Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
HÍRLAP, 1994. január 24., hétfő HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Közmeghallgatás Három napon át — minden alkalommal délután 5 órától — várják Lőrinci és Selyp lakosságát közmeghallgatásra. Január 26-án a selypi általános iskola tornatermében, 27-én a lőrinci közösségi házban, 28-án pedig az erőműi kultúrházban fogadja Varga Antal polgármester az érdeklődőket. A téma — többek között — a helyi önkormányzat 1994. évi költségvetése lesz. Életkristály „Az életkristály az érrendszer kéményseprője” — hirdetik az előadók ma délután 5-től Hatvanban, a Szálkái utca 8. alatt (a volt Népfront épülete). A szervezők örömmel látják a kíváncsiakat. Mit ígér a Munkáspárt? A Munkáspárt lőrinci városi szervezete január 26-án 16 órai kezdettel lakossági fórumot tart a közösségi házban. A találkozón ismertetik programjukat, s bemutatják képviselő-jelöltjeiket is. Az előadó Tajcs Ferenc, a párt megyei elnöke lesz. Hétvégi mulatság A hónap utolsó bálját a kereskedőknek rendezik a hatvani Kristály Kastélyban. A táncos lábú üzletasszonyok és -emberek a 37/341-130-as telefonszámon kaphatnak felvilágosítást. Még lehet jelentkezni! Semmiről sem késtek le azok, akik rajzolni, festeni, korongoz- ni, szőni, fonni, batikolni, nemezeim akarnak. A foglalkozások mától, illetve kedden és csütörtökön indulnak Hatvanban, az Alkotó Tábor Tábor és Szabadidőközpontban (Delelő út). A József Attila Vers- és Prózamondó-versenyre pedig holnapig adhatják le nevezési lapjaikat a versenyzők az Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban. Hatvani Váci utca Tervek — pénz Annak idején, amikor a hatvani Ady Endre Könyvtár elfoglalta űj helyét a város szívében, átalakították az épületet, de ettől az még nem vált alkalmassá arra, hogy igazi közösségi ház legyen. Akkor sem volt pénz, mint ahogy most sincs. Mégis valami áthidaló megoldást kell találni ahhoz, hogy ez az intézmény betölthesse funkcióját. A könyvtár igazgatójától, Kocsis /.stva'n/o'/mcgtudtuk, az épület kiviteli tervei már elkészültek, ám a megvalósítás várat magára. A város több vasat is tart a tűzben: állami céltámogatásra nyújt be pályázatot, más részről pedig arra számít, hogy a helyi vállalkozókat is megnyerheti az ügynek. Elgondolásuk szerint a 400 négyzetméter hasznos alapterületű tetőtér beépítésével irodák nyílhatnának itt, természetesen ügy, hogy a két fajta tevékenység — kultúra és kereskedelem — építészetileg is elváljék egymástól. Vagyis az épületnek két főbejárata lenne, s a zajosabb üzleti élet s a csendet kívánó könyvtár remekül megférhetne egymás mellett. Az átalakított épület része A könyvtár homlokzata — egyelőre csak az építész dokumentációlenne annak a bevásárlóközpontnak, amely a városrendezési koncepcióban a „hatvani Váci utca” fantázianevet kaphatná. Jelenleg a könyvtár-átépítés a rajtnál áll, de a startpisztoly az önkormányzat kezében van. Mit mond Szinyei András, a város polgármestere? — Sajnos már annak is örülhetnénk, ha a költségvetésünk a normális működésre fedezetet jan nyújtana. Ugyanakkor mi is azt szeretnénk, ha a szépülne Hatvan. Épp ezért pályázatot írunk ki az üzletközpont terveinek elkészítésére — ennek költségét még viselni tudja az önkormányzat —, s ha ez elkészül, máris bevonjuk a vállalkozókat. Úgy gondolom, ha papíron is látják, hol kínálunk nekik helyet, akkor minden bizonnyal lesznek jelentkezők. (négyessy) Minden esetben A * Először is nem minden esetben, hanem mindig, és kizárólag adott esetben. Hiszen minden esetben nem kell jelezni, hogy börtönbe küldj ük-e a pakkot — legalábbis remélem —, hanem kizárólag csak akkor, ha hozzátartozónk valóban gyilkos, tolvaj, vagy csaló. Előfordulhat az is, hogy kifejezetten a példás családi életet élő, és a törvénynyel soha összeütközésbe nem kerülő apósunknak küldünk egy kiló inget. A képen látható közlemény egyébiránt nyilvánosan a hatvani postahivatalban látható, ahol érdeklődésünkre elmondták, hogy azért kell ezt közölni a közönséggel, mivel a börtönlakók — a foglyok — nem képesek kifizetni a postaköltséget, s ezért azt előre kell leper- kálni a Magyar Postának. Mindezt persze lehetne szóban is közölni, amikor a címzésből kitűnik, hogy anyagyilkos testvéremnek küldök kolbászt, ám kivételt képeznek azok az esetek, ha egy városban az átlagosnál több bűncselekményt követnek el, azaz rengeteg ember hozzátartozója tölti kényszerű szabdságvesztését a fogházban. Azonban lapunk olyannyira kí- vácsi, hogy azt is megtudtuk, Hatvanban ez nem jellemző, viszonylag kevés Zagyva-parti polgár eszi a rabok keserű kenyerét, de hogy pontosan mennyi, az állítólag nem nyilvános adat. Akkor oké. Én elhiszem, hogy Hatvanban nem túlságosan sok a rabló. De miért nem hiszi el ezt a posta is? (kova) Napi gondoktól a környezetvédelemig (Folytatás az 1. oldalról) Nincs értelme tovább taglalni a témát. Szerencsére a telepiek jól elláttak információkkal, így van még miről tudakozódni. Pa- tócs úr — akivel előre egyeztettük beszélgetésünk időpontját — simán veszi az akadályokat. Mondanivalóját táblázatokkal és statisztikai adatokkal támasztja alá. — Még semmi sem biztos a lakások jövőjét illetően — fejti ki két kimutatás között. — 1998-ig egy 150 megawattos erőműi blokk megépítése szerepel a Magyar Villamos Művek Rt. középtávú stratégiai terveiben, így a bérlemények jövője részben a végleges döntés függvénye is. — És ha a tervek nem valósulnak meg? — A dolgozóink akkor is számíthatnak ránk. A jelenleg is aktív állomány részére az Rt. felajánlja egy más telephelyen való munkavégzés lehetőségét. Ez mintegy 50 embert érint. — Sokan tudni vélik, hogy a lakások rövidesen eladásra kerülnek... — Korai még ezzel foglalkozni. Az tény, hogy 1984 óta — az energiatermelés megszűnésének évétől — veszteséges a Mátravi- déki Erőmű fenntartása. Csak a hőszolgáltatás 75 millió forint ráfizetéssel jár évente, amit az Rt. a továbbiakban már nem tud „lenyelni”. Jelenleg vizsgáljuk a fűtés gazdaságosabb megoldásának a lehetséges variációit, az egyedi rendszertől kezdve az úgynevezett konténer-kazánokig. — Tekinthető ez a lépés egy privatizációs folyamat első állomásaként?— kérdezem, mert az erre utaló hírek tartják a leginkább magukat. — Ez a lehetőség is fennáll. — Úgy tudom, az önkormányzatot is megkeresték... — Jelenleg minden közművet az erőmű finanszíroz, holott a törvény szerint az önkormányzatnak is kötelessége lenne segíteni. Több intézménnyel is érintettek a telepen, mint például a GYIVI, az iskola és egyes pedagógusi lakások. (A GYIVI a megyéhez tartozik, az óvoda viszont az önkormányzaté. A nevezett létesítmények fenntartását természetesen a város költségvetése állja.) A képviselő-testületnél szeretnénk elérni, hogy a ma már csak a horgászok kedvtelését szolgáló egykori hűtűtó adóját engedjék el. — Ha már a tónál tartunk: mi lesz a stranddal és a kempinggel? — Ezekre az objektumokra — a sportteleppel együtt — 1993-ig szerződésünk volt a Lőrinci ESE-vel. A téma ismét napirenden van, ám — miután nem én vagyok a tárgyaló fél — többet nem tudok mondani. Már távozófélben vagyok, amikor — summázva a hallottakat — rá kell döbbennem, hogy érdemben nem sok mindenre kaptam választ. Legalább a döntések várható időpontjára történt volna utalás... Sajnos, Pa- tócs úr nem érzi magát illetékesnek a kérdésben. Mint mondja, ez is az MVM Rt. kompetenciája. Szerencsére kifelé menet felötlik bennem egy régebbi, a konkrét válasz lehetőségét is megában hordozó ügy, amely annak idején jelentősen megosztotta a közvéleményt. — Patócs úr, ön még nem volt itt, amikora lakótelep növényzetét megritkították. Akkoriban megígérték, hogy ezeket a fákat, bokrokat folyamatosan pótolják majd. Vajon megtörténtek már az első lépések? — A helyi kertészettel megállapodást kötüttünk, amely szerint facsemetéket és sövényeket adnak el nekünk. A pénzügyi keret nyújtotta lehetőségeken belül pótoljuk a kiváltásra ítélt egye- deket. Hogy mikorra végeznek — férfiasán bevallom — már meg se merem kérdezni. Tari Ottó Sikeres fórumok a kárpótlásról A kárpótlás volt a témája azoknak a lakossági fórumoknak, melyeket az elmúlt napokban rendeztek Boldogon, illetve Horton. Dr. Sepsey Tamás, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke szólt a sokakat érintő problémákról. Hogy „húsbavágó” témáról volt szó, azt jól jelezte a jelenlévők magas száma. Azt, hogy a földhöz jutás kárpótlás útján történő módjáról kevés előzetes információjuk volt a lakosoknak, bizonyította: számos megoldási módozatot ekkor hallhattak először a jelenlévők. A késő éjszakába nyúló összejöveteleken a résztvevők elsőkézből, az államtitkártól tudhatták meg többek között azt, mi a módja a kárpótlási kérelmek újbóli beadásának. Kiderült, hogy február 15. és március 15. között az eddig igényük benyújtását elmulasztók pótolhatják a hiányt. Szó volt még a kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeiről, a kárpótlás erkölcsi motívumáról is. Hatvanban állt szolgálatba Papp István, a nyelvtudományok doktora Nincs mindenben igazuk azoknak az ifjú titánoknak, akik elvégezvén az egyetemet, nem hajlandók vidéken állást vállalni. Nem hajlandók elszakadni a fővárostól, mert nem akarnak elsű- lyedni a vidék porában, sarában — mondják. Nincs igazuk, mert az igazi tehetség az egyetemi városokon kívül is talál lehetőséget a tudomány művelésére, ha nem is olyan kedvező körülmények között. Ennek bizonyítására nem csak a múlt századból tudunk példát idézni — Kazinczy, Kölcsey, Arany —, de itt van pé- ládul Hatvan, ahonnan számosán indultak el és lettek tudóssá. A hatvani reáliskola fennállásának harmadik évében, 1929- ben került ide Papp István. Pályáját 1926-ban kezdte szülővárosában Kisvárdán, a magyarnémet szakos tanári oklevelét Debrecenben szerezte. Nem valószínű, hogy Budapest közelsége csábította Hatvanba. Sokkal inkább motiválhatták elhatározását egyéb okok. Talán arra gondolt: senki sem lehet próféta saját hazájában. Kitüntetéses — sub auspiciis Gubernatoris — doktorrá avatása alkalmából 1934-ben, ^ hatvani gimnázium igazgatója elmondta róla, hogy szegénysorsú, sokgyermekes családból származott. Középiskoláját csak segélyekből tudta elvégezni. Egykori tanártársa, dr. Ignáczy Béla így emlékszik rá: „Dogozatiratás után berohant a tanári szobába, s nekidőlt az ajtó melletti mosdónak. — Hallgassátok, milyen csodálatos ez az osztály — mondta. Mi az ablak sarkában tárgyaltuk, miként lehet az, hogy tudományos munkát folytat, s ugyanakkor ily lelkesedéssel van a gyerekek írása iránt. ” Tanítványai egyenes tartású, kissé szúrós tekintetű tanárként emlegetik, aki ritkán nevetett, de kedvesen tudott mosolyogni, szigorú volt, de igazságos. Tanártársai szerint névnapokon, családi összejöveteleken sohasem látták szeszesitalt fogyasztani. Nem a vagyonszerzés volt a célja, hanem a tudományos életben akart érvényesülni. Ehhez megvolt a tehetsége, szorgalma, kitartása, áldozatkészsége. Ösztönzést adott származása, de kellett az is, hogy jó tantestületbe került, ahol volt kivel vetélkednie. A kiépülőben lévő iskola nyolc tagú tanári karában olyan társakkal működhetett együtt, mint dr. Sipos Lajos és dr. Treml Lajos. Hármójuk közül Papp István maradt legtovább városunkban: 1937-ig. Tagja lett már hatvani tanár korában a Magyar NyelvtudoMARKER OTK c V___________ HEVES MEGYEI vliunozói K 6 Z t 0 H T SZERETNÉ ÖN JOBBAN CSINÁLNI? Azt gondoljuk: IGEN! Induló vállalkozását eredményesebben tudja vezetni, ha elvégzi 1994 februárjában induló SPECIÁLIS VÁLLALKOZÓI ISMERETEKET NYÚJTÓ 260 ÓRÁS TANFOLYAMUNKAT. A tanfolyamon szakszerű üzleti tervezés, jogi, társadalombiztosítási, pénzügyi, adózási, külkereskedelmi, vezetési, számítástechnikai ismereteket sajátíthat el. Sikeres vállalkozók mondják majd el Önnek: ŐK HOGYAN CSINÁLJÁK? A tanfolyam kedvezményes: az első 15 jelentkező tandíjának 40 %-át a VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY fedezi. Részletes felvilágosítás, jelentkezés a MARKER OTK irodáiban: Eger, Kossuth L. u. 9. Tel/fax: 36/311 -847 Gyöngyös, Rákóczi u. 23. Tel/fax: 37/311-016. mányi Társaságnak, a Magyar Nyelvatlasz Szerkesztőbizottságának, a Magyar Psychologiai Társaságnak. A nyelvészet és esztétika körébe vágó dolgozatai, ismertetései, kritikái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Tanáregyesületi Közlönyben. Hollandiai felkérésre megírta német nyelven a magyar nyelvföldrajzi munkálatok történetét. Svájci kérésre bírálatot írt a rétoromán nyelvjárás szótáráról. Könyvet írt „Wundt mondattani nézetei” címmel. Doktori értekezést írt „A nyelv- tudomány módszertanáról”, amelynek sikeres megvédése után 1934-ben a debreceni tudo- mányegytemen kitüntetéses doktorrá avatták. Ezt követően sorra közlik tanulmányait a milánói, torinói, udinei, helsingfor- si folyóiratok. Újabb könyvének címe: „A magyar nyelvtan nevelőereje.” Munkásságának elismeréseként 1935-ben egy évre szabadságolja a miniszter, hogy Finnországban tanulmányozhassa a finn-magyar nyelvészeti kapcsolatokat finn állami ösztöndíjjal. Finnországban megismerkedett a finn-ugor mondattani kutatások eredményeivel, a finn népnyelv gyűjtésére vonatkozó munkálatok helyzetével. Ugyanakkor különféle társadalmi és tudós egyesületekben ismertette finn nyelven a magyar művelődési élet jelentősebb kérdéseit. A turkui egyetem meghívására előadás-sorozatot tartott a bölcsészeti karon. Hazatérése után még egy évig Hatvanban tanított a gimnáziumban, de aztán teljesítették régi vágyát: áthelyezték 1937-ben a debreceni Fazekas gimnáziumba, ahol több mint tíz éven át tanított. 1949-ben nevezték ki az Egri Pedagógiai Főiskola nyelvészeti tanszékének vezetőjévé, néhány év múlva pedig 1952-ben a debreceni KLTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetőjévé. Oktató munkája mellett sorra írja nyelvtudományi könyveit, tanulmányait. 1967-től tagja a Finn-Magyar Kultúrális Vegyesbizottságnak, majd a Finnugor Társaságnak, a Kalevala Társaságnak, a Finn Akadémiának. A turkui egyetem díszdoktorává fogadta, 1967-ben pedig kitüntették a finn köztársaság egyik legnagyobb kitüntetésével: az Oroszlán-rend parancsnoki jelvényével. 1972 áprilisában kísérték örök nyugalomra tisztelői a debreceni temetőben. Németi Gábor X J PÉNZTÁRGÉP NIKKAM-JAPÁN típusú APEH engedélyes Megvásárolható, megrendelhető: Egri ÁSZOK KFT. Eger, Klapka Gy. u. 9. Tel/fax: 36 312-577 Raktárt vagy garázst bérelnénk. Igény: jól megközelíthető és száraz legyen. Egri ÁSZOK Kft. Eger, Klapka u. 9. ^ Tel/fax: 312-577 ^