Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05-06 / 30. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1994. február 5—6., szombat—vasárnap Május 8-án lesz a választás első fordulója A választási kampány helyi sajtónyilvánosságáról Kilenc megyei napilap közleménye (Folytatás az 1. oldalról) Döntésének hátterét ismertet­ve az államfő elmondta: a beje­lentéssel azért várt eddig a pilla­natig, mert a jogszabály értelmé­ben az Országgyűlésnek a hatá­rozattól számított tíz napon belül meg kell alakítania az Országos Választási Bizottságot. Miután a Parlament február 7-én, hétfőn folytatja ülésszakát, egy korábbi döntéssel a honatyák jól megér­demelt pihenését kellett volna félbeszakítani. „Ha megpróbál­tam volna összehívatni őket ezért, azt hiszem, 370 képviselő kergetett volna Budapesten fur- kóval” — mondta Göncz Árpád. Az időpont megválasztását az államfő a többi között azzal in­dokolta, hogy a lehető leghama­rabb tartsák meg a voksolást, és annak nyomán mielőbb jöjjön létre egy stabil kormányzat. (Utalt arra is, hogy a választások második fordulójának időpont­ját már a Parlament által megvá­lasztott Országos Választási Bi­zottság tűzi ki.) A döntés további szempontja volt, hogy a választás a lehető legolcsóbb legyen. Fel­vetődött ugyanis, hogy amennyi­ben hétköznap lenne a voksolás, esetleg munkaszüneti napot kel­lene elrendelni, ami hallatlanul megdrágította volna a választást. Fontos kívánalom az is, hogy mi­nél többen menjenek el voksolni. Ez egyébként minden pártnak érdeke — szögezte le az államfő, akinek előrejelzése szerint vár­hatóan magas lesz a részvételi arány, mivel az ország népe tisz­Áz Országgyűlés 10 napon belül megválasztja áz Országos Választási Bizottság (OVB) tit­kárát és négy tagját. Személyük­re a választójogi törvény értel­mében a belügyminiszter tesz in­dítványt. Az OVB további egy- egy tagját az országos listán jelöl­tet állító párt bízza meg, a testü­letnek legalább 9 tagúnak kell lennie. A napokban megjelenő bel­ügyminiszteri rendelet pontosan meghatározza a május 8-ára ki­tűzött választás eljárási határidő­it, határnapjait. Annyi már most bizonyos, hogy az OVB öt tagján kívül a választási bizottságok vá­lasztott tagjait is 10 napon belül, a szavazatszámláló bizottságok tagjait pedig május 8-a előtt leg­alább 30 nappal kell megválasz­tani. A jegyzőknek a választás kitű­zésétől, február 4-étől számított 27 napon belül kell elkészíteniük a választók nyilvántartásba való felvételéről szóló értesítést. To­vábbá össze kell álh'taniok azok­nak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs válasz­tójoguk. A választás napjáról és a választók nyilvántartásáról a szavazás napja előtt 60 nappal előtt a helyi választási bizottság­nak hirdetményt kell közzéten­nie. Az elkészült nyilvántartást a polgármesteri hivatalok helyisé­gében 10 napra közszemlére kell tenni, hogy a választójogosultság ellenőrizhető legyen. A köz­szemlére tétellel egyidejűleg, egy hónapon belül a választókat írásban értesíteni kell a nyilván­tartásba való felvételükről, fel­tüntetve a települést, választóke­rületet, szavazókört, a szavazó­helyiség címét és a szavazás nap­ját. Aa. értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. A pártok március eleje és ápri­lis eleje között — egyelőre még pontosan meg nem jelölt idő­pontban — gyűjthetik a jelölt­ajánló szelvényeket. Az egyéni választókerület jelöltjeit az egyé­ni választókerületi választási bi­zottságnál, a területi lista jelöltje­it a területi választási bizottság­nál, az országos lista jelöltjeit az OVB-nél kell bejelenteni legké­sőbb a választás napja előtt 30 nappal, 16 óráig. A választójogi tában van azzal: tétje van a vá­lasztásnak. Az MTI munkatársa ennek kapcsán arról kérdezte az állam­főt, hogy a maga részéről miként serkentheti a minél magasabb arányú részvételt. Göncz Árpád elmondta: az országot, vidéket járva minden alkalmat megra­gad, hogy a részvételre biztassa az embereket; bár az a benyomá­sa, hogy erre nem is igazán kell ösztökélni őket. A jelenlegi fel­mérések szerint 64 százalék kö­rül alakul a biztosan szavazók törvény értelmében február 4-étől számított 10 napon belül ki kell alakítani a szavazókörö­ket is. Ezekből mintegy 11 ezer lesz az országban. A szavazókö­rök számát és területi beosztását a jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600, de legfel­jebb 1200 választópolgár jusson. Előírás, hogy minden községben legyen legalább egy szavazó­kor. A választási kampány 1994. május 6-án 24 óráig tart. A kam­pánytilalom 1994. május 7-én 00 órától tart a szavazás befejezésé­ig. Nem minősül a kampány­csend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idő alatt, kizárólag a választási tudniva­lókról adott tájékoztatása, to­vábbá a választási részvételre vo­natkozó pártsemleges felhívása. Jogszabályi előírás, hogy a sza­vazással kapcsolatos közvéle­mény-kutatási eredményt a sza­vazást megelőző nyolcadik nap­tól nem szabad nyilvánosságra hozni. Ugyancsak törvény úja elő, hogy a választás kitűzésétől a vá­lasztási kampány végéig a pár­tok, a jelöltek választási falra­gaszt, hirdetést, feliratot, szóró­lapot, vetített képet engedély nélkül készíthetnek. Ezek olyan sajtóterméknek minősülnek, amelyeket engedély nélkül lehet előállítani. Fontos azonban, hogy épület falára, kerítésre pla­kátot elhelyezni kizárólag a tu­lajdonos, illetőleg a kezelő hoz­zájárulásával lehet. Egyes köz­épületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát el­helyezését a települési önkor­mányzat műemlékvédelmi, kör­nyezetvédelmi, városképi vagy idegenforgalmi okból rendelet­ben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság épületén vagy azon belül plakátot elhe­lyezni tilos. A plakátokat olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávo­lítható. Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a köz­lekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles el­távolíttatni. Ennek költségét az köteles viselni, aki a plakátot el­helyezte vagy elhelyeztet­te. hányada. A bizonytalankodók­nak is valószínűleg legalább a fele az urnákhoz járul majd. A részvétel és a kampány hangne­mének összefüggésére utalva az államfő hozzátette még: „majd­nem biztosra veszem, hogy aki beleszédül a mocskolódásba, a piszkos kampányba, az elveszíti a választásokat. Tapasztalatom az, hogy az ország torkig van az anyázással”. A vasárnapi választási forduló mellett szólt a legfrissebb közvé­lemény-kutatási felmérés ered­ménye is. A tapasztalat az, hogy a falusi lakosság inkább vasárnap szeretne választani, az értelmisé­giek, illetve a városiak pedig élet­vitelükből adódóan a szombati választási fordulót preferálják. Egyébként az időpont meghatá­rozásánál még olyan szemponto­kat is az államfő figyelmébe aján­lottak, mint például az Esthaj­nalcsillag feljöttének ideje, az is­kolai ballagás napja, illetve a horgászati tilalom feloldásának időpontja. A választópolgárokhoz for­dulva Göncz Árpád azzal a jó ta­náccsal szolgált: ne csak a szá- m ukra rokonszen vés párt jelöltjét hallgassák meg; vessék össze a különféle politikai erők prog­ramjait, szembesítsék azokat sa­ját maguk gondjaival. Az egyéni jelöltek esetében jól nézzék meg, kire, miféle emberre adják vok- sukat. A következő Parlament emberi minősége ugyanis nem pusztán a pártfelállástól fog füg- geni, hanem mindenekelőtt at­tól, hogy az egyéni kerületekből milyen képviselőket küldenek be a Házba. Az államfő ezért kérte, hogy a polgárok a választás al­kalmával ne engedjék eluralkod­ni az indulatokat; a józan eszükre hallgassanak. Abban a tudatban járuljanak az urnák elé, hogy egy demokratikus államrendben a második választás talán még az elsőnél is fontosabb, mivel az a demokrácia folytonosságának bizonyítéka. Végül a köztársasá­gi elnök kérte a sajtó segítségét a jelöltek bemutatásának esély- egyenlőségéhez. Békés Megyei Hírlap, az Új Dunántúli Napló, a Heves Me­gyei Hírlap, a 24 óra, a Nógrád Megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Somogyi Flírlap, a Tolnai Népúj­ság és az Új Néplap, valamint a FEB Sajtóügynökség szerkesz­tőségei ezúton is megerősítik, hogy a sajtó- és szólásszabadság alkotmányos követelményeit a jövőben is teljes mértékben tisz­teletben tartva, mindent meg­tesznek a parlamenti választások sikeréért. Teszik ezt abban a meggyőződésben, hogy az alkot­mányos rend jogi és etikai nor­máinak megfelelően zajló, sike­res választások jól szolgálnák az ország belső fejlődését és nem­zetközi tekintélyének növekedé­sét. A fent nevezett szerkesztősé­gek a sajtónyilvánosságban ki­alakult helyük, szerepük és ebből adódóan a pártatlan tájékoztatá­sért vállalt felelősségük tudatá­ban arra törekednek, hogy a par­lamenti választások országos és helyi előkészületeiről, megnyil­vánulásairól folyamatosan, hite­lesen, az újságírókkal szemben támasztható erkölcsi és szakmai követelményeknek megfelelően, tartalmasán és közérthetően tá­jékoztassanak. Az esélyegyenlő­ség követelményeit szem előtt tartva fórumot biztosítanak a vá­lasztási kampányban jogszerűen résztvevő minden párt vagy füg­getlen jelölt megnyilatkozásai­hoz. Ennek érdekében: — az országos rendezvények­ről lényegre törően tájékoztat­nak; — beszámolnak a választá­sokkal kapcsolatos megyei ese­ményekről; pártprogramokról, bemutatják a képviselőjelölte­ket; Békés Megyei Heves Megyei Hírlap Nógrád Megyei Hírlap Új Néplap Tolnai Népújság — a pártok dokumentumait — politikai hirdetés formájában — az azokra vonatkozó kiadói feltételeknek és közlési módok­nak megfelelően — készek teljes teqedelemben is közzétenni; — szóvá tesznek minden olyan jelenséget, nyilatkozatot, amely sérti a törvényeket, a köz­élet tisztaságát, bárki személyi­ségijogait, a viták kulturáltságát, a jó ízlést, vagyis ellenkezik a nyílt és tisztességes választási kampányhoz fűződő társadalmi igényekkel. Tartózkodnak a fen­tiekben elmarasztalható doku­mentumok, nyilatkozatok köz­zétételétől, még akkor is, ha azo­kat hirdetésként akarják megje­lentetni. A szerkesztőségek kívánatos­nak tartanák, ha a választásokon induló politikai szervezetek or­szágos vezetőségei támogatnák a fenti elveket, s ennek alapján megyei szervezeteik megbízott­jai, illetve a független képviselők a helyszínen egyeztetnék elkép­zeléseiket a szerkesztőségekkel. Célszerű lenne megállapodni ar­ról, hogy a lapok — terjedelmi korlátáik miatt — csak a pártok által az adott megyében legfon­tosabbnak tartott jelölő-, illetve választási gyűlésekről adjanak részletes tudósítást. A szerkesz­tőségek e munkájukban számíta­nak a pártoktól érkező folyama­tos tájékoztatásra. A bevezetőben említett szer­kesztőségek felkérik az ország többi megyei és városi lapjának, egyéb sajtóorgánumának szer­kesztőségeit, hogy a leírtakat sa­ját elképzeléseikkel gazdagítva, legyenek partnereik a választá­sok helyi nyilvánosságának biz­tosításában, a sajtó és a pártok korrekt együttműködésé­ben. Hírlap Dunántúli Napló 24 óra . Petőfi Népe Somogyi Hírlap Ferenczy Europress Budapest Vélemények Az MDF szóvivője, Herényi Károlv Göncz Árpád köztársa­sági elnöknek a választások idő­pontjára vonatkozó bejelentése után pénteken reggel az MTI munkatársának kijelentette: fe­gyelmezett állampolgárhoz mél­tóan, s egyben örömmel veszi tu­domásul a május 8-i dátumot. — Az öröm a vasárnapnak szól — tette hozzá Herényi Károly —, mivel a dátum maga nem is any- nyira fontos, mint az, hogy a vá­lasztás vasárnapra esik. Mint a szóvivő fogalmazott: a választá­sokon való részvétel, s a felelős döntés csak megnyugodott, tisz­tult lélekkel lehetséges, és ehhez a vasárnap szükséges. A Kereszténydemokrata Néppárt helyesnek tartja a köz- társasági elnök döntését, és yűlési válasz- ójának május 8-i időpontjával — mondotta az MTI érdeklődésére Varga Lász­ló, a KDNP elnökhelyettese. Varga László úgy vélekedett: a hazai tradícióknak leginkább az felel meg, ha munkaszüneti napon kerül sor a választásra, és a pártok többsége is a vasárnap mellett foglalt állást. A KDNP elnökhelyettesének véleménye szerint ugyanakkor a részvételi Kérdőjelek arány nem függ attól, hogy mun­kaszüneti vagy munkanapon tartják meg a voksolást. Mint mondotta: olyan közhangulatot kell kialakítani, hogy a polgárok kötelességüknek érezzék a véle­ménynyilvánítást a szavazóur­náknál. A polgároknak érezniük kell, hogy szavazatuktól függ: merre halad tovább az ország — fogalmazott Varga László. Fodor István, a függetlenek képviselőcsoportjának megbí­zottja az eddig szóba került idő­pontok közül a május 8-át tartja a legrosszabbnak. Fodor István szerint ez a dátum nem szolgálja Göncz Árpád pénteki sajtótájé­koztatóján kifejtett szempontjait sem, mivel a második fordulóra egy hét felkészülési idő nem elég, két hét múlva a pünkösd nem­csak katolikus, hanem protestáns ünnep is, tehát a 8-a utáni har­madik hétvége megegyezik azzal, mintha az elnök 15-éré tűzte vol­na ki a választások első forduló­ját. Horváth, Lajos, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a köztársasági elnök által meg­nevezett időpontot pártos dön­tésnek tartja, amely általában a baloldalnak kedvez, és hátrányos a nemzeti keresztény erőknek. Milyen lesz a bizonyítvány? Megértjük-e mi, választópolgárok, hogy a soron következő országy- gyűlési kepviselő-választásoknak mennyire komoly a tétje? Ez a kér­dés is foglalkoztatta az elmúlt napokban Göncz Árpád köztársasági elnököt, amikor a pártokkal konzultálva, a közvélemény-kutatási adatokat tanulmányozva május 8-ra, vasárnapra írta ki az országgyű­lési választásokat. Á dátum gondos kiválasztásával is hozzá akart já­rulni ahhoz, hogy az állampolgárok mind nagyobb számban éljenek választójogukkal, s így teremtsék meg még a nyári „holtszezon’’ előtt a működőképes, összetételében valóban a közakaratot kifejező Par­lamentet és a stabil kormányzás folytatásának feltételeit? Bizonyítványt állítunk ki magunkról? A rendszerváltozást meg­alapozó első választás után a most következő szavazás arról dönt majd, hogyan működjék tartósan a demokrácia hazánkban. Ez politi­kai folyamat — a többpártrendszer erősítése és fejlesztése —, s egyben gazdasági érdek, hiszen nálunk ma a szilárd állami lét fontos feltétele a gazdasági krízisből való kilábalás, a létfeltételek romlásának megál­lítása és a fejlődés érzékelhető megindítása. Meghatározó óhaj az or­szág szellemi-erkölcsi állapotának javítása is. A választás eredménye bizonyítványt állít ki arról, hányán és milyen erővel állnak ki e folya­matok mellett. Mit mérlegeljünk? A köztársasági elnök az ország színe előtt mondta el, hogy egyformán fontosnak tartja egy-egy párt, mint szer­vezet, és egy-egy jelölt, mint egyéniség alapos mérlegelését. Tudnunk kell, hogy ki kicsoda a maga teljes valósagában, és azt is, hogy mit képvisel? E két nézőpont együtt vezesse a polgár tollát a szavazófül­kében — hangzott az elnöki jó tanács. Göncz Árpád tehát május 8-ára urnák elé szólította az ország né­pét. Hogy milyen lesz a választási kampány? Ez már jórészt a közélet szereplőin múlik. De mi, polgárok figyelmeztethetjük őket: csak tisz­tességes szándékkal és tiszta beszéddel lehet „meghódítani” bennün­ket. P. T. Felhívás A köztársasági elnök döntésével véglegessé vált: 1994. május 8-án járul a szavazóumákhoz az ország népe, hogy megválassza a követke­ző négy év parlamenti képviselőit. Lapunk — hogy a fenti közös nyi­latkozatnak is érvényt szerezzen — kötelességének érzi a kapcsolat- felvételt a megyében működő pártokkal, s azon társadalmi szerveze­tekkel, amelyek célja parlamenti képviselőjelöltek állítása. Szeret­nénk találkozó keretében megbeszélni közös feladatainkat a válasz­tási kampány sikere érdekében. Konzultációra két időpontban várjuk partnereinket, pártok, társa­dalmi szervezetek vezetőit vagy kijelölt szóvivőit. Szükség szerint egy harmadik lehetőséget is biztosítani tudunk. A Heves Megyei Hírlap klubjába (Eger, Kossuth Lajos út 9.) február 9-én, szerdán 15 órára várjuk az 1990-es választásokon Parlamentbe bejutott pártok — MDF, SZDSZ, FKGP, MSZP, Fidesz, KDNP — megbízottjait. Ugyanitt látjuk vendégül február 10-én, csütörtökön 15 órától a töb­bi párt, szervezet képviselőit. Szándékaink szerint mindkét fórumon a Területi Választási Bizottság tájékoztatója is elhangzik. Tisztelettel adja közre a felhívást a Heves Megyei Hírlap Szerkesztősége GÁZKÉSZÜLÉK-VÁSÁR Gyöngyös VAS-MŰSZAKI BOLT Bornemissza u. 1/1. Telefon: 37/312-008 LAMPART KONVEKTOR LB-50 P 21.300,- LB-50K 20.500,- LB-30 P 19.100,- LB-30 K 18.350,- ETNA 20-as K 13.100,­CIRKOLAKÁSFŰTŐ C-12 29.500,- C-18 39.700,- C-24 45.350,- C-30 51.950,- C-40 56.450,­VESTA (KARANCS) Gáztűzhely VESTA 3 21.500,- VESTA 3A 23.500,- VESTA 4 25.800,- VESTA 4A 26.500,- VESTA KOMBI 36.500,­ZC-18 46.600,- K- 24 89.850,- V-4-es vízmelegítő 18.600,- ZV-4-es vízmelegítő 28.000,­RADIÁTOROK: Hajdúsági RADAL PANEL és DV acéllemez AZ ÁRAINK AZ ÁFÁT TARTALMAZZÁK. V J Voksolási menetrend .. m,,, ... ................- ..........

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom