Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
HÍRLAP, 1993. december 1., szerda SPORT 11 VISSZAPILLANTÓ ^ „Égő” gála Ami azt illeti, a rendezők méltó kereteket igyekeztek biztosítani a 6:3-as angol — magyar 40. születésnapja méltó megünnepléséhez. Nagy volt a felhajtás, de nem azt kifogásoljuk. A Kongresszusi Központban látszólag minden rendben volt egészen addig, amíg el nem kezdődött a tévés közvetítés. Az első pillanatban elnémult a mikrofon, később is csak „dadogott”, illetve hol a teremben, hol pedig a televízióban hallották a műsorvezető Vitray Tamás hangját. Nem csoda, hogy a színfalak mögül bátortalanul léptek elő a soron következő sztárok, Szepesi György meg is jegyezte: ő nem hallott semmit. Az ünnepeiteknek bőven kijárt az ajándékokból, csak helyük nem volt arra, hogy hová helyezzék azokat, miközben a gratulációkhoz több felvonásban szólították őket. Volt nagy jövés-menés a színpadon, a Vitrayt felváltó Knézy Jenő minden esetben rászólt Geller Sándorra: Sanyi bácsi, te következel. Knézy persze mást is mondott — helytelenül. Gallov Rezsőt, az OTSH elnökét Rudolfnak nevezte, majd szinte „leszólta” dr. Laczkó Mihályt az MLSZ elnökét, mert nem azonnal kezdte a méltatást. A melléfogások csúcspontja az lehetett, amikor a MOB ajándékait Gallov úr úgy adta át az illetékeseknek, ahogy azt éppen nem tervezték. A magyarok kapták azt a dobozt, amit a külföldi vendégeknek szántak, és viszont. így adódott, hogy Vár- hidi a végén hiába ment az emelvényre, neki már nem jütött az utolsóként kiosztott tárgyakból. Majd megkeressük, itt van a belügyminiszter is, mondta kínosan szellemeskedve Knézy. Szégyenletes, csapnivaló rendezés, méltatlan az évszázad mérkőzéséhez. „Égő” volt ez a gála, bízvást, idegenből jött vendégeink nem érzékelték — mind — a botladozásokat. Es azt még nem is részletezzük, hogy Sándor Károly meghívásával (nem hívásával) sem volt minden rendben. Úgy látszik, nemcsak focizni felejtettünk el az utóbbi évtizedekben. , (fb) A pezsgő másoknak dukált Mondhatni, „előmeccse” volt a REAC-FC Hatvan találkozónak a tévé közvetítette szombati Videoton-FTC 90 perc. A rákos- palotai összecsapásra várva többek az egykori Volán-sporttelep „fakocsmájában” melegítettek. S közben nézték a képernyőt. Még 1-1-re állt a csata, amikor egy ismerős hang Cigan kapu előtti forgolódása láttán így kiál- tottfel: „Fiúk! Ha gólt lő, pezsgőt bontunk!” A zöld-fehér gárda azonban (leginkább a fehérvári Horváth) megfosztotta a tulajt attól, hogy költségekbe verje magát. Sőt a Rába, az FTC, a Sturm Graz,... a Gyöngyösi SE egykori kedvence, Szokolai László még a „főmérkőzés” szünetében is meglehetősen kedély- telenül mérte a forralt bort. Az NB Il-es „pótmérkőzés” a papírforma szerint alakult. A RÉAC nagyobb önbizalomról csak pártolói révén a lelátón tett tanúbizonyságot, kipécézték Móznert, s megjegyezték: mit akar a 35 évével? Vita nagyobb nem lett a dologból, mi magunk is csak arra gondoltunk, náluk is van egy Teodoru. Őt azonban Tóth Dénes mégsem tehette be a kezdőcsapatba, Dalnoki mester helyett... Aztán eljött a 64. perc, s Szabados beadásából Mózner akkora kapásgólt lőtt, amit pironkodva a korábbi hangadók is elismertek. Viszont a kispados Teodoru neve még a kettős cserénél sem jött szóba... A családias disputákból tetten érhettünk egy másikat is. „Te vagy az, Szendi?” — csodálkozott vagy húsz év távlatából egymásra a hatvanas évek Heves megyei ifiválogatottjának, a Jávori-féle országos döntős tizenegyének jobbfedezete és kapusa. Géczi István és a hatvaniak technikai vezetője, Szendi László emlékidézéséhez stílusban illett a maiak nyertes állása. Az idegenbeli 3-0-lal járó két pont után nincs más dolga egy elnökhelyettesnek, mint hogy fogadja a gratulációkat — gondolnánk. Takács Pál azonban a lefújás után látott csak igazán munkához. Szívósan „agitálta” az országos sportláp tudósítóját, hogy egyetlen osztályzatnál ne legyen fukar. „ Tudja, mi el szeretnénk adni Bírót” — fűzte kérése magyarázatához. Szerencsére Máté gondoskodott arról Rákospalotán is, hogy azok, akik csak a góllövők nevét olvassák, most se maradjanak Bíró nélkül. A találkozó után a maroknyi hatvani szurkolóhad Manolóval az élen meglehetősen szokatlan jelét adhatta kedvenceik iránt érzett hálájának. Nem akart beindulni, így hát örömmel betolták Krasnyánszki FIAT-ját. A döcögős ESE „szekerét” (is) tolta a csapat. A hatvani szakosztályvezetés halkan meg is pendítette: megvertük a REAC-ot, jók lehetnénk tavasszal Egerben egy vacsorára... Erre azonban Orove- czéknak nem kell addig várni, szponzoraik egyike, Csuka Dávid már ott melegében invitált Hatvanba, a Sztráda vendéglőbe. (budavári) Didergős döntetlen Füzesabonyban Miután kitűnően megtisztították a hótól a füzesabonyi pályát, szombaton a déli órákban a köd „leselkedett” veszélyként, hogy esetleg másodszor is meghiúsul az NB III-as Füzesabony-Bag összecsapás. Fagyos, kemény, zúzmarától fehér talajon játszottak a csapatok, kevés kivételtől eltekintve sportszerűen. Azt reméltük, hogy a hazai pálya jelent majd annyi előnyt Bocsiéknak, ami elég lesz a győzelemhez, a vendégek azonban nagy elszántsággal igyekeztek mindezt kiegyenlíteni. Az abonyiaknál Polgár azért került a kispadra, mert egészségileg nem volt egészen rendben, a vendégeknél viszont a kispad környékén sem találtuk edzőjüket, Both Józsefet. Ha gól nem is, ígéretes gólhelyzet azonban számos adódott a 90 perc során. Mindjárt az elején Csóka remek indítása találta tiszta helyzetben Fehért, aki egyből a kapu mellé durrantott. Amennyiben leveszi és megszelídíti a labdát, talán a mérkőzést is eldöntheti. Hasonló esélye támadótársának is bőven akadt, sajnálatos, hogy Kormos minden igyekezet ellenére rendre el- ügyetlenkedte a befejezéseket, pedig volt előtte kínálat. Szünet után alig telt el néhány perc, amikor rajtaütésszerűen előrelendült a Bag, egy-egy mozzanat még a tavaszi NB II-ről árulkodott. Vargának némi szerencséje is volt, amikor egy jobblábas „suhintás” elkerülte a kapuját. Albert Csaba edző cserékkel próbálta nagyobb erőbedobásra ösztönözni fiait, a játék képe azonban nem változott. Mégis adódott egy nagy lehetőség Fehér előtt, aki ügyesen bújt ki a védők között, de lövése centiméterekkel elkerülte a felső sarkot. A csúszós játéktér végeredményben a vendégeknek kedvezett. A bagiak döntetlenre játszottak, és azt a mostani pályákon — egyenlő erők esetében — könnyebb elérni, mint megnyerni a mérkőzést. A Füzesabony megpróbálta játszani azt, amit tud, de kénytelen volt megelégedni a döntetlennel. A szinte szúrós zimankóban deres hajjal vonultak le a játékosok a mérkőzés végén. Az abonyi szurkolók még egyszer kididereghették magukat az idén. Ez már valóban nem a labdarúgás szezonja, ilyen körülmények között talán nem is szerencsés vizsgálni a szakmai szempontokat. Egy kissé a gólnélküliség is erre utal. (fesztbaum) Megyei A megyei labdarúgó-bajnokság I. osztályában a korán beköszöntött havazás miatt számos mérkőzés maradt tavaszra az őszi szezonból. Ezek hiányában készítettük el a góllövőlistát, amelynél a 3-3-as állásnál félbeszakadt Recsk — Pétervására mérkőzést — a fegyelmi határozat értelmében — a pályán elért góllista: Bukrán a: eredménnyel vettük figyelembe. Az élmezőny állása: 13 gólos: Bukrán (Pétervására), 12 gólos: Csanádi (Bélapátfalva), 10 gólos: Pápai (Recsk), 9 gólos: Mi- kó (Bélapátfalva), Tóth (Nagy- réde), Baranyi (Selyp), 8 gólos: Lehó (Besenyőtelek), Fodor (Felsőtárkány), Ivády A. (Péteréllovas vására), 7gólos: Szilágyi (Felsőtárkány), Molnár (Nagyrede), 6 gólos: Pásztor (Besenyőtelek), Incze (Gyöngyöshalász), Bar- tuska (Felsőtárkány), Pádár (Pétervására), Farkas R. (Recsk), 5 gólos: Berecz I. (Bélapátfalva), Bódi (Gyöngyöshalász), Kurucz (Selyp), Csömör, Agócs (mindkettő Tamaörs). Pénteken és szombaton Labdarúgóedzők továbbképzése a Foglár utcai kollégiumban A Helasz Edzőbizottsága ezen a héten pénteken és szombaton rendezi szokásos továbbképzését a megyei felnőtt és utánpótlás csapatoknál működő labdarúgóedzők számára Egerben, a Foglár utcai kollégiumban. Az első nap délutánján az utánpótlásnevelés időszerűkérdéseivel foglalkozik majd előadásában Piski Elemér szövetségi edző, azt követően Haász Sándor, a Magyar Edzők Társasága elnökségi tagja kezdeményez beszélgetést az edzői szakmáról. Másnap dr. Miksi Gyula sportfőorvos beszél az emberi teljesítőképesség határáról, az őszi bajnoki szezon tapasztalatairól pedig Szepesi László, a versenybizottság elnöke tájékoztatja az edzőket. A testület — mint azt dr. Dobos József, a bizottság vezetője elmondta — néhány gyakorlati kérdést is megvitat a továbbképzés alkalmából. így kijelölik a Hírlap-kupán résztvevő megyei válogatott edzőjét, és a csapat keretét. Jó dolog, hogy évente ad lehetőséget a szakmai felfrissülésre az edzőbizottság. Egy évvel ezelőtt a vártnál kevesebb labdarúgóedző élt a lehetőséggel, bízvást, most többen érdeklődnek majd a továbbképzés iránt. Puhl Sándor a vb-keretben A „mínuszmérő” mesterség sikerembere Alig lehet azzal vitázni, hogy a mai honi játékvezetői karban a mesterségbeli tudásból Puhl Sándor vizsgázik rendre jelesen. Ezt tükrözi vissza a hír: a jövő évi, az Egyesült Államokban sorra kerülő labdarúgó-világbajnokság 24-es döntőjének vezetőbíró-jelöltjei között szerepel Puhl Sándor neve is. Márciusban, Dallasban elméleti és fizikai tesztelésre kerül sor, akkor derül ki, hogy Puhl és Márton Sándor partjelző ott lesz-e a nagy eseményen. A megtisztelő jelölés hallatán készült az alábbi beszélgetés a neves egri sípmesterrel. — Az Ön szemszögéből előnyös vagy hátrányos, hogy a magyar válogatott nem lesz ott a vb- n? — Előnyös is, meg hátrányos is. Lévén, nem vagyok „érdekelt” bíró, talán könnyebben kapok feladatot. Hátrányos, mert azért vérzik ám a szívem, hogy a mieink ezúttal sem kerültek ki a nagy fesztiválra. — Hová helyezné önmagát a világ játékvezetői ranglistáján? — Nézze, ilyesmivel nem foglalkozom. Az megnyugtat, hogy a Nemzetközi (FIFA) és Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) illetékes bizottsága jó véleménye nyel van rólam. Gondolom, ennek is köszönhetem a jelölésemet. — Milyen jelzőkkel láttál el eddigi pályafutása során? — Mivel az én mesterségem amolyan „mínuszmérő”, az elmarasztaló kritikák természetesek. Más kérdés, magamban mit érzek? Minden találkozó után — ha lehet, videóról — elemzem a saját teljesítményemet. Ez kima- radhatatlan! Ha reggel háromra érek haza valahonnan, akkor is bekapcsolom a videót. A bírói pozitívumokat ritkán emelik ki. Gyakorta kémek tőlem mérkőzés után autogramot. Sokan azt hiszik, én is játékos vagyok. Erről mindig felvilágosítom a drukkereket. „Persze, tudjuk, maga volt a bíró” — nyugtatnak meg. S akkor odafirkantom a nevemet. — Ki volt a legnagyobb egyéniség, akinek dirigált? — Ha hirtelenjében válj a a választ, akkor az Maradona és B. Laudrup. — A vb-n melyik mérkőzést vezetné szívesen? — Bármelyiket. Rang, ha valaki a fináléban felkérést kap. Egyre fogy a kubai küldöttség A kubai sportolók minden idők legnagyobb méreteit öltő disszidálási hullámát jegyezhetik fel a 17. Közép-amerikai és Karibi Játékok szervezői. A tíznapos sportfesztivál során ugyanis napról napra jelentős számban fogyatkozik a 931 tagú kubai küldöttség. A Puerto Rico-i San Juan városában immáron 39-re növekedett azon szigetországi delegáltak száma, akik szálláshelyüket elhagyva, politikai menedékjogért folyamodtak az Egyesült Államokhoz. Ma az NB I-ben Ma két mérkőzéssel zárul a labdarúgó NB I. őszi idénye: B VSC — Újpest, 13 óra. V: Nagy L. Ferencváros — Debrecen 15.30, V: Puhl. (Tévémérkőzés!) Deltas aranyak A napokban rendezték meg Mezőkövesden a Matyó-kupa elnevezésű viadalt, amelyen részt vettek az egri Delta SC testépítői is. Nemcsak a mezőny létszámát duzzasztották, hanem igazából jeleskedtek is a fekvenyomó versenyben. A 70 kg- osoknál Becskei Lajos 120 kg- mal, míg a 60 kg-os Lázár Tibor 105 kg-mal szerezte meg az aranyérmet. A nők versengésében is jutott érem az egrieknek, hiszen Vámosi Edina 45 kg-os teljesítménye a harmadik legjobbnak bizonyult. Zimány Tamás dobogós Gyakran kapunk jó híreket a gyöngyösoroszi tollaslabdázók- ról. A legutóbbi arról szól, hogy a tizennégy év alattiak országos Tízek Bajnokságán Zimány Tamás, az orosziak üdvöskéje ismét igazolta rátermettségét. Új korcsoportjában sem versenyzett megilletődötten, nem adta alább a harmadik helynél. A sípmesterek kerete Fabio Baldas (olasz), Manuel Diaz Vega (spanyol), Philip Don (angol), Guy Goethals (belga), Bo Karlsson (svéd), Helmut Krug (német), Peter Mikkelsen (dán), Leslie Mottram (skót), Vassilios Ni- kakis (görög), Pier-Luigi Pairetto (olasz), Puhl Sándor (magyar), Joel Quiniou (francia), Kurt Röthlisberger (svájci), Mario van der Ende (holland), Jamal Al-Sharif (szíriai), Ali Mohammed Bujsaim (egyesült arab emírségekbeli), Shin-Ichiro Obata (japán), Ernesto Filippi (uruguayi), Salvador Imperatore (chilei), Francisco Lamolina (argentin), Renato Marsiglia (brazil), Marcio Rezende (brazil), Alberto Tejada (perui), Jose Torres (kolumbiai), Jean-Fidele Diramba (gabo- ni), Neji Jouini (tunéziai), Än Yan Lim Kee Chong (mauritiusi), Arturo Angeles (amerikai), Rodrigo Badilla (Costa Rica-i), Arturo Bri- zio Carter (mexikói). Kökény verte a „tam-tamot” Úgy látszik, ezen az őszön az Eger SE vízilabdázói nem ismerik a „sima zakó” fogalmát. Régebben még be-bejött a pesszimista szurkolói jóslás egy-egy fővárosi nagycsapattal vívott mérkőzés előtt, de mostanság már senki sem mehet biztosra az ESE ellen. Csak emlékeztetőül: iksz a dobogóra törő Szolnokkal, minimális vereség a Vasastól és a BVSC-től, s emellett minden be- gyűjthető pontot összeszedtek. Ennek köszönhető, hogy kilenc mérkőzésből nyolc ponttal a vártnál jobban áll a csapat. Az utolsó pontra talán csak Pócsik Dénes számított, aki pénteki beszélgetésünkkor még a győzelmet sem tartotta kizártnak. A Tungsram otthonából azonban a pontrablás is megsüvegelendő bravúrként könyvelhető el. Ez utóbbi mérkőzésről társalogtunk el Gyulavári Zoltánnal, az egri gárda edzőjével. — Milyen volt az öltözői hangulat az utazás előtt? — Bár az időjárás megszelídült az utóbbi napokban, hóvihar már nem fenyegetett bennünket, elég borongós előjelekkel készülődtünk. Hogy mást ne mondjak, a centerünk, Tóth Kálmán ez egyik edzőmeccsen a füléhez kapott, és cserét kért. Attól féltünk, hogy — a tavalyihoz hasonlóan — beszakadt a dobhártyája, ám az orvosi vizsgálatnál kiderült, hogy „csak” bevérzett. Karcsi vállalta így is a játékot, s jól döntött, mert a csapat egyik legjobbjának bizonyult. — Akkor hát mégis teljes lett a csapat... — Nem, mert Dodog Szabolcsnak szintén a füle sérült meg, csak ő még balszerencsésebben járt, mint Tóth. Az ő dobhártyája tényleg beszakadt, így — tetszett, nem tetszett — a medence partjáról követte nyomon az eseményeket. — Azokat, amelyek kezdetben a borúlátókat igazolták. — Nemcsak kezdetben, hanem a mérkőzés nagy részében, hiszen nem tudtuk megakadályozni az ellenfél centergóljait, a Tungi elment két-három góllal, s 10-7-tel vágtunk neki az utolsó negyednek. Ekkor még elég meA jó formát mutató Bundschuh Tamás lehetett volna a „mérleg nyelve” a Tungsram elleni mérkőzésen, ha nem pontozódik ki időnek előtte (Fotó: Szántó György) rész dolognak tűnt a bizakodás, akárcsak a döntetlenben is. — Mi hozta meg a fordulatot? — A harmadik negyed közepén Kiss Péter helyére becseréltük Kökényt, aki az OSC-től igazolt hozzánk, és több ízben a juniorválogatott kapuját is védte. Ő aztán remek védéseivel mintegy megverte a „tam-tamot”, valósággal támadásba dobta társait. A végén erővel is jobban bírtuk a lámpagyáriaknál, s a győzelem is karnyújtásnyi közelségbe került. — Végül miért maradt el? — Igazságtalanság lenne egyvalamire ráfogni, több ok is közrejátszott. így például az, hogy az előző fordulókban jó formát mutató Bundschuh ezúttal másfél perc után könnyelműen kipontozta magát. Ráadásul mindez nem is az ellenfél centerével vívott ádáz küzdelemben történt, hanem a félpályánál és a házigazdák kétméteresénél. Tamás gyorsaságára nagy szükség lett volna a hajrában, az amúgy is elfáradó fővárosiakkal szemben. — Azért az sem kedvező, ha hátrányból a hajrára kell hagyatkoznia a csapatnak... — Úgy látszik, az ősz már így telik el, mert szinte valamennyi mérkőzésünkön előnyt adtunk a vetélytársnak, s onnan aztán kapaszkodhattunk. Azt sem hallgathatom el, hogy Székely játékvezető — aki közismerten nem zárta szívébe együttesünket — az összes kétes szituációban a mi kárunkra bíráskodott. Ilyen körülmények között tényleg bravúros dolog a pontszerzés. — Már nem sok van hátra az őszből. Mi várható a továbbiakban? — A hét végén az UTE nagyon erős ellenfélnek ígérkezik, a jövő héten viszont a KSI ellen úgyszólván kötelező a két pont besöprése. Ez esetben teljesíthetjük 10-11 pontos őszi tervünket (buttinger)
