Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

HÍRLAP, 1994. február 18., péntek EGER ÉS KÖRZETE »3­A Harlekin művészei; miattuk is sokan keresik fel a szabadidőközpontot (Fotó: Szántó György) Örömök és gondok a „Forrásban” Kiebrudalt pártok Elbocsátó szép üzenet az EYAT-tól Népkonyha A Vöröskereszt egri szerveze­te holnap déli 12 órától a 8. Szá­mú Általános Iskolában várja a nyugdíjasokat, munkanélkülie­ket, nagycsaládosokat ételhor­dóikkal. A Német Vöröskereszt­től kapott tábori konyhával is­mét segíteni tudnak a rászorulta­kon. A havonként jelentkező szolgáltatás menüje mindig vál­tozik, ezúttal húsos káposzta fő majd a kondérban, de lehetőség van főzelékpótlásra is. A barátság jegyében A Valentin-napi barátság gondolata jegyében angol nyelvi programdélutánt rendeztek az egri Neumann János Közgazda- sági Szaközépiskolában. Kelle­mes, vidám délutánt töltöttek együtt — James Bennett— az is­kola angol lektora vezetésével nemcsak a helyi, hanem a Gár­donyi, a közgazdasági, a gép- és műszeripari és a pásztorvölgyi középiskola diákjai. Liberális farsang Az Egri Liberális Kör tagjai és szimpatizánsai télbúcsúztató far­sangi mulatságot rendeztek az elmúlt hét végén. A háromna­pos, jelmezbállal egybekötött ünnepség helyszíne — immár ha­gyományosan — a szilvásváradi Pillér Panzió volt. Kazinczy-verseny Az egri Pásztorvölgyi Gimná­zium és Általános Iskolában megrendezték a Kazinczy szép magyar beszéd versenyt, amely már hagyomány minden évben az ország középiskoláiban. A zsűri — dr. Raisz Rózsa, a tanár­képző főiskola nyelvészeti tan­székvezetője és dr. Kelemen Zsigmondné, a Gárdonyi Géza Gimnázium tanára — két diák produkcióját találta legjobbnak. Ezek szerint a megyei döntőn az iskolát Barati Marianna és Ba­logh András képviseli majd. Négyen a bársonyszé­kért' Három napig a diákoké az iskola Finiséhez érkezett az Egri Közgazdasági Szakközépiskola diáknapi programja. Ma dől el ugyanis, hogy a ~ jelölt közül — Varga Time V. E), Orosz György (IV. B) zilvás Gergely (IV. C), Bede ,d«(IV. A)-ki veheti át és „k mányozhatja” az intézményt egy napon keresztül. A ceremóniára ma délelőtt ki­lenc órakor kerül sor. Természetesen már eddig sem unatkoztak a „közgések”, két napja ugyanis rockzenétől han­ge z iskola. Pódiumra lépett a F >Z Mixer diákzenekara, to- oá az FLM együttes. Megvá- tották a „Mister” és „Miss” kózgét, majd a karatésok bemu­tatóját izgulhatták végig a fiata­lok. A perui indián népzene eg­zotikus, fülbemászó dallamai sem maradhattak ki a műsorból, mint ahogyan a vetélkedők és a tanár-diák meccsek sem. A diák- igazgató-választást követően, tíz órától dél-amerikai útiélmé­nyekről hallhatnak a résztvevők. Délután háromkor a Holló Szín­ház műsora, majd öttől a KREK együttes koncertje kínál kelle­mes kikapcsolódást. A diákna­pok este hattól nosztalgiabállal búcsúznak az idén. Egyre ismerősebben cseng Egerben a „Forrás” Gyermek- Szabadidőközpont neve, amely a város jelentős közművelődési intézménye. Nevében is jelzi, hogy a gyermekeket szolgálja. De akkor mit keresnek benne — időnként kisebb-nagyobb cso­portokban — a felnőttek? Erről kérdeztük a hattagú népművelő gárda élén álló igaz­gatónőt, Mészárosné Pusztai Évát. — Pedagógusok vagyunk mi is, fontos feladatunknak tartjuk hát — a gyermek-közművelődés mellett — kollégáink oktató­munkájának segítését is. Úgy ta­pasztaltuk, a készségtárgyakat tanítók erőfeszítéseit a tantestü­letek nem ismerik eléggé, s nem mindenütt egyenrangú fontossá­guk megítélése a más tantárgya­kat tamtóékkal. Ezért elsőként a rajztanárok számára tapasztalat- cserére és szakmai beszélgetésre alkalmat adó sorozatot indítot­tunk útjára, szakmai körökben országosan ismert művésztaná­rok meghívásával. Nagyszerű ta­lálkozások voltak ezek, átsegítve a városunkban és a környékbeli községekben is szép számban al­kotó rajztanárainkat a „hogyan tovább”, hogy lehet jobban, eredményesebben dilemmáján. — Mi az a plusz, ami ezeket az összejöveteleket rendhagyóvá tette, teszi? Kalmár Gyula, az Egri Zene­iskola művésztanára az idei, szá­mára évnyitó hangversenyével — eddigi szokásától eltérően — úgy gondolta, hogy kedvcsinálónak, meg a változatosság okából is meghívja két hegedűs tanártár­sát, Ittesné Nyeste Erzsébetet és Sz. Búzás Mártát, hátha Schu­bert D-dúr szonátájával, Mozart C-dúr rondójával és Vivaldi d-moll kettős versenyével dí­szesebb lesz a program kerete, amelyben ezúttal a Schumann- darabok alkotják a gerincet, be- vezetve-kiegészítve Mozart Esz- dúr szonátájának mindig is meg- vesztegető-elgondolkodtató ér­zésvilágával. Schumann — a szenvedélyes, a drága, az őrület határáig túl­csorduló szerelmes férfi, az ő hal­latlanul érzékeny leikével és fő­leg fantáziájával. A romantika szellemei, hősei közül kevesen vívódtak annyit fantomokkal, belső jelenetekkel, háborgások­kal, mint éppen a tragikus alkat. Kalmár Gyula — amennyire is­merem őt — hosszú időn át, szin­— Munkájukat azzal is segíte­ni kívántuk, hogy tanulóik rajz­órákon, illetve a művészeti szak­körökben készült munkáiból ki­állítást rendeztünk. A tanár-diák kapcsolat javítását szolgálta, hogy maguk a pedagógusok is el­hozták néhány alkotásukat. A tárlatok megnyitására az iskolák igazgatóit kértük fel. Ezek a ren­dezvények sok szempontból ka­matozó, szemet gyönyörködte­tő, gyűjteményes bemutatkozá­sok voltak. Azon ritka alkalmak, amikor az iskolaigazgatók, a ta­nár kollégák és a gyerekek meg­bizonyosodhattak a vizuális ok­tatás eredményességéről, és hi­szem: szükségességéről is. — Nemrégen technikaórákon készült munkákat is bemutattak. Ez újabb programsorozatot je­lez? — Ez a másik, leginkább se­gítségre szoruló terület. Ebben az évben a technikatanárokat ke­restük meg. Magukrahagyatott- ságuk elkeserítő. Nagyon hiány­zik nekik az évi 2-3 továbbkép­zés. Tanítványaik kreativitását. pedig az fogja vissza, hogy nincs pénz a szükséges anyagok be­szerzésére. „Kiállítást a semmiből!” — ez volt a tanárok kétségbeesett re­akciója. Aztán megtört ajég. El­sőként a Balassi Bálint Általános Iskola diákjainak munkáiból ké­szült egy nagyon színvonalas be­te aggályosán elemzi-átéli az el­játszandó alkotásokat, kikeresi azokat a hangsúlyozási és értel­mezési rendeket, amelyek az ő alkatának a legjobban feksze­nek. Az Op. 28-ból, a Fisz-dúr románcból éppúgy kiárad a ki­elégíthetetlen, beteljesíthetetlen vágy és szenvedély, mint a Fantá­zia-darabok címet viselő soro­zatból: nyolc rövid alkotás, ami­ből az estét nagyon bensősége­sen kell játszani, a Tücsköket hu­morosan, mert azok szerelmet ci­ripelnek, az Éjjel-1 szenvedély- lyel, az Álomképek zűrzavarát és jó humorosan kell megszólaltat­ni a Vége a dalnak című záróké­pet. Kalmár Gyula farsangi áhítat­tal és jókedvvel zenélte végig az estét. Dinamikus egyénisége nem hagyott homályban részle­teket, ami Schumannt illeti: a nem nagy formátumú alkotások­ba is egységes és hatásos képet tudott teremtem hallgatósága számára, ahogyan a lélek testet­len pillanatait, azokat az alig kö­zeire célzó érzéseket, szenvedé­mutató. A mostani pedig a Móra Ferenc Általános Iskola növen­dékeinek kézügyességét, tanára­inak munkáját dicséri. — A „Forrás” munkatársai­nak csak öröm a munkájuk, gondjaik nincsenek? — Természetesen akadnak, többet is említhetnék, de a legna­gyobb a helyhiány. A nyolcadik osztály után is szívesen visszajár­nak a gyerekek hozzánk. Öröm­mel fogadjuk valamennyit. Jó kis közösség válhatna belőlük, ha össze tudnánk fogni őket. Egy terem kellene, ami csak az övék. Vagy egy álmom: 200 négyzet- méter rossz tetőfelületünkre nyeregtetőt képzelek. Egy, né­mileg a színháztermet is helyet­tesítő helyiséget nyernénk ott, mert az igazi a Harlekin Bábszín­ház miatt számunkra alig hozzá­férhető. Az előbb említett középisko­lás korosztály teremgondja is megoldódna, és más, több moz­gást igénylő, valamint művészeti szakkörünk, rendezvényünk számára is lenne hely. Hiszek ab­ban, hogy a kb. 700 szakkörös gyermek szülei közül többen se­gítenének a belső teret berendez­ni. Ha ebben az évben elkészül a tetőráépítés, akkor jövőre sor kerülhetne erre is. lyes futamokat, a szerelmet még inkább a test utáni vágyakozás­ban fogalmazta meg. (Nem vé­letlenüljut eszembe ilyenkor, mi a különösség egy ilyen művész­emberben, mint amilyen Kalmár Gyula. Él itt, köztünk, a kisváros atmoszférájában, és ha lehetősé­ge, no meg energiája is adódik a kenyérkereső hajsza mellett, le­kopogtatja a zongorán azt, ami­ért egyáltalán érdemes élni. Még akkor is, ha nemegyszer nem kapja meg a közönségtől a meg­érdemelt hálát, az odafigyelést. Vagy nem úgy, ahogy azt joggal elvárná. Most nem ez történt.) Ittesné Nyeste Erzsébet és Sz. Búzás Marta felléptetése nagyon jó ötletnek bizonyult. Schubert, Mozart, Vivaldi, ezek a dallam­dús szonáták, szonatinák — hogy Vivaldi kettős versenyének sod­ró ritmikájáról most külön ne be­széljünk! — mindig is felhangol­ják a hallgatóságot. Kalmár Gyula ugyan nem kimondottan kísérő zongorista, a hangszer fe­delét jobb volt csukva tartani, Nyeste Erzsébet, az Egri Szimfo­nikus Zenekar koncertmestere, versenyszerűen együtt zenélt a zongoristával, míg a d-moll ket­tős versenyben Sz. Búzás Márta is bizonyította, hogy pódiumon van a helye. Nemcsak a sznobériára is haj­lamos kisvárosi értelmiségi szól belőlem, amikor ilyen meleg hangulatú este után biztatnám ezeket az áldozatkész művészta­nárokat a gyakoribb szereplésre. Az olykon kilépés a kötelesség­szerű zenélés taposómalmából, az ünnepi órák megszerzése javít annyit a lélek kondícióján, mint amennyi erőt elveszítenek a rá­fordított munka közben. De hát ezért vagyunk mi itt, mindannyi­an, hogy adottságaink között kedvet csináljunk ennek a kis kö­zösségnek a mához, a holnaphoz is. A szépség illanó illatával, a harmónia erejével. Farkas András „Többszöri felszólító levelünk ellenére a közüzemidíj-tartozá- sukat a mai napig nem rendez­ték. Ezért a helyiség használatát 1994. február 28-ra felmondjuk. A fenti időpontra a használt he­lyiségeket üresen, az átvett álla­potnak megfelelően kötelesek leadni.” A fent említett levelet több párt és gazdálkodószerv — így például az MSZP, az SZDSZ és az FKGP — is kézhez kapta a na­pokban. A közös bennük mind­össze annyi, hogy mindannyiuk- nak Egerben, a Telekessy utca 2. alatt található a bejegyzett szék­helye. A dolognak tagadhatatla­nul van némi pikantériája, lévén közelednek a választások, és egyáltalán nem mindegy, hogy a pártok milyen „mellékzöngék- kel” vágnak neki a megméretés­nek. Mint megtudtuk, az érintettek teljesen értetlenül fogadták az idézett levelet. Dr. Komlós Mari­ann, az SZDSZ ügyvivője szerint nehezen hihető, hogy az új adó­törvények bevezetése után a leg­nagyobb önkormányzati vagyon fölött őrködő EVAT-nál nem tudják: Magyarországon szám­lára, és nem felszólító levélre fi­zetnek még a pártok is. Az ügyvi­vőnő készséggel elismerte ugyan, hogy többször is kaptak felszólítást, ám számlát utoljára csak 1992 elején. Ezt — mint mondotta — túlszámlázás miatt vitatták, ugyanakkor többszöri kezdeményezésük — nevezete­sen, hogy tisztázzák ezeket a kér­déseket — süket fülekre talált. Ráadásul az 1993 októberében Az Eger Városi Vöröskereszt ingyenes házigondozói tanfolya­mot indít újra február végén. A résztvevők gyakorlatban és el­méletben ismerkednek meg a házi betegápolás legfontosabb teendőivel, de ezeken kívül az el­sősegélynyújtást, az egészségvé­delmet, a táplálkozást, sőt még az érdekvédelmi ismereteket is a program témái között találják. A házi szociális gondozás első kísérletét 1966-ban, Kőszeg és Néhány hónapja Keresztény Értelmiségiek Szövetsége néven új közösség tevékenykedik Eger­ben. E csoport irányítóját, dr. Mikolai Vincét a szervezet előtt álló feladatokról B. Papp Györ­gyi kérdezte. — A KÉSZ országos szerve­zet, amely Budapesten, 1989 ja­nuárjában kezdte meg működé­sét, dr. Csanád Béla elnök veze­tésével — mondta a Hittudomá­nyi Főiskola rektora. — A kezde­ti szárnypróbálgatások után Egerben a múlt év novemberé­ben toborzó gyűlést tartottunk, ahol a résztvevők kinyilvánítot­ták azt a szándékukat, hogy ez év tavaszán hivatalosan is tartsuk meg alakuló ülésünket. Ez vár­hatóan Szent Adalbertnek, a kö­zösség védőszentjének napja előtt, április 22-én lesz. — Milyen célkitűzéseik vannak? — Szeretném leszögezni: a KÉSZ nem politikai, hanem kul­érkezett felszólítás 101.205 fo­rint bérletidíj-hátralékról szólt, holott a pártoknak a használati jog ingyenes. Mindezek ellenére az SZDSZ 100 ezer forintot mégis átutalt az elmúlt ősszel, to­vábbi 250 ezret pedig a napok­ban, így könnyen lehet, még túl­fizetésről is beszélhetünk. Hasonló kételyeknek adott hangot az MSZP is, rajtuk mint­egy 450 ezer forintot keres az eg­ri vagyonkezelő. A szocialisták különösképpen azt nehezmé­nyezik, hogy az általuk nem használt alagsor, garázs és mű­hely fűtését is velük igyekszik az EVAT kifizettetni. Ráadásul az erő pozíciójából tárgyalva teszik mindezt, figyelmen kívül hagyva az „albérlők” kéréseit, javaslata­it. A Független Kisgazdapárt képviseletében Boly ki András szintén csodálkozásának adott hangot, lévén ők is kaptak ilyen tartalmú levelet, annak ellenére, hogy a párt — szerinte — eddig becsületesen fizetett. A másik oldalról Várkonyi György, az EVAT Rt. vezérigaz­gatója emlékeztetett arra, hogy annak idején az önkormányzat határozta meg, milyen arányban kell a pártoknak és a gazdálkodó szerveknek fizetniük az összkölt­séget. „Mi kifizetjük a szolgálta­tásokat a különböző cégeknek, csak ezeket a számlákat továb­bítjuk a Telekessy 2-be” — állítja az igazgató. A megnyugtató megoldás elősegítése végett ugyanakkor — még a közeljövő­ben — tárgyalásos úton kívánják az érintettek feloldani a felme­rült problémát. Pécs mellett Egerben vezették be. A megyeszékhelyen a ma 85 éves Mácsai Istvánné fogta ösz- sze, szervezte és irányította a gondozókat. Az új kurzust egy már meg­előzte, annak résztvevői közül 16-an a lakosság rendelkezésére állnak, az igényeknek megfelelő­en. Az oktatásra a 313-003, illet­ve a 312-807-es telefonszámon lehet jelentkezni. turális szövetség, célunk a ke­reszténység társadalmi és kultu­rális feladatainak feltárása, azok megismertetése rendezvények és kiadványok útján. Feladatunk­nak tartjuk a kultúra evangelizá- cióját. — Kiket várnak soraikba? — Olyan keresztény pedagó­gusok, orvosok, jogászok, teoló­gusok, közéleti személyek, mű­vészek, könyvtárosok és a köz- művelődés egyéb területein te­vékenykedő emberek jelentke­zését vájjuk, akik részt vennének előadásainkon, kötetlen prog­ramjainkon. Az alakuló ülés előtt sem tétlenkedünk: február 18-án, pénteken délután 6 óra­kor a Megyei Művelődési Köz­pontban dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Gyűjteményi Köz­pont igazgatója emlékezik meg a barokk város kiváló történetíró­ja, Breznay Imre halálának ötve­nedik évfordulójáról. A koncert főszereplői: Ittesné Nyeste Erzsébet, Kalmár Gyuia és Sz. Búzás Márta Ilosvai Ferenc Show Schumann-nal Házigondozás, betegápolás A kultúra evangelizációját tűzték zászlajukra Egri keresztény értelmiségiek szövetsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom