Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-26-27 / 72. szám
HÍRLAP, 1994. március 26-27., szombat - vasárnap A gyilkossági szakmának kristálytisztának kell lennie Beszélgetés dr. Láposi Lőrinc nyugalmazott r. vezérőrnaggyal (Fotó: Perl Márton) Elöljáróban el kell mondani, dr. Láposi Lörincet aki csak találkozott már vele az életben, olyan embernek ismeri, akivel egyszerűen nem lehet magá- zódni. Ez a közvetlen stílusa is segítette abban, hogy a legeredményesebb hazai életvédelmi nyomozók közé tartozik.-Érdemes lenne talán a végéről kezdeni társalgásunkat. Kevesen tudják, de tény, hogy létezik hazánkban a Magyar Detektív Szövetség. Nemrég a rendőrség illetékeseivel is sikerült elfogadtatni a vele kapcsolatos szabályozás tervezetét. Mit kelt tudnunk e szervezetről?- Magyarországon jónevű nyomozóirodák működtek 1945 előtt. Volt rájuk igény. A világon mindenhol van magánnyomozás! Vannak ugyanis olyan szeletei a társadalmi életnek, amelyeket a hivatásos rendőri állomány nem tud vállalni. Van azonban egy 1987-es miniszter- tanácsi rendelet, amely tiltja a magánnyomozást, s nagyon érdekes módon még mindig érvényben hagyták... A mi szempontunkból viszont előnye ennek a jogszabálynak, hogy nem definiálja a magánnyomozás fogalmát, nem sorolja fel azokat a tevékenységi köröket, amelyek tilosak. Nos, 1990-ben elkészítettük a detektívmunkával kapcsolatos jogszabálytervezetet. Ez többszöri módosítást megélt, és a szövetségünk tavaly nyújtotta be a szerintünk véglegeset, és azt az ORFK vezetése el is fogadta. A főtisztek olyan nyilatkozatot tettek, Ka- cziba Antallal és Józsa Fábián államtitkárral az élen, hogy a magánnyomozást előbb-utóbb legálissá kell itthon is tenni.- Mivel foglalkozik tulajdonképpen a detektívek szövetsége?- A szövetséget 1991 -ben hoztuk létre, a Fővárosi Bíróság mint egyesületet jegyezte be. Közel 70 különféle cég és magánszemély tagja van ma. Felvettük a kapcsolatot a Nemzetközi Detektív Szövetséggel is, ez az európaiakat és az izraelit tömöríti. Bár nálunk még nem legális a szervezet, Barcelonában tavaly novemberben felvettek minket a rendes tagok sorába. Ez előny a számunkra.-Miben mutatkozik meg ez?- Ma a vállalkozói szférában igen jelentős az összeköttetés a nyugat-európai és a magyar tőke között. A külföldi, aki nálunk óhajt befektetni, érthetően mindent meg akar tudni a hazai partnerról, arról az üzlet- vagy iparágról, ahová tenné a pénzét. Ám ilyen igénnyel az égvilágon máshoz nem fordulhat, csak a magánnyomozókhoz. Tehát az irodák fontos információkat szereznek és szolgáltatnak a külhoni megrendelőknek. Ez mindenhol a világon így van.- Vannak már konkrét megrendelések?- Hogyne, számos konkrét megrendelés történt már. Ám ezekről bővebbet nem mondhatok, hiszen a magánnyomozás lényeges alapszabálya:’ csak a megbízónak lehet közölni bármilyen adatot, senki másnak. Ez kölcsönös bizalomra épülő tevékenység. Mellesleg irodáink elsősorban tanácsadást látnak el a vagyonvédelemmel kapcsolatban, biztonságtechnikai témákat bonyolítanak. De igen sok a klasszikus magánnyomozói munka.- Mi tartozik a klasszikus magánnyomozás körébe?- A legkülönfélébb megoldások a hűtlenség bizonyításától kezdve az úgynevezett referenciaszolgáltatásokon át az ügyvédi irodákban alkalmazott de- tektívekig.-Azért is vitatott ez a tevékenység, mert sokan összekeverik az adósságbehajtással...-Tudvalevő, számos vállalkozó indult el különböző kölcsönökkel. Ezeket nemcsak hitelintézetektől, hanem magán- személyektől is szerezték. Utóbb a vállalkozás csődbe ment, ezért nem tudta visszafizetni a tartozását. A kölcsönadó viszont nyilván szeretné viszontlátni a pénzét. Ha elmegy a bíróságra, ott meg is kapja a szükséges végzést, ám a végrehajtás hosszú évekbe kerül, s akkor sem biztos, hogy valóban visszajön a pénz. Ezért fordulnak sokan úgynevezett nyomozóirodákhoz. Ezeknek egy jó része azonban büntetett előéletűeket tömörít, tagjaik azt vállalják, hogy kiverik az adósból a tartozást. Ez törvénytelen, zsarolás, önbíráskodás.- Ebből következik a kérdés: miként válogatja meg tagjait a detektív szövetség?- A szövetségnek csak egyetemi, lehetőleg jogi végzettséggel rendelkező olyan személy lehet tagja, akinek legalább 10 éves bűnügyi gyakorlata van. Tudomásul kell venni, hogy ez is egy szakma! A szövetségnek egyébként jogi és etikai bizottsága is létezik, éppen a vadhajtások lenyesegetésére.-Mikorra várható mégis a rendelettervezet jogerőre emelkedése?- Ennek a jogszabálynak az egyetlen feltétele az, hogy végre hatályba lépjen a rendőrségi törvény. Teljes ugyanis az egyetértés a rendőri illetékesek és a szövetség között. S hogy mennyire lehetséges az együttműködés, arra egy példa: az irodám három éve arra kapott megbízást, hogy egy eltűnt embert kutassunk fel. Ä bizonyítékok alapján eljutottunk addig, hogy ezt az embert megölték. Ezek után kapcsolatba léptem a megbízóval, s megtudakoltam, szólhatok-e a rendőrségnek. Beleegyezett, s épp a közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a keresett személy holttestét egy kertben ásták el...- Dr. Láposi Lörincet a közvélemény a legendás nyomozók között tartja számon. S általában kíváncsi a mesterdetektívek első lépéseire...- Kis sameszként, beosztott nyomozóként dolgoztam 1959-ben egy emberölési ügyben. Lágymányoson gyilkoltak meg egy Kiss Magdolna nevezetű 20 éves lányt. Megerőszakolták, s a halántékán keresztülszúrtak egy kést. A penge a fejében maradt. Megfogtuk a tettest, Botlik József volt a neve, sorkatonaként szolgált. A bíróság azonban felmentő ítéletet hozott. Óriási trauma volt! Tudtuk, hogy ő az elkövető, de nyomozási hiba miatt végül nem sikerült ezt bizonyítani. Akkor határoztam el, hogy ha életvédelmisként akarok dolgozni, akkor mindent tudnom kell, ami az emberöléssel kapcsolatos. Tanulmányozni kezdtem az azt megelőző gyilkossági ügyeket. Végigböngésztem, s megpróbáltam magamat is erre a vonalra állítani. Valóban ehhez igazodott Láposi Lőrinc további életpályája. A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán volt 1963-tól életvédelmi vezető, majd 1972-ben került át az ORFK-ra ugyanilyen részleg irányítójának. A bűnügyi szolgálat főnökeként ment nyugdíjba.- Imádtam ezt a szakmai területet - mondta kissé elmerengve. - Annak ellenére, hogy rendkívül irtózom mindenféle erőszaktól. Lehet, hogy nem mindenki hiszi el, de én soha senkit nem ütöttem meg a rendőrségen.- Egy gyöngyösi ifjú kollégád magyarázta nemrég: minden nyomozót először a vizsgálati részlegeknél foglalkoztatna, hogy jól megtanulhassák, mire van szükség a megfelelő bizonyítás érdekében, hogy a bíróság elfogadja a nyomozás eredményét. Igaza van?- Teljesen egyetértek vele. Bizonyos rivalizálás mindig is volt a felderítők és a vizsgálók között. Az utóbbi munkát is nagyon szerettem. Tudniillik nagyon aprólékos, sziszifuszi meló. Össze kell rakni úgy a láncszemeket, hogy ne lehessen egyetlen rést sem találni. Jelentős előképzettséget adott a vizsgálói tevékenység a későbbi operatív jellegű felderítéshez. Különösen úgy, hogy hozzátehettem a jogi tanulmányaim során szerzett ismereteimet is. Szóval, elismerem a kolléga gondolatát.- Köztudomású, az ORFK a kiemelt emberölési ügyekben az egész ország területén közreműködik. Milyen esetek kötnek FI eveshez?- Heves megyéhez több érdekes ügy is köt. Aranyos barátaim voltak, vannak itt. így Oláh Jóska, aki alosztályvezető volt, azután Gáli Árpi, aki ma is aktív, mindent tud a szakmában, ami az élefvédelemmel kapcsolatos. Mindenképpen meg kell említenem a karácsondi kettős gyilkosságot. Eljutottunk a tettesekig, Ebnet Simonig és Hollósinéig, de megbuktunk ezzel az üggyel. Bár háromszor hoztak velük szemben halálos ítéletet, ám negyedszerre felmentették őket. Még hosszú éveken át dolgoztunk ebben a gyilkosságban, mostanra azonban már el is évült.- Volt egy másik eset is: Hellyné megölése Egerben. Érdekes módon az is felmentő döntéssel zárult. Netán ilyen esetek a jellemzőek hevesbeli szereplésedre?- Nem, nem kimondottan. A Hellyné-féle gyilkosságban Dávid Bélára nem sikerült elegendő bizonyítékot összehozni, hogy elítéljék. Szerintem a nyomozás közben is feltétlenül figyelembe kell venni az igazságot, olyan bizonyítékot nem szabad kreálni, ami esetleg a gyanúsított bűnössége mellett szól, de nem igaz, megdönthető, megcáfolható. A gyilkossági szakmának kristálytisztának kell lennie! Én egy olyan emberről tudok, akit ártatlanul ítéltek el, ez a martfűi szexuális indíttatású eset volt. Kirjákot akkor szerencsére nem ítélték halálra...- Hasonló ügyekről többen írtak könyveket a nyomozásokban részt vett kiváló szakemberek közül. Tudjuk, neked is rengeteg publikációd van, regény kiadására is készülsz. Felmerül a kérdés: miért nincsenek ma olyan kiemelkedő alakjai e szakmának, mint egykor Magos őrnagy, azaz Mág Bertalan, Fóti Andor, illetve Láposi Lőrinc?- Biztos, hogy nagy számban dolgozik ma is tehetséges, kitűnő nyomozó hazánkban. Nem akarok neveket mondani, nehogy kellemetlenséget okozzak nekik azzal, hogy én propagálom őket. Jó néhányan épp a szakmai tudásuk miatt feljebb léptek, főkapitányok, főkapitány-helyettesek lettek. Másrészt nincsenek olyan lehetőségeik, mint nekem voltak. Én mégiscsak az ORFK-nál dolgoztam, húsz éven át voltam a Kék fény szakértője. Mindig is nagyobb volt a sürgés-forgás körülöttem.- Sokan előszeretettel beszélnek ma arról, hogy az előző érában keményen beleavatkoztak "felülről" a rendőrség munkájába. Valóban tapasztaltatok ilyesmit?- Kijelenthetem, soha nem fordult elő, hogy gyilkossági ügyben telefonáltak volna, mondván, X vagy Y esetében kivételezni kellene! Emlékezz csak a fővárosi Attila utcai OTP-s gyilkosságra! Az elkövető, Várszegi vezérkari tiszt volt.-Nyugdíjba meneteled után a detektív szövetség még csak-csak kapcsolódik évtizedeken át gyakorolt szakmádhoz. Hogyan kerül ebbe a sorba a biztosítással összefüggő munka?-Amikor 1990. december 31-én nyugdíjazásomat kértem - ellentétben minden más híreszteléssel - betöltöttem az 55. életévemet. A Hungária Biztosító vezérigazgatója keresett meg. Tudvalévő, a biztosítótársaságok a világon mindenütt rendelkeznek nyomozói részleggel. Felmerült a gondolat, hogy a HB sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében létre kellene hozni hasonlót. Itthon azonban a nyomozás három szerv kizárólagos jogköre. Ezek közé nem tartoznak a biztosítók. Úgy határoztunk, legyen az elnevezés központi felülvizsgálati iroda, kerüljük a nyomozás szót. így nem irritálunk senkit. Valóban új volt e terület. A szakkönyvekből elsajátítottam a főbb ismereteket, s egy hónap múlva letettem az asztalra egy tervet. Az országban 38 nyomozó kezdte a munkát. Főként a csalások és az okirat-hamisítások ellen kellett harcolnunk. S hogy milyen sikerrel? Nos, 1992-ben meghaladta az 1 milliárd forintot az iroda által a biztosítónak visszahozott összeg! — A politikai életbe is bele kívánsz kóstolni? Ismeretes ugyanis, hogy országgyűlési képviselőjelöltként indulsz a választáson.- Egy nem túl komolyan vett párt, a Király Zoltán vezette MSZDP égisze alatt, pártonkí- vüliként indulok. Nem óhajtok persze, politikus lenni, hiszen ez a mai miliő elfogadhatatlan a számomra. Az a mocskolódás, ami ma folyik a politikai életben, számomra elfogadhatatlan, tőlem teljességgel idegen!-Mégis mit szeretnél erősíteni képviselőként, ha megválasztanak?- A magyarországi közrend, közbiztonság témakörében kívánok tevékenykedni, segíteni a tapasztalataimmal. Nálunk mindig létezett korrupció. Volt, amikor csak a telefon, vagy harmadosztályú áru negyedosztályúként való megkapása jelentette ezt. Jelenleg olyan szintre jutott el, ami ellen sokkal határozottabban kell fellépni. Hasonlóképpen küzdeni kell az olyan új jelenségek ellen, mint az erőszakos, garázda cselekmények, a véres leszámolások, a rablógyilkosságok, a prostitúció, a kábítószer. Az tarthatatlan, hogy vannak helyek ma Magyarországon, ahol az idős emberek, az asszonyok sötétedés után ki sem mernek lépni a közterületre, mert támadástól félnek. Hát, ezen szeretnék a képviselői programommal javítani. Szalay Zoltán A honi bűnüldözés egyik legendás személyisége - mondanánk róla, ha az egyéniségét olyannyira jellemző szerénysége miatt nem tiltakozna ez ellen. Az azonban tagadhatatlan, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi szolgálatának az egykori főnöke szinte valamennyiünk előtt ismert ember. Emlékezhetünk összefogott, célratörő szakértői véleményeire a hajdani közkedvelt televíziós műsorból, a Kék fényből. Mostanában pedig - immár nyugdíjasán - talán a korábbiaknál is többet dolgozik, hiszen ő a Hungária Biztosító Központi Felülvizsgálati Irodájának vezetője, s egyben a Magyar Detektív Szövetség elnöke is. Dr. Láposi Lőrinc vendége volt a Heves Megyei Hírlap klubjának. Ott készítettünk vele beszélgetést.
