Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
HÍRLAP, 1994. január 6., csütörtök EGER ÉS KÖRZETE _____ _____________________________ v édelmi Alap Eger megyei jogú város közgyűlése — a 9/1993. (I. 26. sz.) határozatával — létrehozta azt az alapítványt, amely a város épített és természeti környezetének megóvását tűzte céljául. Ennek értelmében környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében a települések ön- kormányzati rendelettel környezetvédelmi alapot hozhatnak létre a Központi Környezetvédelmi Alap céljaival összhangban. A közgyűlés megtárgyalta a Helyi Környezetvédelmi Alap létrehozásáról szóló rendelettervezetet, és elrendelte annak 15 napos közszemlére tételét. A teremtő sző Az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont előadás-sorozata — amely a magyar nyelv és irodalom történetéből ismertetett fejezeteket a kicsiknek — nagy sikert aratott az elmúlt esztendőben. Az idén is folytatják a rendezvénysorozatot: legközelebb február 2-án, délután 5 órakor találkozhatnak az érdeklődők. Az előadás témája az „énekelt történelem” — a históriás énekek a 16-17. századból — közreműködik Kobzos Kis Tamás énekmondó. Műkedvelő nyugdíjasok Az értelmiségiek amatőr művészetkedvelő csoportja váija mindazok jelentkezését, akik a színpadi előadóművészet bármely műfajában (vers, színjáték, mese, hangszeres zenélés stb.) tehetséget és kedvet éreznek a bemutatkozásra. A Megyei Művelődési Központban minden héten kedden, délután 5-től este 7 óráig találkoznak. Jézus élete és tanításai Az elmúlt évben kezdődött az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán a kéthetenként, szerdán délután 6 órai kezdettel megtartott „Jézus és élete tanításai” című 12 részből álló sorozat. Az idén tovább folytatják a nagy sikerű rendezvénysorozatot. Legközelebb február 2-án Niko- démus címmel J. Dobraczynski, Ady, Kosztolányi, Pilinszky, Vas István munkásságát ismertetik. Sorra kerül a „Mert úgy szerette Isten a világot...” című téma a zenetörténetben. Előadók dr. Rei- singer János irodalomtörténész és dr. Deák Judit bibliatörténész lesznek. Fél évszázad emlékére 1944 tavaszán lesz 50 éve annak, hogy a magyar huszárság utolsó lovas seregtestje, a volt magyar királyi 1. számú honvéd lovashadosztály Vattay Antal altábornagy parancsnoksága alatt a frontra indult. Erre az eseményre emlékezve, a nyíregyházi Jósa András Múzeum találkozót szervez májusban. Erre várják megyénkből is a hadosztály tisztikarában és legénységében szolgálókat. Személyes vagy írásbeli jelentkezést a Jósa András Múzeumba kell eljuttatni, írásban a 4401 Nyíregyháza, Benczúr tér 21., Pf 37. címre küldjék az érintettek, de már most fölkereshetik személyesen is az intézményt. Környezetvédők klubja A Megyei Művelődési Központban január 11-én este 6 órakor tartják meg a környezetvédők klubja következő találkozóját. Dr. Patkó György nyugalmazott főiskolai tanár vezeti a klubot, s „Környezetünk és a természeti katasztrófák” címmel Sütő- né Koczka Ágota tart előadást. Kárpótlási színjáték — sokadik felvonásban Még a vaddisznónak sem kell a cserje Az elmúlt hónapokban több cikkben is foglalkoztunk már a kárpótlási földek sorsával. Míg megyeszerte jobbára normális ütemben haladnak az árverések, az Eger környéki szőlők, szántók és gyümölcsösök sorsa továbbra is bizonytalan, az árverések gyakorlatilag meg sem kezdődtek, noha már'94-et írunk. Miután az érintetteknek nem sikerült kompromisszumra jutniuk, a bíróságra vár az a nem köny- nyű feladat, hogy pontot tegyen az egyre inkább elmérgesedő vitára. A Földrendezési Bizottsága közelmúltban úgy döntött: nem nézi tétlenül az idő múlását. Varga Zoltán — az erdőfelügyelőség egykori munkatársa — személyében egy független szakértőt kért fel arra, hogy vizsgálja meg a kárpótlásra javasolt területeket. — A hatósági kijelölési tervezet, az ehhez csatolt térképek és kimutatások egyáltalán nem fedik a