Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-18-19 / 295. szám

12, HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. december 18-19., szombat-vasárnap Kertész leszek Téli virágdíszek ablakban, erkélyen Fenyő, csipkebogyó, rozskalász, köles, toboz a dísze ennek az ablaknak Lassan lehullanak az utolsó falevelek is a fákról. Az ősz tobzódó sárga, barna, vörös vi­lágító színeit felváltja a tél szürke, fehér egyhangúsága. Kell-e vámunk tavaszig a virá­gokra, a virág színeire? Magyarország éghajlata saj­nos olyan, hogy sokkal hosz- szabb a tél, a virág nélküli ter­mészet. A nyári vegetáció szinte csak május-szeptember közé tehető. Érdemes ezt meghosszabbí­tani, vagy egy kis csalafinta­ságra vetemedni. Ezeket a tő­lünk nyugatabbra lévő, még rö- videbb nyarú, de virágokban mégis gazdagabb Ausztriában már régen megteszik. Néhány ötletet szeretnék adni az erkély-ablakládák, edények, dézsák téli díszítésére... 1. Díszítés kétnyári virágok­kal. Szedjük ki a már elpusztult növényeket, növénymaradvá­nyokat. A föld cseréjét nem fon­tos elvégezni, ez majd ráér ké­sőbb, a jövő nyári beültetés előtt. A földet lazítsuk föl, majd ültessük be a kiválasztott nö­vénnyel. A kétnyáriak közül az árvácska, a százszorszép, a ne­felejcs alkalmas erre a célra. Legszebb, illetve legjobban használható az árvácska. Egy­részt azért, mivel már ősszel is gazdagon virágzik, csak az erős fagy pusztítja el virágait, és ta­vasszal gyorsan kap új életre. Színválasztéka gazdag: fehér, sárga, bordó, barnás és kék ár­nyalatai. Lehetőleg sűrűn, egy­mástól 20-25 centiméterre te­gyük, így már azonnal szép, vi­rágzó foltot alkot. 2. Kétnyári és hagymás nö­vények társítása. A kétnyári nö­vények közül leggyakrabban az árvácskát, majd a százszorszé­pet, a nefelejcset ültetik balkon­ládába, edényekbe. Ezek szinte egyetlen hátránya, hogy kissé alacsony termetűek. Ezért (is) szokták társítani magasabb növésű, ősszel ültet­hető hagymás növényekkel: tu­lipánnal, jácinttal, esetleg nár­cisszal. Társításuknál játszhat­nak a színekkel. Nagyon diva­tos a „Ton in Ton”, azaz az egymáshoz közel álló színek al­kalmazása, például sárga ár­vácska, sárga tulipán. Erőteljes hatást érünk el az ellentétes színekkel, színkont­rasztokkal, például fehér ár­vácska, piros tulipán, vagy sárga árvácska, kék jácint. Mindkét díszítési módszer szép, könnyen kivitelezhető és nem túl drága. Egy-egy árvács­kapalánta 10-20 forint között mozgott. Valamivel költsége­sebb a vegyes ültetés a virág­hagyma árai miatt. A nagy hi­deg beálltával fenyőág betűzde- lésével védhetjük a beültetett növényeinket a kifagyástól. A fenyő védelmet ad, s a zöld lombfelületet növeli. 3. „A virágkötő ablaka” avagy „madárparadicsom” az ablakban. A díszítés díszfák, díszcserjék levágott ágaival, szárazvirágokkal történik. Az ágakat, szárazvirágokat egyszerűen a láda földjébe szurkáljuk. így még fellazítani sem kell, sőt, így jobban tartja a beleszúrt ágat. Tehetünk bele: örökzöldet, színes terméses ágakat, mákgu­bót, kölest, fenyőtobozt. A magvas növényi részek táplálékul szolgálnak a mada­raknak, télen úgy működik, mint egy madáretető. V. Pénzes Judit Újságcikkeink címeinek útvesztői Nem tartjuk véletlennek, hogy újságaink cikkeinek cím­adásával kapcsolatban egyre gyakrabban olvashatunk külön­féle kritikai megjegyzéseket. A nemkívánatos címadási gyakorlatok miatt például ezt a túláltalánosított minősítést hall­hattuk és olvashattuk: újságcik­keink címadásainak nyelvi megformálása valójában köz­helytenger, telítve útvesztőkkel. Az úgynevezett „kiabáló” cí­mek a hiteles közlésre való tö­rekvés szándéka nélkül, hivalgó áthallásokkal, igazságérzetün­ket sértő csúsztatásokkal fo­galmazódnak meg... A sajtóban megjelenő cikkek címeiről szóló írások meglehe­tősen szűkszavúan beszélnek arról, milyen is legyen a jó cím­adás. íme a követelmények: legyen rövid, mégis sokat mondó, utaljon a cikk tartal­mára. Megfogalmazása világos le­gyen, a nyelvhasználati lelemé­nyesség és találékonyság is sze­repet kapjon benne. A szándé­kosan ködös fogalmazás csap­dáit kerülje el. A „homokszínű” alibimondatok „verébfakó” igéi ne kapjanak kulcsszerepet benne. A címadásnál a szellemes, tetszetős és találó verscímek mesteri alkalmazásában járatos költő, Csorba Győző szavait idézzük. Annál is inkább, mert a versalkotók önálló véleményü­ket is megfogalmazták a cím­adással kapcsolatban, s adtak költői választ erre a kérdésre: milyen legyen a jó cím? Erre beszédes példa Juhász Gyula e versrészlete is: „A cím legyen nagyon sokat ígérő, de semmit el nem áruló./ A cím már fiélsi- ker, ha jó,/ S egész bukás, ha rossz!/ A jó címre, mint cukorra dongó,/ Jön a közönség,/ Mű­gonddal keresd a címet,/ de ez­zel még csak félmunkát mível- tél” (Juhász: Vojtina új levele). A teljesebb munka elvégzé­séhez az szükségeltetik, hogy a címadás útvesztőit is elkerüljük. A valóságnak megfelelő tények megfogalmazásában kell tud­nunk különbséget tenni e két mondat mondanivalójának, a szerzői szándéknak és a kritikai magatartásnak helyes megítélé­sében: A terem félig üres volt. - A terem félig megtelt. A jó újságíró sohasem bi- zonytalanítja el olvasóit a sorok közé rejtett sejtetésekkel, ködö­sítésekkel, a merev, a feleslege­sen hivataloskodó, szakszerűs- ködő vagy nyegleségbe csapó stílusváltásokkal. Az át- vagy túlpolitizált tör­ténések, események megfogal­mazására felhasznált nyelvi formák ne a köznyelv és a köz- érthetőség rovására vállaljanak kulcsszerepet. Az idegen szavakkal terhelt címadási gyakorlat az „út­vesztő” minősítéssel is a nem­kívánatosjelenségek körébe tar­tozik. A napjainkban megjelenő sajtótermékek hasábjain szinte halmozva és felesleges gyakori­sággal ezek az idegen nyelvi formák jelentkeznek a közle­mények címeiben: szondáz, spi­rituális dimenzió, áfa-kompen­záció, identifikáció, diverzifikál, introvertált, projektek, reduktív, redukció, redisztributív migrá­ciós precedens, privatizációs kontroll, stb. Olvasóink jelzése­iből azt is megtudhatjuk, meny­nyire zavarja őket az, hogy a megfelelő közlemény elolva­sása után sem kapnak választ arra, mi a jelentése és használati értéke a címeket megterhelő idegen szavaknak. Az útvesztés gondolatkörébe kell sorolnunk azt a címadási gyakorlatot is, hogy a címek nem vállalják az értelmezés sze­repét, s nem teremtik meg a közérthetőség feltételeit. En­nek az útvesztésnek az elkerülé­sére újabban a címbeli szólás­formák felhasználásával pró­bálnak lehetőséget teremteni. A címül jól megválasztott szólá­sok olyan hatástényezőket is felerősítenek, amelyekben nem a szavak bősége játssza a fősze­repet, hanem a hiteles tények igazsága. Az annyit ér, mint süketnek a jó reggelt szólásváltozat címbeli szerepvállalásával a parlamenti nyelvhasználat kritikáját is fel­erősítette. A szólások, közmon­dások címbeli szerepeltetésénél az útvesztés veszélye is fenye­get, főként, ha a címet megfo­galmazó újságíró a teljes szólást megcsonkítja, abban a hiszem- ben, hogy az olvasó jól ismeri a teljes változatot. A Magyar Nemzetben jelent meg ez a cím: „Még néhány bőrt...” Ha az ol­vasók ki tudják egészíteni a szó­lás megkezdett formáját, akkor az jól teljesítette a megidézett címbeli nyelvi forma a szerep- vállalását, hisz a gondolat ez: a benzin árának emelésével az au­tósok ismételten hátrányos helyzetbe kerülnek. Dr. Bakos Józsej Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Névaláírások és üzlet Hogy mindennek mi köze az üzleti élethez? Csak annyi, hogy az üzletemberekkel szem­ben támasztott megnövekedett követelmények már megtanítot­ták őket a szerepjátszásra. A kércíés szakmai, üzleti ol­dalán túl mindenki előtt vilá­gossá vált, hogy az üzleti szitu­ációk minden esetben emberi szituációkra bonthatók. Valósá­gos sakkjátszmák bonyolódnak le akár 10-20 perc alatt is, ami­nek tétje az üzletkötés, eszköze az emberismeret. Ha valaki már profi módon értékeli a másik testtartását, szemmozgását, hanghordozását, valamint az öl­tözködésével „küldött" üzene­teket, még mindig nem lehet biztos a kialakított személyi­ségkép valódiságában, mert mi van akkor, ha a másik fél is végzett már ilyen tréningeket, s megtévesztésül „hamis” jeleket küld? De biztosnak látszik, hogy van egy dolog, amit semmiképp nem lehet ilyen gyorsan a sze­repekhez igazítani, s minden esetben valós személyiségje­gyek tárháza marad. Éz nem más, mint a kézírás. A kézírás is változik, de csak akkor, ha egy- egy új személyiségjegy már ál­landósult, beépült. Azaz: addig játszott valaki egyfajta szerepet, mígnem az átitatta őt, belülről is olyanná vált. Tehát, ha a kézírás megváltozott a korábbihoz ké­pest, az már nem szerep, hanem valóság. Az üzleti életben ritkán jutha­tunk teljes terjedelmű kézírás­hoz a leendő partnerünktől, de a névaláírását, vagy szignóját ko­rábbi okmányokról meg tudjuk nézni. A névaláírás önmagában nem ad teljes személyiségképet, de éppen eleget elárul ahhoz, íú 3. sz. minta hogy gazdájának mi a gyengéje, mi képezi értékrendjének alap- piléreit. A névaláírások vizsgálatánál a következő mutatókat vesszük figyelembe: magassága, széthú- zottsága, fölfelé nyitott, vagy fölfelé zárt forma. Mennyire dőlt, inkább jobbra fejlődő ré­szek vagy balra fejlődő részek jellemzik? Mennyire maradt ol­vasható, s milyen kéznyomással íródott? Vannak-e benne he­gyesszögű visszarántások, kardcsapásszerű lecsapások, vagy puhán „gombolyodik”? 1. sz. minta: Hiúságot tük­röző, nagyméretű luftballonok, szereplési vágy. Az ilyen part­ner igényli a „hálás közönsé­get”, a tapsot. 2. sz. minta: Rugalmas vo­nalvezetés, rugalmas ember. Menedzser típusú személyiség, gyors, dinamikus, lényeglátó. Ha lehet, ne sokat húzzuk az időt, ingerlékennyé válik tőle. 3. sz. minta: Statikus típusú, merev, feketét-fehéret kedvelő a döntéseiben. Az ilyen ember­nél a lezserség csak begyakor­lott mozdulatok eredménye. Utálja a rejtőzködő tárgyalási stílust, a tömör, rövid egye­nesnek látszó) stílus sokkal in­kább lenyűgözi. 4. sz. minta: Az összekuszáló és rejtőzködő, aki élvezi a „já­tékot.” A gordiuszi csomóra ha­sonlító névaláírások tulajdono­sai általában annyira félnek ma­gukból elárulni bármennyit is, hogy könnyebb egy konzerves- dobozt ujjal felnyitni, mint őket átvilágítani. Megfontolt, hosz- szadalmas megfigyelésekre alapozott tárgyalásnak nézünk elébe. 5. sz. minta: A nehéz ellenfél. Aláírása nagyméretű, dinami­kus, nagynyomatékú, hegyes kis kampóval ellátott (agressz- szió), ugyanakkor fonalas elem középen (kiismerhetetlen), mindez előre és felfelé irányult (sikerorientáltság), mindez a jó­zan racionalitás, a földönjárás kereteibe ágyazva (két párhu­zamos, vízszintes vonal). Katona Agnes Férjek és feleségek Galambos Szilveszter bölcsel­kedése: „Vannak esetek, amikor a férj kénytelen hazudni a fe­leségének...” Folytatását lásd a vízsz. 5. és függ. I. sz. sorok­ban. VÍZSZINTES: 1. Irattartozék (névelővel) 5. Az idézet folytatásának első ré­sze (zárt betűk: N, É, Z, N) 14. Valakit önérzetében súlyosan sért 15. Útnak ered 16. Lám 17. Gyere - régiesen 18. Alvás után a szem sarkában szokott lenni 19. Törökország gk.-jele 20. Díjnyertes külföldi film címe 23. Téli olimpia városa Japán­ban 25. Férfinév 26. A szív fe­lőli oldal 28. Nemcsak olvas (2 szó) 29. Vöröses színű 30. A volt SZU első vezetője volt 33. Ragadozómadár 34. Építőanyag 35. Szobát rendbetevő 38. Mit ... az a bűnös (zálogos játék szövege) 40. Papiak 42. Valahol kiismeri magát 44. Mennyiségi egység rövidítése 45. Majdnem gyér! 47. Madárlak 48. Sérülés 49. Három - latinul (Trés) 52. A nyomás egysége 53. Hidegebbé teszi 54. Valakitől valamit egyenként elvevő 57. Titokban az utcára kukucskál 58. A mélybe 59. Becézett Ilona 60. Kacat 61. Nitrogén és vanádium 62. A lábaihoz tüzelne 64. Ku­korica- és rizspehelymárka FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet befejező része (zárt betűk: N, N, M) 2. Halot­tak nyughelyére felvigyázó személy 3. Donga páros hang­zói 4. Horgas végű eszköz né­pies neve 5.... iacta est (a kocka el van vetve) 6. Csuk 7. Bozót része! 8. Erzsébet angol becé- zése 9. Másként, az igazi nevén 10. Porcelán dísztárgy II. Mai keltezésű 12. Norvégia és Né­metország gk.-jele 13. Értékes prémű rágcsáló 21. Azon a he­lyen 22. Evőeszközök 24. Hor­gászkellékek 26. Lázas, maródi 27. Lyuk - népiesen 30. Ha­tárérték 31. Bámulást előse­gítő készítmény 32. Húst eny­hén megsüt 35. Ébred 36. Tör­lőgumi 37. Itóka része! 39. Őszes halántékú 41. Mellém he­lyezni 43. Lócsemege 46. A gyümölcsöt egyre pirosabbá te­szi 48. Hús teszi a sütőben 50. Cetek szájában lévő szarulemez 51. Női név 53. Gépek kiegyen­súlyozó alkatrésze 55. Valakit maga mögött hagy 56. Azokat a személyeket 57. Bordázott bár­sony 60. Ipari növény 63. Lán­gol 64. A kobalt vegyjele 65. Helyrag A megfejtéseket december 23-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát ünnepi lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: „Keresztrejt­vény”! Báthory Attila MICHEL TORTOSA-MARTINEZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom