Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
HÍRLAP, 1994. január 12., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5Üj faluközpont épül Hamarosan elkészül Felsőtár- kány faluközpontjának rendezési terve, amelyre azért is szükség van, mert a mostani terület igencsak „lerobbant” állapotba került. Az elképzelések szerint a terület lehetőséget biztosít új, korszerű vendéglő, szolgáltatóhelyiségek, kultúrház építésére. Füzesabonyi Híradó Megjelent Füzesabony önkormányzatának legújabb tájékoztatója. Ebben dr. Pásztor József készített számvetést az eltelt évek gazdálkodásáról, de olvashatnak a kiadványban arról is, hogy a vállalkozóknak, iparűzőknek milyen adóelőleg-”fel- töltési” kötelezettségei vannak. Úgy tűnik, ismét a legérdekesebb téma a város vezetékes ivóvizének minősége, hiszen most a polgármesteri hivatal teszi közzé ez irányú ismereteit. Mindemellett pár soros tájékoztatóban szólnak arról, hogy az első lakáshoz jutók támogatásával kapcsolatos kérelmek mikor és hogyan kerülnek elbírálásra. Szajlai Csaba rovatában pedig a helyi vezetők jósolnak az új esztendőről. Természetesen nem maradhat ki a sportoldal sem, „Ahogyan a helyi edzők látják” címmel történik némi visszatekintés a tavalyi csapatmunkára. Alapítvány Poroszlón Egyre nehezebb Poroszlón is a gyermekeiket nevelők szülők helyzete, ráadásul a növekvő infláció a helyi iskolát is elérte. A nevelőtestület, az önkormányzat, de maguk a szülők fáradozásai ellenére is előfordul, hogy nehézségek mutatkoznak a térítési dijak kifizetésében, a felszerelések beszerzésében. A gondok enyhítésére az általános iskola nevelőtestülete úgy határozott, hogy tízezer forint alaptőkével alapítványt hoznak létre, amelyhez várják a tehetősebbek csatlakozását is. Nem szűnik meg! Téves információ terjedt el Aldebrőn, miszerint megszűnik a Népházban működő Fun City Discó Bár. A hírrel ellentétben az egy évvel ezelőtt létrejött klub nem szűnik meg, hanem továbbra is rendszeresen biztosítja a fiatalok részére a kulturált szórakozás lehetőségeit. Legutóbb éppen szilveszteri összejövetelükön cáfolták a mendemondát, amikor is vidáman ünnepelték fennállásuk évfordulóját. Demjén költségvetéséről... ...tárgyalt minap Demjén ön- kormányzata. Az elképzelések első olvasásban kerültek a tisztségviselők elé. A második „forduló” tárgyalásának időpontja viszont bizonytalanná vált, és csak akkor kerül újra a terítékre, ha a közalkalmazottak bérével kapcsolatos állásfoglalás vagy jogszabály megjelenik. Kerecsendi közmeghallgatás Közmeghallgatás volt a hét végén Kerecsenden, ahol Gémes László polgármester ismertette a község ez évi költségvetési koncepcióját. Elmondotta többek között, hogy az idén 58 millió forintból gazdálkodhatnak, ami jóval kevesebb a múlt esztendeinél. Nagy teher az önkormányzat részére a tornaterem és a gázvezeték építésére felvett kölcsön törlesztése. A megjelentek egyhangúan tudomásul vették a polgármester jelentését; a felszólalók inkább az után érdeklődtek, hogy a gázvezeték-lefektetés utáni földmunkák mikorra fejeződnek be. Szépségstiídio A „kínzószerek” kipróbálókat várnak (Fotó: Perl Márton) Füzesabony város és a környékbeli települések asszonyainak, lányainak sem kell már túl messzire utazniuk ahhoz, hogy szépítsék magukat, vagy akár megszabaduljanak az általuk feleslegesnek tartott kilóiktól, mert az elmúlt év végén Füzesabonyban is megnyílt az úgynevezett Szépségstúdió. A város központjában, egészen pontosan a fedett piac melletti épületben Ipacs Györgyi vállalkozó és üzletvezető gondolta úgy, hogy a hölgyek segítségére siet fitness- szalonnal, elektrokozmetikával, s egyéb, női arcokat, testeket szépítő, frissítő dolgokkal. A kitartóbbaknak rendelkezésére áll már a testedzőterem is, ahol megbirkózhatnak a szerekkel a gyengébb nem képviselői. A közeljövőben — amint megtudtuk — „belép” a fodrászat és a szolárium is a Szépségstúdió szolgáltatásai közé. Arckezelés közben Új egészségügyi intézmény létesült, crossbar-telefon is lesz A kápolnaiak mérlege Tanácskozás itt, értekezlet ott. Az íróasztalon meg olyan aktatömeg, közlönyök, rendeletek, értesítések, amelyek bizony felhívják magukra a figyelmet Kápolnán Lendvai Mátyás polgár- mester hivatalában. — Ezekre szinte mindennap szükség van, főleg most, hogy a közalkalmazotti törvényben előírtakat szeretnénk megvalósítani — mondja szelíd mosollyal az arcán. — Sok utánjárást igényel. Nem könnyű feladatot ró ez ránk... A gázvezeték ünnepélyes átadása óta még nem találkoztunk, jogosnak tűnik az egyszerű kérdés: mi újság a faluban? — Kedvező a hangulat a községben — kapjuk a választ. — Már csak azért is, mert eredetileg január elsejétől lehetett volna gázzal fűteni, de a Tigáz már október végén megadta a felhasználási engedélyt, és ahol a belső szerelési munkákat elvégezték, fűthetnek is. A településen 427 lakás elé került „gázcsonk”, ami azt jelenti, hogy a szervezettség 81 százalékos volt, ami kitűnő eredménynek mondható. Sajnos, a három legnagyobb cég a faluban nem igényelte a gáz bevezetését, s így többet kellett fizetnünk a tervezettől, és ezért az önkormányzat is hitelfelvételre szorult. Az viszont örvendetes, hogy tíz elmúlt napokban újabb jelentkezők közölték gázbevezetési szándékukat, mert látják: folyamatosan halad a bekötés, az igényeket kielégíti a Tigáz. Nem vitás: a gázbevezetés volt a múlt év legnagyobb feladata Kápolnán. Ezt ígérték, és megcsinálták. Felemelt fővel mehetnek végig a községben az önkormányzat tagjai. — Ha mar az elmúlt esztendőről beszélünk, akkor azt is el kell mondanunk, hogy novemberben döntés született arról, hogy a településen kiépítjük a crossbartelefonhálózatot. Megalakult 161 fővel a távbeszélő-építő közösség — újságolja a polgármester. — És ami igazán dicséretes: december 13-ig fizetési kötelességüket is teljesítették, azaz 50 ezer forintot adtak ki lakásonként a lakók. Jelenleg már 166 telefonigénylőt tartunk számon a hivatalban. Összesen 180 új bekötésre van lehetőségünk. A szervezéssel egy időben az ön- kormányzat által biztosított helyiségben az Elicsom cég elvégezte a digitális központ beszerelését. A Matávval kötött megállapodás eredményeként ez év augusztus 31-ig az igénylők megkapják a korszerű telefonvonalukat. Feltétlenül meg kell említenem, hogy az előbb említett két nagy beruházáshoz nagy segítséget adott a füzesabonyi takarék- szövetkezet vezetése, illetve a helyi kirendeltség dolgozói. — A harmadik nagy beruházásunk is elkészült mar — folytatja. — December közepére kész lett az új egészségügyi intézményünk, amelynek műszaki átadása is sikeresen megtörtént. Az intézményben egy minden igényt kielégítő náziorvosi, anya- és csecsemővédelmi rendelő, valamint orvosi szolgálati lakás lett kialakítva. A pótlandó belső felszereltség ebben a hónapban várható, s akkor sor kerül az ünnepélyes átadásra is. Ez a beruházás teljes egészében ön- kormányzati forrásból, illetve alapítványi úton, a lakosság hozzájárulásával készült el. A várható összeg 14 millió forint, amely összeg rendelkezésünkre áll. — Mit ígér ez az esztendő? — vetjük közbe. — Készül a költségvetés ösz- szeállítása. Konkrét számokat nem tudok mondani. Egy biztos: nagyon nehéz évnek nézünk elébe. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy új beruházásra, fejlesztésre kevés pénz fog maradni. Céljaink között szerepel az intézményeink gázfűtésének a megteremtése, az utak, járdák kiépítése, hogy csak a legsürgősebb feladatainkat érintsem. Elkészítjük a község általános rendezési tervét is. várakozással tekintünk a közeljövőben megtartandó közmeghallgatáson elhangzókra, ahol a település lakosságát igyekszünk bevonni a feladatok sorrendiségének megállapításában... Fazekas István Aldebrői gyűjtemények Sarud i helyzetkép Meleg víz után nyomoznak Hol Füzesabonyban, hol Egerben vagy Tiszafüreden, hol meg saját községük határában, valamint a tó partján tűnik fel Kiss István, Sarud polgármestere. Ügyeket, problémákat intéz, tárgyal és érdeklődik. Most is a határból jött vissza az irodájába. Kutak után kutatott. — Régebben végeztek próbafúrásokat községünk határában. Ezek helyét szeretném megtalálni, hogy néznek ki, mert állítólag 65 fokos vízre akadtak, s erre nekünk is szükség lenne — magyarázza távolléte okát. — Persze ez még nem biztos, meg kell majd szerezni az adatokat Debrecenből, a Vízkutató és -fúró Vállalattól. — Víz után kutat, pedig itt van a Tisza-tó... — vetjük közbe. — Ez igaz, de így az kevés. Arról van szó, hogy több külföldi vállalkozó komolyan érdeklődik. Ha lenne meleg vizünk, akkor jelentős összegeket fektetnének be az építkezésekbe. Mert nekik kevés a tó, csak a nyári szezonra. ők egész éves üzemeltetésben gondolkodnak. Ezt szolgálná a meleg víz. — Annak is csak hasznát látjuk, hogy egyre több külföldi, de hazai állampolgár vásárol régi parasztházakat községünkben — folytatja. — Belül modernizálja, külsejét pedig eredeti állapotba rendbe hozatja. így megtudjuk Sarud eredeti arculatát őrizni. Sőt, néhányan különböző ajándékokkal is meglepik a falut. — Az ám, az ajándékozás. Karácsony előtti időszakban a 70 éven felülieknek 500-500 forintot adtunk, a gyerekek 14 éves korig 400 forint értékű ajándék- csomagot, a gimnazisták meg a felsőbb iskolába járók pedig kétezer forintot kaptak. Az orvosi rendelő a Szív Alaptól és az orvostól közösen ajándékba egy újraélesztő gépet kapott, az önkormányzattól pedig egy minilabor- berendezést. Visszatérve az előbbiekre, megtudtuk azt is, hogy a víz mellett a legnagyobb beruházás a gáz bevezetése és bekötése lesz az idén a községben. A tervezés, a költségvetés előkészítése folyik. Eddig hitelfelvételre nem került sor, így készítették el a beruházásokat. Ebben az esztendőben viszont rákényszerülnek, hogy sikeresen megvalósíthassák a gázprogramot, és biztosíthassák az intézmények zavartalan működtetését. Nagy összegről van szó, de legalább hosszú időre meghatározódik a település élete. Van vigaszra is okuk, hiszen bekerültek a hátrányos helyzetű települések sorába, s így a tervezett beruházásoknál nagyobb támogatásra számíthatnak. — Jelenleg állnak a soros munkák az időjárás miatt — sorolja a januári helyzetet a polgár- mester. — A kerékpárút útalapja már elkészült, az aszfaltborítás az idő függvényének van kitéve. A levonuló árhullám ugyan nem veszélyeztette a települést, de annyi gondot okozott, hogy a betervezett szabad strand felújítását nem sikerült elvégezni. Ha fagy lesz, akkor igen, és ha a víz is folyik. Sóderfeltöltés, tereprendezés van hátra. Talán februárban. Szolnokon egyébként készül a Vízügyi Igazgatóságnál a szabad strand kiszolgáló létesítményeinek a terve, amelynek elfogadása és megvalósítása után lehetővé válik a vendégek színvonalasabb kiszolgálása. Némi szünet után szinte búcsúzó szavakként mondja: — Már nálunk sem újság, hogy nem javul a munkahelyteremtés lehetősége, mert a lehetőségek szűkre szabottak. A vállalkozók számára a feltételek továbbra sem biztosítottak. Az induláshoz a hitelfelvételek nehézkesek, sőt hozzá sem jutnak. Sok a munkanélküli is. Rajtuk egy kicsit tudunk segíteni, amíg 10 főt elküldünk 10 hónapra tanulni Poroszlóra, az ott induló kőműves szakmunkásképzésre... (fazekas) Nyolc hónapja éppen, hogy Aldebrőn megnyílt a helytörténeti kiállítás. Ezt abból az alkalomból hozták létre, hogy tavaly ünnepelte a község fennállásának 250. évfordulóját, s a helybeliek úgy gondolták: összegyűjtik azokat a tárgyakat, eszközöket, szerszámokat, ruhákat, törülközőket, edényeket, amelyeket elődeik használtak. Lássa a jelen és a jövő nemzedéke okítás gyanánt, hogyan éltek, mivel dolgoztak, keresték betevő falatjukat a régi aldebrőiek. A felhívás a vártnál is nagyobb sikerrel járt. Főleg az iskolás gyerekek — beleértve a tófaluiakat is — olyan, immár emléktárgyaknak mondható érdekességeket „bányásztak” elő, amelyért az egri muzeológusoktól is megkapták a dicséretet. A kiállítás anyagát ugyanis ők rendszerezték, válogatták össze a nagyon sok relikviából. Végül is 150 különféle tárgy, használati eszköz — szövőszéktől a bútorokon, a kézzel szőtt törülközőkön, falvédőkön, kötényeken meg fazekakon, lábasokon át az ekékig, a szőlőprésig és lőcsöskocsiig — került be a kiállítandóak sorába. A többit — hely hiányában — az általános iskola raktár-padlásán helyezték el jobb időkre várva. A gyűjtemény ettől függetlenül tovább gyarapszik, főleg a gyerekek jóvoltából, akik a néhai Bá- tonyi Mihály igazgató-tanító szellemében nevelkednek iskolájukban. Az elhunyt igazgató annak idején régészeti kutatásokat is végzett a környéken, sok honfoglalás kori anyagot gyűjtött össze, amelynek jelentős részét gyermekei és volt tanítványai átadták a kis „múzeumnak”. — Ezeket meg kell őrizni. Állandó és tágasabb, nagyobb helyet kellene találni valamennyi tárgy bemutatására — mondotta Farkas László polgármester, aki ugyancsak szívén viseli a kiálh'tás sorsát, de pillanatnyilag semmi reménykeltő dolgot, lehetőséget nem tudott mondani. Az ügy hamarosan önkormányzati ülés elé kerül. A helyi oktatás mellett idegenforgalmi szempontból sem közömbös a téma, hiszen a helytörténeti kiállítás felkerült a Tájak, Korok, Múzeumok országos listájára, s az egyébként is látogatott hely még több kíváncsi turistát vonz majd a nyár folyamán Aldebrőre. F. I. Hungli Józsefné, Piri néni büszkén mutatja egyik kedvencét, az immár százéves, kézzel varrott falvédőt (Fotó: Perl Márton)
