Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
HÍRLAP, 1994. január 7.. péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13. Üj kutak • Mezőszemerén két új artézi kút fúrásához kezdtek, s a kedvezőtlen időjárás ellenére ezekben a napokban is folytatják a munkálatokat. A 200 méter mély kutak májusra készülnek el, s ez a beruházás az önkormányzatnak 4 millió forintjába kerül. A második ütem Január 10-én kezdik meg a kilenc, Rima menti település gázhálózat-építésének második ütemét. Egerfarmosés Poroszló között ebben a szakaszban 12 kilométer nagy-középnyomású vezeték készül el. Kopogtató Megjelent Aldebrő és Tófalu közös lapja, a Kopogtató 4. száma. A lap újévi köszöntővel kezdődik, majd tájékoztatást kapnak az olvasók az iskolaszék intézményéről, az erdélyi Nagy- kenddel tartott testvérkapcsolatról, szólnak a beiskolázási tapasztalatokról, az iskolások környezetvédő tevékenységéről. Végül pedig a két község hírei záiják az újságot. Szilveszter a New Yorkban Fergeteges szilveszteri bulival zárta mintegy 800 szórakozni vágyó az esztendőt a poroszlóiNew York diszkóban. Az eseményre 1600 léggömbbel díszítették a termet, a zenét pedig a Napóleon Bulevard, valamint — lemezről — a Bee Gees együttes szolgáltatta. Éjfélkor pedig a község polgármestere köszöntötte a vendégsereget, ami után a vigasság reggel 6 óráig tartott. Tériszonyban szenvedőknek... ...címmel filmklubot indítanak Füzesabonyban, a művelődési központ és a Fidesz közös szervezésében. A filmek XX. századi történeteket dolgoznak fel. A bérletet váltók megismerkedhetnek többek között Az én XX. századom, az Eldorádó, A papa szolgálati útra ment, a Szindbád, az Isten hozta, őrnagy úr című. filmekkel. A kilenc filmből álló sorozat első darabját január 10-én vetítik. Bort az ünnepekre! A szilveszter előtti napokban P. M. noszvaji szőlősgazda, amikor pincéjébe látogatott, azt tapasztalta, hogy a hordói teljesen üresek. Emlékezete szerint nyolc hektoliter bort tárolt pincéjében. A rendőrség megállapította, hogy lakatlefeszítés módszerével hatoltak be az ismeretlen tettesek a helyiségbe, s mind egy cseppig lefejtették és elvitték a hordók tartalmát. Az ügyben folytatják a vizsgálatot. Az aldebrőiek ünnepe Tartja a mondás: ....a kéretlen a legkedvesebb” A bostoniak ajándéka Kozsik Mihályék nemrég ünnepelték házasságuk 65. évfordulóját (Fotó: Perl Márton) . Azt tartja a közmondás: „Apró ajándékok erősítik a barátságot. "így vélik ezt a feldebrőiek is, amikor az új év küszöbén visszagondolnak az elmúlt napok ünnepi hangulatára. Az általános iskolásokat — a bostoni testvér- kapcsolat révén — egy IBM AT DOS rendszerű komplett számítógép várja, amely a hazai viszonyokat tekintve nagyon korszerűnek mondható. A nagy tároló- kapacitású és másodpercenként több mint egymillió műveletet végző gép jelentős segítséget nyújt majd az intézmények könyvelésében, adattárolásában, de megfelelő feltételek mellett — az iskolai oktatásban és az érdeklődőknek, akik eddigi előmenetelük alapján erre képesek — minden tanulni vágyó használhatja. Nem maradtak ajándék nélkül a legidősebbek, a legrászorultabbak sem, mivel ötven családhoz kopogtatott be a postás az őszi szüreti mulatságon vendégül látott amerikaiaktól a szebbnél szebb képeslapokkal, a szívből jövő kívánságokkal és a minden levél mellé becsúsztatott vásárlási utalványokkal. A feladók úgy tartják: a kéretlen ajándék a legkedvesebb. A szerény ünnepek után azonban jönnek a szorgos hétköznapok, múlik az idő, mint ahogy a parasztember tartja: „Esztendő, veszendő.” Gyakran hallhattuk elődeinktől: „Késő ünnep után kántálni.” Ezért születnek az újabb pályázatok, készül Feldeb- rőn is az idei költségvetés, amelyekről január 13-án dönt a képviselő-testület. Igaz, még nagy gondot okoz egyelőre a helyi munkanélküliek foglalkoztatása céljából szorgalmazott varroda beindítása, mivel csak háromnégy dolgozni akaró fiatalasz- szony akadt. Sokan inkább a munkanélküli-járadékra vagy a jövedelempótló támogatásra várnak, vagy ezért sorakoznak. Hogy mégis több a szorgalmas, tenni és dolgozni akaró ember a faluban, annak fényes bizonyítéka, hogy aktívak és eredményesek voltak a földkiadó bizottsági ülések, a részarány-tulajdonosok tekintélyes része kimérette a földet, amelyről már készülnek a tulajdonosi határozatok. A december 21-én elkezdett és sorrendben negyedik földárverést a licitálók nagy száma miatt el kellett napolni január 4-re, ami szintén arról tanúskodik — bár még csak papíron tervezgetve —, hogy vetni és metszeni akarnak az emberek, mert aratásra és szüretre is számítanak. Kelemen Csendes, de annál bensőségesebb ünnepség zajlott le a hét elején Aldebrőn, az idősek klubjában, ahol ott volt — többek között — Farkas László, a község polgármestere is. Ekkor ünnepelték a klub fennállásának 10. évfordulóját. A templom melletti épületbe annak idején húszán jártak be magányos idősként, mint alapító tagok. Mára négyen maradtak belőlük, illetve öten, ha ideszámítjuk Lipkovics Györgynél is, aki azóta egyfolytában vezeti a klubot, gondozza, intézi az idősek ügyes-bajos dolgait. Tárnái Györgyné, az égjük alapító mesélte el a kezdeti időket, amikor még minden másképpen volt. Reggeltől estig itt tartózkodtak az otthonban. Nagyon összetartott a társaság, nem volt könnyű az új tagnak beilleszkednie: ha különcködött, könnyen kiközösítették. Igaz, mostohább viszonyok között éltek, kinti ámyékszékre jártak, régi, füstös kályhákkal fűtöttek, a vizet is távolról hozták, nem volt tisztálkodási lehetőségük sem. De eljártak kirándulni, rétest sütöttek, és maguk főztek az otthonban. Az utóbbi időben azonban itt is sok minden megváltozott. Az önkormányzat évi egymillió forintjából korszerűsítették az otthont. A 78 éves Sinder Gáborné mondotta, hogy szabadabb a mozgás, mindenki akkor jön be, amikor akar, s kedve tartja, illetve az ereje bírja. Naponta háromszor étkeznek: a koszttal elégedettek, ezt az iskolai konyháról hozzák. A névnapokat, a születésnapokat és az ünnepeket rendszeresen megtartják: a napokban ünnepelték özv. Lipkovics Istvánné 80. születésnapját, novemberben pedig a 87 éves Kozsik Mihály és 80 éves felesége, Marika néni 65. házassági évfordulóját ülték meg. — Nem volt könnyű az életünk, de végig szeretetben éltünk — mondta a vidám kedvű Mihály bácsi, aki arról is híres, hogy ugyancsak szépen tud szájharmonikázni. Karácsonykor ő szolgáltatta a zenét, az asszonyok pedig énekeltek. Sok szép régi nóta került elő. Az ünnepek alatt a Népház- ban jöttek össze a falu öregjei közül százan. Az önkormányzat és a pártok ajándékokat osztottak szét közöttük. Sajnos, egyre jobban öregszik a község lakossága. Aldebrőn 143-an vannak 70 éven felül. Sok az egyedül élő, ezért októbertől bevezették a házigondozást. Kovács Éva nyolc házhoz jár: bevásárol, felíratja, s kiváltja az orvosi recepteket. Húsz idős embernek pedig házhoz viszik az ebédet. F. I. Év végi számadás Dormándon „Az önkormányzatok bankjává szeretnénk válni...” Beszélgetés Bocsi Imrével, a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet elnökével Az országban működő takarék- szövetkezetek a hajdani hitel- szövetkezetek utódaként, vagy még inkább annak helyettesítő- jeként jelentek meg. Az 1956- ban történt szervezések nyomán a létrehozott pénzintézetek a falusi lakosság — csekélynek ítélhető — pénzügyi szolgáltatásait látták el. Manapság pedig a vidék bankjaként szokás őket említeni, mihelyt tevékenységük valahol is szóba kerül. De hogy az átalakulásuk következtében miként is sikerült e titulust kiérdemelniük, arra talán az egyik legjobb példát a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet eddigi története adta. Bocsi Imre elnökkel idézte fel ezt az utat munkatársunk. — Az elmúlt évtizedek alatt miként változott a pénzügyi szolgáltatásaik skálája? — A kezdetektől fogva betéteket gyűjtöttünk, de nem mindent felölelő területen: kamatozó könyves betétekkel foglalkoztunk eleinte. S csak úgynevezett személyi hitelt folyósítottunk, maximum ezer forintig, később viszont már 5000 forint erejéig is... Aztán a politikai enyhülés korszakában a takarékszövetkezetek is nagyobb lehetőségekhez jutottak a pénzügyi szolgáltatásokban: lakossági forintbetéteket lehetett például már nagyobb mértékben elfogadni. Természetesen a hitelek oldalán is szélesedett a skála: áruvásárlási és háztáji mezőgazdasági fejlődést is szolgáló pénztámogatást tudtunk nyújtani. Igazából azonban a"80-as évektől lehet számítani a pénzintézet legjelentősebb szakaszát. — Az akkori, gazdaságot és pénzügyi szférát átölelő törvény- hozásokra gondol? Bocsi Imre: „Nagyléptékű változásokat éltünk át...” (Fotó: Perl Márton) — Igen. Ugyanis az egész hazai pénzügyi életben nagyléptékű változást hozott a kétszintű bankrendszer bevezetése, és a későbbi, a pénzintézetekről szóló törvény elfogadása. — ... önök viszont nagyon jól alkalmazkodtak a mindinkább kialakuló versenyhelyzethez. — Igyekeztünk ügyfeleinket megnyerni: nyitottak voltunk a lakosság, a vállalkozók és befektetők igényeit illetően. Ráálltunk az igazi banki „fordulatszámra”, s megpróbáltuk kihasználni a körülményeket, és úgy érzem, hogy megálltuk a helyünket. Az erre utaló „bizonyítékaink”: a betéteink emelkedtek, s a pénzkihelyezéseink aránya is növekedett. A legfontosabbnak viszont azt tartom, hogy partneri viszonyba kerültünk az önkormányzatokkal. Üzletpolitikánk szerint pedig az önkormányzatok számlavezető bankjává is szeretnénk válni. Jelenleg is már hét, a működési területünkön lévő önkormányzatnak vezetjük a számláját. — Hogyan gazdálkodtak az elmúlt esztendőben? — A betétek oldaláról nézve: a tavalyelőtti egymilliárdról csaknem 1 milliárd 300 millióra emelkedett az állomány. Ebben mind a lakossági, mind a közületi betét is benne van. A klasszikus működési területünkön — a volt füzesabonyi járásban — a lakossági megtakarítások több mint 50 százalékát mi kezeljük. Ami a hiteleket illeti: 750 millió forint a kint lévő pénz összege, ami annak tudható be, hogy a térségi vezetékes gáz bekötésével kapcsolatos finanszírozást takarék- szövetkezetünk intézte. így Szi- halmon, Mezőszemerén, Mező- tárkányban, Poroszlón, Ujlő- rincfalván és Kápolnán a mi segítségünkkel is sikerült a háztartásokba bevezetni a korszerű technikát. Kálban, illetve Kápolnán viszont a telefonhitel folyósítását is mi vállaltuk el. Meg kell említenem még az egyéni la- kásfűtés-korszerűsítést is, melyet a lakosság szintén helyben intézhetett, miután immár több településen megtalálnak bennünket... A mintegy 600 milliós hitelállományból 420 millió forintot a lakáscélú hitelek képeztek 1993-ban. — Önök viszont nemcsak „gyűjtők”, hanem „adakozók” is. Létrehoztak egy jótékony célú alapítványt... — A Közjóért Alapítvány révén több mint 300 ezer forinttal tudtuk támogatni a különböző szociális, kulturális és egészség- ügyi kérelmeket. Sz. Cs. Rendkívüli ülését tartotta december utolsó napjaiban Dor- mánd község képviselő-testüle- te, Ferencz Vilmos polgármester elnökletével. Ezen az ülésen értékelte az önkormányzat ez évi munkáját, és vette számba a jövő évi lehetőségeket. Különös figyelmet fordítottak az utak felújítására. Az elmúlt évben kiépített vízhálózat és gázvezeték-munkálatok folyamán földútjaik szinte járhatatlanokká váltak. Megfelelő kőzúzalék és sóder behengerlése viszont lehetővé tette, hogy jelenleg a község útjainak 90 százalékán az év bármely időszakában lehet közlekedni. Ez alapja a későbbi útkorszerűsítéseknek. Az is tény, hogy ez évben teljes egészében befejeződött a község egész területén a vízhálózat kiépítése. Közkút létesült a Táncsics út végén, valamint a temetőben is: 350 ezer forintot fordítottak erre. Régóta húzódó probléma volt az iskolatető szigetelése. Tavasszal 750 ezerből ezt is megoldották. A község önállóvá válása szükségessé tette a követelményeknek és az alkalomnak megfelelő házasságkötő terem kialakítását. A volt öregek napközi otthonának klubtermét építették át, ami 600 ezer forintba került. Sor került a Remenyik-emlék- szoba belső felújítására is. A Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága az időközben elavult, elhasználódott kiállítási anyagokat restaurálásra elszállította, s így megtörténhetett a szobák belső festése, padozatcseréje; a nyáron várható a volt kiállítási anyagok visszahelyezése. Az év végére a Matáv megkezdte a telefonhálózat bővítését: 86 igénylővel kötött szerződést. Ennek lakossági hozzájárulási összege 4,3 millió forint, a befejezési határidő pedig szeptember 30. A feladat megoldására telefontársulatot hoztak létre. Jelentős segítséget nyújtott a lakosságnak az OTP füzesabonyi kirendeltsége az által, hogy soron kívül kölcsönt nyújtott az igénylőknek. A telefontársulat tagjainak 50 ezret kell befizetni, melyből 22 ezer 500 forintot különböző kedvezmények útján visszakapnak. A képviselő-testület megalkotta a szociális rendeletet: az éves költségvetés mintegy 18 százalékát fordították ilyen célra, valamint rendkívüli segélyezésre, a gyermekek tanszervásárlásához. Támogatták az első lakáshoz jutó ifjú házaspárokat is. A közalkalmazotti törvény értelmében július 1-jétől a bérbeosztás 50 százalékát adták ki az érintett dolgozóknak. Ez 800 ezer többletkiadást jelentett. December hóban valamennyi arra jogosult dolgozó részére kifizették a tizenharmadik havi fizetést is. A hivatali munka színvonala igen sokat javult. A polgármesteri hivatalra a jogszabálya és törvényszerű feladat-végrehajtás a jellemző. Ezt igazolják a megtartott ellenőrzések, illetve azok megállapításai. A képviselő-testület számba vette jövő évi költségvetését, annak várható bevételeit is. Tisztában vannak azzal, hogy az Országgyűlés csak a rendelkezésre álló keretösszegig határozhatta meg ezt. így tervezik január elsejétől a közalkalmazottak és köz- tisztviselők munkabérének törvény által megállapítottak szerinti biztosítását. A nyári szünet ideje alatt pedig az iskola belső termeinek festését, mázolását. Jelentős figyelmet szentelnek az utak, járdák felújítására. Tárgyalásokat folytatnak a község központjában lévő artézi kút újbóli üzembe helyezésére is. Pillantás a túlpartra: Tiszafüred Gondjai ellenére eredményes esztendőt zárt Tiszafüred önkormányzata. Fejlesztésekre és egyéb, korszerűsítéssel összefüggő feladatokra eredetileg mintegy 246 millió forintot szántak, ám kiadásaik várhatóan elérik a 285 milliót. A költségvetési tervezet ösz- szegének túllépése elsősorban a mintegy 195 millió forintból megépült gázhálózat következménye. A kiadások egy részét a térségi pályázat révén nyert állami támogatás biztosította. Mindent egybevetve: a települések között nagy- és középnyomású vezetékhálózat gázátadó és -fogadóállomását Tiszacsege, Új- szentmargita, Egyek és Tiszafüred közösen építette meg. A mintegy 15 kilométer hosszúságú elosztó vezetékhálózat november 9-re elkészült, s a készülékek rákötése megkezdődött. A jövőben a hálózat újabb 10 kilométeres szakasszal bővül. Ugyancsak jelentős előrelépést jelent a szennyvíztisztító telep szippantott szennyvíz kezelésére alkalmas berendezése, amelyet 12 millió forintos céltámogatással építettek, s már szintén üzembe helyeztek. Befejezték a nyugdijasotthon bővítését is, mely 30 idős embert fogad. Az egészségügyi gép- és műszerbeszerzésre csaknem hatmillió forintot költöttek, s szintén befejeződött a mintegy 2 ezer állomással rendelkező, 4,5 millió forintos távhívásos telefonhálózat kialakítása. Idegenforgalmi információs irodát, valamint az örvényi városrész közösségi házát is kialakították. A kocsi városrészen az ivóvízellátás javítására majd új kutat fúrnak, a Kiss Pál Általános Iskolához pedig tornatermet építenek. A lakossági igényekhez igazodva a távbeszélő-hálózatot önerőből továbbfejlesztik. így 1994 közepére újabb ezren juthatnak telefonhoz. A képviselő-testület továbbra is elsődleges feladatának tekinti az önkormányzati törvény szerinti kötelező feladatok teljesítését, a folyamatos ellátást nyújtó intézmények működési feltételeinek biztosítását, ám a törvényi szabályozásokban meghatározottakhoz nem igazodnak anyagi lehetőségeik. Már induláskor mintegy 50-60 millió forint fedezethiánnyal számolnak, minthogy a helyi bevétel korlátlanul nem növelhető, újabb hitelek pedig a város és polgárainak elviselhetetlenül magas eladósodásához vezetnének. Változatlanul gond, hogy a közalkalmazotti törvényből fakadó bérezés fedezetét miből teremtik elő, ugyanis a korábbihoz képest mintegy 45 millió forint újabb terhet jelent.
