Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

HÍRLAP, 1994. január 6., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Január 1-jétől lépett életbe Módosult a banktörvény Már a 21. század technikája lesz Korszakos lépés a távközlésben Nemrég Egerben, a Technika Házában rendezett kiállításon is bemutatta távbeszélő-készülékeit az Ericsson (Fotó: Gál Gábor) A Parlament módosította a pénzintézetekről és a pénzinté­zeti tevékenységről szóló, 1991- ben hozott törvényt. Az új szabá­lyok közül kiemelkedik az, hogy az idén csak névre szóló részvé­nyei lehetnek a bankoknak. (Idáig a részvények 90 százalé­kára vonatkozott ez az előírás.) A bankoknak olyan nyilvántar­tást kell vezetniük, amelyből nyomon követhetők a tulajdo­nosok. A minimális jegyzett tőkét tel­jes egészében készpénzben kell letenni, az apport csak ezen felül vihető be a társaságba. (Válto­zatlanok maradtak az alaptőke nagyságára vonatkozó előírások, így például kereskedelmi bankot a jövőben is egymilliárd forinttal lehet alapítani.) Betétgyűjtéssel csak az a bank foglalkozhat, amely csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. A takarékszövetkeze­teknek a saját hasonló biztosító­jukhoz kell kötődniök. A pénz­intézet által nyújtott hitelek együttes összege nem haladhatja meg a pénzintézet szavatoló tő­kéjének nyolcszorosát. Ha az egy hitelfelvevőhöz kihelyezett szer­ződések miatt ezt a két korláto­zást nem tudja betartani, akkor a felső határértéket meghaladó ösz- szeget 1994. január 1. és 1998. december 31. között minden év­ben legalább 20 százalékkal csökkenteni kell. így a pénzinté­zet 1998 utolsó napjára vissza­juthat a törvényi maximumra. A törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványokat egytől Tavaly az élelmiszer-gazdaság teljesítménye tovább csökkent a mezőgazdaság számára kedve­zőtlen időjárás, illetve a tulajdo­nosi és szerkezeti viszonyok várt­nál lassúbb ütemű rendeződése miatt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az aszály és az időjárás, valamint az évek óta nem kielégítő növényvédelem miatt a kalászos gabonák ter­mésátlagai még az előző évi szin­tet sem érték el. Az előzetes ada­tok szerint 1992 azonos idősza­kához képest egymillió tonnával kevesebb kalászos gabona ter­mett. Az élelmiszeripar termelése 10 százalékkal csökkent az év el­sőfelében. A legnagyobb a visz­egyig a kormány is támogatta, így például a túladósodottság definíciója úgy változott, hogy ebbe a helyzetbe kerül az a bank, amelynek a számviteli jogszabá­lyok szerinti kötelezettségei érté­ke 30 banki napig megszakítás nélkül meghaladja eszközeinek az értékét. Behajthatatlan követelésnek minősíthető a bankkonszolidá­ció során megvalósított adós­konszolidáció keretében elenge­dett követelés, amennyiben az elengedésre 1994 utolsó napjáig kerül sor. A banktitkot a költség- vetési bizottság javaslatára úgy dolgozta fel a törvény, hogy az adóhatóságnak jogában áll bete­kinteni a számlatulajdonos pénz- forgalmi bankszámlájának for­galmába is. A törvény egyúttal két új pa­ragrafussal egészítette ki a bün­tető törvénykönyvet. Az egyik a jogosulatlan pénzintézeti tevé­kenység folytatása, amely az elő­írt engedély vagy bejelentés nél­kül végzett banki tevékenységet szankcionálja. A maximális büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet. A másik szakasz a banktitok megsértésére irányoz elő hason­ló nagyságú büntetést. A módosított banktörvény ja­nuár elsején lépett hatályba. Vi­szont csak január 15-től kell al­kalmazni azt a szabályt, amely szerint a Versenyhivatal eljárása során a pénzintézeti tevékenysé­get érintő ügyekben feltétlenül meg kell hallgatni az Állami Bankfelügyeletet is. szaesés a növényolajgyártásban és a cukorgyártásban; a növény­olajipar termelése a felére csök­kent, a cukoripar termelése pe­dig 30 százalékkal esett vissza. Sütőipari termékekből 24 száza­lékkal, húsipari árukból 22 szá­zalékkal, édesipari termékekből 22 százalékkal állítottak elő ke­vesebbet az év első felében, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Az élelmiszer-gazdaság ex­portárbevétele — folyó áron szá­mítva — 33 százalékkal csök­kent. Az ágazat részesedése a nemzetgazdaság összes kivitelé­ből a korábbi 25 százalék helyett már csak 20 százalékot tett ki. Az exportárualapok hiányát tetézte, Három és fél milliárd forint ér­tékben kötött egymással szerző­dést a közelmúltban a Westel 900 Rt. és az Ericsson Radio System Vállalat. Az Ericsson ekkora ösz- szegben vállalt munkát a GSM cellurális rendszer szállítására és magyarországi telepítésére. Öt vállalat vett részt a rendszerszál­lító kiválasztására kiírt pályáza­ton, majd az úgynevezett sző­kébb listán az Ericsson mellett már csak a Siemens-Motorola kettős és a Nokia maradt. Végül az Ericsson kiáltatott ki győztes­nek, egyébként a világon üzeme­lő GSM-rendszer hatvan száza­lékát ő szállította. Magyarország az első közép­európai ország, ahol GSM tele­hogy a világpiacon csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termékek ára. A gazdálko­dó szervezetek számának gyors növekedése ellenére a mezőgaz­daságban 26, az élelmiszeripar­ban 18 százalékkal kevesebb a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. Mindezek alapján a szakemberek úgy vélik: az elmúlt évek aszálykárai, a me­zőgazdasági termékek árszínvo­nalának lassú emelkedése mellett a termelés jövedelmezősége rom­lik. Az export csak a támogatás növelésével fokozható. A terme­lők tartalékaikat és vagyonukat élik fel, és ez veszélyezteti az élel­miszer-termelés biztonságát. fonrendszert építenek ki. A 900 megahertzes hálózat próbaüze­mének indítását a Westel decem­ber közepére tervezi, míg a keres­kedelmi szolgáltatás a tervek szerint jövő áprilisban indul. Addig a GSM telefonrendszer budapesti hálózata 30 ezer előfi­zető kiszolgálását teszi lehetővé, de az újabb bázisállomások be­kapcsolásával a kapacitás gyor­san növelhető. Sugár András, a Westel 900 vezérigazgatója elmondta: a GSM telefonrendszer kiépítése korszakos lépésnek számít a ha­zai távközlés történetében. Fo­dor István, az Ericsson technikai vezérigazgatója ennél is tovább ment: szerinte a szerződés tár­A rendszerváltás óta sem tud­juk pontosan, mennyi az állam vagyona — hívta fel a figyelmet dr. Nyikos László, az Állami Számvevőszék elnökhelyettese. Az állami vagyon nagyságára mindössze egy régi becslés áll rendelkezésünkre. A privatizá­ció kezdete előtt körülbelül 2000 milliárd forint volt az állam kezében. Ez a becslés akkor sem tükrözte a vagyon pontos érté­két, és nem tartalmazza az azóta történt privatizáció és vagyon­átadások hatását. Az állam vagyonának nagysá­gát naprakészen csak egy uj, az egész allamháztartásra kiterjedő információs rendszer kiépítése esetén lehetne tudni. Ennek lét­gyául szolgáló rendszer kapcso­lóközpont, bázisállomás-vezér­lő, valamint mikrohullámú ösz- szeköttetések a távközlésben már a 21. század technikáját jelenti. Az viszont nagyon is a jelent érinti, hogy a két cégnél a rend­szer kiépítése és üzemben tartása már kezdetben is mintegy 800- 900 új munkahelyet teremt, ami figyelemre méltó. Az árakkal kapcsolatban meglehetősen szűkszavúan bán­tak, ami a konkurencia miatt ért­hető is. Annyit azonban elárultak, hogy a készülék ára százezer fo­rint körüli lesz, a bekapcsolás 25 ezer, míg a beszélgetések ára per­cenként 15-25 forintba kerül. rehozását ugyan a számviteli tör­vény 1991. január 1-jei hatállyal előírja, de nem nevezi meg, ki kötelezett erre. Az Állami Szám­vevőszék elnökhelyettesének ér­telmezése szerint ez a kormány feladata, és a mindenkori pénz­ügyi kormányzatnak kötelessége az állami vagyon teljes körű fel­mérése, a számviteli törvény által előírt információs rendszer ki­építése. A számviteli törvény és a párt­törvény ellentmondásai megmu­tatkoznak a pártok gazdálkodá­sában — mondta Nyikos László, de nem a nemzetközi normák­nak is megfelelő számviteli tör­vényt kell a párttörvényhez iga­zítani, hanem fordítva. Megszűnt a vegyes vállalatok adó­kedvez­ménye Január elsejétől megszűnj a vegyes vállalatok eddigi adóked­vezménye. A szigorítás követ­kezményeinek felbecslésére sem a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumában, sem a Pénzügyminisztériumban nem vállalkoztak, független szakér­tők azonban a külföldi befekte­tők óvatosabbá válására számí­tanak. A módosuló szabályok szerint a külföldiek részvételével alapí­tott társaságok működésük első öt évében 60 százalék, majd to­vábbi öt éven át 40 százalék adó- kedvezményben részesültek. E juttatás alanyi jogon járt minden olyan cégnek, amelynek alaptő­kéje meghaladta az 50 millió fo­rintot, a külföldi részesedés ará­nya pedig a 30 százalékot. A tör­vény bizonyos esetekben még en­nél is több engedményt nyújtott: bizonyos termékek előállítói a kétszer öt év alatt 100, illetve 60 százalékos kedvezményt élvez­tek. A befektetői kedvet fokozta az is, hogy a vegyes vállalatok az osztalékból újrabefektetett pénzt költségként számolhatták el. A normatív adókedvezmény az új szabályok szerint teljesen megszűnik. A kormány egyedi elbírálás alapján ugyan ezután is dönthet a kedvezmény odaítélé­séről, de ebben csak a környezet­barát termékeket előállító, leg­alább 500 milliós alaptőkéjű tár­saságok reménykedhetnek. A kormány — a törvény adta korlá­tok között — szabadon határoz­hatja meg az adókedvezmény mértékét és időtartamát. Igaz, az új szabályok kedvezni akarnak a hazai tőkének is, hiszen az „ egye­di elbírálás” előnyét magyar és külföldi társaság is élvezheti. Fejleszt a Coca-Cola Hazai földön, hazai cégekkel Élelmiszer-gazdasági helyzetkép Felélik a tartalékokat Mekkora az állami vagyon? Szegedről jött Egerbe Sokaknak „forgalmi akadályt” okozott Manapság korunk hőseként szokás említeni a vállalkozókat, amely alkalmasint igaz is, hiszen számos tényezőnek kell megfe­lelni ahhoz, hogy az elképzelés piacképes legyen. Különösen így van ez egy olyan vállalkozásnál, ahol újítani kell, netán váltani is. Az utóbbira példa természetesen jócskán akad kis országunkban. Történetesen Eger központjá­ban: a piaccsarnokban. Itt nyílt egy bolt, melynek vezetője Kazi Endre, Szegedről települt át, hogy réteseivel, palacsintáival kedveskedjen a hevesieknek. — Úgy gondolja, hogy be tud törni tradíciók nélkül a város pia­cára? — Bár igaz, hogy ezt megelő­zően ruhák értékesítésével fog­lalkoztam, s Egerben sem voltak ismerőseink. De sohasem ijed­tem meg a konkurenciától, igye­keztem olyan termékekkel meg­jelenni a vendéglátásban, ame­lyekhez komoly minőségi elvárá­sok kötődtek. Mostani boltomat tavaly ősz közepén nyitottam meg, az előzetes próbaüzemelte­tések után. Jelenleg 7 féle háziré­test készítünk, és különböző pa­lacsintákat is árulunk. Az első hetek pedig igazoltak: vállalko­zásomnak van létjogosultsága. Nem túlzást állítani, hogy so­rok állnak az üzlet előtt. S mivel egyedinek mondható termékről van szó, bízom abban, hogy na­gyon sok helyről fogunk megren­delést kapni. Mint mondtam: há­zirétest készítünk és árulunk. — Hányán dolgoznak ön mel­lett? — A közelmúltban meghirde­tett állásajánlatainkra több mint százan jelentkeztek, azonban csak négy főt tudok foglalkoztat­ni. S őszintén örülök annak, hogy sokan nálam kívánták a szakma fortélyait megtanulni. — Terveznek-e bővítést? — Kapacitásunk jelenleg vé­ges, ha továbbra is nagy a keres­let, akkor elképzelhető a két mű­szakos árusítás. S mivel ez a munka időigényes, és az ember­nek a lelkét is bele kell adnia, el­sősorban a minőségi munka a cél. — Mostanság elég sokan pa­naszkodnak arra, hogy egy vál­lalkozás beindítása tele van zök­kenőkkel. Önnek mik a tapasz­talatai? — A bürokrácia minden kép­zeletet felülmúlt. Nem beszélve, hogy szakmai ellenállással is ta­lálkoztunk: néhány „kollégának forgalmi akadályt” okozott a megjelenésünk. (sz. cs.) A Coca-Cola Amatil Italáru (Magyarország) Kft. megkezdte eddigi legnagyobb közép-euró­pai beruházását. Az ausztrál vi­lágcég, amely Magyarországon a The Coca-Cola Company ter­mékeit forgalmazza, kétmilliárd forintért üdítőital-palackozó és értékesítési központot épít Du- naharasztiban. Az ehhez szüksé­ges 22 hektáros telket a cég ta­valy november elsején vásárolta meg, és november 5-én már megkezdte az építkezési munká­latokat. A társaság eddigi, két és fél éve tartó magyarországi mű­ködése során már hétmilliárd fo­rintot fordított fejlesztésekre. A most elindított zöldmezős beru­házás fontos gazdasági impulzus nemcsak Dunaharasztinak, ha­nem az egész magyar gazdaság­nak, hiszen a Coca-Cola Amatil a teljes beruházást — a tervezés­től a kivitelezésig — magyar cé­gekre bízta. A projekthez tartozó infrastrukturális beruházások várhatóan húzó hatással lesznek a dél-pesti régió fejlődésére. A Coca-Cola Amatil hosszú távra gondolkodik: ezt bizonyítja az is, hogy a cég teljes nyereségét vis­szaforgatja gazdálkodásába. Az építkezés első szakasza idén má­jusban zárul, akkor fejeződik majd be az új értékesítési köz­pont, a raktárak és a Coca-Cola Amatil új központi irodaépüle­tének építése. A teljes projekt előreláthatólag az ezredforduló­ra készül majd el. Az új központ Dunaharasztiba telepítését a Co­ca-Cola Amatil a helység köz­ponti fekvésével, jó közlekedési lehetőségeivel és nem utolsósor­ban a helyi önkormányzat együttműködési és segítőkészsé­gével indokolja. A Coca-Cola italai itthon is népszerűek

Next

/
Oldalképek
Tartalom