Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. december 29., szerda Esély a fejlődésre A települések vegyék kezükbe sorsuk alakítását A területfejlesztési támogatás irányelveiről néhány héttel ez­előtt hozott határozatot az Or­szággyűlés. Az elmaradott vagy hanyatló települések listáját tar­talmazó kormányrendelet a 168. számú Magyar Magyar Közlöny­ben olvasható. A gazdasági okok és az országos átlagot meghaladó munkanélküliség miatt 1300-nál több települést, az összes község, város mintegy 40 százalékát so­rolták ebbe a kategóriába. Van közöttük megyeszékhely is, de többségük mindössze néhány száz lelket számláló falu. A lista szerint legkevesebb hátrányos település (7-9) Pest, Győr-Moson-Sopron és Komá- rom-Esztergom megyében van. Szám szerint a legtöbb — első­sorban a kohászat válsága miatt — Borsod-Abaúj-Zemplénben (mintegy 250), és főleg az állami építőipar felszámolása követ­keztében Szabolcs-Szatmár-Be- regben (172). A bánya bezárá­sok hatása leginkább Baranya (170) és Nógrád (110) települé­sein érezhető. Száznál több hát­rányos helyzetű települést tarta­nak nyílván Zalában és Somogy­bán is. Az eddig nem említett Fe­jér, Bács-Kiskun, Csongrád, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Heves, Hajdú-Bihar, Vas és Veszprém megyében 20-60 között váltakozik a különösen nehéz gondokkal küszködő vá­rosok, községek száma. Olyan ismert közigazgatási központok, mint Salgótarján és Esztergom a munkanélküliek magas száma miatt került a listára. A porce­lángyáráról híres Hollóháza, a világörökség részét képező Hol­lókő, a hajdan halgazdaságáról ismert Biharugra, az első magyar „országgyűlés” helyszíne, Őpusztaszer is súlyos helyzetben van. Az 1300-nál több települést éppen az ott élők sorsának jobb­ra fordítása miatt sorolták a ked­vezményezettek közé. A szóban forgó városok, községek falvak a úgynevezett normatív támogatá­sokon felül, különféle jogcíme­ken nyilvántartott pályázatokból kérhetnek többlet támogatást. A rossz feltételek között lévő települések megsegítéséhez kí­ván hathatós segítséget nyújtani a humánpolitikai kabinet által kidolgozott program. Mint a ka­binet elnöke, dr. Pusztai Erzsé­bet népjóléti államtitkár el­mondta: elsősorban a néhány száz lakosú falvak összefogását, együttműködését szeretnék segí­teni, támogatni. A szinte össze­nőtt, vagy egymástól csupán né­hány kilométerre lévő települé­sek, a közigazgatási határoktól függetlenül természetes egysé­get, térséget alkotó falvak, köz­ségek közös gazdasági-társadal­mi fejlesztését szorgalmazza a program. Az anyagi-szellemi erőforrá­sok feltárása, azok összpontosí­tása az adott településen élők fel­adata. Ők a legilletékesebbek to­vábbi sorsuk meghatározásában. A döntéshozatalban az önkor­mányzati képviselők, hivatássze­rűen politizálok mellett fontos szerep vár a település köztiszte­letben álló polgáraira, az ottélő vállalkozókra. Az egyeztetett fejlesztési elképzelések birtoká­ban igényelhetik a kedvezmé­nyezett települések a különböző céltámogatásokat. Első fecskeként, jó példaként emlegetik a zalai térséget. A 15 aprófalvat magában foglaló, tür- jei központú innovációs társulás az egységes szociális ellátó rend­szer kialakításához kért központi segítséget. Terveik között szere­pel a munkanélküliséget enyhítő erdősítési program megvalósítá­sához szükséges céltámogatás megpályázása is. Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Gyula, Ma­kó térségében is dolgoznak a tér­ség rövid és hosszú távú fejlesz­tését tartalmazó programokon. Abádszalók és Pásztó környékén is hamarosan egyeztetik a közös fejlesztéssel kapcsolatos elkép­zeléseket. Valószínű véletlen, de az eddig érdeklődést mutató fal­vak, községek többségében hölgy a polgármester. Úgy lát­szik, a saját szűkebb családjuk sorsáért is felelős asszonyok bát­rabban fognak a nagyobb közös­ségek életét is jobbra fordító kez­deményezésekbe. A humánpolitikai kabinet ál­tal a hátrányos helyzetű települé­sek támogatására kidolgozott és jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő program a kormány elé ke­rül.-szabó­Kórustalálkozó az Egri Bazilikában Beethoventől Kodályig Szent Cecília okából is — mert ő az egyházi zene védőszentje —, de a Krisztus Király ünneplésére is kórustalálkozót rendeztek az egri Bazilikában: Miskolcról, Mezőkövesdről két-két együt­tes, Edelényből a plébánia ének­kara érkezett, míg a házigazda szerepét a bazilika Urbán Péter által vezetett liturgikus énekkara és a bazilika énekkara (karna­gya, orgonistája Bíró Imre) töl­tötte be. Két órán át követték egymást a kórusművek: kezdve a gregori­ánon, ismeretlen szerzők műve­in, az olaszokat sem hagyva ki Palestrinát, Menegalit, Lellát, Pitonit, jószerivel megszólaltat­ván még magyar szerzőket, Ko­dályt, Bárdost, a csaknem elfele­dett Halmos Lászlót, Deményt, nem elkerülve Praetoriust, vagy Arcodéit, Schützhangzatait sem, Hatndellel és Beethovennel be­zárólag. Akadt itt olyan együt­tes, a mezőkövesdi, amelynek előzményei a századelőig nyúl­nak vissza, nem is kórusnak ne­vezik magukat, hanem dalárdá­nak (karnagy: Mózes János). Azidotájt Egerben is inkább dal­körbe jártak az emberek! Volt olyan — és milyen remekül sze­repelt —, amely 1993-ban szer­veződött, a Jézus Szíve temp­lomból, Mezőkövesdről, Nyitrai Péter karnagy ugyancsak meg­zengette velük Ha:ndel Hallelu- jáját a Messiásból. A miskolci selyemrétiek két modem olasz és egy barokk ma­gyar kompozíciót vettek műso­rukra: Istvánffy Benedek (1733- 1788) Christus surrexit-je mellé dobokkal, fúvóssal, orgonával párosították Cassucci és Leila számait. Karnagyuk: Gozmány Nóra. A miskolci Szent Annáról Ta- vasné Gyarmati Gizella fiatal kórosa azt mutatta be, hogyan lehet és kell egy közösséget fiata­lokból, középiskolásokból és egyetemistákból tömör egységgé kovácsolni. Ez a hanganyag nemcsak meglepő frissességével hatott, azzal is, de elsősorban az tette őket rokonszenvessé, hogy karnagyuk Hit, remény, szeretet címet viselő művét lendületesen, teljes átéléssel közvetítették a hálás közönségnek. A két egri kar — érzékeltetve a két karnagy, Bíró Imre és Urbán Péter személyiségét is — átgon­dolt műsort adott elő. Urbán Pé­ternél a gregorián érthetően áll a fő helyen, építkezni akar és tud a középkori himnuszok és dallam­világ értékeiből. Bíró Bárdos La­jos Missa III. című kompozíció­jából a Kyriet, a Sanctust és a Be- nedictust dolgozta fel, de helyt adott Eszterházy Pál Pange lin- gua-jának is. A találkozót összkar zárta Pa­lestrina Jesus rex admirabilitásá- val edelényi Tóth Pál karnagy vezényelt. A jegyezetíró elfogult, mert maga is sokáig énekelt közösség­ben, diákkorától kezdve. Aki egy ilyen találkozón részt vesz, akár csak mint a hallgatóság egy tagja, nem tudja kivonni magát a hatás alól, ami az egymás pro­dukcióit élvező-figyeít énekka­rok általános fegyelméből árad. A saját éneklésüket csak később hallgathatják vissza, magnóról, tévéfelvételről, talán ezért is fü­lelnek olyan feszülten arra, amit a többiek előadnak. Nem ráme­nős riválisok ők itt abban az érte­lemben, ahogy az a politikai aré­nában történik: mindnyájan az Isten dicsőségére, önmaguk bel­ső örömére, öröméért tanulják meg, dalolják világgá mindazt, amit a szerzők, a századok érett és értő tanúi leírtak. Nekik is. És ebben az érzésben, a közösség megteremtésének, lázában-tu- datában elmerülni — öröm. Öröm annak is, aki csak azt érzi és tudja, hogy valahol itt-így si­kerülhet újjászervezni ezt a szét- bomlott magyar társadalmat. A hit és a műveszet ereiével. Vagy legalábbis ez az egyik kulcsfon­tosságú forma: a lelek elevenné tétele. Mert itt nem külső érdek, de belső akarat, olyan vonzás lép működésbe, amely betonnal erősebben összefoghatja a kö­zösségeket. (farkas) Együtt, karácsonykor Az ünnepi asztal virágdíszei A hagyományoknak megfele­lően minden évben Kecel ad ott­hon a nemzetközi virágkiállítás­nak és a virágkötészeti verseny­nek, amely a szakma legrango­sabb eseménye. A rendezvény célja: az ország szakirányú intéz­ményeiben tanuló diákok bemu­tathassák tudásukat, tapasztala­tokat gyűjtsenek. Az egri Mező- gazdasági Szakközépiskolások — Losonczi Katalin, Fenyves Enikő, Erdei Gábor—is rajthoz álltak a 41 ifjú virágkötő között. A feladatuk — Együtt, kará­csonykor címmel — ünnepi asz­taldísz elkészítése volt, valamint egy mennyasszonyi csokor, amely szintén utalt a meghitt na­pokra. A legjobb eredményt Lo­sonczi Katalin érte el, aki meg­kapta a zsűri különdiját, illetve esküvői bokrétájával az előkelő második helyen végzett. Optimista statisztika Tényleg kevesebb a munka- nélküli Súlyos gondjaink egyike a munkanélküliség. Az év első harmadában azt jósolták, hogy az év végére akár az 1 milliót is elérheti a munkanélküliek szá­ma. Vajon mit mutatnak a no­vember végi adatok? — kérdez­tük dr. Tóth Tihamért, a Munka­ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkárát. — Tovább folytatódott az a folyamat, ami ez év áprilisában elkezdődött: a regisztrált mun­kanélküliek száma egy hónap alatt 20.100-zal csökkent. Ez azt jelenti, hogy ma 634 963 munkanélkülit tartunk nyilván, s ezzel a munkanélküli ráta 12.6- ről 12.2 százalékra csökkent. — Nem azért csökkent a re­gisztrált munkanélküliek száma, mert sokan nem kaphatnak már munkanélküli segélyt, s átkerül­tek az önkormányzatok által tá­mogatottak körébe? — Sokan azt hiszik, hogy akik már nem kapnak munkanélküli segélyt, azok a nyilvántartásból is kimaradnak. Természetesen erről szó sincs! Azok is, akik se­gélyt kapnak és azok is, akik jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülnek, szerepelnek a regiszt­rációban. Csak azok kerülnek ki 60 nap után a nyilvántartásunk­ból, akik nem kívánják fenntar­tani a kapcsolatot a munkaügyi szervekkel. Feltehetően azért, mert vagy el tudtak helyezkedni, vagy pedig olyan kereseti forrás­ra tettek szert, amelyekről jobb ha nincs tudomása sem a munka­ügyi szervezetnek, sem az adóhi­vatalnak. — A munkanélküliség csök­kenése csak bizonyos régiókban tapasztalható, vagy az ország egész területén érezhető már? — Országos jelenségről van szó. Budapesten 3050-nel csökkent a munkanélküliek szá­ma, de a legsúlyosabb gondokkal küzdő megyékből is kedvező je­lentések érkeztek. Borsod-Aba- új-Zemplén megyében 3152- vel, Pest megyében 1792-vel, Bács-Kiskun megyében 1546- nel, Szabolcs megyében 1406- tal kevesebb a munkanélküli. Ezeknek az adatoknak az érté­két csak növeli, hogy ebben az időszakban kerülnek a regiszt­ráltak közé az ismét munkanél­külivé váló nyári idénymunká­sok és a télen többnyire nem dol­gozó építőipari dolgozók is. Az előbbiek száma 4, az utóbbiaké pedig 2.5 százalékkal emelke­dett. — A munkanélküli pályakez­dők száma miként alakult? — Érezhetően csökkent: 70396-ról 66695-re apadt a számuk. Ez 5.3 százalékos csök­kenést jelent. (koós) í ^ VPtOfi I Nagy durranás 2. v_____________________ J E z immáron a második „pukk”, ahogyan a film alcímében az al­kotók is jelezték. Durrantani sokféleképpen lehet. Úgy is, hogy valami egyszerűen „elpukkan”, ahogyan egy túlérett pöffeteggomm- ba tud csak, vagy kilő, mint egy pezsgősdugó (ebben már lenne némi erő...), s úgy is, hogy a durranás után minden megváltozik, anyag­szerkezetek vesznek fel egészen más formát, a hegyből síkság lesz, a kőből por, a házból rom. A Nagy durranás, ahogyan az már az első részéből is kiderült, leg­feljebb a pöffeteggomba, és egy szotídabban erős pezsgősdugó keve­rékének erejével szerencséltet bennünket: afféle közepes durrogta- tásban. Elvileg azoknak okozhat különösebb örömöt ez az alkotás, akik kedvelik a disznó vicceket, egyáltalán az emberi mellék- és vég- termmékekkel való foglalkozás borzongással tölti el szellemi élmé­nyekre kiéhezett lelkivilágukat. Nem azt akarom kifejezni ezzel, hogy csupán az egyszerű humort élvezők kapnak itt némi feltöltődést, de ők kanalazhatnak e falatból a legnagyobbat. Övék a főétel. A desz- szert azoknak jut, akik e menühalomból ki tudnak csemegézni né­hány szem mazsolát. Mert olykor akad példa arra, hogy az asszociáci­ós kézségünkre is számítanak, egy-egy képsorból felismerhetünk bi­zonyos filmeket — ne adj isten, még a Casablancát is! —, és rácsodál­kozhatunk olyan jelenetekre, amelyek nem konkrétan, hanem általá­nosan figurázzák ki az akciófilmek mibenlétét. Mondjuk azt, hogyan húzzák fel mindig a ravaszt, töltenek ennél bonyolultabb gépfegyve­reket „ismétlőre”, miképp robban egy-egy bomba, hány vágáson ke­resztül, közeli és távoli képeken át lőhetők halomra az emberek. A poénokat külön-külön leírni most nemigen lenne értelme, meg­jegyezni sem lehetett a legtöbbet, olyan hirtelen jött és ment. Ráadá­sul, ha az embert a vak szerencse egy öblösen hahotázó fickó mellé ül­teti, akkor a szóban elhangzó vicces dolgok egyébként is feleslegesek, úgyse lehet őket érteni. Mindegy. így, szilveszter előtt, ha amúgy sincs más dolgunk, nyu­godtan megnézhetjük a Nagy durranás 2-t. Bár, ha a szomszéd mozi­ban épp az Úton, hazafelé című bűbájos mese, vagy a szintén kedves Aladdin megy, azért gondolkodjunk el néhány pillanatig azon, hogy melyiket válasszuk. . Doros Judit A Parti Kft. üzletháza Gyöngyösön A belváros gyöngyszeme Gyöngyös belvárosában, a Fő tér 17. szám alatt igen keresett, impozáns kereskedelmi egység­ként működik a Parti Kft. Úveg- Porcelán és Illatszerboltja. Az áruválasztéka, berendezése, ki­rakata, no és ami ugyancsak na­gyon fontos, a vásárlók kiszolgá­lása tekintetében joggal állítha­tó, hogy a városközpont égjük gyöngyszeme az üzlet. Az sem véletlen, hogy ilyen, mert Tóthné Tóth Gabriella üzletigazgató nem az első hasonló jellegű bol­tot nyitotta vállalkozóként a Mátra alján. Nevéhez fűződik egy korábbi, a Mátyás király ut­cai illatszerbolt, ahol megszeret­ték, megismerték „kis csapa­tát”... — Főleg francia üvegáruval, étkészletekkel Moulinex háztar­tási kisgépekkel, porcelántermé- kekkel és kiváló minőségű illat­szerekkel állunk az érdeklődők rendelkezésére — mondja. — Termékeink az egyéni vásárlók Ízlését éppen úgy kielégíthetik, mint a közületekét, mert na­gyobb tételben is kiszolgálhatjuk a vevőinket. A profilt olyan ter­mékekkel bővítettük, amelyeket máshol nemigen lehet megkapni — mutatja be a gyönyörűen be­rendezett üzletet. — Prospektus­ból, katalógusból is ki tudjuk elé­gíteni még az egyéni igényeket is... — Úgy hírlik, nagy örömmel fogadták Önöket, árukészletü­ket, milyen szempontok szerint rendezték be üzletüket? — A háziasszonyoknak na­gyon sok olyan apróságot kíná­lunk, ami a konyhában szüksé­ges. Gondolok itt a praktikus műanyag áruktól, Curver termé­kektől kezdve az olcsóbb árfek­vésű cikkekre. Ezenkívül megta­lálható nálunk a Zsolnai és He­rendi porcelángyár igen széles, és mondhatni gyönyörű válasz­téka, osztrák termoszkínálat, in­diai kaspók, réztárgyak, salgó­tarjáni poharak... — Úgy látom, nem tudott el­szakadni a szépségápolástól, il­latszertől sem... — Igen, nagyon népszerű az Astor állványunk, és amint lát­ható igen széles a kínálat más, egyéb kozmetikumokból is. — Milyen a terveik vannak 1994-re? — Szeretnénk ezt a színvona­lat, és az igen kedves vásárlóin­kat megtartani. Ezt szolgálta ne­gyedéves reklámkampányunk is, amelyet ”Nyerje meg karácsonyi ajándékát!” címmel rendeztünk meg. A sorsolásra december 23- án került sor. A szerencsések a következőket nyerték: 5000 fo­rintos illatszer-vásárlási utal­ványt Kovács Gábomé, Noszvaj; 44 darabos francia étkészletet Tóthné Pap Ildikó, Abasár; 3000 forintos illatszer-vásárlási utalványt Barta Lászlóné, Vécs; 20 darabos francia reggeliző­készletet Fodor Ildikó, Gyön­gyös; 2000 forintos illatszer­utalványt Vincze Éva, Tarnale- lesz; 12 darabos francia mokkás- készletet Huszár Zsoltné, Péter- vására. Levélben értesítjük őket, s személyesen vehetik át nyere­ményüket a boltban. Nekik gra­tulálunk, s végül minden eddigi és leendő vásárlónknak boldog új évet kívánunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom