti a nagy politikusban az embert, az nem csodálkozik azon, hogy „ő is csak ember volt”. A levélfolyamból elő-előtűnik a fiatal Kossuth — felidéződnek életének legfontosabb állomásai. Közöttük amerikai útja, az ottani fogadtatása is. Ehhez a részlethez kíván adalékul szolgálni az a néhol megdöbbentő, szinte sokkoló film, amiből részletet láthattunk. Ez a film végigköveti Kossuth útját Amerikában, és megszólaltat kinn élő magyarokat — mondják el: milyen képemlék él ott bennük, közöttük és az amerikaiakban Kossuthról? A fill# iránt érdeklődik az MTV is, ha levetítésre kerül, akkor a sokszor ellentmondásos véleményeket hallva, ki-ki maga döntheti majd el, hogy ki is volt valójában Kossuth? Sokan megrettennek attól, ha magasztos, erkölcsi példaképeiket emberi mivoltukban is meglátják. Pedig ők ettől nem lesznek, nem lehetnek kisebbek. Ellenkezőleg — kell, hogy nőjenek a szemünkben, és ha ez így van, akkor mi is elmondhatjuk, hogy felnőttünk az ő nagyságukhoz... Molnár Csilla
