Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
HÍRLAP, 1993. november 30., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. O) CM , Tehetségkutató verseny Több mint háromszázan jelentkeztek a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Bolyai János nevét viselő tehetségkutató versenyére. A megye különböző településeiről érkeztek a megmérettetésre a hetedikes és a végzős általános iskolások. Matematikából és fizikából két fordulóban „mérkőztek meg” a gyerekek, a legjobb dolgozatok már a szakavatott zsűri asztalán szerepelnek. A győztesek kilétéről a december 3-i eredményhirdetésen bővebbet is megtudhatunk. Egy biztos: a kitűnően teljesítők a következő tanévet a Szilágyi speciális reál tagozatain folytathatják tovább tanulmányaikat. Versés prózamondók találkozója Enyhítenek a hétköznapok gondjain Családsegítő az Északi-lakótelepen Egerben, az Északi lakótelepen alig fél éve nyílt családsegítő és információs iroda. A város leginkább segítségre, támogatásra szoruló családjai élnek itt, valamint az ugyancsak az iroda „fennhatósága" alá tartozó Bervai lakótelepen, a Rudi-várban, továbbá Felnémeten. Az eleve rossz szociális körülmények közt élőket fokozottan sújtja az utóbbi években tapasztalható nagymértékű elszegényedés — tudtuk meg Móczár Katalintól, a családsegítő csoportvezetőjétől. — Hogyan fér meg egymás mellett a családsegítő és az információs szerepkör egy intézményen belül? — Az iroda ez év április 5-én nyílt, megkaptuk a Kallómalom út 88. szám alatti önkormányzati ingatlant, mint az egri Családsegítő, Intézmény egyik tagintézete. így sikerült közelebb kerülnünk a területünkön leginkább érintett emberekhez, családokhoz. A két profilunkat nem lehet szétválasztani: a határvonalak összemosódnak. Sajnos, sok helyen pusztán segélyosztogató intézetként tartanak számon minket, holott leginkább a háziorvosi szolgálathoz lehetne hasonlítani bennünket. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Az esetek 80-90 százalékban az ügyfelek keresnek fel bennünket problémáikkal. Ekkor el tudjuk aönteni: elégséges-e csak pusztán bizonyos információkat, tanácsokat átadni, vagy súlyosabb esetekben célszerűbb-e folyamatos családgondozóba venni az érintetteket, akár hosszú hónapokra is. Ez persze nem megy a gyakorlatban ennyire zökkenőmentesen, a hozzánk fordulók roppant nehezen nyílnak meg. Éneikül azonban szinte lehetetlen segíteni. Ilyenkor az úgynevezett egyéni cselekvés kimozdíthatja a segítségre szorulót a holtpontról. Ennek során a szakemberrel bizalmasabb kontaktus alakulhat ki, kedvező esetben akár kellően el is mélyülhet ez a kapcsolat. Mindez természetesen elképzelhetetlen lenne megfelelő szakmai háttér, pedagógusok, pszichológusok, jogászok nélkül. Előfordulhat olyan helyzet is, amelyen nem tudunk segíteni. Ilyenkor legalább megpróbálunk tanácskokat adni, hol érdemes kopogtatnia a problémájával. — Milyen gondokkal, problémákkal fordulnak ide az emberek? — A lehető legkülönbözőbb gondok merülhetnek fel. Mint az elején utaltam is rá, leggyakrabban anyagi, illetve szociális problémák miatt keresnek meg sokan bennünket. Sajnos, csak nagyon szűk korlátok közt van lehetőségünk az anyagi segítségnyújtásra, csak akkor, ha már tejre, kenyérre nem futja. Nem ritkák a mentális, életvezetési vagy akár a munkanélküliséggel, esetleg az alkoholizmussal kapcsolatos kérdések sem. Külön említést érdemelnek a neveléssel összefüggő, mind gyakrabban jelentkező, a felsoroltakhoz szorosan kapcsolódó problémák. — Az „információs részleg” hogyan tudja megkönnyíteni az itteniek életét? — Ez kifejezetten ifjúságcentrikus. Fölvettük az ország többi, hasonló által életrehívott irodájával a kapcsolatot, így az érdeklődők széleskörű kulturális programkínálathoz is hozzájuthatnak, de szálláshelyekről, alapvető ügyintézéssel összefüggő információkkal is tudunk szolgálni. Ezeken kívül van egy ingyenes információs falunk is, amelyen jelenleg az albérlet, illetve a lakás a sláger. — Közösségfejlesztő munkát is végez az intézet...? — Azokra a problémákra kívánunk koncentrálni, amelyek nagyobb közösségeket érintenek. A hasonló érdeklődésűeket igyekszünk összehozni egymással, hogy később akár önállóan is intézzek a közösség ügyes-bajos dolgait, Ilyen például az A Ibérle- tesek Önsegítő Hálózata, amely alig két hete indult be. Ezen kívül sikerrel indult egy analfabéta és egy kondicionáló tanfolyam is. (kühne) Magyar pulyka — amerikai módra Thanksgiving Egerben A Hálaadás napja, a Thanksgiving a legfontosabb családi ünnep az Amerikai Egyesült Államokban, ott talán még a Karácsonyon is túltesz. Ilyenkor a csaladok szerteszét élő tagjai ösz- szejönnek egy nap vagy egy hétvége erejéig, akik pedig nem tudnak személyesen találkozni, telefonon keresik egymást (ilyenkor 66 százalékkal olcsóbb a telefonálás, mint egyébként!). Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az országuktól, sőt, kontinensüktől is távol élő amerikaiak ilyenkor fokozottabban érzik a honvágyat, az otthon hiányát. Az Eger különféle iskoláiban dolgozo, túlnyomórészt igen fiatal amerikai nyelvtanárok e honvágy enyhítésére a megye- székhdyen is megrendezte a Hálaadás-napi vacsorát. Az Anf olul Beszélők Egyesületével aröltve, a Philip Morris Egri Dohánygyárának támogatásával az Eger Hotelben került sor az ünnepi eseményre, melyen részt vett a budapesti amerikai nagy- követség több munkatársa, dr. Ringelhann György egri polgár- mester, illetve a szponzor képviseletében dr. Szalóczi Géza igazgatási és jogi igazgató is. Az est első reszeben az ünnepről szerezhettek ismereteket játékos kvíz, pulykafestés, közös éneklés és hasonlók segítségével a résztvevők, majd következett maga a vacsora, amit, ha nem is családi körben, de szépen terített, gyertyákkal világított asztalok mellett fogyasztottak el. A fogások között természetesen ott szerepelt az ilyenkor elmaradhatatlan pulykasült és a pumpkin- ie is, zamatos egri fehérborral ísérve. Talán ez az este is hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak otthonosabban erezzék magukat — Magyarországon... (kj) Meseírás és rajzverseny Az egri Ifjúsági Ház nagyszabású Pingvin-karácsonyt rendez december 19-én a városi körcsarnokban. Énhez kapcsolódva meseíróversenyt, valamint rajzpályázatot hirdetnek. A meseírásban két korosztály, az alsó-, illetve felsőtagozatosok mérhetik össze tehetségüket, maximálisan két gépelt oldalban. A téma szabadon választott, az alkotásokat december 13-ig adhatják postára a diákok. A rajzpályázaton óvodáskorúak, 3-7 évesek indulhatnak, a téma, illetve a technika szabadon választható. A rajzok mérete A/4-A/3-as lehet. A zsűri egyéni és csoportos kategóriában értékeli az első három helyezettet, a csoportos pályázat esetén maximum öt alkotást fogad el. Á papír hátsó oldalán fel kell tüntetni a pályázó nevét, korát és lakcímet. A beküldési határidő a rajzpályázat esetén is december 13-a, az eredményhirdetés december 19-én lesz a körcsarnokban. Az idén Kaposváron rendezik meg a II. országos Csokonai vers- és prózamondó versenyt, amelyre december 3-ig a Heves Megyei Művelődési Központban még lehet jelentkezni. A 14. életévüket betöltött résztvevőknek három produkcióval kell készülniük az 1994. február 4-5-i döntőre. Előtte azonban a városi selejtezőn, december 18-án, az MMK-ban dől majd el, hogy kik képviselik megyénket Kaposváron. Hétvégi ebéd a rászorultaknak Jól vizsgázott a német Vörös- kereszt adománya, a több száz adag étel készítésére alkalmas mozgókonyha. Az egri városi szervezet úgy határozott, hogy minden hónap valamelyik szombatján ismét felajánlják segítségüket a rászorultaknak a hétvégi ebédjükhöz. Legközelebb december 18-án kereshetik fel ételhordójukkal a kifőzdét az érdeklődők. Arra is lehetőség nyílik, hogy a helyszínen, a 8-as iskolában fogyasszák el a kitűnőnek Ígérkező húsoskáposztát. Istenes versek A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont rendezvénysorozatának, amelyet A teremtő szó címmel hirdettek meg, következő előadására december 15-én, szerdán délután 5 órakor kerül sor az intézményben. Ezúttal romániai magyar költők istenes versei hangzanak el az Isten kezében című kötetből, amelyet Lisztóczki László, az egri főiskola tanára szerkesztett. No vérképzés A 40-es évek végéig a Vörös- kereszt gondoskodott arról, hogy az elhivatottságot érző lányok es asszonyok megismerkedhessenek a szakszerű betegápolással. A későbbiekben ezt a feladatot már az egészségügyi iskolák látták el — tudtuk meg Gortva Józseftől, a vöröskereszt megyei titkárától —, most viszontyissza- témek a hagyományokhoz, és ismét szerveznek nővérképző tanfolyamot, amely alapfokú szak- képesítést ad majd. A kísérleti oktatás tematikáját a Népjóléti Minisztérium jóváhagyta, s az országból hat megyét jelolt meg — köztük a miénket —, ahol a jövő esztendőben megindulhat a képzés. Egyelőre 20 fős csoporttal számolnak Egerben. A tanfolyam 204 elméleti és 560 gyakorlati órából áll, s hat hónap alatt juthatnak el a hallgatók a vizsgákig. A majdani nővérkék a Kórházak belgyógyászati és sebészeti osztályain, valamint szociális otthonokban szerezhetik meg az ismereteket. Gortva József elmondta, amennyiben nem sikerülne megnyerniük a megyei munkaügyi központ támogatását, úgy a jelentkezőknek 30 ezer forintba kerülne a tandíj. Arra a kérdésre, hogy vajon oklevéllel a zsebükben találnak-e munkát az ápolónők, a megyei titkár azt válaszolta: a TB-jogszabályok változásával, a kórházi ágyak csökkenésével minden bizonnyal több ember szorul házi ápolásra, gondozásra, vagyis több nővérre lesz szükség. Létező patkányveszély... Hét esztendő telt el azóta, hogy Egerben a közegészségügy szakemberei hadat üzentek a városban elszaporodó, sokhelyütt felbukkanó patkányok ellen. Az akció sikerrel zárult, és létrejött egy olyan ellenőrzési rendszer, amely biztosítja a patkánymentességet a megyeszékhelyen. Mindez folyamatos területfigyelési és a csatornahálózatra is kiterjedő irtásból áll, melyhez a Rotox Kártevőmentesítő Szolgálata lakosságtól kapott információkat is felhasználja. A szakszerű kivitelezést és a hatékonyságot — a helyi önkormányzat, az Egerben működő gazdálkodási szervek és a Rotox között létrejött szerződés alapján, a fenntartási munka költségeinek biztosításával — a tisztiorvosi szolgálat felügyeli. Egyes gazdákodó szervezetek sajnos megkérdőjelezik az ellenőrzés szükségességét, mondván, a kerítésükön belül eddig nem találkoztak patkánnyal, ezért nem teljesítik fizetési kötelezettségüket sem. Vannak olyanok is, akik azért nem róják le a szolgáltatásért járó pénzt, mert f azdasági nehézségekkel küsz- ödnek. A folyamatos felügyelet és irtás nélkül a patkányok nagyon gyorsan újra elszaporodnak a városban, s kárbavész a mentesítésre és a fenntartásra fordított eddigi költség és munka. Egy újabb általános mentesítést csak a jelenlegi összegek többszöröséből tudnának megodani. Szeretik a csendet, a jó programokat Mi kell a német turistáknak? Hogyan lehet minél több vendéget Egerbe és környékére csábítani Németországból? Erre voltak kíváncsiak az Egyesület Eger Idegenforgalmáért nevű szervezet tagjai, akik részt vettek azon a közelmúltban a Flóra hotelben tartott előadáson, melyet dr. Meggy esi Gusztáv, az Országos Idegenforgalmi Hivatal németországi képviseletének vezetője tartott. Meggyesi úr maga is a legfontosabb idegenforgalmi piacunknak nevezte a német nyelvterület országait, hiszen a beutazók nyolcvan százaléka Németországból, Ausztriából és — kisebb számban — Svájcból érkezik Magyarországra. Ok szinte kivétel nélkül érzékenyek arra, hogy anyanyelvükön szólítsák meg őket, így nem árt a német nyelvet elsajátítani, vagy azt beszélő munkatársakat alkalmazni azoknak, akik komolyan akarnak ezekkel a turistákkal foglalkozni. A németek egyébként rengeteget utaznak, ötvenhat milliárd márkát költenek el egy évben külföldön — igaz, elsősorban a mediterrán, tengerparttal rendelkező országokban. A legfri- sebb trend az, hogy ritkul a tár- sasútra indulók száma, és egyre többen vannak azok, akik saját szervezésben, gépkocsival indulnak útnak. A másik változás, hogy egy hosszabb nyaralás helyett — vagy mellett — többször indulnak rövidebb útra. Az sem mindegy, hogy milyen szempontok alapján választják meg az úticélokat. Nos, a legfontosabb számukra a környezet tisztasága, a következő pedig a csend. Nem árt tudni, hogy a németek szeretik, ha segítő kéz vezeti őket a nyaralás idején: szállásajánlatot, programajánlatot igényelnek, várják a tanácsokat. Egyre nagyobb jövője van a hobbiturizmusnak, illetve a fitness- üdüléseknek: ilyen céllal hosz- szabb időt is eltöltenek egy helyben a lovaglás, a vadászat horgászat, a gyalogtúrák szerelmesei. Ezen a téren hazánknak, és jelesül Egernek is sok-sok eddig kiaknázatlan, de nyereséggel kamatoztatható lehetősége van. E beszámolóból tehát leszűrhették a résztvevők a tanulságot: leginkább azok számíthatnak sikerre a német vendégek körében, akik anyanyelvükön tudnak tárgyalni velük, akik csendes, tiszta környezetben fekvő szállást tudnak biztosítani, és tudnak ajánlani, esetleg szervezni programokat is. Reméljük, a jövő évi szezonban már hasznosítják ezeket az ismereteket az idegenforgalmi vállalkozók, hiszen az ő sikerükből a köznek is haszna származik. (koncz) Látogatás a „lilában” és a közgazdaságiban A világbanki szakértők, iskoláinkról A tanterv fejlesztési programjára voltak kíváncsiak a Világbank szakértői közelmúltbeli egri látogatásuk során. A német Alfred Leitgeb és az angol Paul Gentle közel egy hetet töltött a megyeszékhelyen, s eközben a tógazdasági szakközépiskolában, valamint a Neumann János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában gyűjtött tapasztalatokat. Mint azt az elutazás előtt elmondták, különösen nagy hatással volt rájuk az a légkör, ami a „lila” iskolában fogadta őket. Belecsöppentek a diáknapok kellős közepébe, így órát ugyan nem láttak, de alkalmuk volt arra, hogy kötetlenül beszélgessenek a tanulókkal. Örömmel konstatálták, hogy a gyerekek nem érezték feszélyezve magukat, amikor angolul szóltak hozzájuk, úgy is válaszoltak nekik. Az iskola úgynevezett huma- nizációs programjának része ugyanis a magas szintű nyelvoktatás. A külföldi testvérintézményekkel ápolt kapcsolatok is elősegítik az idegen nyelvekkel való közelebbi ismeretséget. Az idén négy nyelvet tanítanak, ám a következő tanévban azt tervezik, hogy megpróbálkoznak a latinnal és a spanyollal is. A testvér- kapcsolatokat nem csak a diákok használják ki, hanem a tanároknak is szerveztek tréninget, így a tantestület valamennyi tagja részt vett azon a tanulmányúton, amely Németországot, Hollandiát és Angliát érintette. Persze felvetődhet, hogy mindez miből telik az iskolának? A világbanki szakértők külön kiemelték az iskolai igazgatójának, dr. Sipos Mihálynak az egyéniségét, tevékenységét, ami nagyban hozzájárult az intézmény stabil hátterének megteremtéséhez. Köztudott, hogy szeptember elsejétől alapítványi iskolaként működnek. Áz oktatás és az üzleti vállalkozás sajátos egységét teremtették meg, aminek köszönhetően elérték, hogy önfenntartóvá váltak. Ám a lényeg, hogy az oktatás minőségében sikerült újat, többet nyújtaniuk. A tanulóknak éldául nem kell iskolán kívüli ülönórákra járniuk, erre módjuk van házon belül, térítésmentesen. Amíg más iskolákban az intézmény ad programot, itt a gyerekek érdeklődéséhez igazítják azt. Ha tehát négyen-öten elhatározzák, hogy amerikai-angol nyelvvizsgát szeretnének tenni, biztosítják számukra a felkészítést. ,, Másutt a szülő és a tanár fog össze a gyerek eredményességéért, a Neumannban a tanár és a diák kapcsolatán, együttműködésén múlik a siker. Mindez partneri viszonyt jelent a pedagógus és a tanuló között. Olyan meleg atmoszféra alakult ki az iskolában, ami például egy német intézményben elképzelhetetlen — mondta Alfred Leitgeb. A szakmai munkáról szólva a külföldi vendégek megjegyezték, úgy látják, fantasztikus lelkesedéssel dolgoznak a magyar pedagógusok a tanterv-fejleszté- si programon. — Mindkét egri iskolában az volt az érzésünk, hogy a vezetők, a tanárok felmérték, mit hoz a jövő, s ennek szellemében dolgoznak. Azt szeretnénk, ha az itt elindított program úgy „működne”, mint a hegytetőről legörgetett hógolyó... — mondták a beszélgetés végén a Világbank szakértői. (b. f.) Műemlékek, hóruhában A hirtelen beköszöntött tél, a korai havazás fehérbe „öltöztette” Eger utcáit, épületeit. Fotós kollégánk azon a novemberi napon kapta lencsevégre a Bazilika mögötti parkot és a hóruhába öltözött szobrot, amikor először lepett meg bennünket a tél örömeivel és bosszúságaival. (Fotó: Gál Gábor)
