Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-26-27 / 72. szám
HÍRLAP, 1994. március 26—27., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. A jobb szociális gondozásért — Nagyfügeden E hét közepén a helyi képviselők legutóbbi ülésén Nagyfügeden, ahol az önkormányzat tavalyi gazdálkodásáról adtak számot, vízdíj-emelésről határoztak. A testület egyidejűleg arról is döntött, hogy a község pályázik a Népjóléti Minisztériumnál a házi szociális gondozás tárgyi feltételei javításának támogatására. Ludasi kegyelet Ludason befejezéshez közeledik a Kossuth Lajos út vizes ma- kadámmal történő jobbá tétele. Ugyanekkor — kegyeletből — a világháborús emlékpark szépítéséhez is hozzákezdtek az önkormányzati program megvalósítása során. Karácsondi kerékpárút Központi céltámogatássalKa- rácsond is kap kerékpárutat. A két részletben biztosított minisztériumi segítséggel s helyi önkormányzati erőforrásból a MÁV- állomásig épül az új pálya, amihez még az idén hozzáfognak. A Vasút utcai létesítményt a bicik- lizők legkésőbb jövőre vehetik használatba. Zárszámadás Nagyrédén Nagyréde máig híres mező- gazdasági szövetkezete, a Szőlőskert március 28-án, hétfőn délelőtt tartja zárszámadó közgyűlését. A tavalyi sikeres üzleti terv elemzése mellett az idei programról is tárgyalnak, s a szövetkezet felügyelő bizottságába új tisztségviselőt választanak. Osztrák vendégek — Detken A detkiek közelgő Szent György-napi búcsúját osztrák vendégek szórakoztató műsora teszi emlékezetesebbé. Az itteni önkormányzat meghívására érkezik április 22-én három napra az ausztriai testvértelepülés, Ampflwang 65 tagú kulturális küldöttsége, amely látogatása alkalmával a gyöngyösi Fő téren is szerepel majd műsoros összeállításával. Medve János 1917-1994 Tudta, érezte, hogy súlyos beteg, de szerény számítgatással is remélt még időt befejezetlen munkáinak elvégzéséhez, nem hitte, hogy a kegyetlen halál ily gyorsan elragadja. Adács történetét már magnószalagra sem sikerült mondania, s a község ön- kormányzati híradója is hiába várta, hogy legújabb számával megjelenjen. A helyi lapszerkesztő, aki a háború után községi pártlapot, szociáldemokrata kiadványt is gondozott — s megyei napilapunkat sok éven át tudósította tisztességgel; örökre kiejtette kezéből a tollat. Nem könnyű megmondani, hogy a haláláig fáradhatatlan közéleti embert a sokáig szolgált szövetkezeti mozgalomból vagy az újságokból ismerték többen, jobban. Az a bizonyosabb, hogy Medve János szeretett dolgozni, élvezettel írt jelenről, múltról, s ragaszkodott az élethez. Fájó a búcsú, amely a krónikást is immár krónikává tette, s csak annyit hagyott vigaszul, hogy emlékét őrizhetjük. (-i) A végző főiskolások többsége — vállalkozni akar E hét első felében — mint lapunkból már ismeretes — a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karon „A magyar mezőgazdaság jövője ’’címmel rendeztek tudományos tanácskozást. A gyöngyösi plenáris ülésről és a továbbiakra is utalva részletes tájékoztatást közöltünk. Az igazi „műhelymunkáról” azonban — ami a vitaüléseken zajlott — sajnos kevésbé volt módunkban tudósítani. Következő információinkkal az eddig közreadottakat szeretnénk valamelyest kiegészíteni. A II. szekcióban zömmel agrárökonómiai témákkal foglalkoztak, s egyértelműen megfogalmazták, hogy a jövő a magán- tulajdonra, a vállalkozásra alapozott mezőgazdaságé lesz. — Ennek legfontosabb feltétele — hangsúlyozta előadásában dr. Posztor Imre egyetemi adjunktus (Gyöngyös) — a piac- gazdaság, amelynek sikeres működéséhez legalább négy alkotóelem egyensúlya és kölcsönhatása szükséges: a magántulajdon, a jövedelem, a piac és a marketing. A magántulajdon csak akkor válhat a mezőgazdaság fő szerveződési alapjává, amennyiben a működtetett tulajdon, a tőke és a föld jövedelmet hoz. — A mezőgazdaságban a tulajdoni átalakulás egyik ellentmondása — állapította meg dr. Herbst Árpád egyetemi adjunktus (Gödöllő) —, hogy a földtulajdon, illetve a földhasználat többségében elválik egymástól, s megnehezíti a mezőgazdaságba a tőkebeáramlást. Ugyanis a hitelfelvétel a tulajdonhoz kötődik, a tőkére pedig a föld használójának lenne szüksége. Ehhez kapcsolódott dr. Gergely Sándor, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (Budapest) véleménye: — a jövőben a hitelezést stabil tulajdonos és a magántulajdon jogbiztonsága teheti lehetővé. A megoldás kulcsa a földhitelintézet létrehozása, ami három éve húzódik. Sajnos, ahány mezőgazdasági támogatás létezik, annyi út vezet annak hozzájutásához, amely megnehezíti a piacképes mezőgazdaság kialakulását. Dr. Csatári Rózsa egyetemi adjunktus (Mosonmagyaróvár) a vállalkozói hitelfelvételekkel kapcsolatosan végzett kutatásai szerint: — jövő családi vállalkozása 25 százalékos profitráta mellett csak 20 százalékos kamatlábú kölcsönt kaphat. Ha pedig ilyenhez nem juthat, akkor kénytelen lesz felhagyni tevékenységével. A vitában elhangzott, hogy jelenleg a tulajdonosi érdekeltségi szerep túlhangsúlyozott, pedig a jövőben fontosabb lesz a vállalkozói érdekeltség. Lesz-e elegendő vállalkozó? Erre a kérdésre Kovács Endrétgyetemi tanársegéd (Gyöngyös) kereste a választ, 176 főiskolai hallgató felmérési eredményeit ismertetve. — A megkérdezett végzős hallgatók 61 százaléka a diploma megszerzése után vállalkozni akar — mondta. — A vállalkozáshoz szükséges földet 21 százalék a kárpótlási jegyből, a szükséges tőkét 38 százalék hitelből, 43 százalék családi támo- gatásbólakarja biztosítani. A gépeket 29 százalékuk bérelni szeretné, 18 százalékuk pedig már rendelkezikis a szükséges eszközökkel. Nagy érdeklődés fogadta számítógépes számtartási rendszerének (modelljének) bemutatását is, amelyet a jövő gazdái számára készített, és a gyöngyösi főiskolán, a mosonmagyaróvári egyetemen, a kőszegi mezőgazdasági szakközépiskolában már oktatnak. A vitaülés legfontosabb tapasztalata, hogy a jövő mezőgazdasága a piac, a tőke és a profit nélkül elképzelhetetlen. Olyan koncepciózus agrárpolitikai programra van szükség, amely világos prioritásokat, hatékony eszközöket, működő intézményeket, fejlett információs rendszert biztosít. Hiszen mindezek nélkül a magántulajdonon alapuló mezőgazdaság sem működhet eredményesen. Horváth Mihály „Merész” próbálkozás Az első tárlat Gyöngyöspatán Aligha tartja mindenki nagy vállalkozásnak azt, amit a művelődési ház és annak vezetője, Köteles Ilona megvalósított: állandó kiállítási termet hoztak létre, és megszervezték első képzőművészeti tárlatukat is. Hazahívták az iskola hajdani tanárát, Pataki Józsefet, és arra kérték, mutassa be egykori tanítványainak, azok szüleinek a tűzzománcait és festményeit. A meghívásnak szívesen és nagy örömmel tett eleget Pataki József, aki szinte el sem akaija hinni, hogy éppen négy évtizeddel ezelőtt érkezett ebbe a szép és romantikus fekvésű mátraalji faluba. Életének útja sokfelé elvezette, amíg visszatalált az egykori kiindulási pontra. Nemcsak alkotott, hanem szervezett is. Méghozzá alkotóközösséget a megyében élő képzőművészeti rajztanárok soraiból. Kiálh'tásokon vett részt az ország szinte minden jelentős városában. Hogy ezek közé ma már Gyöngyöspata is besorol, az különös büszkeséggel és örömmel tölti el. Ha már egyszer egy új galéria „megszületésének” is örvendhetünk, szólnunk kell erről a „merész” vállalkozásról is. A terem tökéletesen megfelel rendeltetésének. Az ülőalkalmatosságokat is úgy helyezték el benne, hogy a szemlélődőnek minden kényelmet megadjanak a nézelődésre, az ámuldozásra, az elmélyülésre.. Talán csak a középen lógó, régi divatú és rossz fényhatású csillár nem illik bele ebbe a környezetbe. Ami Pataki József munkáit illeti: nekem a tűzzománcaiból azok tetszettek leginkább, amelyek nem tárgyszerű ábrázolást nyújtanak. Ilyen például az Átváltozás I. és II. De mellésorolom mindjárt a Szín perspektíva címűt is. Amelyik a robbanás elnevezést viseli, azt találtam a „legizgalmasabbnak”, a legmegkapóbbnak, a legmegrázóbb- nak. Ebben az alkotásban egy kicsit az élet keletkezésének misztikumát éreztem. Festményei közül a legegyénibbnek azokat véltem, amelyek egy furcsa nézőpontból ábrázoltak háztetőket. Van ezekben egy kis groteszk fintor is. Mintha „ugratni” akarná a festő a rá kíváncsiskodókat. A „tradicionálisnak” mondható technikát hordozó képek közül a Kertkapu tetszett, amely egy kicsit mintha a múltba révedezne, nosztalgiázna, neves előadók emlékét idézve. Csak remélni merem, hogy a szervezők merész vállalkozását sikerekben gazdag jövő erősíti meg — az „első falusi galéria” esetében... Gyöngyöspatán. (g. mól-) A közvilágítást is korszerűsítik Gyöngy ösoroszi örömére Nem sok mindent terveznek az idei esztendőre a gyöngyös- oroszi községházán, mivel most a szokásosnál „nagyobb fába vágták a fejszét”. Pontosabban: nagyobbakba. Mivel itt is roppant hiányzik a gáz- és a csatorna- rendszer, a szennyvíztisztító; elsősorban a költségesebb kommunális létesítmények megvalósítására kell a település pénze. A vezetékes gáz hálózatának megteremtéséhez közel háromszázan már be is fizették az 50-50 ezer forintos lakossági hozzájárulást, a közös intézmények bekötésére, szerelési munkáira pedig a helyi önkormányzat áldoz. A gyöngyösi OTP kedvezményes hitelekkel könnyíti a program megvalósítását, így ha a teljes kiépítésre még várni is kell 1996 nyaráig, az első gázfáklyát már a legközelebbi őszön meggyújthatják az orosziak. A Környezetvédelmi Alap 10 millió forintos juttatásából kezdik a derítőmű építését, s a folytatáshoz újabb központi támogatást igényelnek. Kisebb célkitűzés a köz világítás további korszerűsítése, amit be is fejeznek a Petőfi, Móricz Zsigmond és Arany János utcák, illetve Károlytáró lakóinak örömére. A kmb pótlásáról — Gyöngyöshalászon A tavalyi év végén avatták ünnepélyesen Gyöngyöshalászon a rendőrség körzeti megbízottja számára közel négymillió forintos önkormányzati költséggel\é- tesített új szolgálati helyet, irodát és lakást. Az idei esztendőtől azonban már nincs lakója a létesítménynek — a detki őrs biztosítja a község rendőri munkáját. A változásról a település képviselőinek szerdai ülésén adnak részletesebb tájékoztatást a halásziak számára. Ország-világjárás A helyi TIT és a Mátra Művelődési Központ közös ország-világjárók klubjában március 30- án, szerdán újabb találkozásra kerül sor. Este fél hattól Juhász András ny. tanár nyírségi élményeit adja elő az érdeklődőknek. Március 30-án és április 6-án Lakossági fórumok a gyöngyösi és mátrai rendezési tervről Az építésügyről szóló törvény szabályozza, hogy a települések, városok fejlesztésére általános, illetve részletes rendezési terveket kell készíteni. Ugyancsak jogszabály határozza meg az önkormányzatok részére a városrendezési tervek ötévenkénti felülvizsgálatát. Amint azt Fucskó Ist- vánné városüzemeltetési igazgatóhelyettestől megtudtuk: Gyöngyös város Általános Rendezési Terve 1987-ben került jóváhagyásra, így az azóta bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások indokolttá és aktuálissá teszik módosítását. A Gyöngyös Városi Polgár- mesteri Hivatal megbízásának a budapesti Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁ- TI) tesz eleget, Katona Zoltán irányításával. A már elkészült programjavaslat lényeges elemeiben módosítja a korábbi rendezési tervet. Pontosításra került a várost keleti irányban elkerülő 24-es számú főút nyomvonala, az UVATERV munkája alapján. Javasolták a részben már beépült, jelenleg iparterületi funkciójú Erdélyi-tér lakóterületi hasznosítását, Mátrafüred Pá- losvörösmarti útjának délkeleti szakasza mentén a külterületi ingatlanok belterületbe csatolását. Igény a tervezett lakóterületeken a beépítés intenzitásának csökkentése, a lakótelepi jellegű beépítések visszaszorítása. Sürgető feladat a történeti városrészeken a hagyományőrző, rehabilitációs jellegű átépítések elősegítése, a készülő részletes rendezési terv alapján. (Zsellérközök, Nagypatak északi része, városközpont). Javasolt még — tudtuk meg ezt is — a vállalkozói, ipari jellegű területek kijelölése, s keleti irányú bővítése. Továbbá a mezőgazdasági termelés elősegítésére igen fontos Gyöngyösön a külterületeken a tanya- és farmergazdasági övezetek meghatározása. A programjavaslat jóváhagyása a szakhatósági, lakossági egyeztetéseket követően az ön- kormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. A jóváhagyást megelőző lakossági egyeztetéseket Gyöngyösön 1994. március 30-án 16.30 órától a Kolping Oktatási és Kulturális Központban (Gyöngyös, Török Ignác u. 1.), április 6-án 17 órától pedig Mátrafüreden, a Vadas Jenő Erdészeti Középiskolában tartják. A lakossági fórumokon minden érdeklődő állampolgár véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a bemutatott tervanyaggal kapcsolatban. A tervező és a Gyöngyös Városi Polgármesteri Hivatal képviselői március 30-án már déli 12 órától az érdeklődők rendelkezésére állnak Gyöngyösön, a Török Ignác u. 1. szám alatt. (korcsog) Turjánnak — tavaszra Gyöngyöstarján tavaszi zsongása: a község további szépítése. A Nefelejcs utcában az eddig hiányzó járdát pótolják. Mintegy 250-300 méteres a most készülő gyalogpálya, amely ha mindkét oldalon sajnos még nem is, de fele részben mindenképpen megszünteti, hogy csapadékos időben a lakosság továbbra is sárban közlekedjék. A tcltpülésrész — amely új lakótelepnek számít — szép és érdekesjátszóteret is kap tavasszal. A polgármester Szamosvölgyi Péter külföldi, ausztriai tanul- mányútjáról, az osztrák Mond Seeból hozta magával az ötletet, amit most megvalósítanak. Az önkormányzat karbantartó dolgozói már legalább két hónapja munkálkodnak a berendezés elkészítésén, s folyamatosan próbálják kihelyezni a játékokat. A Nefelejcs, s a csatlakozó Szabadság, Hóvirág, József Attila utcák 100-150 apróságát így minden bizonnyal még a teljes létesítmény átadása előtt sikerül az elképzelések szerint megörvendeztetni. Az önkormányzat csupán az említett járdaépítésre, s a játszótér kialakítására legalább fél millió forintot költ. Százesztendős iskolában A jubiláló intézet új ékessége lett a díszablak (Fotó: Szántó György) Egy hétig tartott a centenáriumi rendezvénysorozat a gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A gazdag program befejezéseként a pénteki Rákóczi-napon kedves ünnepségen fogadta a jubiláló intézet diákjai közé az elsősöket. Keresztes György polgármester egy régi igazgatónak, Ferenczfalvi Kálmánnénak aranydiplomát nyújtott át, s dr. Komiéi Károly jegyző hajdani tanítványként is köszöntötte a 100. évfordulót. Az ünneplés emlékezetes eseménye marad L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas érdemes művész — képünkön is látható — Ólomüveg-Kompozíciójának, díszab- lakanak délutáni avatása, majd ezt követően a Mátra Művelődési Közpntban a volt tanulókból már híressé vált más alkotók, előadók kiállítási szereplése, gálája.
