Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
HÍRLAP, 1994. február 15., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Hallgatják-e Mátraderecskén a szextelefont? (Folytatás az 1. oldalról) — A novemberi 2500 forintos volt, azon két nemzetközi hívást mutattak ki. Ekkor már megelégeltem a dolgot, és december 16- án lekapcsoltattam a nemzetközi vonalat. Ha ezeket a távhívásokat leszámítjuk, akkor 5-600 forintot fizetünk a beszélgetésekért. Gál Lászlóéknak októberben 8000 forintos, decemberben pedig 5000 forintos telefonszámlát vitt a postás. Majd megérkezett a részletes lista, amelyből megtudták, hogy ők Hongkongba, Észak-Amerikába és Guayaná- ba távbeszéltek. Gálék azt mondják, a legtávolabbi hely, amit hívni szoktak, Salgótarján. Azt is sérelmezik, hogy több hívást is kimutattak egy bizonyos vasárnap délelőttre, amiről bizonyítani tudják, hogy a feleséggel és 16 éves fiúval együtt mentek el otthonról. Más pedig nem tartózkodott a házban, csak két kutya... Erre azt mondták a matá- vosok, elég művelt kutyák lehetnek, ha telefonálni is tudnak. Gál úr a fiát is vallatta, majdnem megverte, de váltig állítja a kamasz, hogy nem hívott semmiféle külföldi szex-számot. — Ezt csak a Matáv-dolgozók csinálhatják — állítja Lakatos Gézáné, akinek egyszer 9 ezer forintról szóló számla érkezett, másszor meg csaknem háromezer forintnyi nemzetközi hívást mutattak ki nekik. E szerint a Holland Antillákra, Izraelbe és Guayanába futottak be a hívások a Lakatos családtól. — Nekem is azt mondták, hogy a gyerekeim csinálták, mert van egy 20 éves fiam és egy 14 éves lanyom, de ismerem őket annyira, hogy tudom, nem csinálták. Ők meg azt hallották a diszkóban, hogy egy Matáv-dolozó azzal dicskedett, hogy miént csinálnak ők másoknak nagy számlákat. Mi egyébként többször hívtuk a telefonosokat, jöjjenek ki, beszéljük meg közösen, mit tehetnénk, de nem jöttek. Bállá Tiborék vezetnek Mátraderecskén a külföldre telefonálók sorában, hiszen novembereben 19 ezer forintot, decemberben pedig 12 ezer 798 forintot kellett volna fizetniük, mert „hívták” az összes létező erotikus vonalat Izraelben, Észak- Amerikában, Honkongban és a Holland Antillákon. Mindezt kizárólag hétköznap tették, amikor például a kamasz lányuk kollégiumban van Egerben. Csak hét végén van odahaza. — A férjem munkanélküli, ő gyakran tartózkodik a lakásban, de pontosan tisztában van az anyagi helyzetünkkel és nem csinál 20 ezer forintos számlát. Egy öregembernek is jött egy nagy összegű számla, neki azt mondták a telefonosok, hogy ha nem ő telefonált külföldre, akkor valaki bejár a lakásba. A múltkor láttam az Ablak című tévéműsorban egy egyszerű lakatos bemutatóját, hogy miként is lehet egy gombostű fejével a kapcsoló- szekrényben a vonalakhoz férni. Azóta én már mindent el tudok képzelni. Látta, Derecskén hol van ez a szekrény? Az utcán egy oszlopon... Urbán Péter; a Heves Megyei Távközlési Üzem központos üzemegység vezetője a következőképpen vélekedik a „mátrade- recskei jelenségről”: — A derecskéi egy jól kiépített telefonközpont, a legmodernebb, amelyet a világon nagyon sok helyen használnak. A kiépítettsége és védettsége megfelelő. Illetéktelenek behatolása ellen védett. Más számlapanaszokkal kapcsolatban több ízben kiderült, hogy a gyerekek hívták ezeket a számokat, akik nem is tudják, mennyibe kerülnek a távoli beszélgetések. Csak akkor döbbennek meg, amikor kérdőre vonják őket a szülők. Biztosak vagyunk abban, hogy a hívás megtörtént, azt viszont nem tudhatjuk, ki volt a vonal végén. — Mi történik ezekkel a számlákkal? — Én csak első fokon és műszaki okokból vizsgálom a panaszokat. Ha megállapítom, hogy műszaki hiba történt, elengedem a díjkülönbözetet. A makacsul tagadókkal nem tudok mit kezdeni. További lépcsőket járhatnak meg panaszaikkal, végül fordulhatnak bírósághoz. Kihelyezett díjszámlálóval segíthetünk, hogy az előfizetők tudják ellenőrizni a hívások díjazásának helyességét. — Az előfizetők be tudják önöknek valamivel bizonyítani, hogy nem ők hívták ezeket a számokat? — Minden esetben a szolgáltatónak kell bizonyítani, hogy a számlázás helyesen történt. Ha panasszal élnek, azokat kivizsgáljuk. Azt minden esetre tudatosítani szeretném, hogy a szex-, a horoszkóp- és a telefonos kártyajátékok tengerentúli számokon hívhatók, s ezek 180forintba kerülnek percenként. E telefonos probléma megoldása még várat magára, s amint az országos sajtót és a televíziót figyelem, nem csak Mátraderecskén. Itt persze, most nem nagyon örülnek a telefonnak, még akkor sem, ha forró dróton forró sóhajtások érkeznek a készülékeken keresztül. Sárközi Judit Pétervásárán Nehéz helyzetben a szövetkezet Az 1992. decemberében megtartott alakuló közgyűlést követően, több mint egy év eltelte után kerestük meg Kaszab Balázst, a pétervásárai Gárdonyi Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatóságának elnökét, hogy adjon áttekintést, tájékoztatást a múlt évi munkáról, valamint a szövetkezet jelenlegi helyzetéről. — A jól értesültek és az ellendrukkerek „megnyugtatására” azzal kell kezdenem, hogy bár a szövetkezet valóban nehéz helyzetben van, de csődről egyelőre nincs szó — mondta az elnök. — A működőképességünket megőriztük, hitelt nem vettünk fel, adósságunk nincs. Az átalakulás folyamata gyakorlatilag a múlt év elején kezdődött el, s a cél az átalakulási törvényből adódó feladatok végrehajtása volt. A vezetés ebben a szellemben dolgozott, megteremtve a további működés feltételeit. Az új szövetkezeti modellben egyre nagyobb szerepet kap a vállalkozás. Az erdőgazdaság terén százötven, míg egyéb területen harminc vállalkozóval vagyunk kapcsolatban. A szövetkezeti dolgozók száma viszont csökkent, most mintegy nyolcvan főre tehető, a nyugdíjas tagok létszáma ellenben meghaladja a négyszázat. A földtulajdonosok körülbelül 95 százaléka ajánlotta fel önkéntesen termőföldjét, erdejét bérleti használatra a szövetkezetnek. A bérleti szerződések a földeknél 5, az erdőknél 10 évre szólnak. — Melyek a konkrét nehézségek, problémák? — Elsősorban azért jelentkeznek gondok, mert a mezőgazda- sági dolgozók anyagilag és erkölcsileg is hátrányos helyzetbe kerültek az utóbbi időben. A piaci lehetőségek beszűkültek, a költségek pedig az agrárolló tovább nyílása miatt jelentősen növekedtek. Állami támogatást sem a szövetkezetek, sem az egyénileg gazdálkodók nem kapnak. A térséget, Pétervásárát és társközségeit a kedvezőtlen adottságú kategóriából egyszerűen kisorolták, holott a korábbi rossz körülmények maradtak, vagy inkább még romlottak is. Mindez egyébként közel négymillió forint állami támogatás megvonását jelenti. — Mit terveznek az 1994-es évre? — A legfontosabbnak a földek megművelését tartjuk. A múlt év őszén elvetettünk 350 kh őszi gabonát, s ezt 120 kh tavaszi gabona elvetése követi. Igen lényeges az is, hogy az állatállományunkat ki tudjuk teleltetni. Tehenészetünk ebben az évben is másfél millió liter tejet termel meg. Az erdőgazdasági tevékenységet, a fafeldolgozást — miután a vágási engedélyt megkaptuk — rövidesen be tudjuk indítani. Kisárutermelést, vagyis háztáji termelést 300 hektáron folytatunk. Sajnos a gépparkunk állaga nagymértékben leromlott, új gépek vásárlására viszont pénz hiányában nincsen lehetőség, amiképpen nincs mód az itt dolgozók bérének emelésére sem. A cél továbbra is a működőképesség megőrzése, a csőd elkerülése. Hogy sikerül-e? Nagy kérdés. Zay József Erdőtündér-választás, gasztronómia Folklórfesztivál Párádon Ahogyan arról lapunk is beszámolt, Párád nemrégiben testvérkapcsolatot alakított ki egy németországi kisvárossal, Bad Breisiggel. A parádi önkormányzat a Palóc napok hagyományait megőrizve, ebben az évben szeretne otthont adni egy, a német „testvérrel” közösen rendezendő folklórfesztiválnak, amelyre a nyáron, a tervek szerint július 4. és 11. között kerülne sor. A fesztivál keretében a két település bemutatná kulturális és folklórporgramjait: így például fellépnének a hagyományőrző csoportok, sportversenyeket szeretnének tartani, nem hiányozna a néptánc, a táncház sem. Az elképzelések között szerepel a német-magyar gasztronómiai napok megszervezése, lesz azután iparművészeti kiállítás és vásár, rendeznek különféle hangversenyeket, s kézi mesterségeket mutatnak és tanítanak be. Lesz vadászmise és „erdőfün- dér”-választás, mely utóbbi voltaképpen egy szépségversenyt jelent, végül pedig, a fesztivál zárásaként utcabálon és tűzijátékon szórakozhat a nagyérdemű. Mindennek a feltétele persze — hangsúlyozta érdeklődésünkre Nagy Oszkár, Párád polgár- mestere —, a pénz. Parádi mozaik Rövidesen — március első napjaiban — megjelenik a parádi önkormányzat lapja, a Parádi Mozaik nevű helyi újság. Az orgánum, amely természetesen elsősorban a nagyközség életéről számol be, a jövőben negyedévenként jelentkezik majd. Az üveggyár bemutatkQzik Február 19. és 23. között rendezik meg Németországban, Frankfurtban azt a nemzetközi vásárt, amely hagyományosan az üveggyártók és -vásárlók legnagyobb találkozója, s ahol a legújabb termékekkel ismerkedhetnek meg a vevők, illetve a kereskedők. Ezen — most első alkalommal — részt vesz a parádsas- vári üveggyár is, a Párád Kristály Manufaktúra: a cég káli, ólom és színes üvegeit állítja ki egy saját standon. Remélhetőleg minél sikeresebb lesz a bemutatkozás, hiszen az eredmény nagyban befolyásolja a megrendeléseket. Lesz telefon Recsken Más alkalommal is szóvá tettük már, hogy Recsk a telefonhelyzet szempontjából kivételnek számít, hiszen a környék szinte minden települését bekötötték a crossbar-hálózatba, a nagyközség viszont kimaradt ebből. Legutóbb azonban kedvező híreket kaptunk a faluból: a központ már megvan — 640 vonalas —, s nemrég 440 fővel megalakult a telefontársulás is. Lakásonként 45 ezer forintot kell fizetni a telefon fejében, a bekötést pedig a Matáv idén július végére ígéri. Négy település felől A vezetékek Bátor határa felé haladnak Ivános Illés: „...a barátság hídverője vagyok” Nagy megtiszteltetés érte a napokban Ivános Illést. Az egerbo- csi íróembert a Parlementbe invitálta egy szűkszavú meghívó. Az eseményen — melyet „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségért” elnevezésű alapítvány rendezett — nívódíjjal” tüntették ki az immár 81 esztendős, román és magyar nyelven publikáló írót, költőt. Mint a díszes oklevélen áll: „A magyar- országi kisebbségek érdekében kifejtett tevékenységéért. ” — A sors kemény hányattatásai után, a húszas éveim elején kerültem át erdélyi szülőföldemről Magyarországra, hogy családi kapcsolataimat keressem. Aztán úgy alakult, hogy itt is maradtam, de nem felejtettem el a Szeben melletti Alamort, a szülőfalumat, s az azon a tájon élő embereket, legyenek azok magyarok vagy románok... — foglalja röpke mondatokba hosszú életútját. — Kora ifjúságomtól kezdve vonzott a szép szó: ízes meséken, népballadákon, lelket számyaltató verseken nőttem fel, s később magam is megpróbálkoztam az írással. Bármit is vetett papírra Ivános Illés, az igaz emberi történetekben, a mívesen formált verssorokban mindig kicsendült a vágy: nem szabad engedni, hogy meggyengüljenek, végképp elszakadjanak a román és a magyar nép között szövődött baráti szálak, mégha a napi politika időnként meg is tépázza azokat. — Hatodik könyvemnek azt a címet adtam, hogy „Elindultam szép Erdélyből...’’Úgy érzem, ez a regényes életrajz foglalja össze a leghűebben mindazt, amit — mint a barátság hídverője — tettem, tehettem a határ két oldalán élő emberek közötti megértésért... Noha, számos írásom jelenik meg a magyarországi románság kiadáványaiban, mint legutóbb a „íVoí'”(Mí) című lapban, vagy a „Calendarul Romanese 1994.” című évkönyvben, mégis erre a könyvre kaptam a legtöbb olvasói visszajelzést: Ibrányból, Gyuláról, Battonyáról, Lőkös- házáról, Elekről, Méhkerékről, Dombrádról, ahol azokkal találkoztam mostanában, akikkel együtt éltem át az idézett évtizedeket. — Ez a rangos nívódíj bizonyára új tervekre, írásokra serkenti... — Az írással sohasem hagyok fel. Már készen van egy újabb könyvem, amely egy szép szerelmi történetet dolgoz fel „Magányos Csillag” címmel. Szeretném megérni, hogy azt is nyomtatásban láthassam... (szilvás) Majoros Dénes a fertőtlenítő medence szerkezeteit készíti elő a beemelésre Az utak mentén — végig a határban — hosszú árkok jelzik, hogy merre halad majd az a vezetékrendszer, amely négy településről továbbítja a szennyvizet a Bátor határában épülő tisztítóhoz. A tervek szerint 1995-re készül el a „nagy mű”, amely mintegy 197 millióba kerül majd. Eny- nyit költ a szennyvízelvezetésre és -tisztításra Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos és Szúcs. Bátor közelében tavaly ősszel már álltak a hatalmas — mintegy 400 köbméteres — betontartályok, amelyekben megtisztítják majd a portákról, a közterületekről elvezetett szennyes folyadékot. Az építők — az Alterra Colas Építőipari Kft. szakemberei — a napokban kezdtek a munkálatok folytatásához. Mint Tóth István művezető elmondta, jelenleg a lakatosbrigád dolgozik az építményen: a gépészeti elemeket szerelik be a helyükre, munkálatok rájuk eső részével: a Mindezekkel jól haladnak, s így levegőztető medencével, az üle- minden remény megvan arra, pítővel, az iszap-szikkasztóval, hogy tavasszal végeznek is a illetve a fertőtlenítő medencével. A lakatosbrigád tagjai — Bak Sándor és Nagy Róbert medence szerelvényeit építik be — az egyik Földik vagyunk... Az egerbocsi nívódíjas