valóságot, általános zűrzavar tapasztalható ezen a területen — állítja a nyugalmazott erdőmérnök. Az Egri Csillagok Szövetkezet által kárpótlási alapként kijelölt szőlők siralmas állapotban vannak, ráadásul — ami még tovább nehezíti a helyzetünket — az adataik teljesen használhatatlanok. Nem ritka, hogy parlag földek szőlőként vannak feltüntetve, illetve öreg ültetvények rozzant támrendszerrel teljes értékűként lettek bej egyezve. Ezek alapján a felkínált szőlősökből 90 hektárt egyszerűen töröltetnem, illetve az eredetileg 27 ezer aranykorona értékű kijelölést mintegy 20 százalékkal csök- kentenem kellett. Hasonló okok miatt a szántókból is 15-20 hektár minősült kárpótlásra alkalmatlannak, lévén traktorforgókat és egyéb művelhetetlen területeket is itt tüntettek fel. A szövetkezet részéről ugyancsak a kárpótoltaknak szánt 120 hektár erdő 10 százaléka semmire sem használható cserjés, amibe még a vaddisznó sem bír bemenni... Ugyanígy jártunk az úgynevezett gyepművelési földekkel, mivel az Egri Csillagok ide sorolt minden parlagon hagyott, a szakszerűtlen gazdálkodás miatt hasonlóan használhatatlan földdarabot. Az elhanyagolt, rovarkárosodott gyümölcsösökre pedig egyszerűen kár is szót pazarolni. Mindezekre azért kell felhívnunk a figyelmet — folytatja Varga Zoltán —, mert félő, hogy azok az idős, esetleg beteg emberek, akik jogosultak a kárpótlásra, és nincs módjuk előzetesen megtekinteni a vásárolandó földeket, alaposan be lesznek csapva. Mindezeken túl mindazok is rosszul járnak majd így, akik egyszerűen „csak” többszörösét fizetik ki a föld valós értékének. Arról sem szabad ugyanakkor megfeledkezni, hogy a kárpótlásra kijelölt szántók ideiglenes hasznosításáról csak a Földrendezési Bizottság rendelkezhet, ám ilyen szerződések megkötésére eddig még nem került sor. A vizsgálat eredményeit már elküldtük a földhivatalba, ahol remélhetőleg átértékelik az eddigi adataikat, és levonják a megfelelő konzekvenciát. Sok tekintetben hasonló a helyzet a másik, egykori nagy földterülettel rendelkező gazdálkodószervvel, a felszámolás alatti Egervinnel. Sajnos csak sejtéseink vannak, hogy hány hektár föld lehet a kezelésükben, úgy véljük, körülbelül 300. A bizonytalanság oka a sok helyütt hibás, hiányos nyilvántartás. Még a szőlők általában jó állapotban vannak, a többi művelési ágnál viszont a már említettekhez hasonló, siralmas állapotok uralkodnak — összegzi eddigi tapasztalatait a szakember. Az említettek természetesen csak az egyik oldal véleményét tükrözik, s ezekkel az állításokkal a két másik fél már korábban is vitába szállt. Annyi azonban bizonyos, koránt sincs még vége a tortúrának, hiszen megegyezés hiányában a kárrendezési hivatal mindkét esetben a bíróságon próbál érvényt szerezni a földárverésre várók jogainak. Míg a szövetkezettel kapcsolatban a városi bíróság már jóváhagyta a hivatal keresetét, a másik perben az Egervinnek adott igazat. A fellebbezések miatt jelenleg mindkét ügy a megyei bíróság asztalán van. Kühne Gábor Kölcsönzött témák — a Minoritáknál Dunkel Norbert—a debreceni egyetem és az egri főiskola tanára — a Minorita-templom orgonáján „kölcsönzött témákkal” fogadta egri közönségét. Játszott J. S. Bachtól (B-dúr partita, Sarabande, Prelúdium), Guillaume Machault-tól egy balladát, Peschettitől egy Allegrót, egy szabad témát, hallgatótól elfogadott kívánságot, Kyriéket „olvasott át” a maga nyelvére, régi magyar verbunkost is „átírt” a maga érzelmi igényének megfelelően, majd a műsort egy Bach-művel, a d-moll toccáta'és fúga témájával zárta. Ilyen is lehet az ívelés az orgonán Bachtól Bachig. Mindeközben még énekelte is néhány részletét ezeknek az in- nen-onnan összeszedett, végül is szervesen eggyé vált, lelkileg ösz- szetartozó élménnyé igazodó zenés feltárulkozásnak. Mert az, amit Dunkel Norberttól hallottunk, a legszemélyesebb „nyilatkozat” arról, hogyan éli meg ő maga azt az alkotást, amit neki le kell vagy lehet játszania. A barokk kor, amelyből a muzsika számára is megelevenedik, annak nagy hite, a nagy felbuzdulások korszaka, amikor még tart a reformáció-ellenreformáció nem is szolid küzdelme, amikor mindenki a maga hitéről, a lélek kinyilvánított szabadságáról, annak a szabadságnak a megéléséről áradozik — Isten felé. A bibliai Atyák, mondatok sűrűsége, tömörsége veszi körül ezt a zenét is, a lelket is. Dunkelt mintha szorongatná a barokk zártsága, Bach fegyelme, hallatlan szerkesztési következetessége és indulatosságának kemény fékentartása. Dunkel fellazítja kissé ezt az előresodró dinamikát. Benne sokkal több az érzelem annál, hogy annak akár egy kicsiny töredékét bele ne vinné abba, amit átél, kizenél magából. Még akkor is, ha a kottafejek nemegyszer nemet intenének neki, ez már más, ez már nem egészen a hűség által vezérelt előadás: ezért „kikölcsönzi” a témákat, lehántja a dallamról az annak idején rárakott-rászer- kesztett díszítőelemeket, vagy csak egyszerűen átépíti a hangsúlyokat, a díszeket. Ha tetszik, szobor helyett fest egy színes képet arról, amit átélt. Természetesen hangzatokban. Ezt a jó ízléssel összeállított szellemi-zenei franciasalátát vette a közönség. Magunkban pedig felmerült a kérdés: így építkezik egy leendő zeneszerző, aki ma még ideje-energiája jelentős idejét oktatásra kényszerül fordítani? (farkas) Várbeli ágyú Harangláb a Rákóczi úton Megújult szobrok, újjávarázsolt épületek Országzászló, Eger török uralma megszűnésének 300. évfordulója alkalmára készült 1987- ben Tízéves az Egri Városszépítő Egyesület „Aztszeretném hinni, s hiszem is, hogy városaink nem esnek szét, egyben és városokként, az emberi közösség, a művelődés gócpontjai maradnak, továbbélnek, sőt harmonikusabbá válva szépülnek is. ” A magyar urbanisztika kimagasló művelője, Gra- nasztói Pál hitvalló mondatát „Városaink sorsa” című művének befejező soraként írta le 1976-ban. Ez a hit vezérelte azt az egri közösséget is, amely tíz évvel ezelőtt kezdett munkálkodni: a barokk város, ezeréves múltjával a ma itt élő embereknek vámsa, országrésznyi területnek művelődési gócpontja éljen, lakossága örömére harmonikusabbá váljon, az ide látogató vendégsereg épülésére szépüljön. A tíz év arról tanúskodik, hogy az egyesület a múlt értékeire építő, a jelenben kibontakozó és a jövőbe mutató hitért mit tett. Az elkövetkezendő hetekben bemutatjuk azokat a megújult szobrokat, kegyeleti és emléktáblákat, ivókutakat, lámpaoszlopokat, újjávarázsolt épületeket, amelyek az Egerért tenni akarók munkáját dicsérik. Híd Eger és Anglia között Városi természetgyógyászok Az APEH közérdekűnek nyilvánította tevékenységüket Mint ismeretes, 1990 novembere óta Egerben — a Bajcsy- Zsilinszky u. 9. alatt — működik a Természetgyógyászok Heves Megyei Egyesülete. A három év során igen sok ismeretterjesztő •előadást tartottak óvodákban, iskolákban, a főiskolán; segítettek a hallás- és látássérülteknek, de ellátogattak a kertbarát és nyugdíjasklubokba is. Ahová csak meghívják őket, mindenüvé elmennek segíteni. Legközelebbi programjuk a Természetgyógyászati Népfőiskola beindítása lesz. Az előadások január 6-án délután 5 órakor kezdődnek, s a továbbiakban ugyanezen a napon minden héten találkozhatnak itt az érdeklődők, s az előadásokat ingyen látogathatják. Ugyancsak csütörtökön délután 2-től 5 óráig a Természetgyógyász Stúdióban ingyenes kezelést és tanácsadást tartanak, amelyre szeretettel várják a rászorulókat. Távlati céljuk között szerepel a Gazdaképző Népfőiskolái tagozat beindítása februárban: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai és kutatói segítségével ismerkedhetnek meg ja hallgatók a biokertészettel, az állattenyésztéssel, a növénytermesztéssel, a géptannal, a növényvédelemmel, az egészségvédelemmel, valamint a gazdasági számítások alapjaival. Február 12-én tartják meg a IV. természetgyógyász napot Egerben, a „lila iskolában”, a Rákóczi u. 48. alatt. Kérik, hogy személyesen ,vagy a 311-822-es számú telefonon jelentkezzenek mindazok, akik szeretnének szolgáltatásaikkal bemutatkozni vagy termékeiket megismertetni a látogatókkal. Az--előadások, tanfolyamok megszervezéséhez, megtartásához a Természetgyógyászok Heves Megyei Egyesületének anyagi segítségre lenne szükségük. Az APEH közérdekűnek nyilvánította tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki számlájukra befizet, ezt az összeget költségei között elszámolhatja. Egyszámlaszámuk: BB 351-11029. Kérik tehát azokat a tisztelt szponzorokat, akik szívükön viselik a természetgyógyászat sorsát, segítsenek nekik. Az Angolul Beszélők Világ- szövetségének helyi csoportja meghívására nemrégen az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán találkozhattak az érdeklődők George Cushing professzorral, az University of Londonnyu- galmazott tanárával. A fiatalos lendülettel megáldott, jó humorú, 71 éves úr lenyűgözően beszélt Eger angliai kapcsolatairól a török időkben, és nagyszerű fordításáról, az Egri Csillagokról. Ez késztette arra Roll Ildikó középiskolai diákot, hogy riportot készítsen a műfordítóval. — Az Egri Csillagokat önnek köszönhetően ma már világszerte olvassák és ismerik. Miért éppen ezt a Gárdonyi-regényt választotta? — Vidéken élek, de Londonban dolgozom, így mindennap ki-be utazgattam, s ahelyett, hogy drága újságokra költöttem volna a pénzem, inkább vittem magammal könyveket fordítani. Az Egri Csillagok előtt már fordítottam Adyt, Móriczot, az Ómagyar Mária-siralmatés más korai költeményeket. Aztán valaki javasolta Gárdonyi művét. Bevallom, nem is gondoltam, hogy ez a regény még „érintetlen” volt. Hozzáláttam tehát. Nem volt könnyű munka, hiszen a műnek nincsen standard kiadása, maga a szerző is sokszor hozzákezdett, átírta. — Fordításához honnan szerezte az információkat? — Saját kutatásaim mellett sokat tanultam Sugár Andrásé g- ri történésztől. Talán ő az egyetlen ember, aki az Egri Csillagok főszereplőit teljes valójukban ábrázolta, és jellemüket nem a regény sodrásának hatására festette le. — Ön miért tartja fontosnak ezt a regényt? — A történelmet csak úgy lehet igazán életre kelteni, ha regényben újuk le azt. Az „egri remete” munkája azért is figyelemre méltó, mert a gyermekek a csatát, a magyarok hősiességét és hazaszeretetét nem a tankönyvből, hanem egy igen izgalmas, érdekes, színes regényből ismerhetik meg a legjobban. — Ilyennek képzelte az egri várat? — Először, amikor 1947-ben meglátogattam, még romos állapotban találtam- Azóta már gyönyörűen felújították. — Brit állampolgár létére kitűnően beszél magyarul... — A II. világháborúban a hadseregben szolgáltam. Tél volt, pokoli hideg. Buszokat ástunk ki a hóból. Éppen akkor kerestek a seregbep valakit, akinek kínaiul kellett volna megtanulnia. Rögtön jelentkeztem. Még az is jobb, mint a hidegben lapátolni. Végül kiderült, mégsem az ázsiai, hanem a magyar nyelvet kellett tanulmányoznom. Később Oxfordba kerültem, majd 1967-től'69-ig az Eötvös Kollégiumban tanultam ösztöndíjasként. — A magyaron kívül beszél még más idegen nyelvet is? — Törökül, mert a szolgálati éveim során Törökországban is jártam. Gárdonyit ezért is tisztelem, hiszen köztudott, mennyire otthonos volt a török nyelvben. — A műfordítás mellett mivel foglalkozik még? — Magyar irodalmat és nyelvtant tanítok a londoni egyetemen. — Egy országos körút álkal- mával érkezett Egerbe. Volt már Pécsett, Miskolcon, Balatonalmádiban... — Gyakran járok Magyarországra, elsősorban az angliai rossz idő miatt — mondja nevetve. — Komolyra fordítva a szót, konferenciák, hivatalos ügyek ide vezérelnek, szeretem ezt az országot, főleg pedig Egert... Nemrégen nagy megtiszteltetés ért, eddigi tevékenységemért Göncz Árpád köztársasági elnök megjutalmazott. — Mikor láthatjuk ismét Egerben? — Terveim szerint májusban térek vissza e csodálatos barokk városba.
