Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

HÍRLAP, 1994. február 24., csütörtök HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Az idén első alkalommal kap­ták meg az apciak az immár ne­gyedik éve rendszeresen megje­lenő önkormányzati tájékoztató­jukat, az Apci Híreket. Az újság­ban az állandó rovatok — anya­könyvi események, sport- és kul­turális programok — mellett ez­úttal a 21-es főút mentén létesí­tett hulladéktárolókról, a kutya­tartásról, valamint közérdekű tudnivalókról is olvashatnak a helybéliek. Népi Ki mit tud? Lőrinciben A helyi Hagyományőrző Tár­saság meg októberben tette köz­zé azt a felhívást, amelyben népi vetélkedőre invitálják az egyéni és csoportos érdeklődőket. A Ki mit tud?-ra jelentkezni lehet énekkel, verssel, prózával, vala­mint népi tevékenységek megje­lenítésével. A pályázok a polgár- mesteri hivatalban adhatják Te a nevezéseiket. Farsangi bál Hatvanban Jelmezben, de legalábbis álarcban mehetnek a bálozni vá­gyók február 26-án, szombaton este a hatvani Kristály-kastélyba (volt cukorgyári otthonba). Az egyéb tudnivalókat a 37/342- 870-es telefonszámon közlik az érdeklődőkkel. Shotokan karate Az apci tornacsarnokba vár­ják mindazokat az 5 és 10 év kö­zötti gyerekeket, akik szeretné­nek megismerkedni a Shotokan karatéval. Az edzéseket csütör­tökön 16-tól 17 óráig és szomba­ton 11-től 12 óráig tartják. Je­lentkezni február 28-áig lehet. Beszámolt a sportkör Boldogon A múlt hét végén ülésezett Boldog képviselő-testülete. A tanácskozáson elhangzott a helyi sportkör'93. évi beszámolója, s felolvasták a Közúti Igazgatóság Gyöngyösi Üzemmérnökségé­nek tájékoztatóját is. Utóbbi té­mára még visszatérnek, ugyanis az üzemmérnökség vezetője nem tudott megjelenni, így a helybéliek nem tehették fel kér­déseiket. Múlt és jelen Ma este 6 órától dr. Szelei Bé­la, a Széchenyi István Szakkö­zépiskola tanára által írt „Múlt és jelen Hatvan város irodalmi éle­tében” című tanulmányköteté­nek a bemutatására várják az ér­deklődőket Hatvanba, az Ady Endre Városi Könyvtárba. Az ankéton bevezetőt mond: dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, egyetemi tanár. A műsor közre­működői a szerző iskolájának diákjai lesznek. iTöbb mint 1000 férfi és női hivó naponta.^ 1 Itt a te lehetőséged új kapcsolatokra! ^ 24 órás szolgáltatás |Ü| _ 4 é % m ■ •' ÉLŐ beszélgetés • szórakozás • tandetóyVlM/ 4 telefon-flört • találkozás, Beszélgethetsz J 2. vagy csak hallgatod a többieket. ◄ Próbáld ki, HÍVD MOST !◄ „Most politikusfeleség vagyok” Beszélgetés Göncz Árpádnéval Sepsey Tamás Lőrinciben Fórum a kárpótlásról A helyiség, ahol megtelep­szünk, nem a legideálisabb az in­terjúkészítéshez. Tanteremfélé­nek gondolná az ember a sok hosszú asztalt meg a kényelmet­len székeket látva, és nem járna messze az igazságtól. A hatvani Damjanich János Ipari Szak­munkásképző Intézet egyik zu- ában vagyunk. Ott, ahol alig né- ány perce még a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek készültek fel a megsegítésükre szervezett jótékonysági bálon való fellépésükre. Időközben a Bergendy szalonzenekar tagjai vették át a terepet. Harsány jó­kedvük bizonyára a finom vacso­rának szól, meg — vélhetően — a műsor előtti, az évtizedek során sem megszokható lámpaláznak. Vannak, akik benyitnak a te­rembe, zavartan rácsodálkoznak az eddig csupán a tévéből ismert művészekre. Mások tudomásul veszik jelenlétüket, bekapcso­lódnak a mókába, ügyet sem vet­ve az egyik távolabbi sarokba hú­zódó, csendesen beszélgető pár­ra. Hiszen mi rendkívüli van ab­ban, ha egy férfi — tollal a kezé­ben — egy csaknem teljesen fe­ketébe öltözött hölggyel társa­log? — Csak éppen azt ne kérdezze — segít át a nehezén Göncz Ár- pádnémosolyogva —, hogy a fér­jem mit szokott reggelizni! Szavamat adom, hogy nem te­szem. Bevallom, készültem a ta­lálkozásra, ám a protokollmen- tesen létrejött randevú levesz a lábamról. Magától értetődik, hogy a közvetlenségről, a köny- nyed kapcsolatteremtésről ér­deklődöm elsőként. — Nagyon fontos a személyes kontaktus — mondja az államfő felesége. — Másképpen érez az ember, ha a kapcsolatokban a lé­nyegi dolgokon túl van némi többlet, valami emberi plusz is. — Bizonyára az elnök úr is ezért részesíti előnyben a tegező- dést, hacsak nem a szigorú előí­rások szerint zajlik le egy-egy ta­lálkozója... — Ez egyrészt az életkorból, másfelől — a kortár«ik felé — a közös múltból adódik. Persze, ezekben az esetekben is furcsa lenne a közvetlenség, ha hiá- nyozria a nexus. Ez meg a külföl­di államfőkkel kapcsolatosan is érvényes. — Ón a „hivatalos” beszédé­ben azt mondta, azért fogadta el a meghívást, mert kapott egy szív­hez szóló levelet... Gondolom, ez csak az egyik oka annak, amiért eljött. — Valóban ritka szép invitá­lásban volt részem, melynek nem tudtam ellenállni. Természete­sen itt többről is szó van. Amióta a társadalom mozog — igazából három-négy éve —, azóta került előtérbe a szellemi fogyatékos gyermekek problémája is. Na­gyon fontosnak érzem ezt a kér­dést! Különösen érdekel azok­nak a családoknak a helyzete, amelyek szembenéznek a rájuk nehezedő problémákkal, vállal­ják a terheket; hiszen ők tisztá­ban vannak vele, hogy így a leg­jobb a gyereknek. Ezek igazi ér­zelmi kötődések, amelyek sem­mivel sem pótolhatók. — Véleménye szerint a társa­dalom mit tehet még azonfelül, hogy a tehetősebbek a hasonló rendezvényeken anyagi támoga­tást nyújtanak? — Természetesnek fogjuk fel a problémát! A nyilvánosság a legfontosabb eleme az elszigete­lődés megszűnésének. Igenis, Hitelező partnerek Tél végi jelentés a Palkó-tanyáról Amikor múlt év vége felé megfordultunk a hatvani Szol­gáltató, Termelő és Kereskedel­mi Szövetkezet Palkó-tanyai központjában, nagyjából tájéko­zódhattunk az elmúlt esztendő eredményeiről, s a velük össze­függő kérdésekről. Ezért most inkább a jelen érdekelt bennün­ket, ezzel kapcsolatos kérdések­kel fordultunk Józsa Pál igazga­tósági elnökhöz, aki a követke­zőkben foglalta össze mondan­dóját. — A február eleji kedvezőbb időjárás szerencsénkre lehetővé tette az elmaradt szántási mun­kák befejezését, s megindulha­tott az őszi vetésű gabonafélék fejtrágyázása, sőt a felhasználan­dó harminc vagon műtrágyának a felét is sikerült kijuttatnunk a földekre. Ez annál inkább fon­tos, mivel az őszi vetésű növé­nyek termésnagysága és a belőle származó árbevétel meghatáro­zó szövetkezetünk gazdálkodá­sában. A kétezer hektárnyi terü­let kapcsán bizakodóak va­gyunk, s nagyon reméljük, hogy sikerül elérni a 25-30 mázsás hektárankénti átlagot. Ez az őszi búzára vonatkozik, de hasonló­ak reményeink az őszi árpa te­kintetében is. Arról szintén informálódtunk látogatásunk során, hogy a ked­vezőtlenebb időjárásban sem tétlenkednek a gazdaság dolgo­zói. Javában tart már az erőgé­pek és egyéb munkaeszközök műszaki felkészítése, remény­kednek a műszaki vizsgák sikeré­ben is. Különben a tavaszi növé­nyek vetőmagellátása szintén biztosított a hatvani határban, vagyis ilyen gondjai nincsenek a gazdaságnak, ugyanakkor vi­szont megkötötték a szerződése­ket az e tekintetben nélkülözhe­tetlen növényi kultúrák jó hoza­ma érdekében. Ezt különben az is lényegesen elősegíti, hogy a gazdaság szerződő partnerei a költségek nagy részét megelőle­gezték, hitelre szállították le. Ha már kilátogattunk a Palkó- tanyára, árra ugyancsak kíván­csiak voltunk, hogy az állatte­nyésztő-telepek mit ígérnek az idei évre. Józsa Pál szerint a szar­vasmarhatelep az árbevételét fo­lyamatosan teljesíti, miközben szakembereink arra is figyelem­mel vannak, hogy kedvezőbb pi­acot teremtsenek az idei tejter­melés hozamára. Ez jó esetben havi 2-3 ezer liter tejnek felel meg, s kiszolgálja a vásárlók minden rétegét. De hogy ne csak jókat írjunk, tudósításunk végére kívánkozik annak őszinte feltárása is, misze­rint a gazdaság vezetésének erő­sen meg kell küzdenie a sertéste­lep napi takarmányellátása gondjával, hiszen az elmúlt 1993-as gazdasági évben kevés saját termelésű abrakot tudtak biztosítani. Vagyis a piacnak ki­tett abrakbiztosítás néha-még át­meneti feszültséget jelent a gaz­dálkodásban. (moldvay) Hatvanban is Pályázhatnak a mezőgazdászok Február 28-ig nyújthatják be igényüket mindazok, akik a jö­vőben a földből szeretnének élni. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapok pályázat a gépvásárlás­hoz és egyéb mezőgazdasági be­ruházások megvalósításához biztosít kamatmentes hitelt. A kérhető összeg a felmerülő költség 50 százaléka, minimum 500 ezer forint. Induló vállalko­zások esetében a beruházások összegének 30 százalékáig, ma­ximum 500 ezer forintig vissza nem térítendő támogatás igé­nyelhető. A pályázattal kapcsolatos fel­világosítást és segítséget a Heves Megyei Vállalkozó Központ Hatvani Irodájában (Kossuth tér 2., telefon és telefax: 37/342- 258) kaphatnak az érdeklődők. Az iroda munkatársait célszerű előzetesen telefonon megkeres­ni, így elkerülhető a várako­zás. ezek a gyerekek merjenek meg­jelenni az egészséges emberek között! Csupán megszokás kér­dése, hogy a társadalom ne ide­genül és kirekesztőén fogadja őket. — Az imént a családokat em­lítette. Köztudott, hogy az Önöké is elég népes... — Négy gyermeket neveltünk fel úgy, hogy egy emberöltőt él­tünk le nehéz körülmények kö­zött, az adott korban. A mostani rendezvény kapcsán is elmond­ható, hogy akinek egészségesek a gyermekei, egyfolytában hálás érte, ezért még inkább kötelessé­ge segíteni a rászorulókon. — Mint az államfő feleségé­nek, protokolláris kötelezettsé­geknek is eleget kell tennie. Mi­lyen jelentőséget tulajdonít en­nek? — Általában nem a protokoll miatt hívnak meg bennünket, hanem azért, hogy Magyaror­szág nevében emberi, politikai, kulturális és gazdasági kapcsola­tokat létesítsünk. Emellett ne­kem személy szerint képvisel­nem kell a magyar nőket és anyá­kat is, hiszen egy vagyok közü­lük. Valahol össze kellhangolni a kettőt. — A köztársasági elnök úr ol­dalán részese lett a napi politiká­nak. Hogyan éli meg ezt az idő­szakot? — Ha nem muszáj politikával foglalkoznom, akkor nem foglal­kozom vele. Egyébként tudomá­sul veszem, hogy szükséges do­log, életünk velejárója. Voltam már rabfeleség, gyárimunkás- feleség, írófeleség, jelenleg poli­tikusfeleség vagyok. Mint annyi mindent, ezt is meg lehet szokni. Tari Ottó Felhívás Esedékessé vált az 1994. első félévi gépjárműadó befizetése. E nem túl kellemes kötelezettség­nek március 15-ig kell eleget ten­ni. Ezt követően késedelmi pót­lékot rónak ki a „feledékeny” Hatvan környéki autótulajdono­sokra is. Sajnos, az elveszített évtizede­ket nem'tudjuk visszaadni, de se­gíteni szeretnénk. Éppen ezért részleges kárpótlást kínálunk Önöknek!” — mondotta dr. Sep­sey Tamás címzetes államtitkár azon a fórumon, amelyet a kár­pótlásról, a privatizációról és az ezekhez kapcsolódó támogatá­sokról rendeztek Lőrinciben. Az érdeklődők nagy száma miatt — sokan az előtérben rekedtek — a késő estébe nyúló előadáson bárki elmondhatta vélt vagy va­lós sérelmeit, és azon mód vá­laszt is kapott rá. Becz Miklós minisztériumi fő­osztályvezető és dr. Magyarfalvy Krisztina, a Heves Megyei Kár­pótlási Hivatal vezetőjének tár­saságában megjelent államtitkár a továbbiakban kijelentette: bí­zik abban, hogy azok a fiatalok, akik a koruknál fogva nem jogo­sultak a kárpótlásra, meg fogják érteni, hogy akiket megfosztot­tak javaiktól, azoknak a jussuk visszajár. A határidők egyszer már lejártak ugyan, ám a kor­mány méltányossági intézkedése nyomán az érintettek élhetnek a március 76-ígtartó újabb lehető­séggel. Nyugati hadifoglyok azonban — a korábbi gyakorlat­tal megegyezően — továbbra Annak idején meglepetést keltett a hír, miszerint az MDF listáján Parlamentbe került or­szággyűlési képviselőnő, Beke Kata átült Pozsgay Imre mellé, s immár a Nemzeti Demokrata Szövetséget erősíti. Nos, a szé­leskörűen tájékozott, de főként a pedagógiában otthonos képvise­lőnő e héten Hatvanba látogat, hogy a helyi NDSZ-szervezet vendégeként találkozhassék a város polgáraival. S bár fő téma­ként a közoktatás jelenlegi hely­zetéről kívánja kifejteni vélemé­sem nyújthatják be igényüket. Mint azt dr. Sepsey Tamás el­mondta, a kérelmeket a beérke­zések sorrendjében bírálják el, így legkorábban május harmadik hetében postázhatják az újabb határozatokat. A törvény előírá­sai szerint a szövetkezeti jogerős földalapokat május 31-ig el kell árverezni, s az év második fel­ében már az állami területek ke­rülhetnek sorra. Utóbbiak eseté­ben — függetlenül attól, hogy hol volt az elveszített tulajdon, illet­ve az igénylő hol lakik — bárki részt vehet a licitálásban. — Az Országgyűlés előtt van az új földtörvénytervezet — fej­tette ki az előadó, melynek egyik pontja szerint tanyát is lehet épí­teni az új tulajdonon, mivel ez nem minősül majd a művelésből való kivonásnak. Kedvező válto­zás várható a földtulajdon három éven belüli értékesítésének az adómentességét illetően is. Mint a fórumon elhangzott, a kormányzat egy kicsit későn gondolt a falugazdászi hálózat kiépítésére, ám a megoldás napi­renden van, így az érdeklődők rövidesen a szakemberektől helyben is választ kaphatnak fel­merülő kérdéseikre. (tari) nyét, végső soron mindenkihez szól, és más természetű kérdések kapcsán is megnyilatkozik majd Beke Kata a találkozón, melyre pénteken este fél 6 órakor kerül sor a Hatvani Galéria falai kö­zött, ahol mellesleg a jeles szob­rász, Szabó Iván alkotásaival is szembesülhetnek a vendégek. Az est házigazdája egyébként az NDSZ helyi képviselőjelöltje, Bényei Tamás lesz, a művész Szabó Ivánt pedig Moldvay Győző galériavezető mutatja be a vendégeknek. Beke Kata: nemcsak a közoktatásról Harmincnyolc évig a kicsik között „Végtelenül szeretem a gyerekeket” Batman, tavasztündér és kiskacsa fogad a hatva­ni Pázsit utcai óvodában. A kiscsoportosok nem­csak a farsangot búcsúztatják, hanem Füzér István­ná, Irénke óvó nénit is. Még jó, hogy ők nem érzik, milyen szomorú is ez a nap, milyen nehéz annak a szíve, aki elhagy egy olyan közösséget, ahová bol­dogság volt tartoznia. — Nem is válók meg tőlük örökre — bizonygatja Irénke néni —, ha nem is mindennap, de egy héten többször is visszajövök hozzájuk. Félrevonulva a báli forgatagtól, az irodában be­szélgetünk a múltról, a nyugdíjba készülő vezető óvónő 38 esztendős pályafutásáról. — Gyerekkori álmom teljesült, amikor megkap­tam a diplomámat 1956-ban, Nyírbátorban. Min­dig nagyon szerettem a gyerekeket, nagy családból származom, Kántorjánosiból, nyolcán voltunk testvérek, otthon én voltam a legkisebb. Arról áb­rándoztam, hogy nekem is sok gyerekem lesz majd, Irénke óvó néni búcsűzkodik a gyerekektől (Fotó: MTI — H. Szabó Sándor) ha megnövök, de sajnos, Rh-összeférhetetlenség miatt csak egy fiam születhetett. De így, hogy óvónő lettem, kárpótolt az élet. — Említette, hogy Szabolcs-Szatmár megyében született. Hogyan került olyan messziről ide, Hat­vanba? — Akkoriban nagyon sok óvoda indult az ország, különböző vidékein, s a Művelődési Minisztérium rendelkezett arról, ki hová kerül, hol lesz rá a továb­biakban szükség. így kerültem Apcra. ínséges, nyo­morúságos éveket éltünk, előfordult, hogy harminchatan is voltak egy csoportban, s mi óvó­nők, váltás nélkül, reggeltől estig dolgoztunk. Em­lékszem, az első fizetésem 726 forint volt, s évekig nem kaptunk béremelést. Húszévesen lettem veze­tő óvónő, mert az elődömet azonnali hatállyal le­váltották — nem egyezett a könyvelése. 1961-ben mentem férjhez. — Álljunk meg egy pillanatra, ki volt a boldog vőlegény? — Fiatal gépészmérnök, aki négy házzal arrébb lakott tőlem. Áhogy jöttem-mentem előttük, felfi­gyelt a begyes kis óvó nénire. Az anyukája is kiné­zett menyének, „jó lesz ez nekünk”, biztatgatta a fi­át. Aztán István kapott egy szolgálati lakást Hat­vanban, s az esküvő után beköltöztünk. Ö a kon­zervgyárban dolgozott, én pedig még egy évig visz- szajártam Apcra.'62-ben megkerestek a művelődé­si osztálytól, s felajánlották a hatvani Vörösmarty, téri óvoda vezetői állását, és kérték, hogy pluszként vállaljam el a város és környéke óvodáinak szakmai felügyeletét. Huszonnégy évesen ez igen nagy meg­tiszteltetés volt számomra. Kitűnően végeztem a képzőt, s mint fiatal, ambiciózus asszony, úgy gon­doltam, ez menni fog. Elvállaltam. — Mikor került a Pázsit utcai óvoda élére? — 1978-ban adták át ezt az épületet, azóta dol­gozom itt. Még két évig voltam a munkám mellett felügyelő, de aztán a huszadik évfordulón visszavo­nultam, mert elfáradtam. Úgy döntöttem, elég lesz nekem az az itteni hatcsoportos óvoda, hogy min­den mintaszerű és jó legyen. S ezt sikerült is megva­lósítani. Kitűnő a kollektíva, s a beiratkozásokkor jóval több kicsi jelentkezik hozzánk, mint ahányat felvehetünk. — Mivel tölti az idejét nyugdíjasként? — Többet olvasok majd, színházba megyünk a férjemmel, elkísérem őt a telekre. De gyakori ven­dég leszek itt az óvodában is. Segítem a kolléganő­ket, s meglátogatom a gyerekeket, akiket végtelenül szeretek. Mindaddig jövök, amíg nem lesz saját, unokám, akit nagyon várok. Négyessy Zita

Next

/
Oldalképek
Tartalom