Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-19-20 / 66. szám

HÍRLAP, 1994. március 19-20., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5 Orvos emlékére — Yámosgyörkön Dr. Kassay Tivadar orvos évti­zedeken át szolgálta elismeréssel Vámosgyörk egészségügyét. Hálaképpen a helyi önkormány­zat most egy utca elnevezésével tervezi leróni kegyeletét az egy­kori népszerű doktor emleke előtt. Művészházaspár tárlata A Szilvásváradon élő és alko­tó művészházaspár, Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán kerámiái­ból rendeznek legközelebb kiál­lítást a gyöngyösi Vértanú utcai Pincegalériaban. Az április 21- íglátogatható tárlatot dr. Pogány Gábor művészettörténész nyitja meg március 23-án, szerdán 17.30 órakor. Gyöngyöstarján hírverője Mind ismertebb magángazda is öregbíti már jó ideje Gyön- gyöstarjámó hírnevét Szőke Má­tyás személyében. A családi vál­lalkozás 15 hektáros szőlőterüle­ten termeli a bornakvalót, s az ér­lelt nedűkből évi 70-80 ezer pa­lackkal szinte az egész országnak szálh't. Márkás italait a család már reprezentatív megjelenésű, kétnyelvű színes prospektusban is eljuttatta a borkedvelőknek. Szavalóminősítés Versekkel vetélkednek a felső tagozatos szavalok a jövő hét ele­jén a gyöngyösi Kolping Oktatá­si és Kulturális Központban. Március 21 -énaz 5. és 6., kedden a 7. és 8. osztályos kisdiákok meghallgatására kerül sor. A tel- jesitrnényeket minősítik is a ta­lálkozón. Pálosvörösmart örömére Pálosvörösmartiak is dolgoz­nak a Mátrai Erőmű Rt-nél, ezért, s a település közelsége mi­att a társaság nemrégiben kedves ajándékkal örvendeztette meg a „szomszédságot”. A küldött né­hány hasznos bútorral sikerült a helyi művelődési házat még ba­rátságosabbá, vonzóbbá tenni, amit a pálosvörösmartiak köszö­nettel fogadtak. Berki Tamás a Shabu Shabuval Jazz-koncert színhelye lesz jö­vő hétfőn 18 órától a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ színházterme. Az érdeklődők Berki Tamással és a Shabu Sha­bu együttessel találkozhatnak. Nagyrédei kisdiákok tanulmányi versenye „Mindenki fontos — mindenki valaki” címmel hirdettek tanul­mányi versenyt a Nagyrédei Ál­talános Iskolában. A kétfordulós vetélkedőn az alsó tagozat vala­mennyi osztályának minden ta­nulója részt vesz, s a tantárgyak első ót helyezettjei közül a löleg- jobból válogatják a győztes hár­mat. A legeslegjobbak jutalma egy szép májusi kirándulás, s a többi dobogóssal dicséretben is részesülnek. Száz éve történt Március 20-án 100 esztende­je, hogy Kossuth Lajos meghalt. Mivel a legendás kormányzóban Gyöngyös 1889-ben választott díszpolgárát is elveszítette, a vá­ros külön kötelességének érezte, hogy koszorút küldjön a turini ravatalra. A képviselő-testület a helyi gyászmise szervezésén túl nyolctagú küldöttséget — benne két „negyvennyolcas” honvédet — is delegált a budapesti szertar­tásra. A régi kegyeletet a fárad­hatatlan kutató, Lovász Béláné idézte a centenáriumra a Gyön­E ' Lapokból — a Gyöngyösi n márciusi számában. Solymosi fények Gyöngyössolymos kis Rákó­czi utcájából a sötétségre panasz­kodtak a lakók. Kérésükre az ön- kormányzat a közvilágítás bőví­tését tervezi. Abasáron A borban bíznak és az oltványban reménykednek A községi — volt — Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetből átalakult új típusú szer­vezet Abasáron az Abaszöv, amely 1992 végén 818 taggal, s 219,7 millió forintos vagyonnal lépett a gazdálkodás további út­jára. A tulajdonviszonyok ren­dezése mellett a szervezők arra törekedtek, hogy — miután a bir­tokosok több mint fele már 70 esztendősnél idősebb korú — a közös, értékesebb területeket a magabíróbb fiatalabbak gondoz­hassák a későbbiekben. Ennek során — három hétig tartó árve­résen — 119 hektár ültetvény ke­rült 196 gazdához. Megszűnt a szövetkezet közös és a tagság ingyenes földhaszná­lata, csak az együttműködés foly­tatódott. Kölcsönös érdekeken alapuló szolgáltatóegységeket hoztak létre vállalkozói feltéte­lekkel, s törekedtek a fennmara­dásban még jelentős szőlőolt- vány-készítő tevékenység meg­őrzésére is. Ugyanekkor határo­zott profiltisztítással a fölösle­gesnek ítélt mőszaki ágazatot „fogyókúrára” fogták, míg az építő, a forgácsoló, a könyvkötő részlegeket teljesen felszámol­ták. Az 1990-ben még foglalkoz­tatott csaknem három és fél száz tagú gárda napjainkra száz körü­lire apadt, s a korábbitól lényege­sen eltérően folytatja munkáját. A gazdálkodásban meghatá­rozó jelentőségű szőlőből tavaly 4350 mázsa került a termelőktől a szövetkezetbe, több mint ne­gyedrészben különleges minő­ségben. Ez utóbbit így az átlagos­nál magasabb áron sikerült a nagyrédei feldolgozásra értéke­síteni. Az oltványtermesztést a központi vírusmentes törzstelep jobb munkájával tették jövedel­mezőbbé. Ha az előállított meny- nyiség alatta is maradt minden eddiginek, a 370 ezer darab bio­lógiailag értékesebb alanyvessző és a 70 ezer európai oltórügy a színvonalával feltétlenül tovább öregbítette Abasár jó hírét. Az eladott 11 ezer 700 hektoliter bor pedig nemcsak megtartotta, ha­nem újabb érdeklődőkkel is gya­rapította híveit. Az Abaszöv az idén is épít arra a 600 helybéli családra, amely kistermelőként szállíthat szőlőt és bort számára. S hogy a felvá­sárlásban „biztosra mehessen”, ösztönző ajánlatokkal szerző­dik. Aki tavalyi szőlőtermését a szövetkezetnek adta, s borát is ide viszi, annak a növényvédelmi munkák költségeit felerészben megelőlegezik. S ha garantált áron idei várható termésének is legalább a 70 százalékát a szö­vetkezetnek értékesíti, egyelőre a növényvédelem dijának másik felét sem sürgetik. A „talpon maradásért”, a pénzügyi helyzet stabilizálásá­ért az Abaszövnél — mint Far­kas Ervin igazgatósági elnöktől megtudtuk még — nyilvánvaló­an számítanak az oltványkészí­tésre is. A vírusmentes vesz- szőkből mintegy 200 ezret, a hagyományosabbakból — egyéni vállalkozásban — hoz­závetőlegesen 250 ezer oltást próbálnak küldeni a megren­delőknek, ami a tevékenység­ben új munkahelyek teremtését is jelentheti. (gy) Külföldi vendégszereplés Markazi Hírmondó Sydney — Gyöngyös nem távolság... Nemzetközi gyermekrajz-kiállítás Megtekinthető a Mátra Múzeumban A Pro Humana Hungária Alapítványt 1991 augusztusában hozta létre az ausztráliai Sydney­ben élő — gyöngyösi származású — Hangay György és felesége. Az alapítvány első jelentős ered­ménye az 1992-ben meghirde­tett nemzetközi képzőművészeti vetélkedő volt, amelynek célja az ifjúság természettudományos is­mereteinek kiszélesítése, a kör­nyezetvédelem és az állatszeretet népszerűsítése, nem utolsósor­ban pedig Magyarország, illetve Ausztriália bemutatása. A felhí­vásra 14 országból 14 ezer pálya­mű érkezett, nagy részük a kör­nyezetvédelemmel, a családdal, az állatvilággal és a jövő század­dal kapcsolatos témakörből. Gyöngyösön a sokak által is­mert és kedvelt Mátra Múzeum­ban ezekben a napokban lehet bepillantani a nemzetközi pályá­zat anyagába, mert közülük a gyermekrajzokat kiállították. A Hangay házaspár által kezdemé­nyezett vetélkedőről még annyit érdemes megjegyezni, hogy a pá­lyaművekből kiválasztott 500 képet, számos szobrot, kézimun­kát, kézműves alkotást Ausztrá­lia legpatinásabb múzeumában, a sydney-i Australianban mutat­ták be. A Mátra Múzeumban lát­ható rajzok hazánkból és a hatá­rainkon túlról — Erdélyből, Kár­pátaljáról, Felvidékről és Délvi­dékről — érkeztek a pályázatra, de akadnak közöttük szép szám­ban ausztrál gyerek munkái: vé­gül is a Gyöngyösön bemutatott, tarkabarka keretekbe foglalt raj­zok igen hangulatosak, és május 2-áig meg is tekinthetők. (korcsog) A községi önkormányzatok lapjainak sorában a napokban megjelent a Markazi Hírmondó márciusi — első idei — száma. A kiadvány címoldalán nemzeti ünnepünket köszönti verssel, rajzzal — bájos gyermekmun­kákkal—, s a húsvétvárást idézi. Múltbéli kalandozásai során öreg „amerikásokra” emlékeztet a kiadvány, s természetesen be­számol a jelen történéseiről, érin­ti a legközelebbi eseményeket is. Ez utóbbiak során megtudhatja az olvasó például, hogy a házior­vos — már magánvállalkozás­ban működő — rendelőjében a gyermekek külön várószobát kaptak, a jövő hónap közepén megkezdődik a szennyvízcsator­na-hálózat és a tisztítótelep pró­baüzemeltetése, s április 16-17- én a Markazi Asszonykórus a szlovákiai Csécsen vendégszere­pei. „Hőstett nélkül” Nevét washingtoni márványtáblára vésték Nehezen indult a beszélgetés, pedig a gyöngyösi Ferenczfalvi Kálmánt évtizedek óta ismerem. Le akart beszélni arról, hogy ír­jak róla. Igyekeztem meggyőzni, hogy akinek a neve ott szerepel Washingtonban egy márvány­táblán a világ minden tájáról való kitüntetettek között, az mégis­csak érdemes arra, hogy tudja­nak róla. Hozzátettem: azt az emléktáblát Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének a jelenlétében avatták. — Nem voltam én sem hős, sem ellenálló — magyarázta. — Tettem, amit tehettem. — Hány zsidó életét mentette meg? — firtatom az egykor tör­ténteket. — Erről nem írtam kimuta­tást. Az izraeli kutató-történé­szek kétezret említenek. Ferenczfalvi úr azok közé tar­tozik, akit „A világ igazának” hívnak a zsidó államban. Tel- Avivban van egy park, tartozik hozzá egy impozáns épület, ez a Jad vasem. Különösségét az adja ennek a parknak, hogy a benne lévő fák mindegyikét márvány­táblával jelölték meg. Az egyik táblán olvasható Ferenczfalvi Kálmán neve. Azt a fát a saját ke­zével ültette egy szép ünnepség keretében, amelyen ott volt a családja is, valamennyien az iz­raeli állam vendégeként. Ott voltak az ünnepségen azok is, akik Magyarországról települtek át, illetve akik az ün­nepelt kedvéért utaztak a Jordán melletti országba. Ezekből a részletekből kitűnhet, hogy nagy becsben tartják az izraeliek „A világ igazait”. Érthető okból... Beszélgetésünk során kiderült az is, hogy mintegy kétszázra te­hető azoknak a száma, akik an­nak idején az életük kockáztatá­sával mentették a sárga csillagos embertársaikat. Érdemes ezt a tényt alaposabban végiggondol­ni. — Hogyan sikerült a fasiszta rémuralom idején ezt megten­nie? — Létrehoztam egy fantom­alakulatot, amelynek zsidó mun­kaszolgálatosait magyar katonai ruhába öltöztettem, és elláttam őket kifogástalan papírokkal. Szabályos katonai életet éltünk. Alaki kiképzést is tartottunk, hogy külsőleg minden olyan le­gyen, mint az „igazi”. — Milyen beosztásban volt ön akkoriban? — A zászlóalj-törzs gazdasági tisztje voltam. Gulyáságyú-tü- zémek csúfoltam magam. A be­osztásomnál fogva szabad moz­gásom volt. Vételezhettünk élel­met is, lőszert is, mindent. A sze­relvényt „zsidó katonák” kísér­ték. Még a gettóból is kihoztunk embereket. A főváros külső ré­szén helyezkedett el a körletünk, amit „szabályos” őrség vigyázott a kíváncsiskodókkal szemben. Elképzelhető, mekkora volt a meglepetésem, amikor egy SS- törzsőrmester keresett. Kiderült róla, hogy ő is csatlakozni akart hozzánk, mert egyik magyar ro­kona nálunk szolgált. Ő maga is magyar volt. Azért nem ment minden ilyen simán. A front után letartóztat­ták, mint volt munkaszolgálatos kerettisztet, mint a zsidók ellen­ségét. A félreértés, ha nem is gyorsan, de rövid időn belül tisz­tázódott, amihez kellett Szurdi Istvánnak, a későbbi miniszter­nek, Gyöngyös országgyűlési képviselőjének a közbenjárása is az egri kapitányságon. A vélet­len ekkor a segítségére jött Fe­renczfalvi Kálmánnak. Külön­ben...? — Hogyan „fedezték fel” önt az izraeliek? — Én soha senkinek nem mondtam, hogy mit tettem'44 végén. Az egyik volt munkaszol­gálatos a lányom révén bukkant rám. Aztán táviratokat kaptam, telefonokat, és a régi ismerősök gratuláltak, hálálkodtak. Még mindig nem sejtettem semmit, egészen addig, amíg Tel-Avivból hivatalosan is meg nem kerestek. — Miért hallgatott évtizede­ken át? Tartott valamitől? — Azt így nem mondhatom. De jól tudom, van rosszindulat is, irigység is az emberekben. Azt pedig végképp nem akartam, hogy kérkedésnek tűnjék a csele­kedetem. Már idős ember va­gyok, a csendet, a békességet nagyrabecsülöm. Én csak annyit tettem, amennyit a körülménye­im megengedtek. G. Molnár Ferenc Átépített bejárat, stációk, utak, híd A kegyelet milliói Temetőrendezések Gyöngyösön Gyöngyösön az elképzelések szerint az elkövetkező időben te­metőrendezésre lehet számítani: már elkészült a felső városi sírkert bejáratának tanulmányterve. Ez utóbbi egyébként a Grafit 37 Építész Iroda Kft. munkája, kö­zelebbről Kurta Zsolt nevéhez fűződik. Amint azt a Városgondozási Rt. elnök-igazgatójától, Iványi Zsolttól megtudtuk: a felsőváro­si temetőre új parcellázási prog­ram készül, s még az elmúlt év során elvégezték hozzá a szüksé­ges tereprendezést. A tervek sze­rint a mai kornak megfelelően átépítik a bejáratát. Az építmé­nyek magukban foglalják majd a temetői gondnokságot, helyet adnak virágüzletnek és temetke­zési vállalkozásnak is, az ehhez tartozó bemutatótermekkel. A jelenlegi kép teljesen átala­kul Gyöngyösön, és még a szol­gálati lakást is lebontják, csak egy kis része marad meg. A ko- lumbáriumokat bővítik, a rava­talozó elé félkörben stációk ke­rülnek. S tervezik a két temető­részt összekötő gyaloghíd meg­építését is. Az, hogy az idén elkezdődhet- nek-e a munkálatok, az az rt. és Gyöngyös pénzügyi helyzetétől függ. A temetőbejárati résznek és a kapcsolódó létesítményeknek a költsége ugyanis mintegy 10 mil­lió forintba, a két temetőt össze­kötő híd pedig a becslések szerint újabb 10-15 millióba kerülne. Ugyanakkor az úthálózat, ami az új temetőrészen kerül megépí­tésre, további 4 millióba. Az elképzelések megvalósítá­sa a kegyelet méltóbb kifejezése mellett — a városképet is javítja. (korcsog) A magyar mezőgazda­ság jövőjéről TV. Agrár­ökonómiai Tudományos Napok A GATE Mezőgazdasági Fő­iskolai Kar „A magyar mezőgaz­daság jövője” címmel március 22-23-án tudományos tanács­kozást rendez Gyöngyösön. A plenáris ülésen a bevezető elő­adást dr. Medgyasszay László FM-államtitkár tartja. Ezután kerül sor Hensch Árpád szobrá­nak felavatására, amelyet Máté István szobrászművész alkotott. A kétnapos tudományos vita­ülésen négy szekcióbann hazai és nemzetközi szakemberek össze­sen 142 előadást tartanak, ame­lyekben értékelik mezőgazdasá­gunk jelenét és megvitatják a to­vábbiakkal kapcsolatos legfon­tosabb tennivalókat. A nagyüze­mek mellett sok szó esik a kis­gazdaságokról, több előadás is foglalkozik a falusi háztartások új szerepkörével, s meghatározó szerepükkel a mezőgazdaság­ban. Meglehetősen nagy helyet kap a programban a számítás- technika. Több más mellett ki­térnek az előadók a takarékszö­vetkezeti integráció agráriumfor- máló szerepére, elemzik a priva­tizáció és a versenyképesség ösz- szefüggéseit, ismertetik a tudo­mány legkülönfélébb s legfris­sebb eredményeit. A tervezett új főbejárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom