Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-23 / 273. szám

ÉVENTE 70 EZER PÁR CIPŐ — DECEMBERBEN ÚJABB BÉRFEJLESZTÉS HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1993. NOVEMBER 23., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 273. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT PRESENT TRADE RT. Észt érdeklődés Észtország a volt szovjet tér­ség legdinamikusabban fejlődő államaként élénk érdeklődéssel tekint a magyar vállalkozókkal való együttműködésre. Tallin ar­ra törekszik, hogy a Hanza-ha- gyományokat felelevenítve „sza­badkikötő” legyen Kelet és Nyu­gat között. Egyebek mellett erről beszélt Csóti György, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke, aki az MDF küldöttsé­gének élén részt vett a kormány­zó Pro Patria párt kongresszu­sán. A politikus hétfőn Budapes­ten a rádió és az MTI tudósítójá­nak összegezte a látogatás ta­pasztalatait. Észtország gazdasági helyze­tét vázolva Csóti György megle­pő prosperitásról számolt be. A csaknem másfél milliós lakossá­gú, fél magyarországnyi balti ál­lam tökéletesen nyitott gazda­ságpolitikájával a Baltikumba áramló külföldi tőkének csak­nem a felét vonzza. (MTI) Szolidaritás a vasutasok bérkövetelésével A Magyarországi Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége szo­lidaritást vállal a vasúti dolgozók bérkövetelésével. Az MKSZSZ Tagszervezetei­nek Vezető Tanácsa hétfőn az MTI-hez is eljuttatott nyilatko­zata szerint a szövetség figyelem­mel kíséri a MÁV Rt. vezetése és a vasúti érdekképviseletek kö­zötti bértárgyalásokat. (MTI) Alexa Károly kinevezése A köztársasági elnök — a mi­niszterelnök javaslatára — Alexa Károlyt 3 évi időtartamra a Ma­gyar Távirati Iroda vezérigazga­tójává kinevezte. Az erről szóló dokumentumot Göncz Árpád november 22-én írta alá — tu­datta a köztársasági elnök sajtói­rodája hétfőn délután az MTI- vel. Korszerűbb tudakozó A szolgáltatás javítása céljá­ból korszerűsítette a tudakozót a Matáv Rt. Budapesti Távbeszélő Igazgatósága. Egy számítógép­pel támogatott, bővített kapaci­tású tudakozószolgálat áll az ér­deklődők rendelkezésére — tájé­koztatta az igazgatóság illetékese hétfőn az MTI-t. Mivel számító­gépre került a budapesti tudako­zó teljes adatállománya, gyor­sabb lesz a bejelentkezés és az adatkeresés, s a legfrissebb ada­tok is azonnal hozzáférhetővé válnak. Ezután egyazon telefon­számon — 117-0170 — lehet megtudni a budapesti telefon, név, cím, kapcsolási szám, tele­fax adatokat, és érdeklődni a te- lefonszám-változásokról. Minimális emelkedés Az elmúlt hónapban csak mi­nimális mértékben, 400 millió forinttal emelkedett a lakossági devizaszámlák forintértéke. A jegybank közlése szerint a devi­zaállomány jelenleg 198,1 milli­árd forint értékű, ami mintegy 2 milliárd dollárnak felel meg. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 93/46. játékhét eredményei a következők: Lottó és Joker fogadási dija: 132.242.900 schilling. Sorsolás napja: 1993. október 21. Beérkezett lottószelvények száma: 2.310.103 darab. Lottó fogadási díj: 108.118.859 schilling. Lottó nyereményösszeg 1. nyerőosztály: 16.217.828 schil­ling. Lottó nyerőszámok: 02, 19, 21, 26, 34, 42. Pótszám: 44. Joker fogadási díj: 24.124.041 schilling. Joker nyereményösszeg 1. nyerőosztály: 4.824.808 schil­ling. Joker nyerőszámok: 4, 5, 0, 6, 3, 8. Határhelyzet Továbbra is kritikus a helyzet Záhonynál a magyar-ukrán ha­tárállomáson, ahol a kilépő ka­mionoknak 47 órát, a belépők­nek pedig 80 órát kell várakozni­uk. A határőrség közlése szerint csak karácsony után várható lé­nyeges csökkenés a teherforga­lomban. Megnevezték az ’56-os bűnösöket Az egri tűzparancsért felelős: Münnich, Gyurkó, Lintallér Budapesten tegnap nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót tar­tottak az Igazságügyi Minisztériumban. A megkülönböztetett fi­gyelem annak szólt, hogy az 1956-ban eldördült sortüzek ügyében a Történelmi Tényfeltáró Bizottság — a kormány megbízásából — ekkor ismertette első részjelentését. Dr. Balsai István igazságügy­miniszter reményét fejezte ki, hogy a bizottság dokumentumai, s az igazságtételi törvény alapján meggyorsul majd az ’56-ban el­követett népellenes cselekmé­nyek büntetőjogi feldolgozása. — Tudjuk pontosan, hogy a fellépő reguláris, félreguláris egységek hol, mikor, kik vezeté­sével vettek részt a megtorlásban — mondta a miniszter —, s már csak a meglévő nevekhez kell megszerezni a címeket. A bizottság megállapította: október 23. és december 28. kö­zött több mint ötven sortűz dör- rent el, s a Kádár-rendszer k'drh'd- talmának lövedékei mintegy ezer áldozatot követeltek. Dr. Kahler Frigyes, a bizottság elnöke ki­emelte: a kutatás egyik alapvető célja volt a történeti értelemben vett felelősök körének megállapí­tása. Az, hogy kiknek volt joguk kiadni a tűzparancsot, s ezzel ki és miként élt. Kutatásaik szerint — jelentette be — a parancsok ki­adásában jelentős szerepe volt a szovjet tisztekkel együtt — akik az időszakot háborúként élték meg — a feltehetően 24-én létrejött katonai bizottságnak, és a megyei pártapparátusok vezetői mellett a központi vezetőségben lévő rá- kosista személyeknek. A sajtótájékoztatón név sze­rint is megemlítették a felelősök közül Kiss Károlyt, Münnich Fe­rencet, Kállai Gyulát, Marosán Györgyöt, Biszku Bélát, Apró Antalt, Fehér Lajost, Földes Lászlót és Czinege Lajost. Azok ellen, akik még eletben vannak, várható az ügyészi nyomozóhi­vatalok vádemelése. Az ’56. december 12-i egri sortűz előzményeként vette számba a bizottság a Budapes­ten, Tatabányán, Salgótarján­ban, Miskolcon lezajlott tragé­diákat. M. Kiss Sándor törté­nész, a bizottság tagja elmondta: „A kitervelt sortüzek sorába illik az egri is. A tűzparancsért Mün­nich Ferenc, Gyurkó Lajos és L intallér László vonható felelős­ségre. A hevesi megyeszékhelyen is a húszfős központi erőkhöz csatlakoztak a helyi karhatal- misták.” Gyurkó Lajosról megtudtuk, hogy 1956 előtt Kecskeméten szolgált hadtestparancsnokként, majd november 4. után a karha­talom országos parancsnoka. Karrierét — még a múlt rend­szerben — a határőrség országos parancsnokaként fejezte be, s már nincs az élők sorában. A tényfeltáró anyag hamaro­san könyv formájában is megje­lenik, hogy bárki nyomon követ­hesse az egykor történtek kuta­tásának eredményeit. Budavári Sándor X Karácsonyt vásár az egri tanárképző főiskola aulájában. Valódi bőrből női-férfi aktatáskák, térképtáskák, irattáskák pilótatáskák, női kozmetikatáskák, hegedűtök női-férfi bőrkesztyűk. Hitelügyintézés v helyben. ^ Befútta az utat a hó... Több mint 1200 kilométer hosszúságú útszakaszt felügyel és tart fenn a megyében az Egri Közúti Igaz­gatóság, amelynek igazgatójától, Szabó Lajostól érdeklődtünk: milyen télre számítottak...? Cikkünk a lap 3. oldalán olvasható. (Fotó: Perl Márton) Magyar közreműködéssel • • Üzem Kazahsztánban Megkezdte termelését Alma- Atában az a gyümölcslétöltő üzem, amelyet a Tradekomplex Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kft. szállított Kazahsztán számá­ra — tájékoztatta az MTI-t hétfőn Selmeczy Laios, a Tradekomplex igazgatója. Az 5,6 millió dollár értékű beruházáshoz a budapesti székhelyű cég nemcsak a beren­dezéseket szállította, hanem a tervezést és a szakemberek ki­képzését is elvégezte. Az üzem szállításáról még 1991-ben kö­tötték meg a szerződést, és az eredeti tervek szerint a kazah tu­lajdonosok energetikai szénnel fizettek volna. Az Ekibasztuzu- gol szénbányászati egyesülés ter­vét azonban megakadályozta a kormány és a bányászszakszer­vezetek megállapodása az ener­getikai szén importjának tilalmá­ról. A Tradekomplex Kft. a gyü­mölcslétöltő üzem berendezéseit a Német Szövetségi Köztársa­ságból importálta, amely a volt Szovjetunió területén az első, combiblock típusú csomagoló­anyagba töltő berendezés. A gyúmölcslétöltőt kiegészíti egy mini sörüzem is. A Tradekomplex kapcsolatai a kazah piacon jók, a cég részt vesz egy kazah-magyar mező­gazdasági együttműködésben is. Az amerikai-magyar vállalat az év elején alakított vegyes vállala­tot Alma- Atában az IKR Terme­lésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., a Bábolna Rt., valamint több kazah cég együttműködésével. Megkezdődött a biztonságtudományi világkongresszus Eltúlzott az a félelem, amely ma az emberekben a radioaktivi­tással és az atomerőművekkel szemben él — mondta Teller Ede, magyar származású Nobel- dijas atomtudós Budapesten, az Ipar a Környezetért Alapítvány szervezésében hétfőn megkez­dődött II. Biztonságtudományi Világkongresszus nyitó előadá­sán. Véleménye szerint ez az álta­lános bizalmatlanság akadályoz­za újabb atomerőművek telepí­tését és az olcsóbb energiaterme­lés térhódítását. Elmondta, hogy a ma működő erőművek bizton­ságosak, és a volt Szovjetunió te­rületén kívül már csak korszerű típusokat üzemeltetnek. A paksi erőművet orosz technológia alapján építették, de már a kor­szerűbb típust képviseli. A paksi mérnökök szakmai tudását kivá­lónak minősítette, és ugyanígy vélekedett a paksi biztonsági be­rendezésekről. A világhírű tudós mindezek mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy tökéletes biztonság nem létezik. Mindaddig, amíg az em­ber beavatkozik az ilyen folya­matokba, létezhet felületesség­ből vagy szándékosságból eredő hiba is. Elmondta, hogy az új atomerőműveket kisebb ener­giasűrűségre tervezik, hogy azok szabályozása, illetve leállítása rugalmasabban, kevesebb ve­széllyel járjon. A jövő reaktorá­nál minimálisra csökkentik az emberi beavatkozást, és a szinte önmagukat vezérlő atomerőmű­veket a föld alá telepítik. Teller Ede úgy vélte, hogy az emberiségnek mindenképpen szüksége lesz az atomenergiára, hiszen a hagyományos energia- források kimerülőben vannak. Véleménye szerint sokkal in­kább a kén-dioxidtól és a nitro- gén-oxidoktól, mint a sugárzás­tól kell a környezetet félteni. A növekedés indítása a cél Gazdaságpolitikai Fidesz-fórum A Fidesz, a gazdasági növeke­dés beindításában látja a jelenle­gi roppant nehéz helyzetből való egyetlen kivezető utat — hang­zott el többek közt a párt elnöké­nek tegnap, az egri Flóra Szálló­ban megtartott sajtótájékoztató­ján. A „Vállalkozás és növeke­dés” címmel tartott gazdaságpo­litikai fórumon a fiatal demokra­ták vállalkozók előtt összegezték az ország gazdasági állapotát, és ismertették elképzeléseiket. Or­bán Viktorszsúnt ezek a találko­zók jó alkalmat kínálnak arra is, hogy a vállalkozók javaslatait megvitassák, és lehetőség szerint beépítsék a Fidesz programjába. Az ország gazdasági helyzete rendkívül borús képet fest — ál­lítja Orbán. Az inflációs spirál veszélyes: a mostam 22-23 szá­zalékról pillanatok alatt felugor­hat 35-40 százalékra is, fontos lenne tehát, hogy ez ne épülhes­sen be a gazdaságpolitikába. Nem ad okot a derűlátásra a kül­kereskedelmi mérleg rohamos romlása, a Fidesz szerint három év után visszakanyarodtunk a nagymértékű eladósodás veszé­lyéhez. Mindezt megtetézi a költségvetési hiány, ez ebben az évben várhatóan 250 milliárd körül alakul, jövőre pedig elérhe­ti akár a 350 milliárd forintot is. Mindezekből logikusan követ­kezik — mutatott rá Orbán —, hogy olyan automatizmusok épültek be a gazdaságpolitikába, amelyek terheit a következő kor­mánynak és a lakosságnak kell viselnie. Ezért szükség lenne az adórendszer reformjára, így pél­dául a forrásadó eltörlésére, a nyereségadónál bizonyos ked­vezmények bevezetésére, illetve a lakásépítések esetén az áfa visz- szaigénylésének újbóli lehetővé tételére. A vállalkozói oldalról megfo­galmazódott kívánságok, észre­vételek jobbára az adórendszer­rel foglalkoztak. Általános kívá­nalom, hogy az adópolitika le­gyen kiszámítható, a hosszú távú beruházások esetén is lehessen előre kalkulálni. Felvetődött még a társadalombiztosítás re­formjának szükségessége, vala­mint az idegenforgalommal kap­csolatos félelmeiknek is hangot adtak a jelenlévők. Szerintük félő ugyanis, hogy az eddig igen sikeres ágazat is rövid időn belül a mezőgazdaság sorsára jut. Olvasóink kérdéseire válaszoljuk Még nem késtek el az előfizetéssel Lapunk korábbi számaiban arra kértük kedves olvasóinkat, hogy minden olyan esetben biza­lommal forduljanak kiadónk­hoz, amikor lapterjesztéssel, elő­fizetéssel kapcsolatos problémá­kat tapasztalnak. Erre a felhívá­sunkra az utóbbi napokban szá­mos észrevételt kaptunk. Töb­bek között arról számoltak be előfizetőink — különösen Eger­ből —, hogy késve, vagy egyálta­lán nem kaptak Hírlapot az el­múlt hét végén. Ezeket a rekla­mációkat egyenként jeleztük az egri posta hirlaposztalyára, ahol azt a választ kaptuk, hogy — ha késve is — a hét első napján pó­tolják az elmaradt lapokat. Mint arról már több korábbi számunkban tájékoztattuk olva­sóinkat — köztük előfizetőinket —, kiadói irodánk csak január 3-tól terjeszti önállóan a megyei lapot, ezért voltunk kénytelenek ismételten felvenni a kapcsolatot reklamációik ügyében a posta il­letékeseivel. Nekik kell ugyanis még az esztendő végéig gondos­kodniuk a lap kézbesítéséről. Ehhez tartozik még az az infor­máció, hogy a decemberi előfize­tési drjakat november 25-ig még ők szedik be. Igaz ugyan: számos helyen előfordult, hogy a postá­sok „másként tudták” ezt. Emlé­keztetjük hát olvasóinkat, hogy eddig a jelzett időpontig — no­vember 25. — mind a helyi kéz­besítőknél, mind pedig a terüle­tileg illetékes postahivatalban elő lehet fizetni a Hírlapra. A következő , hetekben ki­adónk azon munkálkodik, hogy a lehető legkisebb zökkenővel szervezze meg az önálló előfize­téses lapterjesztést. Kérjük, fo­gadják hát bizalommal az önöket felkereső munkatársainkat, akikkel a jövőben rendszeresen találkoznak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom