Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-18-19 / 295. szám
HÍRLAP, 1993. december 18—19., szombat—vasárnap EGER ÉS KÖRZETE Képviselői fogadóórák Dr. Németh Imre önkormányzati képviselő december 20-án, hétfőn délután három és négy óra között fogadóórát tart a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanári klubjában, a Mátyás király út 52. szám alatt. Ugyancsak ezen a napon válj a a választópolgárokat ügyes-bajos dolgaikkal Farkas Zsuzsanna is, délután 16 és 18 óra között a Családsegítő és Információs Irodában (Eger, Kallómalom u. 88., a gyógyszertárral szemben.) Természetgyógyász népfőiskola Az új esztendőben, január 6-tól természetgyógyász népfőiskola indul a megyei szövetség székházában Egerben, a Bajcsy- Zsilinszky u. 9. szám alatt. Az előadás-sorozat ingyen látogatható, az érdeklődők megismerkednek a reflexológiával, a radi- esztéziával, a biokertészettel, a gyógynövény- és táplálkozásterápiával, a jógával, a vitaminok és a böjt hasznosságával, a lelki problémák kezelésével. A programról bővebb felvilágosítást az egyesület elnökétől, Csontosné Lenkey Máriától kaphatnak minden hétfőn, szerdán délelőtt, illetve csütörtökön egész nap a 311-822-es egri telefonszámon, vagy személyesen. Misztériumjáték A hevesi és a gyöngyösi sikeres bemutatkozás után Egerben is láthatja a közönség a Misztériumjátékot, Sziki Károly rendezésében. Az előadásra holnap este 7 órakor kerül sor a református templomban (Deák F. u. 8.). Nyugdíjasok karácsonya A Nyugdíjasok Egri Érdekvédelmi Szervezete és a Megyei Művelődési Központ az intézmény dísztermében hétfőn délután 2 órakor karácsonyi ünnepséget rendez a nyugdíjasoknak. A műsoros délutánra közösségük minden tagját szeretettel várják. Hogyan tovább, egri főiskola? A Líceum sorsa a XX. században Körülbelül másfél hónapja közölte lapunk annak hírét, hogy az egri érsekség törvényes alapon 1999-re bejelentette igényét a tőle elkonfiskált Líceum épületének visszaszerzésére. — Honnan, s kitől értesült a tanárképző főiskola e sorsát és fennállását érintő ügyről?— kérdem dr. Orbán Sándortól, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főigazgatójától. — 1993 májusában értesültünk a minisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó főosztály- vezetőjétől, dr. Platty Ivántól arról, hogy Seregély István egri érsek úr a törvénynek megfelelően 1991-ben bejelentette az érsekség igényét a Líceum épületének visszaszerzésére. Természetesen megkerestük a minisztérium illetékeseit, hogy ebben a helyzetben mit kell tennünk. Ezt követően egy igen jelentős tárgyalásra került sor az érseki hivatalban a minisztérium képviselőinek a bevonásával, hiszen e kérdés alapjában érinti főiskolánk jövőjét és sorsát. Ekkor az érsek úrtól megtudtuk, hogy 1999-ben a Líceum épülete tulajdonjogának a visszaszerzését kívánja, de úgy nyilatkozott, hogy akkor még a funkciójára nem tart igényt. Tehát ebből következően a főiskolánk tovább folytathatja az épületben működését mindaddig, amíg körülményei meg nem változnak, azaz szükséges épületei az Almagyar-dombon fel nem épülnek, melyekkel a Líceum épületének a funkcióját ki lehet váltani. Ez tehát azt jelenti, hogy 1999 előtt meg kell majd állapodnunk az érsekséggel, hogy a tulajdonában lévő épületet hogyan használhatja a főiskola. — A minisztérium miként reagált erre az álláspontra? — A főosztályvezető úr próbált egy olyan egyezséget az érsek úrral kialakítani, hogy esetleg 20-30 évig is biztosítsa a főiskola részére a Líceum épületét. Nyilvánvalóan erre az érsek úr nem tette le a voksát, de kijelentette, hogy a továbbiakban kerül majd sor e lényegi kérdés megnyugtató tisztázására. Eszerint tehát 1999-ig nincs semmiképpen sem veszélyben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola fennállása és működése. — Tudomásom szerint egy további megállapodásra is sor került. — A líceumi kápolna felszabadítására, az ott elhelyezett főegyházmegyei könyvtár egy szekciója kiváltására. 120 négyzetméteres területen a pedagógiai tanszéket 1994. szeptember 1-jén átadjuk. Ennek fejében majd egy későbbi időpontban megállapított kártalanítási ösz- szeget fogunk kapni, a kialakítás során felmerült költségek fedezésére. Orbán főigazgató úrtól megtudtam, hogy a főiskolának érvényes szerződése van az egri érsekséggel, melynek keretében nemcsak az említett kápolnakönyvtár ügyét rendezték, de az érsekségnek 1996 szeptemberéig nyilatkoznia kellene, hogy mi a szándéka 1999-től a Líceum épületével. Ha az egyház akkor majd a Líceumnak a funkciójára is igényt tart, akkor a minisztériumnak gondoskodnia kell az Al- magyar-dombi építkezések továbbfolytatásáról. — Kérem a főigazgató urat, hogy tájékoztassa olvasóinkat az egri tanárképző főiskolának az észak-magyarországi regionális egyetembe való integrálásáról... — Nyugodt szívvel elmondhatom, hogy a fentebb tárgyalt ügy főiskolánknak egyetemmé való fejlesztésére nincs negatív hatással. Matematika, fizika, kémia, biológia, német, angol és francia egyetemi karok indultak Miskolccal, közös karokká való szervezése folyamatban van. A tanári kar akkreditációja, a tantárgyak, valamint a tanterv jóváhagyása a minisztériumban döntésre vár, s ha minden jól megy, úgy 1994 őszén azok megkezdhetik működésüket. Számottevően megerősítettük a főiskola tanári karát. Jelenleg a főiskolánkon 14 nagydoktori minősítéssel rendelkező tanár dolgozik. Folyamatban van újabb tanszékek szervezése. Az Észak-magyarországi Regionális Egyetem keretébe való szorosabb integrációnk 1996-ra mindenképpen várható. Sugár István Nagy sikerrel szerepeltek az erdélyiek Diákok az Ifjúsági Ház színpadán Ifjú színészpalánták vehették birtokukba november utolsó hétvégéjén az egri Ifjúsági Házat, lévén, hogy ezúttal a megyeszékhely közintézménye adott otthont a Magyar Diákszúijátszók IV. Nemzetközi Találkozójának. A háromnapos rendezvénysorozatot Illés Klára, az Országos Diákszínjátszók Egyesületének elnöke nyitotta meg, majd Proto- vinné Zsilinszky Erzsébet, az Ifjúsági Ház igazgatónője köszöntötte a résztvevőket, a közönséget. — Az ország legkülönbözőbb pontjáról érkeztek színjátszó csoportok, de voltak, akik csak azért utaztak Egerbe, hogy tanuljanak a többiektől — mondja Horváth Krisztina, aki az Ifjúsági Ház saját társulatának, a Fintor csoportnak tagja, és mint ilyen, alaposan kivette részét az előkészítésből, a szervezésből. Igazi, üde színfoltként értékelték a szakavatott szemek az erdélyiek, így a sepsiszentgyörgyiek, illetve a brassóiak játékát. Az előbbiek a Koldusopera, az utóbbiak Karinthy Emberke tragédiája „átdolgozott” változatával rukkoltak elő, hatalmas közönségsikert aratva. Persze, a hazaiak sem maradtak el mögöttük. A pápai Türr színpadosok William Golding művét, a Legyek urát alakították át színpadi játékká. Ez a darab már csak azért is figyelemre méltó — mint mondják —, mert a 10-12 éves gyerekek roppant ügyességgel, nagy átéléssel alakították szerepeiket. Az előadásokon túl természetesen külön felkészítő tréningekre is sor került szakavatott oktatók felügyelete mellett. Ezek a meditációs és mozgás- gyakorlatok ugyanis nagyban segítik a fellépés előtti koncentrációt — vallják maguk a szereplők. — Végső soron — hangzik az összegzés — ez a találkozó remek alkalom volt arra, hogy megismerjük egymást, hogy bemutathassuk a többiek előtt a saját darabjainkat. Vasárnap délután búcsúzóul mindenki ajándékot kapott: az ODE által kiadott drámajátékokból, rövid színdarabokból, illetve a Versmondó című újság példányaiból vihettek haza néhányat a színjátszás ifjú szerelmeSel' (kühne) Tüzes dél-amerikai dallamok Koncert a béke és a barátság jegyében A Punchay együttesnek nemcsak a zenéje, népviselete is eredeti Eredeti Andok-beli folklórzenét — Peruból, Bolíviából, Ecuadorból — hallhat a közönség vasárnap este 7 órakor az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokban. A műsorban fellép a Punchay bolíviai együttes, amelynek tagjai közül már többen jártak a megyeszékhelyen, és tették még színesebbé a barokk város hangulatát, látványát. A béke és az emberek közötti barátság jegyében szervezte koncertjüket a Cuzco TradArt művészeti vállalkozás. A zenészek előzetes karácsonyi ajándékként ajánlják ezt az estét kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Ugyanakkor nekik is boldogságot jelentene az együttlét a hallgatósággal, reményt adva munkájuk elismeréséhez, tradicionális zenei kultúrájuk terjesztéséhez, anyagi okokból vagy kényszerből megszakított tanulmányaik folytatásához. A mindig mosolygó, sok vidámságot add indiánokról talán kevesen tudják, milyen gondokkal küszködnek, bizonytalanságban élnek, engedély nélküli muzsikálásuk miatt — kérelmüket a hatóságok, nem tudni miért, elutasítják — sokszor megaláztatások érik. Egerben a barokk fesztivál idején a Megyei Művelődési Központ segítségével szerepeltek, és megszerették őket a turisták és a helybeliek is. A vasárnapi fellépésüket táncházzal kötik össze, ahol a résztvevők elsajátíthatják az indián táncok alaplépéseit, megtanulhatják szép dalaikat is. A belépőjegyek pedig sorsoláson vesznek részt, értékes nyereményekkel. Kréta, az álomsziget Az elmúlt napokban nagy sikert aratott az egri Ifjúsági Házban a „Világjárók klubja” összejövetele. Molnár Béla fotográfus tartott diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót „Kréta, az álomsziget” címmel. Képe a varázslatos kék-fehér görög nyarat idézi... Kandra Kabos emlékezete 1905 óta az egri Kisasszony temetőben alussza örök álmát Kandra Kabos, az egri egyházmegye tudós történetírója. A halála óta eltelt évtizedekben síremlékét az idő nagyon megviselte. Ezért a közelmúltban a jeles historikus születésének 150. évfordulója tiszteletére dr. Antalóczi Lajos, a Kisboldogasszony egyházközösség plébánosának kezdeményezésére az említett síremléket részben kicserélték, részben felújították. Az eredetiben meghagyott kereszten a már elhalványodott betűket újravésték és -aranyozták. A költségek egyik felét az egyházközösség, a másik felét a kivitelező, a Kandra Kabos utcában lakó Vincze József kőfaragó mester viselte. Az idő múlásával nemcsak a síremlék kopott meg, hanem hírneve is szertefoszlott az emberek emlékezetében. Ezért illő, hogy felfrissítsük ismereteinket róla. 1848. április 29-én született Felsőbányán. Elemi iskoláit szülőhelyén és Szatmáron végezte. Egri gimnáziumi tanulmányai után 1858-tól a helybeli Hittudományi Főiskolán tanult, ahol 1869 júniusában szentelték áldozópappá. Ezt követően Szi- halmon, Kistályán és Verpeléten volt káplán. 1877-ben kérésére érseke Hejőbábára helyezte lelkipásztornak. Innen a következő évben Nyírlugosra került. Már ezekben az években elkötelezte magát a történelem kutatásával. Nem véletlen, hogy 1878-ben Trefort Ágost kultuszminiszter a Műemlékek Országos Bizottsága kültagjává nevezte ki. Még ebben az évben a Tiszafüredi Régészeti Társulat tiszteletbeli tagjává választották. 1881-ben lemondott állásáról. Szerencsére Egerbe nevezte ki érseke karkáplánnak. 1886-tól új szakasz kezdődött életében, amikor az egri főkáptalan levéltárosa lett. Levéltárosként akadálytalanul élhetett a tudománynak. Rendkívül termékeny történetíró volt. Tanulmányai, közleményei főként az Archeológiái Értesítőben, a Századokban, a Történelmi Tárban, a Turulban, az Egri Egyházmegyei Közlönye ben, az Eger és Vidékében és a Borsodban jelentek meg. Főműve, mely nevét országszerte ismertté tette, a Magyar Mithológia címet viseli, 1897- ben jelent meg Egerben. Még Jókai |4ór is előfizetett rá. Említett művében, mint korábban Ipolyi Arnold, a magyarság ősvallása rekonstrukciójára tett kísérletet. Megállapításaival nagy vitát váltott ki. Kritikusai ellenvetésének sajnos nagy része volt abban, hogy nem választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának. Fontos munkája az Aba Sámuel király is, amely 1891-ben jelent meg Budapesten. Ebben az 1044-ben elhunyt tragikus sorsú uralkodó rehabilitálására tett kísérletet. Időtálló történelmi munkái még a Sárvári Főesperesség, a Szabolcs vármegye kialakulása, az Egri Főegyház Szent János könyve, a Váradi Regestrum. írói tehetséggel megáldott ember volt. Több elbeszélését közölte a Katolikus Néplap. Franciából lefordította a Fabiola nővére című művet, amely Budapesten jelent meg 1870-ben. Az ő fordítása volt a Lurdes-i manna 1890-ben. 1905. június 1-jén hunyt el. Földi maradványait a Kisasz- szony temetőben hántolták el. Sírkövére tisztelői az alábbi szöveget vésették: „Szeretted az Istent,/ Szeretted a hazát,/ Krisztus papja voltál/ És igaz hű barát./ Szellemed fáklya volt,/ Világító fáklya,/ A szíved, mely tűzhely,/ Szegények tanyája./ Születtél, dolgoztál,/ Rangot nem kerestél,/ Örökké élni fogsz,/ Mert másokért éltél.” A neves történetíró emlékét utca őrzi városunkban. Szecskó Károly Ma: gyásznap Az Országgyűlés a mai napot, dr. Antall József, az elhunyt miniszterelnök temetésének napját országos gyásznappá nyilvánította. Felkérte az ország állampolgárait, a hazánkban működő szervezeteket, hogy méltón tisztelegjenek emléke előtt. Mint Eger polgármestere, dr. Ringelhann György elmondta: a kormány határozatot hozott a miniszterelnök temetésén való részvétel lehetővé tételéről. Felkérte a helyi önkormányzatokat és minden más munkáltatót, hogy saját hatáskörben tegyék lehetővé a gyászünnepségen és a temetésen való részvételt. A kiesett munkaidőre a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szerint jár díjazás. A közigazgatási szerveknek természetesen az országos gyásznapon is biztosítani kell az alapvető ügyfélszolgáltatásokat, a halaszthatatlan ügyek intézését. Az Országgyűlés arra is felkérte a helyi ön- kormányzatokat, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek, hogy a zenés szórakozóhelyek ne zavarják a gyásznap méltóságát. Ezért Egerben is fölhívják az érintett intézmények figyelmét, hogy a színházak és más szórakoztatóhelyek gondoskodjanak a nemzeti gyásznaphoz nem illő előadások levételéről a műsorról, illetve más program műsorra tűzéséről.
