Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-09 / 287. szám

(6. oldal) J EGY NAGY EMBER NAGY SZERÉNYSÉGE — BÖLCSESSÉGE KAMATOZHATOTT VOLNA HEVES MI' HÍRIAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1993. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK l\. ÉVFOLYAM 287. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Készpénzfizetés esetén 5000 forintonként 500 Ft értékű ajándékot kap. VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: 36/312-636 DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 Kárpótlási jegyet 70 %-ban elfogadunk. Az ÁBF javaslata a kötelező gépjármű-biztosításra Emelkednek a dijak Az Állami Biztosításfelügye­let 17,9 százalékos kötelező biz­tosítási díjem elésre tett j avaslatot a pénzügyminiszternek — jelen­tette be szerdai sajtótájékoztató­ján Asztalos László, a felügyelet elnöke. Hozzátette: az egyes gépjár­műtípusoknál jelentős különb­ségeket javasoltak, a személy- gépkocsiknál például átlagosan 15 százalékot, ezen belül azon­ban a 850 köbcenti alatti jármű­vekre 22 százalékot, a 80-nál több személyes buszokra 35 szá­zalékot, a teherautókra 38 száza­lékot, a mezőgazdasági vonta­tókra 30 százalékot. Változatlan marad a motorkerékpárok és a segédmotor-kerékpárok biztosí­tási dija. Ez utóbbiak esetében változás lesz az is, hogy nem egész, hanem csak fél évre kell fi­zetni a dijat. A pénzügyminiszter döntése a jövő évi dijakról rövi­desen várható. Az autóklub ja­vaslatára a biztosítók a jövő évtől a kötelező gépjármű-biztosítás dijának — ami 27 milliárd forint­ra tehető — 0,7 százalékát kár- megelőzésre fordítják. A három illegális osztrák cég közül az egyik hazai leányválla­lat alapítását kérte az ÁBF-től, a másik kettő közül az egyik szin­tén érdeklődik, a harmadik vi­szont egyelőre nem nyilatkozik. Németh Zsolt az emberi jogi bizottság elnöke Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága tegnap ülést tartott. Ezen a fideszes Németh Zsoltot választotta meg a testület elnöké­vé. Mint ismeretes, az új vezető a nemrég lemondott Fodor Gábor helyére került. Közös érdek a bizalom erősítése Magyarország és Szlovákia kölcsönös érdeke a történelmi vélt vagy valós sérelmek miatti érzelmi indulatok, a gyanakvás légkörének megszüntetése és a bizalom erősítése. Erről Peter Weiss, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke beszélt Budapesten, amikor találkozott Dörnbach Alajossal, a Parlament alelnöké- vel. Külföldi tulajdonban a Magyar Hírlap Jürg Marquard, a Magyar Hír­lap többségi tulajdonosa megvá­sárolta az újság többi tulajdono­sának — a Pallas, a Kereskedel­mi és Hitelbank, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank és az OTP — részvényeit, így 96 százalékos ré­szesedéshez jutotta. Magyar Lap- és Könyvkiadó Vállalatban. A fennmaradó négy százalék rész­vény tulajdonosa a Magyar Hír­lap Újságírói Alapítvány. Meggyilkoltak egy diáklányt Átvágott nyakú fiatal lány te­temére bukkant a szőnyi Holt- Duna-ágnálegy száraz fát gyűjtő férfi. A rendőrség megállapítot­ta, hogy a bűncselekmény áldo­zata a 16 éves P. E. kömlődi la­kos. Az eddigi adatok szerint a diáklány a múlt hét csütörtökjén távozott el otthonról, majd a me­gye több településén járt, s disz­kókban szórakozott. Az ügyben a rendőrség folytatja a nyomo­zást. Gazdasági kilátásaink jövőre A jegybank úgy véli, hogy a költség- vetés hiányát a követ­kező évben is zömé­ben a belföldi megta­karításokból kell fi­nanszírozni. Az MNB szerint ugyanis nem indulhat el egy újabb jelentős külföl­di eladósodási hul­lám. Mindennek az is a feltétele, hogy a fo­lyó fizetési mérleg hi­ánya jövőre ne le­gyen nagyobb 1,5-2 milliárd dollárnál. Ezt Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hang­súlyozta. Az MNB jövőre olyan kamatpolitikát fog érvényesíteni, amely egyrészt ösz­tönzi a megtakarítá­sokat, másrészt pe­dig megpróbálja szinten tartani, vagy valamelyest csök­kenteni a belföldi fo­gyasztást. Nem en­gedhető meg, hogy miközben a hazai ex­port dinamikája csökkent, jelentősen bővüljön a belföldi fogyasztás. Az alel- nök kifejtette: ha az export a jövőben is a jelenlegi szinten ma­rad, valószínűleg ala­csonyabb mértékű import mellett kell a hazai gazdálkodók­nak tevékenykedni­ük. (MTI) Heves térségében Egyre növekszik a „tartós” munkanélküliség Heves és térségének gazdasági helyzete alapvetően nem változott a harmadik negyedévben, mindazonáltal feltűnő, hogy mintegy öt­ven százalékkal növekedett a tartósan munkát keresők száma. Töb­bek között ez derül ki abból a statisztikából, amelyet a Heves Me­gyei Munkaügyi Központ Hevesi Kirendeltsége állított össze. Ez a viszonylagos változatlan­ság azonban a gyakorlatban sem­mi jót nem jelent, hiszen ez a ré­gió a megye leginkább sújtott te­rületének számít: a munkanél­küliségi ráta meghaladja az átla­gos megyei szintet, azaz a 20 szá­zalékot. Igaz, hogy a vizsgált idő­szakban tizenegy új gazdasági egységet jegyeztek be (öt kft.-t és hat betéti társaságot), ám ezek a cégek nem igényeltek munka­erőt. Legalábbis nem a kirendelt­ségtől. Megszűnt azonban hat vállalat, ebből a Dél-Heves Me­gyei Építőipari Kisszövetkezet volt a legjelentősebb: itt hatvan embert bocsátottak el. A harmadik negyedévben 734-en adtak be kérelmet mun­kanélküli-járadékra, illetve a pá­lyakezdők munkanélküli-segé­lyére. Ezek az állampolgárok te­hát első ízben jelentek meg a ki- rendeltségen: közülük 331 a szak-, 125 a betanított, 148 a se­gédmunkás, 130 pedig szellemi foglalkozású volt. Ha szemügyre vesszük az ügyfélforgalmat, ki­derül, hogy az utolsó három hó­napban mintegy 19 és fél ezren jelentkeztek az irodán, ahol a legtöbben júliusban fordultak meg. Ebben a hónapban két munkáltató mintegy 59 embert bocsátott el. Ugyanakkor a terü­leten működő cégek 178 üres he­lyet jelentettek be, s ez mindösz- sze 65 százaléka az előző ne­gyedévi igénynek. A legnagyobb kereslet a feldolgozóiparban mutatkozott meg, ezt követte a közigazgatás. Ezekre a helyekre 222 embert közvetítettek ki, s vé­gül száznegyvenhetüknek sike­rült munkába állnia. Hét sze­mélyt pedig azért zártak ki, mert nem fogadták el a felajánlott he­lyet. Meg kell jegyezni azt is, hogy az érintett időszakban 248 ügyfél saját magának talált meg­felelő állást. Az utolsó negyedévben négy- százhetvenkét ember járadéka járt le: jövedelempótló támoga­tásban — szeptember végéig — ezerhét munkanélkülit részesí­tettek. Érdemes szemügyre ven­ni azt is, milyen úgynevezett ak­tív támogatásban részesültek az érintettek. (Folytatás a 3. oldalon) Tudják a leckét a baktai iskolások Második tanévüket töltik az ki nap mint nap — tanáraik segít- mólunk, bobpályát terveznek Si­Egerbaktai Általános Iskola új ségével — a tananyagnak. Per- rokban, népfőiskola indul Tar­épületében a diákok, akik barát- sze, nemcsak az iskolákban zajlik naleleszen, és karácsonyi vásárt ságosan berendezett, világos az élet a pétervásárai körzetben; rendeznek Péterkén. tantermekben rugaszkodnak ne- mint arról 5. oldalunkon beszá- (Fotó: Koncz János) A jegyzőkönyv adatai Rendeződni látszik az egri vízügy Olvasóink bizonyára emlé­keznek rá, hogy a közelmúltban jó néhány egri lakás maradt víz nélkül: az Északi-lakótelepen, a Rákóczi út 79-93. számú társas­házban a megyei vízmű csökken­tette a víznyomást, mivel a válla­lat akkori adatai szerint több mint hatszázezer forintos díjtar­tozása volt a lakóépületnek. Er­ről szóló írásunkban nyilatkozott Halmi Istvánné is, a társasház közös képviselője, aki elmondta, hogy nem lehet valós ez a tarto­zás, mivel egyrészt van a házban egy rossz vízóra, másrészt a szol­gáltatás szempontjából a Rákó­czi úti tömbhöz kapcsolt három Bükk sétányi épület nem rendez­te a díjból rájuk eső részt. Ez utóbbi állítást cáfolta lapunkban a Bükk sétány 7. számú ház kö­zös képviselője, Bisztriczky Lászlóné, állítván, a házak vitá­ját eldöntő bírói végzés értelmé­ben lakásonként 6 köbméter után fizetnek, és ezzel nincsenek elmaradva. A napokban felkereste szer­kesztősegünket Halmi Istvánné, s egy jegyzőkönyvet hozott ma­gával, mely a megyei vízmű vál­lalat hivatalos helyiségében ké­szült 1993. december elsején. Tárgya: a Rákóczi út 79-93. szá­mú társasház vízdíjhátralékának rendezése. A jegyzőkönyv szerint a jelen­lévők megállapították, hogy a fenti társasház vízdíjhátraléka november 26-ig 875 ezer 246fo­rint 50 fillér. Ezen összeg három darab vízórán mért felhasználás­ból adódik: az órák mindegyike a Rákóczi úti ház nevén szerepel a vízmű nyilvántartásában. A vállalatnak tudomása van azon­ban arról, hogy a mérők közül az Na 100-81/0099. számú a fenti társasházon kívül a Bükk sétány 6., 7., 8. számú házakat is ellátja a fűtéshez és a melegvíz-szolgál­tatáshoz szükséges vízmennyi­séggel. (Folytatás a 3. oldalon) Álarcos, pisztolyos hajléktalan a diszkont áruházban Elűzte a rablót a raktári dolgozó A területileg illetékes rendőr­ség munkatársai őrizetbe vették P. János 33 éves hajléktalant. A férfi a Nagytétényi úton a Háros Nagykereskedelmi Disz­kont Áruházban kedden este álarcosán, egy pisztolynak látszó tárggyal rátámadt A. Győzőné raktárvezetőre, és a kezében levő 69 ezer forintos napi bevételt tartalmazó táska átadására akar­ta kényszeríteni. Ám eközben a rablót megtá­madta K. József 42 éves raktári segédmunkás, és a helyszínről elűzte. A rendőrség alig három órával később elfogta és őrizetbe vette a felsült rablót, és intézke­dett a pisztolynak látszó tárgy felkutatásáról. Egyúttal termé­szetesen büntetőeljárás indult P. János ellen. Az elutasítások ellenére Az MSZDP kiáll a közalkalmazottak mellett Agrár-vitanap a Parlamentben Több támogatásra lenne szükség A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt a közalkalmazot­tak m éllé állt, amikor a párt elnö­ke, Király Zoltán a Parlament­ben elvállalta: képviseli a közal­kalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításához—a Köz- gyűjteményi és Közművelődési A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szerdán a következő közlemény közzété­telét kérte az MTI-től: „A szaktárca főosztályvezető­helyettese, Petőfi László az MTI részére 1993. december 6-án fél­reérthető tájékoztatást adott az ivóvíz- és csatornadíjak 1994. év elején bekövetkező változásáról. A Parlament 1993. december 7-én elfogadta az árak megálla­Dolgozók Szakszervezete által — kidolgozott javaslatokat. Király Zoltán pártelnök és Vadász János, a KKDSZ orszá­gos titkára nem tekinti kudarc­nak, hogy módosító indítványai­kat a Parlament elutasította. Mint mondták: a kormányzat is pításáról szóló törvény módosí­tását tartalmazó törvényjavasla­tot, mely szerint 1994. január 1-jétől a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter helyett a te­lepülési önkormányzatok álla­píthatják meg az önkormányzati tulajdonú vízműből szolgáltatott ivóvíz díját és az önkormányzati tulajdonú csatornahálózat hasz­nálatáért fizetendő dijakat. Az a 20 százalékos átlagos ta­tudja — és ezt jelezte is —, hogy a törvény megváltoztatására szük­ség lesz a közeljövőben. A közös módosító indítványok egyéb­ként szerintük azt szolgálták vol­na, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény való­ban betöltse funkcióját. rifaemelési mérték, amelyik a hír­adásban megjelent, azokból a szakmai felülvizsgálatra a KHVM-hez beküldött vállalati díjemelési javaslatokból adódik, amelyet a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter teljeskörűen csak akkor állapíthatott volna meg — a korábbi évek gyakorla­tának megfelelően —, ha az árak megállapításáról szóló törvény módosító javaslatát az Ország- gyűlés nem fogadta volna el.” Az Országgyűlés szerdai rend­kívüli vitanapján az ebédszüne­tig valamennyi párt képviselője kifejtette álláspontját a mezőgaz­daság helyzetéről, problémáiról. Ezt megelőzően Szabó János földművelésügyi miniszter expo­zéjában kiemelte: a mezőgazda­ságban történelmi átalakulás zaj­lik, és az ágazat nehéz helyzeté­ért nem a jelenlegi kormányzatot terheli a felelősség, hanem az el­múlt 40 év elhibázott gazdaság- politikáját. A miniszter hangsú­lyozta: a kormányzat számos olyan jogi és közgazdasági intéz­kedést hozott, amely az Európai Közösséghez történt csatlakozá­sunk előkészítését és az európai integrációt segítette. Az elmúlt három évi kormányzati munka jelentős eredményének tekintette a tulajdonviszonyok átalakítá­sát, a piacgazdaság feltételeinek megteremtését és olyan új keres­kedelmi megállapodások létre­jöttét, amelyek részben ellensú­lyozzák a mezőgazdaságot hát­rányosan érintő keleti piacok el­vesztését. A minisztert követően a pár­tok frakciószónokai fejtették ki 15-15 percben értékelésüket a mezőgazdaság helyzetéről és a fejlődés lehetőségeiről. A felszó­laló kormánypárti és ellenzéki képviselők eltérően értékelték az ágazat válságának okait, és a fe­lelősség kérdését. A honatyák többsége egyetértett, hogy a me­zőgazdaságnak nagyobb anyagi támogatásra lenne szüksége, a kormánypárti felszólalók azon­ban hangsúlyozták, hogy a támo­gatás a jövő évi költségvetés ter­hére tovább már nem növelhető. Ezután a pártok képviselői mondták el véleményüket nyolc­nyolc percben. A hozzászólók foglalkoztak a három év alatt megalkotott törvényekkel, a még hiányzó jogszabályokkal, és ja­vaslatokat tettek a finanszírozási kérdések megoldására is. (MTI) Félreérthető volt a közlés a víz- és csatornadíjakról Az önkormányzatok állapítják meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom