Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

4. AZ OLVASÓK FÓRUMA HÍRLAP, 1994. január 26., szerda Segítő kéz az időseknek A Nyugdíj Nélküli Időskorú­ak Országos Szervezete az önhi­bájukon kívül öregségükre nyugdíj — és így jövedelem — nélkül maradt idős emberek tá­mogatására alapítványt hozott létre. Ezek az idős emberek szin­te kizárólag az ötvenes-hatvanas évek édesanyái, akik gyermeke­ket neveltek, idős szülőket ápol­tak önzetlenül. Évtizedeken ke­resztül, minden társadalmi segít­ség nélkül, az akkori erkölcsi normák szerint végezték ember- feletti munkájukat, panasz és zokszó nélkül, a család, a nemzet érdekében. Most sem követelőznek, hall­gatnak csendben, „koruknál fog­va is” mindinkább a sír szélén. Kenyerük fogytán, az mindin­kább kisebb, egy jelentős részük­nek már tegnap elfogyott, éhez­nek, de színlelik, hogy még van. Szégyellik tisztes nyomorú­ságukat, nem értik, föl nem fog­hatják, hogy kerülhettek öregsé­gükre jelenlegi helyzetükbe, amikor annyit, de annyit dolgoz­tak... Létfenntartásuk biztosítása sürgős állami feladat. De addig is, akikhez el tudunk jutni, akik félelmükben, bizalmatlanságuk­ban magukhoz engednek, azo­kon szeretnénk segíteni. A Segítő Kéz az Időskorúak Támogatására Alapítvány, ame­lyet a Csongrád Megyei Bíróság Szegeden, 1992. április 1. napján kelt végzésével 293. sorszám alatt nyilvántartásba vett, felkéri mindazon jogi és magánszemé­lyeket, akiknek lehetőségük van, pénzfelajánlásaikkal segítsenek. Székhely: 6800 Hódmezővásár­hely, Bercsényi u. 21. Telefon: 62/342-387. Pénzforgalmi számla száma: OTP Hódmezővásárhely, 670- 003394-3. A támogatás összege az adóalapból leírható. Segítő Kéz az Időskorúak Támogatására Alapítvány Kuratóriuma Válaszol az illetékes Intézkedett a Volán Hivatkozással az 1994. január 5-i számban megjelent — „Ve­szélyes közlekedés, használtpia­ci bosszúságok” című — cikkre, az abban foglalt (az autóbusz­közlekedéssel kapcsolatos) fel­vetésekre az alábbi tájékoztatást adom: A „bölcs” döntéssel kihelye­zett használtcikk-piacra való közlekedést kiemelten kezeljük, és az igényeket a lehetőségeink­hez képest kielégítjük. így — a városi „közmeghallgatáson” fel­merült kérés után — 1993. de­cember 1-jétől a 4-es sz. helyi já­rat egyes járatai a piacig közle­kednek. Az év végi nagy forgalomra való tekintettel az 5-ös sz. jára­tok hétvégeken mindig, hét köz­ben pedig az igényeknek megfe­lelően rásegítő járattal (párosá­val) közlekedtek. December 11- én és 18-án a nagy érdeklődés miatt a 6-os sz. járatot is közle­kedtettük. Az andomaktályai és makiári járatok megállítását mi is indo­koltnak tartjuk, és ha a megálló megépül, az autóbuszokat meg­állítjuk. Cégünk 1993. május 3-tól be­vezetett egy új felszállási rend­szert, amelynek egyik eleme, hogy 18.00 óra után, illetve sza­bad- és munkaszüneti napokon (de csakis ekkor) az autóbusz­vezetőnél vásárolható menet­jegy. Tehát napközben valóban nem lehetett menetjegyet kapni az autóbuszon. (1994. január 1-jétől már lehet.) A használtcikk-piac területén egyébként két büfében lehet elő­vételben menetjegyet vásárolni. Füle István vezérigazgató Agria Volán Rt., Eger Küldjön egy fotót! Babérkoszorús Spitz Solti Dugó Mint régi előfizetőjük, öröm­mel vettem újságjukban azt a ké­rést, hogy „osszák meg velünk örömüket!” Nemrégiben ért az az öröm, hogy Spitz Solti Dugó fehér kis spitz kanom — eddigi eredmé­nyei után — Magyarországon először Babérkoszorús Hungá­ria-Champion címet kapott. Azért is öröm ez számomra, mert tenyésztője és tulajdonosa is én vagyok, és fehér kis spitz még so­hasem ért el ilyen eredményt. Büszke vagyok rá, hogy ez a ku­tya Heves megye hírnevét is öregbíti, ugyanis Rózsaszent- mártonban van a tenyészet. (A fotón jobb oldalon látható a győztes kutyus.) Dr. Solti Béláné Rózsaszentmárton Köszönetnyilvánítás Megrendítő tragédiával sújtott bennünket a sors: fiunk — 33 éves korában — autóbaleset áldozata lett a vécsi elágazásnál. Miskolci lakosként — senkit sem ismerve a kör­nyéken — kellett elkezdenünk az ilyenkor szüksé­ges intéznivalókat. A nehéz helyzetben azonban se­gítő kezek nyúltak felénk: Budai főhadnagy úr a fü­zesabonyi rendőrségen, valamint a káli temetkezési vállalkozók, Kszel Sándor és Nagy Sándor József. A baleset közvetlen következményeiről, gyer­mekünkről egy pszichológus tapintatával, egy jo ro­kon részvétével és egy pap vigasztalásával beszél­tek. Budai főhadnagy úr együttérző útbaigazítása után, Kszel Sándor és Nagy Sándor József embersé­ges segítségnyújtásával el tudtuk kezdeni a temetési előkészületeket. A kisvállalkozás végig nem a saját hasznát ügyelte, hanem a temetéshez szükségesek kiválasztásában, a szállítás megszervezésében se- gítkezett, terheink — minél kisebb fájdalmat okozó — könnyítését tartotta szem előtt. Az emberséges intézkedésért és a kegyeletes gondoskodásért ezúton mondunk köszönetét. Dr. Tatár Albert és felesége miskolci lakosok Levél egy gyöngyösi lokálpatriótától... Úgy döntöttem, hogy lokál- patriótaként szeretném felhívni a lakosság, illetve az illetékesek fi­gyelmét néhány dologra, amely bántja a gyöngyösiek szemét, íme az első: Várost rendeznek Gyöngyö­sön. Ennek akár örülhetne is az emberfia, mert az ilyen akciók általában egy város javát szolgál­ják. Persze akkor, ha ezt megfon­toltan teszik. Nem úgy, ahogy Heves megye második számú vá­rosában. Ennyi bosszúságot az elmúlt években semmi nem oko­zott, mint ez a megmozdulás. Álljon itt csak néhány baklövés a tucatnyiból ezzel kapcsolat­ban. Lezárták a Fő tér páratlan ol­dalát és a Szent Bertalan utcát. Ennek ellentételezéseként nincs megfelelő elkerülő útvonal. Amit meg építenek — sajnos —, az a Mérges-patakban végződik. Nem telepítették ki megszokott helyéről a taxiállomást. Termé­szetes, hogy a zeneiskola mögött lévő, díszburkolattal bevont ösz- szekötő úton térnek rá a már két­irányú Szent Bertalan útra. (Vo­natkozik ez mindenkire, aki a „zsákutca” tábla ellenére behajt a Csemege feléli Nem tud a város vezetése ér­vényt szerezni annak, hogy az újonnan felállított táblákat vala­ki figyelembe is vegye? Minden­ki megy a saját feje után, a már jól megszokott útvonalakon. A Fő tér forgalma egy cseppet sem lett kisebb. Hogy lehetne ezen segí­teni? Néhány ráérős rendőrrel. Amíg ők komoly bírságokat ki nem szabnak, minden marad a régiben. Mert — sajnos — a ma­gyar ember közlekedési morálja balkáni stílusú. Hát ennyit ízelí­tőül. Állítólag a gyalogosbelváros kialakításának ötlete már évek­kel ezelőtt megfogant a fejekben. Mindenesetre a megvalósítással is várhattak volna még néhány évet, hátha akkor jobban sikerül. Egy sétálóutca — az ország szá­mos városában van erre példa — kimacskakövezett, csendes, fás­virágos, tiszta, reprezentatív he­lye az adott településnek, amely­re méltán büszkék a helyiek. Hát, erre nekünk, gyöngyösieknek még jócskán van időnk várni. Bazsó Sz. Segítsünk egymáson! Az egri természetgyógyászok — a polgárokért A Természetgyógyászok He­ves Megyei Egyesülete Egerben, a Bajcsy-Zs. u. 9. alatt működik, 1990 novembere óta. Nagyon sok ismeretteijesztő előadást tartottunk, óvodákban, iskolák­ban, főiskolán, hallás- és látássé­rülteknél, kertbarát- és nyugdí­jasklubokban is. Tehát ahová meghívnak, mindenhová elme­gyünk segíteni. Most, 1994. február 12-én lesz a IV. természetgyógyász nap a lila iskolában, Egerben, a Rá­kóczi u. 48. sz. alatt. Szeretettel várjuk azokat — s kérjük, jelent­kezzenek vagy személyesen, vagy a 311-822 telefonon —, akik szeretnének szolgáltatása­ikkal bemutatkozni, vagy termé­keiket megismertetni az érdeklő­dőkkel. Az előadások, tanfolyamok, bemutatók megszervezéséhez, megtartásához anyagi segítségre lenne szükségünk. Az APEH közérdekűnek nyüvánította te­vékenységünket. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki számlánkra befi­zetett, ezt az összeget költségei között elszámolhatja. Egyszám­laszámunk: BB. 351-11029. Kéijük tehát azokat a tisztelt szponzorokat, akik szívükön vi­selik a természetgyógyászat sor­sát, segítsenek nekünk. Jelenlegi programunk a Ter­mészetgyógyász Népfőiskola be­indítása. Ezek az előadások 1994. január 6-án, csütörtökön este 5 órakor kezdődtek, s a to­vábbiakban is csütörtökönként este tartjuk azokat. E programo­kat ingyenesen látogathatják az érdelődők. Csütörtökön délután 2-5 órá­ig a Természetgyógyász Stúdió­ban ingyenes kezelés és tanács­adás van, ahová szeretettel vár­juk az érdeklődőket. Távlati célunk a gazdaképző népfőiskolái tagozat beindítása (február hónapban), ahol a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem tanárai és kutatói segítségével is­merkedhetnek meg a hallgatók a biokertészettel, az állattenyész­tés, a növénytermesztés, a számí­tások alapjaival. Csontosáé Lenkey Mária egyesületi elnök Morvai-ügy Válasz az olvasói hozzászólásokra Pető Imre (Gyöngyös, Pesti út 29.), a Független Kisgazdapárt gyöngyösi szervezetének elnöke olvasói levelet küldött azzal a ké­réssel, hogy a nyilatkozat szövegét változtatás nélkül közöljük. A levél hangneme, az abban tett kijelentések az ő álláspontját mutat­ják be. A szerkesztőség csak azért közli Pető Imre levelét a nyílt fó­rumként használt oldalon, mert olyan álláspontot képvisel, amely eg)r jelentős gyöngyösi közönség véleményét is tartalmazza. Túl a jogi tényálláson és a valós ténybeli állapotokon, a levél közlése nem jelenti azt, hogy a szerkesztőség azonosul Pető Imre véleményével. Két olvasói véleményt közöl­nek a december 9-i számukban: egy izsáki és egy egri olvasóét — gyöngyösi témában. Úgy illő, hogy egy gyöngyösi vélemény­nek is helyt adjanak. B.L.úr az engedély nélkül fel­épített Morvai-telepet az önfejű és öncélú, de jó szándékú millio­mos segítő szándékára alapozza, és lényegében a város vezetésé­nek az ellenkezését irigységnek és gyűlölködésnek minősíti. Inti a jelenlegi, „pénz nélküli hatal­mat”, hogy „nemsokára a pénzes jut hatalomra”. Elgondolkodta­tó. És kit fog majd képviselni? A kisemberek többségét? B. L. úr bibliaolvasó — Lukács könyvé­nek Zacheus-történetére utal, de nem idézi. A publikánusok gaz­dag elöljárója — Jézus látogatá­sának örömére — megfogadja: minden jószágnak felét a szegé­nyeknek adja, és „ha valakitől valamit patvarkodással elvett, négyannyit ad helyébe.” Nem tu­dom egyrészt, beváltotta-e ígére­tét a megtérő bűnös gazdag. Azt sem, hogy a mai Zacheusoknál megjelenik-e Jézus. És hát — nem elég a gazdasági hatalom? A másik vélemény egy megrö­könyödött doktoré, aki nem ha­bozik őrültségnek minősíteni a telep esetleges lebontását is kilá­tásba helyező önkormányzati ál­láspontot. Fölteszi dr. Géresi („sokak nevében” is...) a kér­dést: nem hatalmi téboly-e a jegyzői nyilatkozat? Dr. Géresi János „mindenkivel együtt” rö- könyödött meg. Azon, hogy egy engedély nélkül (kutyafuttában) épített telepet, ha erre az önkor­mányzat határozattal kötelezi — akár karhatalmi segítséggel is — lebontat. Az egri olvasó jogérzéke nem háborodik fel azon, hogy egy ko­moly vállalkozást egy renitens vállalkozó ilyen önhatalmú meg­oldással kockára tesz. Nem tud­ja, hogy előző építkezései is ilyen szabálytalanok voltak, és most,' hogy nem írták át kedvére a vá­ros fejlesztési terveit és térképeit, nem vitték plüsspámán Morvái királynak a város kulcsait, dü­höngve ócsárolja a polgármesteri hivatalt, képviselő-testületet, polgármestert, engedelmes alattvalói hódolatra akarván kényszeríteni „őkazánkirálysá- ga” vélt domíniumát. A doktor úr számára mégsem ez a hatalmi téboly... A városlakók önérzete és tü­relme talán elviselni M. úr tom- bolását. Ha a város behódolna az M.-milliók önkényének, ez talán lecsillapítaná Morvái úr „politi­kai” és „állampolgári szövetségi” indulatait. De akkor itt mindent szabad! Akkor hát gyertek, teg­napi és mai milliomosok, foglal­jatok bárhol, építsetek ipari vagy kereskedelmi izét, vagy amit akartok! Ezentúl már senkivel szemben nem járhat el az önkor­mányzat, mert az eset jogi béna­ságra kényszeríti. Ha őneki le­het, mindenkinek lehet! Vagy ő talán a Jupiter, a többi meg a Kisökör?! Ami felháborított... Gázszerelés, sok-sok bosszúsággal Élek a lehetőséggel: egyrészt igénybe szeretném venni a segít­ségüket, másrészt úgy vélem, ta­lán másokat is ért a gázvezetéssel kapcsolatban a kivitelező részé­ről hasonló sérelem. Elégedetlen vagyok az egri Lakisz eljárásával. 1993. április 1-jén megrendeltük a házon be­lüli gázszerelési munkálatokat a fent említett cégnél. (5 db kon­vektor, 1 db gáztűzhely — a ké­szüléket is ők hozták). 1993. má­jus 14-én — a tervek alapján — a konvektorok bekötése meg is történt. 1993. május 27-ig min­den felmerült költséget — 213.950. forint — készpénzzel rendeztünk. A számla tartalmaz­ta a gáztűzhely bekötésének munkadiját is, amit pedig nem végeztek el. Mi bíztunk abban, hogy ezt majd később pótolják. Ä faluban szeptember 24-e óta vezetékes gáz van. Jöttek a kora őszi, hideg napok. Nálunk nem jelentkeztek, hogy a rákö­tést és a műszaki átvételt leren­dezzék. Közben a cég által szállí­tott gáztűzhelyről is kiderült a csomagolás szétbontásakor, hogy zománchibás. A bejelentés után vártuk, hogy azt is kicseré­lik. Rengeteg telefon, személyes megbeszélés, s erre ugyanannyi szóbeli „ígéret”!!! — amit soha nem tartottak be. A féijemet a sok idegesség mi­att október 12-én agyérgörccsel kórházba kellett szállítani. Ezt telefonon október 13-án közöl­tem a Lakisz elnökével, s elhang­zott részemről: a bírósághoz fo­gok folyamodni. Még aznap jött a távirat: október 14-én jönnek műszaki átvételre. Ez meg is tör­tént. Október 15-én a Tigáz meghozta az órát, s bekötötték. Mivel a Lakisz újabb ígéret után sem kötötte be a gáztűzhelyet, december 9-én írtam egy levelet, amelyben kértem a gáztűzhely értékcsökkent árkülönbözeté­nek és a beszerelési díjnak a visz- szatérítését. Időközben ugyanis kénytelen voltam a tűzhelyet más szakemberrel beköttetni. Az egyik konvektorunk rend­kívül zúgott. A Tigáz szerelője olyan hibát állapított meg, ame­lyet szerinte a Lakisz dolgozójá­nak kell a garancia alapján javí­tania, és ő így nem vállalta. Pana­szos levelemre a Lakisz elnöke válaszolt. Már nemcsak szóbeli ígéret, hanem írásbeli ígéret is van. Mindkét levél másolatát mellékelem. Ma 1994. január 20-a van, de a panaszomat a mai napig sem orvosolták. A pénz sem érkezett még meg, amelyről pedig a vá­laszlevél alapján már december 28-án intézkedtek. Igaz, hogy nem nagy az összeg, de a nyugdí­jasoknak a kevésre is szükségük van. A gáz — sok-sok bosszan- kodás után—melegít ugyan, de a felelőtlen, be nem tartott ígére­tek befagyasztják az emberekbe vetett hitünket. Szíves eljárásukat kérve, s kö­szönettel állandó olvasójuk: Krecz Lajosné Feldebrő Kossuth L. u. 97. A Don menti sírok gondozásáért Fél évszázad elmúltával kegyelettel jelenthetjük, hogy az orosz- országi Don folyó térségében nyugvó, közel 120 ezer magyar hon­véd és munkaszolgálatos emlékére 11 hajdani temető beazonosítá­sa, felszentelt kereszttel jelölése történt meg: Repjevka, Boldirev- ka, Jablocsnoja, Kolbino, Marki, Sztorozsevoje, Oszkino, Puhovo, Jekatyerinovka, Veretje, valamint Uzmány (volt hadifogolytábor). Az 1943. január 13-i doni áttörésre emlékezve, tájékoztatjuk a hozzátartozókat, hogy ez év júniusában további ót temetőben hangzik el magyar imádság: Ilovszkoje, Rosszoski, Kolomejcevo, Masztjugyino, Kamenka. Ezzel párhuzamosan megkezdődnek az előkészületek Afanaszievka, Novo, Ivanovszkij, Goncsarovka, Sztarij Oszkol, Tim településeken, a Pripjaty mocsaraknál és a brjanszki erdőnél. Alapítványunk úttörő feladatot vállalt ebben a térségben, hiszen az olasz és nemet hadisírgondozók csak most tették meg az első lé­péseket a II. világháborús emlékek felkutatására. A fenti gondolatok közreadását kérve és megköszönve: Mártha Tibor elnök „Don menti sírok gondozására” Alapítvány, Fényeslitke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom