Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-16 / 293. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. december 16., csütörtök Vállalkozás, növekedés „Legfontosabb cél a gazdasági növekedés megindítása” Gazdaságpolitikai fórum Egerben Mint az idei költségvetés vitájából kiderült, a fiatal demokraták fél fordulatot ajánlanak a gazdaságpolitikában. Ennek kapcsán szinte minden megyeszékhelyen és más vidéki városokban vállalkozói fórumokat rendez a Fidesz, amelynek előadója Orbán Viktor elnök, illetve néhány gazdasági tanácsadója. Nemrég Egerben, a Hotel Flórában is volt „Vállalkozás, növekedés’' címmel ilyen találkozó, amelyről Horváth László országgyűlési képviselőt kérdeztük. — „Képviselő úr, elárulná néhány mondatban, mit is jelent az Önök meghatározása szerint a fél fordulat? — Az új gazdaságpolitikának abban kellene különböznie az eddigitől, hogy legfontosabb célja a gazdasági növekedés megindítása, míg az infláció elleni küzdelem, valamint a költségvetési hiány lefaragása csak ezután következik. A tavasz óta lezajlott folyamatok világossá tették, hogy a költségvetési hiány leszorításának mindenek fölé helyezésével nem indulhat meg az a növekedés, amelynek szükség- szerűségét más pártok szakértői sem vitatják. A fő problémánk az, hogy a gazdaság szereplői változatlanul azt tapasztalják, az állam — egyébként magyarázható kényszerek miatt — rendre kihúzza zsebükből a továbblépéshez szükséges pénzt. Szerintünk irreális cél az infláció mindenáron való, gyors leszorítása, ehelyett inkább a fokozatosság lehet a cél. Ugyanakkor nem ajánlunk olyan fordulatot, amely az inflációs következményeket teljesen figyelmen kívül hagyva szorgalmazná a mesterséges élénkítést. — Többízben elhangzott, a bővülés érdekében növelni kell a piacon hagyott, adó formájában el nem vont vállalkozói jövedelmeket. Kérem mondjon példát, mit jelent ez konkrétan? — Például azt, hogy a vállalkozóknak nagyarányú nyereségadó kedvezményt kell nyújtani, ahelyett, hogy a minimum adó hagymázas ötletével fenyegetnék őket. Ez lehet olyan fontos, hogy ezért a költségvetési bevételek mintegy harminc milliárd forintnyi csökkenését vállaljuk. — Időszerűnek tartja-e a költségvetési hiány növelését éppen akkor, amikor a pénzügyminiszter bejelentette: a deficit százmil- liárdforinttal haladja meg a júniusban tervezettet? — Mi jól tudtuk, s előre el is mondtuk, hogy a hiány eléri a háromszázötven milliárdot. Ezt javasoljuk némileg növelni. Harminc milliárd forint a vállalkozóknak adott jobb adókedvezményekből fakadna, míg további húszmilliárd bevételkiesést okozna az áfa-visszatérítés lehetőségének visszaállítása a lakásépítéseknél, illetve a lakásépítési célokra felvett hitelek kamatterheinek leírása a mindenkori adóalapból. — Az így kalkulált összeggel már valahol a GDP nyolc százaléka körül járhatunk. — Természetesen nem úgy gondoljuk, hogy a hiány végösz- szege az előbb említett ötvenmil- liárddal automatikusan szaporodna. A kiadások egyrészét ugyanis le lehet faragni, s innentől kezdve politikai bátorság kérdése, mekkora megtakarítás érhető el. — Ha már a mutatóknál tartunk: a Nemzetközi Valuta Alap a bruttó nemzeti össztermék hét százalékában szabta mega hiány korlátját. Önök azt állították, hogy határozott gazdaságpolitikai elképzelések birtokában a magyar kormányzat — esetleg túllépve az IMF által megszabott korlátokat — jobb pozícióból tárgyalhatna a nemzetközi pénzintézetekkel. — Szerintem az IMF-fel el tudnánk fogadtatni gazdasági növekedésre készülő politikánkat, amelynek szükségszerű eleme a kismértékben növekvő hiány. Ezt olyan tapasztalat birtokában állítom, amely egyértelműen alátámasztja, ha van elfogadható elképzelés a kilábalásra, a pénzügyi szervezetek hajlanak a megegyezésre. Ugyanis ha megnézzük a költségvetési hiányok elmúlt három évének történetét, azt tapasztaljuk, hogy az „alap- hiány” nem nagyon változott: a GDP másfél százaléka körül mozgott. A deficit igazi növekedését az okozta, hogy a finanszírozására kibocsátott államkötvények egyre duzzadó kamatterhei áthúzódtak a következő évekre. Olyan spirálba kerültünk bele, olyan mértékű a felhalmozott állampapírok kamatterhe, amit nem lehet egyszerűen a költség- vetés kiadásainak megtakarításával ellensúlyozni. Sajnos semmi sem utal arra, — amennyiben az állam nem avatkozik be kedvezményekkel, — a termelés magától elindulna. — A növekedéshez szükséges forrást két helyről lehet megszerezni, belföldről, ahol ez kevéssé található meg, vagy pedig külföldről. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, további külföldi kölcsönök szükségesek. Önök folytatni kívánják az eladósodás politikáját? — Mértéktartó becslések szerint a következő négy évben legalább tízmilliárd dollárt kell bevonnunk a gazdaságba. Ennek több formája jöhet számításba, így a segélyeké, a hiteleké és a működő tökéé. Úgy gondoljuk, jobb privatizációs gyakorlattal, a gazdaságpolitikát jobban eladni képes kormányzattal többszörösével lehetne növelni a beáramló működő tőkét. Nem zárkózunk el azonban attól sem, hogy a nemzetközi pénzpiacokon államkötvények kibocsátásával szerezzünk forrásokat. Molnár Zsolt Nemzeti szabványosítás Megjelent a Szabványügyi Közlöny különszáma, amely a nemzeti szabványosítás 1994- 96. évi tervét tartalmazza. A hároméves program értelmében elsődleges feladat az európai szabványok, előszabvá- nyok, egyeztető dokumentumok és a nemzetközi szabványok (ISO, IEC) hazai bevezetése. Ahol ilyen forrás nem áll rendelkezésre, a Magyar Szabványügyi Hivatal a különböző regionális szervezetek előírásait, illetve ajánlásait veszi figyelembe. A források sorrendje azért lényeges, mert az MSZH az európai műszaki szabályozást tekinti elsődlegesnek. A programban néhány olyan tervezet is helyet kapott, amelynek nincs ugyan nemzetközi háttere, de a hazai ipar szükségesnek látja a megfelelő szabványok kidolgozását. A szabványosítási programban 180 műszaki bizottság mintegy 3000 szakembere vesz részt. Nagyobb esély a borászatnak Újabb akadályt sikerült leküzdeni a magyar borgazdaság fejlesztése érdekében — kommentálta Kádár Béla külgazdasági miniszter a hétfőn aláírt megállapodást, amelyet hazánk és az Európai Közösség kötött. A több mint négy éve folyó tárgyalások eredményeként született egyezmény évente 20 százalékkal csökkenti a borkivitelünket sújtó vámokat és lefölözéseket, ugyanakkor 42-43 százalékkal több bort adhatunk el a közösség országaiban. Cserébe Magyarország is 10 százalékkal csökkenti az EK-ból érkező bor vámját, és több importot engedélyez. Kádár Béla jónak minősíti a kereskedelempolitikai alkut, ugyanis — mint mondta — a vám szempontjából 2:1, a meny- nyiség szempontjából pedig 3:1 az eredmény Magyarország javára. Az egyezmény hozzájárulhat bőriparunk mihamarabbi talpra állásához, hiszen több fajbort adhatnak el az igényes nyugati piacon a pincészetek. Illemkódex üzletembereknek Üzletemberek is haszonnal forgathatják Ottlik Károly: „Protokoll— viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában” című, most megjelent könyvét, amely lexikális alapossággal tárgyalja az illem, az etikett és a protokoll valamennyi témáját. A könyvben a szerző — a Kereskedelmi, vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola adjunktusa — részletesen ismerteti az illemszabályok kialakulásának elméletét és történetét, a nemzetközi és nemzeti sajátosságokat, a hétköznapi illemtan kellékeit és helyzeteit, a vendéglátás protokolláris előírásait. Az általános illemtani szabályok ismertetése mellett a könyv segíti az olvasót egyebek mellett abban, miként szervezzen meg egy üzleti vacsorát, mit adjon ajándékba üzleti partnerének, milyen programot készítsen külföldi vendégének. Akció i 49-52. fogadási hetekre Nyeremények: 10 db TOYOTA személygépkocsi, sorsolás 1994. január 6. 1 pályázathoz 1 db 9 találatos gépi vagy hagyományos totószelvényt kell 1993. dec. 31-ig a Szerencse 1830 Budapest címre beküldeni ^■x. O" 700^ Szerencsejáték Rt. 5. sz. Területi Igazgatósága Miskolc MINDEN KEDVES FOGADÓNKNAK BOLDOG KARÁCSONYT, ÉS NYEREMÉNYEKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! 77% AZ EXPO MELLETT |gy osztrák cég közvéleménykutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világ- kiállítást tartanak. A megkérdezettek 77százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifejezetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztönzést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véleménye szerint a világkiállítás új munkaalkalmakat teremt. ^ Az értelmiségiek 87 százaléka szerint a világkiállítás esélyt ad Magyarországnak arra, hogy a világ jobban megismerje. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás idején közlekedési dugók lesznek a fővárosban. ^ A megkérdezett pincérek, szállodai alkalmazottak és taxisofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. És Ön mit gondol az Expóról? Kérjük, írja meg! Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest i ükory u. 3. BUDAPEST
