Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19-20 / 42. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1994. február 19—20., szombat—vasárnap Nagymamám kedvencei <* V ☆ 9196 Gyakran fordul elő, hogy há­látlanul — hozzáteszem: érdem­telenül — mellőzünk szép virá­f okat, növényeket egy-egy új rit- aság kedvéért. Aztán rajövünk, hogy az a régi legalább ilyen szép volt, jobban bírta a „gyűrődést'’ is, de már hiába keressük, eltűnt a virágüzletek polcairól. Nagy- szüleink ablakában, kiskertjében elmaradhatatlan volt a rezeda, rozmaring, liliom — amit gyógy­növényként is tartottak —, vala­mint az a két növény, amiről részletesebben szeretnék írni. Mindkettőt most kezdik felfe­dezni a termesztők, kertészek és vásárlók. Ha többet akarunk tudni róluk, régi szakirodalmat kell fellapozni, mert az újakból hiányzik. A Clíviáról és a Tra- descantiáról, a régi otthonok kedvenc növényeiről van szó. A Clívia — magyar neve nincs, vagy nem általánosan ismert — igen tartós, mutatós cserepes szobanövény. Különösen tél vé­gén, kora tavasszal hoz vidám színt a lakásunkba az unalmas, szürke tél után. Ilyenkor hozza gyönyörű, bogernyőben nyíló, tölcsér alakú virágait. Levágott virágai vázában is hatásosak, többnyire sárga, narancssárga színűek. Jól társítható más kora tavaszi virágokkal, tulipánnal, nárcisszal, jácinttal. Ha elnyűt, vaskos, széles, sötétzöld levelei tovább díszítenek. Levelei széles kard alakúak, bőrszerűek. Növe­kedése erőteljes. A virágból fej­lődő termése, főleg ha dúsan be­rakódott, különleges látvány, szépsége a virágéval vetekszik. Sajnos, erre a látványra magve­téssel szaporított növény eseté­ben sokszor 4-5 évet is várni kell. A virágok megtermékenyülését mesterségesen is segíthetjük. Hosszú hónapoknak kell eltel­nie, mire a húsos termés megnő, beérik, beszínesedik, és benne a mag is érett lesz. Egy-egy virág- száron, illetve kocsanyon 6-8 da­rab, érő cseresznyepaprikára emlékeztető húsos termés van, a benne lévő magtokban 2-4 mag­gal. Csírázóképességét hamar el­veszíti, ezért azonnal vessük el laza földkeverékbe. Tartsuk ál­landóan nyirkosán, 16-18 C-fo- kon. A kiszáradástól takarással óvjuk. Hosszú ideig a magvetés helyén maradhat. Egyéves kora körül cserépbe ültethetjük. Sok­kal gyorsabb a szaporítás és ha­marabb érünk el virágzó, nagy növényt vegetatív úton. Ez a módszer inkább a hobbikerté­szek módszere, akiknek nem cél­juk a tömeges előállítás. A Clívia saijakat hoz, amit le tudunk vá­lasztani. Az idősebb, már több sarjat fejlesztő töveket elvirágzás után szedjük szét. Csak olyan saijakat vágjunk le, amelynek § yökere is van, így az eredmény íztosabb. A sarjképződést elő­segíthetjük, ha a növényt mé­lyebbre ültetjük. Az így szaporí­tott növényeket már 2-3 éven­ként ültessük nagyobb edénybe. Nedvességet jól tartó földkeve­réket használjunk. Ha már egy dézsányi mennyiségre szaporo­dik, virágzáskor csodájára fog­nak járni. A másik, újra felfedezett nö­vény a Tradescantia, magyar ne­vén — találóan — a pletyka. Va­lóban olyan gyorsan no, terjed, mint a névadó pletyka. Ma már egy-egy szép cserepes példányért 400-500 forintot is elkérnek. Szaporítása nagyon egyszerű. Az anyanövényrol hajtáscsúcso­kat kell levágni (6-10 centiméter hosszút). Ezeket sűrűn egymás mellé, 10-12-es cserépbe dugvá- nyozzuk. A dugványok néhány nap múlva meggyökeresednek, és ferde irányban növekednek, lecsüngenek. Ha elég sűrűn ül­tettük, már két-három hét múlva kész növény benyomását kelti. Árnyas helyeken szép csüngő növény, egyszerű gondozásé. V. Pénzes Judit > *»•••• m •• •• -a ^ Az ogorog nyelvi örökség egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban Az ókori görög vagy a hellén nyelvvel, irodalommal és mű­veltséggel kapcsolatos mai nyelvhasználatunk számos jelen­sége az ógörögökre, a hellénekre emlékeztet bennünket. Szaksza­vaink között gyakran hallhatjuk és olvashatjuk a hellén (ókori gö­rög), a hellenofil (görögbarát) hagyományokkal foglalkozó is­meretterjesztő írásokban azokat a nyelvi, nyelvhasználati szóala­kokat, amelyek egyéni szó- és nyelvhasználatunkban is gyak­ran vállalnak kulcsszerepeket. Lapunk hasábjain például az ógörög grafológia, grafológus, graféma megnevezések a Grafo­lógiai Intézet grafológusának tollából a kézírások elemzésével, az írásjegyekkel foglalkozó írá­sok jelennek meg folyamatosan. Nemcsak az ókori görög és la­tin műveltségű olvasóink ismerik ezeket a közhasználatban is el­terjedt szófordulatokat és szólás­formákat, hanem újságjaink ha­sábjain megjelent közérdekű cikkekben is jelentkeznek: szi­szifuszi küzdelem (hiábavaló, eredménytelen, kimerítő) az Au- giász istállója (züllött, romlott, rendetlen), Anteuszként újra erőre kap (a Föld istennőjének fia a Föld érintése nyomán kapta vissza erejét), herkulesi erővel yőzi a munkát. Gyakran talál- ozhatunk az alfától az ómegáig (valaminek a kezdetétől a vég­pontjáig) szókapcsolattal. A gö­rög ábécé első és utolsó betűjé­nek felhasználása teszi érzékle­tessé ezt a versrészletet: "Jaj, én vagyok az omega és az alfa ’’(Ba­bits: A lírikus epilógja). A vers címében az epilógus (utószó, be­fejezés) görög-latin megnevezés a kulcsszó. Köznapi életünk tör­ténései között gyakran emleget­jük a heuréka (megvan, megta­láltam, felfedeztem) felkiáltást. Archimédesz kiáltott fel boldo­gan, amikor feltalálta, felfedezte a hidrosztatika alaptörvényét. A hidro görög szóelem (víz, vízi) több olyan szakszóban vállal sze­repet, amelyek gyakran hallha­tók és olvashatók rádiós és tele­víziós adásainkban: hidrofóbia (víziszony), hidroplán (vízi repü­lőgép), hidroterápia (vízgyógyá­szat). Az ókori görög nyelv hajlé­konysága, nemessége, bája és derűje érzékelhető ezekben a szóalakokban: harmónia (össz­hang, kölcsönös megértés), har­monikus (békés, barátságos), eufória (jókedv, kellemes közér­zet), erotika (érzékiség), energia (erő, tetterő), energikus (tett­erős, erélyes, határozott); echo (visszhang); égisz (pártfogás, ol­talom); elégikus (bús, szomorú); eksztázis (rajongás, elragadta­tás). Az ógörög eredetű szavak, például az agora (népgyűlés, pi­actér), bioszféra (szerves élet te­re, az élőlények környezete), geodéta (földmérő); diszkosz; demagóg, demagógia (népámí­tó, népámítás, stb.) tárát kiegé­szítik a görög és latin közös szár­mazású, a görög és a latin ele­mekből összetett görög-latin szó­alakok. Az összetételek előtagja rendszerint görög eredetű. A gö­rög pro előtag szerepel például ezekben a görög-latin származá­sú szavakban: probléma, proble­matika, problematikus, problé- mázik, prognózis, program, pró­féta, prófécia, prodromus (hír­mondó); prognosztika, prológus (bevezetés, előhang). A görög proto- szóösszetételt előtag sze­repel ezekben a görög-latin szár­mazékokban: protokoll, proto­kolláris (jegyzőkönyvi), prototí­pus (mintapéldány). Használati értéküket tekintve ezek a nyelvi formák nemzetközi szavakként szótározódnak. A tudomány, a technika, az irodalom, az isme- retteijesztés telítve van velük. Szócsaládjuk is figyelemre mél­tó. Típuspéldának idézzük meg a görög tele (távol) előtaggal ala­kult görög-latin összetett szófor­mákat: televízió, televideó, tele­fon, telegráf telegram, teleszkóp, telemagnó, telekommunikáció, teleobjektív, stb. Hogy a görög-latin összetéte­lű nemzetközi szavak milyen gyakorisággal jutnak kulcssze­rephez közéleti és politikai szó- és nyelvhasználatunkban, arról beszédesen bizonykodnak azok a nyelvi alakulatok, amelyek ez év januárjának napjaiban jutot­tak közlő szerepekhez a sajtó ha­sábjain: nomád (vándorló), de­mokrácia, demokratikus, drasz­tikus, dinoszaurusz, dinasztia, diaszpóra, hisztéria, hiszteroid, diabetikus, diagnózis, diakonisz- sza, dialektikus, dialógikus, di­namikus, diploma, diplomati­kus, narkotizál, parodista, paro­dizál, szifon, szimpátia, szimpa­tikus, szimpatizáns, trófea, zeló- ta, zelótizmus, vakbuzgó, vak­buzgóság). Az egri és a hatvani Görög ut­ca elnevezésben azonban nem az ógörögök emlékét idézi, hanem az Egerbe és Hatvanba települt görög népcsoportra vonatkozó ismeretekre hívja fel a figyel­münket. A görög minősítés az új görög nyelvet beszélő kereske­dőkre tekintettel boltos jelentés­sel foglalkozási névként is szere­pet kapott. Áz egri hóstyák lakó­inak szóláshasználatában a gö­rög szó tréfás, humoros, gunyo- ros áthallásokkal az egri görög kalmárokra emlékeztető minősí­tés: sétál, spekulál, mint az egri görög az üres boltban. Rosszalló szándékkal hangzik el ez a két szólásváltozat. Rava­szabb a görög kalmárnál. — Gö­rög hit, semmi hit. A görögül ne­vet (sír), görög írás ez nekünk (nem értjük) nyelvi alakulatok mellett az egri Panakoszta-ház neve és az egri temetőben a gö­rög sírfeliratokon olvasható gö­rög családok hosszú sora mégis értékes része görög nyelvi és nyelvtörténeti örökségünknek is. Dr. Bakos József Cikkünk nyomán Mennyiért dolgoznak a Zenitben? Bükkszenterzsébeten a Zenit Ruhaipari és Kereskedelmi Kft. helyi üzemében Huszár Lajos ügyvezető igazgató fogadott, és tájékoztatott bennünket mai helyzetükről: — Kis gazdálkodóegységünk­nél 20-25 személyt foglalkoztat­nak egy műszakban. Ez a létszám sajnos, kevés, hiszen indokolt lenne a két műszak is. Megren­deléseinket így sem tudjuk telje­síteni. Üzemünkben női és férfi felsőruházati termékeket készí­tünk — kosztümöket, blézereket, blúzokat — osztrák, svéd, hol­land és német piacra. Sok min­dennel próbálkoztunk már, in­gyenesen tanítanánk a hozzánk érkezőket, hiszen Pétervásárán és körzetében az átlagot megha­ladó a munkanélküli­ség. Az üzemben lapunk egy ko­rábbi számát lobogtatva üdvö­Kovács Gyuláné az exportra ké­szült zakókat ellenőrzi A fotókat készítette: Perl Márton Balázs Lajosné tizenhét éve dol­gozik ezen a helyen Utassy Györgyné, kezében lapunkkal zöltek a törzsgárdatagok. A cikk címe, amit mutatnak: Ezredvégi rabszolgaság „éhbérért’’. — Mi is ebben a helyzetben vagyunk — mondta Utassy Györgyné, aki elárulta, hogy ha­vonta 7 ezer forintot visznek ha­za... Az asszonyok a szalagsornál Jánosik Józsefné vasalónő A beteg válasza Az orvos mérgesen dorgálja betegét: — A múlt héten már egyértelműen megmondtam, hogy egy korty alkoholt sem sza­bad innia. Miért kérdezi ezt most megint? A beteg válaszát lásd a vízszin­tes 6. és függőleges 1. sz. sorok­ban. VÍZSZINTES: 1. Szeszély, hóbort — régiesen 6. A páciens szavainak első része (zárt betűk: R, I, O) 13. Hitvány, becstelen 14. Valamit könnyek­kel megszerzett 15. Szemeivel érzékelt 17. A rénium vegyjele 18. Tata része! 19. Arra a távo­labbi helyre 20. A kövérség jele 22. Az ÜTE válogatott labdarú­gója volt (Ferenc) 24. Énekes ti­nisztár 25. Érzelmekben gazdag 27. Szintén nem 28. Visszaint! 29. Éljenző szó a spanyoloknál 30. Hinduista és mohamedán elemeket egyesítő vallás híve 32. Ajándékozik 33. Húsevő vadál­latok 35. Valakivel valamit meg­értet 36. Kilogramm, röv. 37. Veszprém megyei település la­kója 39. A távolabbi személyek 40. Kedvelt ifjúsági regényíró (Kari) 41. Tanács — németül 42. Esetleg 44. Hajói megy... (jól él) 45. A Diósgyőr labdarúgócsapa­tának edzője volt a közelmúltban (László) 47. Ruhát vízben tisztít 48. Gyötör 49. Távirati ő. 50. Érdektelennek talál 52. Falat ha­barccsal bevonó 53. Ferde irány­ban 56. Kimosott ruhát kötélre tesz 57. Balatonfüred híres szál­lodája. \ 2 4 5 7 3“ IÖ u 12 13 ■ L 15 ■ ff ■ 9 1 i 16 la 1 2íT ■ 21 21* ■ ff : P w~ 2b ■ 13 ■ 3Ü 32 _ ■ 34 P _ ■ * ■ 36 37 38 ■ W P 40 4i i 1 43 ■ 44 45 46 ■ 47 ■ 46 49 i 50 51 ■ ■ ff 5b *-■- -1 OH 55 ■ 56 5V FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: Z, T, N) 2. Filmet kísérő­szöveggel ellát 3. Heves megyei település lakója 4. Gyermekfel­ügyeleti intézmény 5. Női név 6. Emelet egynemű hangzói 7. ... ipso (magától értetődően) 8. Ta­nárképző, röv. 9. ... mail (légi­posta) 10. Nadrágrésze 11. Te és ő 12. Válogatott ökölvívó volt (Sándor) 16. Buzgó igyekezet egy cél érdekében 20. Hatóság által elkészített 21. Igen — néme­tül 23. Zuhan 25. Államok közti szövetség 26. Folyadékot fo­gyaszt 29. Ingerel 31. Szótár ré­sze! 33. Pózna 34. Lopakodva megy 35. Különféle morzehan- gok 36. Becézett női név 38. Északi szomszédunk aprópénze 40. Színésznő (Lili) 43. Annyi mint, röv. 44. Produkcióval kiví­vott tetszés 46. Üveg száját lezá­ró tárgy 48. Női név 51. Tagadó­szó 52. Súrolópor 54. Részben védő! 55. Ford. dátumrag 56. Kehely szélek! Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom