Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
HÍRLAP, 1994. január 4., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Tizennégy értelmi fogyatékos tanuló jár jelenleg az egerbaktai általános iskolába, s ők kilenc tanulócsoportba tartoznak. A tervek szerint az iskola segítséget kér a megyétől, hogy ezek a gyerekek Egerbe, speciális általános iskolába kerüljenek, hiszen Bak- tán a személyi, tárgyi és anyagi feltételek nem biztosítottak ahhoz, hogy fogyatékosságuknak megfelelően, érdemben tudják őket a továbbiakban is tanítani. Gyógypedagógus kell felügyeletükre. Recski Hírmondó A közelmúltban jelent meg a Recski Hírmondó — a helyi ön- kormányzat lapja — legújabb száma. Ebben olvashatók természetesen önkormányzati hírek, szó esik azután a kárpótlásról, s Jámbor Vilmost is méltatják az újságban, aki a múlt század egyik legnagyobb kerttervezője, 1876- tól 1901-ig Recsken élt, s a lakóházán nemrég helyeztek el egy emléktáblát. Információk szerezhetők még például a horgászegyesület és a Búzakalász szövetkezet vitájáról, s közérdekű tudnivalókat is tartalmaz a lap. Hálózatbővítés Egerbaktán Ugyancsak egerbaktai hír, hogy bővítik a községben a telefonhálózatot. Még tavaly decemberben egy gyűlésen ismerhették meg az igénylők azt a megállapodást, amelyet az ön- kormányzat a Matáv miskolci igazgatóságával kötött. Eszerint 150 lakossági távbeszélő állomás létesül, ennek költsége 6 millió 750 ezer forint. A beruházás kezdése 1994. március 1, befejezését pedig ez év szeptember végére ígérik. Falun is lehet emberi módon élni Beszélgetés a bátori polgármesterrel — A célom az volt, hogy önmagámnak is bizonyítsam, hogy képes vagyok változtatni a falu életén — indokolja meg Derecskéi Csaba, hogy miért is vállalkozott Bátor, az ötszáz lelkes település polgármesteri teendőinek ellátására. S az eltelt évek alatt — mint mondja — valóban sikerült csökkenteni a falu és a város közötti különbséget. Elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére fordítottak sokat, mert ebben voltak a legnagyobbak a hiányok. — Sokan költöztek el annak idején — fűzi hozzá —, s a legnagyobb érv emellett az volt, hogy szűkösek a kulturális és szórakozási lehetőségek, illetve nincse- ,nek meg az életformát meghatározó adottságok. Mivel szinte semmi nem volt, a nulláról kellett indulni. A vezetékes ivóvíz megvalósítását még a választások idején kezdték el, de a megvalósítás már az önkormányzat feladata volt. Ezt követte a zárt- rendszerű, kukás szemétszálh'tás bevezetése. A bátori polgármester szerint az eredményekhez a legfontosabb az együttműködés, különösen a hajdani közös tanácsú falvak esetében. Szerencsére a kezdeti zökkenőket, az osztozkodásból fakadó bizalmatlanságot hamar sikerült feloldaniuk, s felismerték az egymásra utaltság tényét. Bátor, Hevesarnyos, Eger- bocs és később Szűcs közösen kereste a megoldásokat. 1991-ben indította el a négy község a szennyvízhálózat és a tisztítómű megépítését, tanulmány- és kiviteli tervet készíttetve. A szövetséghez később még két település csatlakozott, bővült a kör, hogy gáz is eljusson ezekbe a falvakba. — A közművekkel kapcsolatos közös gondolkodás teremtette meg a lehetőségét, hogy más problémákra is együtt keressünk megoldást — hangsúlyozza Derecskéi Csaba. — Végül tíz tagú társulássá fejlődött ez a kezdeményezés, a csoporthoz most Bátor, Bekölce, Egerbocs, Eger- csehi, Hevesaranyos, Fedémes, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos, Tarnalelesz és Szűcs tartozik. Közösen bíztuk meg a VÁTI területfejlesztéssel foglalkozó munkatársait egy átfogó felméréssel, és egy területfejlesztési koncepció kialakításával. Olyan munkába kezdtünk, amely egyedi fejlesztési programokat is tartalmaz. Ez a munka- nélküliség elleni küzdelem egyik lehetőségévé is válik. Annyi Derecskéi Csaba bizakodó azonnal kiderült, hogy infrastruktúra nélkül nem megy. A vizsgálatok elképzeléseinket igazoljak. A vállalkozó gáz, víz és telefon nélkül nem kezd beruházásba. Örömmel számol be arról a polgármester, hogy a következő fűtési szezonra már gázzal fűt- hetnek a faluban. A Rekord Kisz- szövetkezet vállalta a munkát, s a határidő ősszel jár le. Ugyancsak szerződést kötöttek a MATÁV- val, hogy fénykábellel kötik ösz- sze ezeket a településeket a külvilággal, amely nemcsak telefonösszeköttetést jelenthet, de még sok mindenre alkalmas. — Nem könnyű volt megállítani Bátorban az elvándorlást. Éppen 14 esztendővel ezelőtt, karácsonykor költöztem a faluba. Ennyi idő alatt kétszázan mentek el, most 483-an lakunk a településen. Egy ilyen helyen fontos, hogy legalább valamilyen intézmény legyen. Számunkra ezért létkérdés pillanatnyilag az óvoda fenntartása. Az iskolánkat még 1983-ban tagosították Egercsehihez. Remélem a későbbiekben az egymáshoz közeli falvak ezeken az intézményeken is meg tudnak osztozni, vallalva valamilyen sajátos szerepet. Hasonló okból teremtettük meg a faluházunkat, amelyet igyekszünk megtölteni tartalommal. Már a második népművelő dolgozik ezen a helyen. Öregek napja, színielőadás, versműsor várja az érdeklődőket. Arról is beszámol Derecskéi Csaba, hogy a falu egyik legfontosabb „közintézményét , a kocsmát is sikerült rendbehozat- tatni az áfésszel. Ezenkívül kiemeli Ipacs András munkáját, aki a volt istállóból egy öt apartmanos panziót és vendégfogadót alakított ki, sőt még egy ABC-t is építtetett oda. — A munkanélküliség nálunk is nagy problémát jelent — folytatja a polgármester. — Ózdra, az egri Bervaba és Sírokba jártak el az emberek. Az ózdiakkal volt a legkevesebb gond, mert többnyire nyugdíjba kerültek. Sírokból most küldték el az utolsó csoportot. Egerben nem nagy az érzékelhető mozgás. A beruházások miatt néhány embert mi is tudunk alkalmazni. A fejlesztési tervek 1994 második felére készülnek el, reméljük nem maradnak hatás nélkül. Úgy véljük, sikerül új munkahelyeket teremteni. Legközelebb új községházát építenek Bátorban. Itt helyet kaphatna a telefonközpont, egy gyógyszerszoba és a társulás önálló irodája is. Kis épületet terveznek, de több funkcióval. S még lesz II. világháborús emlékművük, amit nem szokványosra terveznek, s a templomot is szeretnék tatarozni. — Többször elhangzott a kifogás — mondja Derecskéi Csaba —, hogy miért kell mindent egyszerre csinálni. De így érdemes belevágni, különböző alapokat, céltámogatásokat megpályázva. Nagyon sok szolgálatot tett számunkra az elmaradott települések fejlesztési alapja. Minden évben adtunk be és nyertünk el pályázatokat. Természetesen a lakosságra is nehezedett teher, de mindig jelentős volt a költségvetési támogatás. A jövővel kapcsolatban bizakodó beszélgetőtársunk. Úgy érzi, szerves fejlődés indult el, s bár az anyagi lehetőségek nem korlátlanok, Bátor s a többi településjobb jövő elé néz. A legkülönbözőbb pártállású, gondolkodású emberek fogtak össze. S egyszer sem volt szó pártpolitikáról, hanem inkább arról, ki mit tud csinálni. Ha probléma merült föl, inkább személyes jellegű ügyeket kellett tisztázni, mint sem politikai természetűeket. Fontos, hogy olyan civil szerveződések alakuljanak ki, amelyek mentesek a politikai változásoktól, ne aszerint alakuljon az élet, hogy melyik irányzat kerül előtérbe. Azt is elárulja a bátori polgár- mester, hogy a 2-es számú választókörzetben képviselőjelöltként kíván indulni, olyan megfontolásból, hogy remeli: ezeket az eredményeket el lehetne érni a nagyobb térségben is. Gabor László Iskola vagy templom? Egerbakta címere Két címerterv látható az eger- baktaihelyi újság, a Baktat Valóság legújabb számában, az az elképzelés ugyanis, hogy elkészítik a falu címerét, méghozzá a településen élőkkel közösen, véleményüket meghallgatva. A keret mindkét terv esetében fekete, piros árnyalattal, a belső háttér pedig kék. "Backta 1706” feliratú fekete pecsét is szerepel mindkettőben, a különbség onnan adódik, hogy míg az egyik féle címerben templom és tölgyfa lenne, addig a másikban iskola, és egy tölgyfalevél makk-kai. A terveket Hegedűs János, a lap szerkesztője dolgozta ki, a helyi képviselő-testület álláspontját is figyelembe véve. Az indoklás szerint a templom Bak- ta legszebb és legrégebbi épülete, értékes berendezéseivel, falfestményeivel, orgonájával. A községet környező erdőkben nem ritka a tölgyfa, míg az első fennmaradt pecsét 1706-ból származik. A két éve átadott egerbaktai iskola pedig a megyében a legtetszetősebbek közé tartozik. A lapnál, s úgyszintén a polgármesteri hivatalban várják a helyiek véleményét, észrevételeit, javaslatait, s a végleges döntés majd csak ezek után születik meg. Egerbakta A két elképzelés 1944-ben ellőtték a tornyát Kétszázötven éves a siroki templom Az 1332. évi pápai tizedjegy- zék szerint plébánia, tehát templom is volt Sírokban, amiről a siroki vár falába beépített román kori templomkövek is tanúskodnak. 1596-ban a magyar őrség eleste után, a török pusztítás során a templomot is lerombolták. 1732-ben még csupán fából épült imaházzal rendelkezett az újra benépesülő község. A jelenlegi barokk templomot 1743- ban — 1993-ban volt ennek kétszázötven éve— kezdték építeni, a tornyot pedig 1887-ben építették hozzá. Minderről ”A mi falunk” elnevezésű siroki lap első számában olvasható egy érdekes cikk, ennek alapján tudható például az is, hogy a templomot helybeli kőműves építette. A szentély boltíves, a hajó felett festett deszkából készült a mennyezet, amelyet sajnos az évszázadok elpusztítottak. A főoltár a templom titulusának, Mária Szeplőtelen Fogantatásának, az egyik mellékoltár a Főegyházmegye védőszentjének, Szent János evangélistának a tiszteletére, a másik Szent Anna tiszteletére szenteltetett. A sekrestye akkor még boltíves volt. A templom jelenlegi oltárképét Sajóssy Alajos festette 1865 körül, később pedig, 1924-ben Piroska János Kossuth díjas művész festette át. 1978-ban ugyan áttisztították, de most már felújításra szorulna. A templom kiemelkedő értéke a liturgikus tárgyakon kívül a szarkofág alakú sztipesz és tabemákulum fehérarany drapéria dísszel. A többszöri belső átalakítások miatt a templom barokk jellegét csak a szentélyben őrizte meg. Ide 1946-ban helyezték el Árpádházi Szt. Margit szobrát. A templom legújabb kori kálváriája 1944 decemberében kezdődött, amikor ellőtték a tornyát, de az három lábon állva maradt. A harang megrepedt, a kövek ráomlottak a templomra, tönkrement az orgona, a padok és a kőburkolat. A plébániát kirabolták, az irattár az előre elásott anyakönyvek kivételével elpusztult. A németek el akarták vinni a plébános hintóját is, de az kiverette a küllőit, amiért majdnem lelőtték, szerencsére sikerült elmenekülnie. A háborús károktól helyreállított épületet 1950. októberében áldotta meg Lados Ferenc plébános. A község és a hívek nem kis áldozata révén 1993-ban, a 250 éves jubileum emlékére a siroki templom belsőleg is megújult. Döntött az önkormányzat Pétervásárán A helyiségek bérletéről Csütörtökön tartotta meg az 1993-as esztendő utolsó ülését Pétervására önkormányzata. A testület először a lakások és egyéb helyiségek bérletére, elidegenítésére vonatkozó rendeletter- vezetet tárgyalta meg, immár második fordulóban. Ezt — az ön- kormányzati lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló pontok módosítása után — el is fogadták a képviselők, s a rendelet 1994. január elsejétől érvényes. Ezt követően az önkormányzat 1994-es munkatervéről esett szó: ennek javaslatát Czenthe Huba alpolgármester terjesztette elő. A munkaterv összeállításához ezen alkalommal is véleményt kértek az intézményektől, a városi egyesületek, pártok, gazdálkodó szervezetek vezetőitől. Az ilyen jellegű javaslatok a korábbiaknál tartalmasabbak, az önkormányzati munkát jobban segítők voltak, nagy részüket hasznosítani lehetett. A helyi beruházások helyzetéről év közben rendszeresen kaptak tájékoztatást a képviselők, s ezúttal is tárgyaltak erről. Ugyancsak az alpolgármester szólt ezeknek a fejlesztéseknek a jelenlegi állásáról, a rájuk fordított mintegy 12 millió forint fel- használásáról. Az ülésen a költségvetési tartalékok átcsoportosítására vonatkozó előteijesztés is napirendre került, az erre vonatkozó javaslatot a testület elfogadta. Zay József Menedék ötvenöt gyermeknek Legutóbbi ülésén úgy döntött a megyei önkormányzat, hogy ezentúl önálló intézményként működteti a pétervásárai nevelőotthont, amely eddig a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézethez tartozott. A teljes önállóvá válással — melynek dátuma 1994. január elseje — egy új gyermekvédelmi intézmény jön létre, ezért új alapító okiratot is készítenek. Az eddig is hasonló feladatot ellátó intézmény ezentúl a Heves Megye Önkormányzatának Nevelőotthona névre hallgat majd, és maximálisan ötvenöt fiatalnak biztosít menedéket, háromtól tizennyolc éves korig, ók nemcsak szállást és étkezést kapnak az otthonban, de ellátják őket az évszaknak megfelelő ruhával, tanszerekkel is, és nagy gondot fordítanak egészségügyi ellátásukra, az őket ért lelki sérülések terápiájára, valamint megszervezik a testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek gyógypedagógiai gondozását is. Törődnek természetesen iskolai előmenetelükkel, és elősegítik, hogy kapcsolatot tarthassanak szüleikkel, annak érdekében, hogy a vérszerinti családjuk alkalmassá váljon a visszafogadásrukra. A nevelőotthon irányítását májusig az eddigi vezető, Erdős Gyuláné látja el, ezalatt az idő alatt pedig pályázatot írnak ki az igazgatói poszt betöltésére. Ennek feltételei: szakirányú felsőfokú végzettség, és legalább öt év szakmai gyakorlat. A részletes pályázati kiírás a Népjóléti Közlönyben jelenik majd meg. Megrendelem a HEVES MEGYEI HÍRLAP c. napilapot .................................... példányban, é s kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:....................................................................................................................................... Címe (irányítószám, város, község):....................................................................................................... (utca, tér, emelet, ajtó):............................................................................................................................ Az előfizetés díja: egy hónapra 375 Ft. Az előfizetési dijat a fenti címre nyugtával jelentkező AS-M kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban az AS-M Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája, 3301 Eger, Pf. 23. címre kérjük feladni. Aranylakodalom Balatonban Lánya, fia, menye, veje és négy unokája köszöntötte a közelmúltban Balaton községben Bóta Miklóst és feleségét. A családi ünnepségnek nem kisebb oka volt, mint az, hogy a házaspár aranylakodalmát ünnepelte: ötven évvel ezelőtt kötöttek házasságot, és az eltelt fél évszázadban jó- ban-rosszban kitartottak egymás mellett. A jókívánságokat egy szép torta is kísérte, tetejen a vaníliakrémből formázott ötvenes számmal. Segítséget kérnek
