Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

HÍRLAP, 1993. november 30., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. O) CM , Tehetségkutató verseny Több mint háromszázan je­lentkeztek a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Bolyai János nevét viselő tehetségkutató versenyére. A megye különböző települései­ről érkeztek a megmérettetésre a hetedikes és a végzős általános is­kolások. Matematikából és fizi­kából két fordulóban „mérkőz­tek meg” a gyerekek, a legjobb dolgozatok már a szakavatott zsűri asztalán szerepelnek. A győztesek kilétéről a december 3-i eredményhirdetésen bővebbet is megtudhatunk. Egy biztos: a kitűnően teljesítők a következő tanévet a Szilágyi speciális reál tagozatain folytathatják tovább tanulmányaikat. Vers­és prózamondók találkozója Enyhítenek a hétköznapok gondjain Családsegítő az Északi-lakótelepen Egerben, az Északi lakótelepen alig fél éve nyílt családsegítő és in­formációs iroda. A város leginkább segítségre, támogatásra szoruló családjai élnek itt, valamint az ugyancsak az iroda „fennhatósága" alá tartozó Bervai lakótelepen, a Rudi-várban, továbbá Felnéme­ten. Az eleve rossz szociális körülmények közt élőket fokozottan sújtja az utóbbi években tapasztalható nagymértékű elszegényedés — tudtuk meg Móczár Katalintól, a családsegítő csoportvezetőjé­től. — Hogyan fér meg egymás mellett a családsegítő és az infor­mációs szerepkör egy intézmé­nyen belül? — Az iroda ez év április 5-én nyílt, megkaptuk a Kallómalom út 88. szám alatti önkormányzati ingatlant, mint az egri Családse­gítő, Intézmény egyik tagintéze­te. így sikerült közelebb kerül­nünk a területünkön leginkább érintett emberekhez, családok­hoz. A két profilunkat nem lehet szétválasztani: a határvonalak összemosódnak. Sajnos, sok he­lyen pusztán segélyosztogató in­tézetként tartanak számon min­ket, holott leginkább a háziorvo­si szolgálathoz lehetne hasonlíta­ni bennünket. — Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — Az esetek 80-90 százalék­ban az ügyfelek keresnek fel ben­nünket problémáikkal. Ekkor el tudjuk aönteni: elégséges-e csak pusztán bizonyos információkat, tanácsokat átadni, vagy súlyo­sabb esetekben célszerűbb-e fo­lyamatos családgondozóba ven­ni az érintetteket, akár hosszú hónapokra is. Ez persze nem megy a gyakorlatban ennyire zökkenőmentesen, a hozzánk fordulók roppant nehezen nyíl­nak meg. Éneikül azonban szinte lehetetlen segíteni. Ilyenkor az úgynevezett egyéni cselekvés ki­mozdíthatja a segítségre szorulót a holtpontról. Ennek során a szakemberrel bizalmasabb kon­taktus alakulhat ki, kedvező esetben akár kellően el is mélyül­het ez a kapcsolat. Mindez ter­mészetesen elképzelhetetlen lenne megfelelő szakmai háttér, pedagógusok, pszichológusok, jogászok nélkül. Előfordulhat olyan helyzet is, amelyen nem tudunk segíteni. Ilyenkor leg­alább megpróbálunk tanácsko­kat adni, hol érdemes kopog­tatnia a problémájával. — Milyen gondokkal, problé­mákkal fordulnak ide az embe­rek? — A lehető legkülönbözőbb gondok merülhetnek fel. Mint az elején utaltam is rá, leggyakrab­ban anyagi, illetve szociális prob­lémák miatt keresnek meg sokan bennünket. Sajnos, csak nagyon szűk korlátok közt van lehetősé­günk az anyagi segítségnyújtás­ra, csak akkor, ha már tejre, ke­nyérre nem futja. Nem ritkák a mentális, életvezetési vagy akár a munkanélküliséggel, esetleg az alkoholizmussal kapcsolatos kérdések sem. Külön említést ér­demelnek a neveléssel összefüg­gő, mind gyakrabban jelentkező, a felsoroltakhoz szorosan kap­csolódó problémák. — Az „információs részleg” hogyan tudja megkönnyíteni az itteniek életét? — Ez kifejezetten ifjúságcent­rikus. Fölvettük az ország többi, hasonló által életrehívott irodá­jával a kapcsolatot, így az érdek­lődők széleskörű kulturális programkínálathoz is hozzájut­hatnak, de szálláshelyekről, alapvető ügyintézéssel összefüg­gő információkkal is tudunk szolgálni. Ezeken kívül van egy ingyenes információs falunk is, amelyen jelenleg az albérlet, il­letve a lakás a sláger. — Közösségfejlesztő munkát is végez az intézet...? — Azokra a problémákra kí­vánunk koncentrálni, amelyek nagyobb közösségeket érinte­nek. A hasonló érdeklődésűeket igyekszünk összehozni egymás­sal, hogy később akár önállóan is intézzek a közösség ügyes-bajos dolgait, Ilyen például az A Ibérle- tesek Önsegítő Hálózata, amely alig két hete indult be. Ezen kívül sikerrel indult egy analfabéta és egy kondicionáló tanfolyam is. (kühne) Magyar pulyka — amerikai módra Thanksgiving Egerben A Hálaadás napja, a Thanks­giving a legfontosabb családi ün­nep az Amerikai Egyesült Álla­mokban, ott talán még a Kará­csonyon is túltesz. Ilyenkor a csaladok szerteszét élő tagjai ösz- szejönnek egy nap vagy egy hét­vége erejéig, akik pedig nem tud­nak személyesen találkozni, tele­fonon keresik egymást (ilyenkor 66 százalékkal olcsóbb a telefo­nálás, mint egyébként!). Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az országuktól, sőt, kontinensüktől is távol élő ame­rikaiak ilyenkor fokozottabban érzik a honvágyat, az otthon hiá­nyát. Az Eger különféle iskolái­ban dolgozo, túlnyomórészt igen fiatal amerikai nyelvtanárok e honvágy enyhítésére a megye- székhdyen is megrendezte a Hálaadás-napi vacsorát. Az An­f olul Beszélők Egyesületével aröltve, a Philip Morris Egri Dohánygyárának támogatásával az Eger Hotelben került sor az ünnepi eseményre, melyen részt vett a budapesti amerikai nagy- követség több munkatársa, dr. Ringelhann György egri polgár- mester, illetve a szponzor képvi­seletében dr. Szalóczi Géza igaz­gatási és jogi igazgató is. Az est első reszeben az ünnep­ről szerezhettek ismereteket já­tékos kvíz, pulykafestés, közös éneklés és hasonlók segítségével a résztvevők, majd következett maga a vacsora, amit, ha nem is családi körben, de szépen terí­tett, gyertyákkal világított aszta­lok mellett fogyasztottak el. A fogások között természetesen ott szerepelt az ilyenkor elmaradha­tatlan pulykasült és a pumpkin- ie is, zamatos egri fehérborral ísérve. Talán ez az este is hozzá­járult ahhoz, hogy az amerikaiak otthonosabban erezzék magukat — Magyarországon... (kj) Meseírás és rajzverseny Az egri Ifjúsági Ház nagyszabású Pingvin-karácsonyt rendez de­cember 19-én a városi körcsarnokban. Énhez kapcsolódva meseíró­versenyt, valamint rajzpályázatot hirdetnek. A meseírásban két kor­osztály, az alsó-, illetve felsőtagozatosok mérhetik össze tehetségü­ket, maximálisan két gépelt oldalban. A téma szabadon választott, az alkotásokat december 13-ig adhatják postára a diákok. A rajzpályá­zaton óvodáskorúak, 3-7 évesek indulhatnak, a téma, illetve a techni­ka szabadon választható. A rajzok mérete A/4-A/3-as lehet. A zsűri egyéni és csoportos kategóriában értékeli az első három he­lyezettet, a csoportos pályázat esetén maximum öt alkotást fogad el. Á papír hátsó oldalán fel kell tüntetni a pályázó nevét, korát és lakcí­met. A beküldési határidő a rajzpályázat esetén is december 13-a, az eredményhirdetés december 19-én lesz a körcsarnokban. Az idén Kaposváron rendezik meg a II. országos Csokonai vers- és prózamondó versenyt, amelyre december 3-ig a Heves Megyei Művelődési Központ­ban még lehet jelentkezni. A 14. életévüket betöltött résztvevők­nek három produkcióval kell ké­szülniük az 1994. február 4-5-i döntőre. Előtte azonban a városi selejtezőn, december 18-án, az MMK-ban dől majd el, hogy kik képviselik megyénket Kaposvá­ron. Hétvégi ebéd a rászorultaknak Jól vizsgázott a német Vörös- kereszt adománya, a több száz adag étel készítésére alkalmas mozgókonyha. Az egri városi szervezet úgy határozott, hogy minden hónap valamelyik szom­batján ismét felajánlják segítsé­güket a rászorultaknak a hétvégi ebédjükhöz. Legközelebb de­cember 18-án kereshetik fel ételhordójukkal a kifőzdét az érdeklődők. Arra is lehetőség nyílik, hogy a helyszínen, a 8-as iskolában fogyasszák el a kitűnőnek Ígérkező húsoská­posztát. Istenes versek A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont rendezvénysoroza­tának, amelyet A teremtő szó címmel hirdettek meg, követke­ző előadására december 15-én, szerdán délután 5 órakor kerül sor az intézményben. Ezúttal ro­mániai magyar költők istenes versei hangzanak el az Isten ke­zében című kötetből, amelyet Lisztóczki László, az egri főisko­la tanára szerkesztett. No vérképzés A 40-es évek végéig a Vörös- kereszt gondoskodott arról, hogy az elhivatottságot érző lányok es asszonyok megismerkedhesse­nek a szakszerű betegápolással. A későbbiekben ezt a feladatot már az egészségügyi iskolák lát­ták el — tudtuk meg Gortva Jó­zseftől, a vöröskereszt megyei titkárától —, most viszontyissza- témek a hagyományokhoz, és is­mét szerveznek nővérképző tan­folyamot, amely alapfokú szak- képesítést ad majd. A kísérleti oktatás tematikáját a Népjóléti Minisztérium jóvá­hagyta, s az országból hat megyét jelolt meg — köztük a miénket —, ahol a jövő esztendőben meg­indulhat a képzés. Egyelőre 20 fős csoporttal számolnak Eger­ben. A tanfolyam 204 elméleti és 560 gyakorlati órából áll, s hat hónap alatt juthatnak el a hallga­tók a vizsgákig. A majdani nő­vérkék a Kórházak belgyógyá­szati és sebészeti osztályain, va­lamint szociális otthonokban szerezhetik meg az ismereteket. Gortva József elmondta, amennyiben nem sikerülne meg­nyerniük a megyei munkaügyi központ támogatását, úgy a je­lentkezőknek 30 ezer forintba kerülne a tandíj. Arra a kérdésre, hogy vajon oklevéllel a zsebük­ben találnak-e munkát az ápoló­nők, a megyei titkár azt válaszol­ta: a TB-jogszabályok változásá­val, a kórházi ágyak csökkenésé­vel minden bizonnyal több em­ber szorul házi ápolásra, gondo­zásra, vagyis több nővérre lesz szükség. Létező patkányveszély... Hét esztendő telt el azóta, hogy Egerben a közegészségügy szakemberei hadat üzentek a vá­rosban elszaporodó, sokhelyütt felbukkanó patkányok ellen. Az akció sikerrel zárult, és létrejött egy olyan ellenőrzési rendszer, amely biztosítja a patkánymen­tességet a megyeszékhelyen. Mindez folyamatos területfigye­lési és a csatornahálózatra is ki­terjedő irtásból áll, melyhez a Rotox Kártevőmentesítő Szolgá­lata lakosságtól kapott informá­ciókat is felhasználja. A szaksze­rű kivitelezést és a hatékonysá­got — a helyi önkormányzat, az Egerben működő gazdálkodási szervek és a Rotox között létre­jött szerződés alapján, a fenntar­tási munka költségeinek biztosí­tásával — a tisztiorvosi szolgálat felügyeli. Egyes gazdákodó szervezetek sajnos megkérdőjelezik az ellen­őrzés szükségességét, mond­ván, a kerítésükön belül eddig nem találkoztak patkánnyal, ezért nem teljesítik fizetési köte­lezettségüket sem. Vannak olya­nok is, akik azért nem róják le a szolgáltatásért járó pénzt, mert f azdasági nehézségekkel küsz- ödnek. A folyamatos felügyelet és ir­tás nélkül a patkányok nagyon gyorsan újra elszaporodnak a vá­rosban, s kárbavész a mentesítés­re és a fenntartásra fordított ed­digi költség és munka. Egy újabb általános mentesítést csak a je­lenlegi összegek többszöröséből tudnának megodani. Szeretik a csendet, a jó programokat Mi kell a német turistáknak? Hogyan lehet minél több ven­déget Egerbe és környékére csá­bítani Németországból? Erre voltak kíváncsiak az Egyesület Eger Idegenforgalmáért nevű szervezet tagjai, akik részt vettek azon a közelmúltban a Flóra ho­telben tartott előadáson, melyet dr. Meggy esi Gusztáv, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal né­metországi képviseletének veze­tője tartott. Meggyesi úr maga is a legfon­tosabb idegenforgalmi piacunk­nak nevezte a német nyelvterület országait, hiszen a beutazók nyolcvan százaléka Németor­szágból, Ausztriából és — kisebb számban — Svájcból érkezik Ma­gyarországra. Ok szinte kivétel nélkül érzékenyek arra, hogy anyanyelvükön szólítsák meg őket, így nem árt a német nyelvet elsajátítani, vagy azt beszélő munkatársakat alkalmazni azok­nak, akik komolyan akarnak ezekkel a turistákkal foglalkoz­ni. A németek egyébként renge­teget utaznak, ötvenhat milliárd márkát költenek el egy évben külföldön — igaz, elsősorban a mediterrán, tengerparttal ren­delkező országokban. A legfri- sebb trend az, hogy ritkul a tár- sasútra indulók száma, és egyre többen vannak azok, akik saját szervezésben, gépkocsival indul­nak útnak. A másik változás, hogy egy hosszabb nyaralás he­lyett — vagy mellett — többször indulnak rövidebb útra. Az sem mindegy, hogy milyen szempontok alapján választják meg az úticélokat. Nos, a legfon­tosabb számukra a környezet tisztasága, a következő pedig a csend. Nem árt tudni, hogy a né­metek szeretik, ha segítő kéz ve­zeti őket a nyaralás idején: szál­lásajánlatot, programajánlatot igényelnek, várják a tanácsokat. Egyre nagyobb jövője van a hob­biturizmusnak, illetve a fitness- üdüléseknek: ilyen céllal hosz- szabb időt is eltöltenek egy hely­ben a lovaglás, a vadászat horgá­szat, a gyalogtúrák szerelmesei. Ezen a téren hazánknak, és jele­sül Egernek is sok-sok eddig ki­aknázatlan, de nyereséggel ka­matoztatható lehetősége van. E beszámolóból tehát leszűr­hették a résztvevők a tanulságot: leginkább azok számíthatnak si­kerre a német vendégek köré­ben, akik anyanyelvükön tudnak tárgyalni velük, akik csendes, tiszta környezetben fekvő szál­lást tudnak biztosítani, és tudnak ajánlani, esetleg szervezni prog­ramokat is. Reméljük, a jövő évi szezonban már hasznosítják eze­ket az ismereteket az idegenfor­galmi vállalkozók, hiszen az ő si­kerükből a köznek is haszna származik. (koncz) Látogatás a „lilában” és a közgazdaságiban A világbanki szakértők, iskoláinkról A tanterv fejlesztési program­jára voltak kíváncsiak a Világ­bank szakértői közelmúltbeli eg­ri látogatásuk során. A német Alfred Leitgeb és az angol Paul Gentle közel egy hetet töltött a megyeszékhelyen, s eközben a tógazdasági szakközépiskolá­ban, valamint a Neumann János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában gyűjtött ta­pasztalatokat. Mint azt az elutazás előtt el­mondták, különösen nagy hatás­sal volt rájuk az a légkör, ami a „lila” iskolában fogadta őket. Belecsöppentek a diáknapok kellős közepébe, így órát ugyan nem láttak, de alkalmuk volt ar­ra, hogy kötetlenül beszélgesse­nek a tanulókkal. Örömmel konstatálták, hogy a gyerekek nem érezték feszélyezve magu­kat, amikor angolul szóltak hoz­zájuk, úgy is válaszoltak nekik. Az iskola úgynevezett huma- nizációs programjának része ugyanis a magas szintű nyelvok­tatás. A külföldi testvérintézmé­nyekkel ápolt kapcsolatok is elő­segítik az idegen nyelvekkel való közelebbi ismeretséget. Az idén négy nyelvet tanítanak, ám a kö­vetkező tanévban azt tervezik, hogy megpróbálkoznak a latin­nal és a spanyollal is. A testvér- kapcsolatokat nem csak a diákok használják ki, hanem a tanárok­nak is szerveztek tréninget, így a tantestület valamennyi tagja részt vett azon a tanulmányúton, amely Németországot, Hollan­diát és Angliát érintette. Persze felvetődhet, hogy mindez miből telik az iskolának? A világbanki szakértők külön kiemelték az iskolai igazgatójá­nak, dr. Sipos Mihálynak az egyéniségét, tevékenységét, ami nagyban hozzájárult az intéz­mény stabil hátterének megte­remtéséhez. Köztudott, hogy szeptember elsejétől alapítványi iskolaként működnek. Áz okta­tás és az üzleti vállalkozás sajátos egységét teremtették meg, ami­nek köszönhetően elérték, hogy önfenntartóvá váltak. Ám a lényeg, hogy az oktatás minőségében sikerült újat, töb­bet nyújtaniuk. A tanulóknak éldául nem kell iskolán kívüli ülönórákra járniuk, erre mód­juk van házon belül, térítésmen­tesen. Amíg más iskolákban az intézmény ad programot, itt a gyerekek érdeklődéséhez igazít­ják azt. Ha tehát négyen-öten el­határozzák, hogy amerikai-an­gol nyelvvizsgát szeretnének ten­ni, biztosítják számukra a felké­szítést. ,, Másutt a szülő és a tanár fog össze a gyerek eredményességé­ért, a Neumannban a tanár és a diák kapcsolatán, együttműkö­désén múlik a siker. Mindez partneri viszonyt jelent a peda­gógus és a tanuló között. Olyan meleg atmoszféra alakult ki az is­kolában, ami például egy német intézményben elképzelhetetlen — mondta Alfred Leitgeb. A szakmai munkáról szólva a külföldi vendégek megjegyez­ték, úgy látják, fantasztikus lel­kesedéssel dolgoznak a magyar pedagógusok a tanterv-fejleszté- si programon. — Mindkét egri iskolában az volt az érzésünk, hogy a vezetők, a tanárok felmérték, mit hoz a jö­vő, s ennek szellemében dolgoz­nak. Azt szeretnénk, ha az itt el­indított program úgy „működ­ne”, mint a hegytetőről legörge­tett hógolyó... — mondták a be­szélgetés végén a Világbank szakértői. (b. f.) Műemlékek, hóruhában A hirtelen beköszöntött tél, a korai havazás fehérbe „öltöztette” Eger utcáit, épületeit. Fotós kollé­gánk azon a novemberi napon kapta lencsevégre a Bazilika mögötti parkot és a hóruhába öltözött szobrot, amikor először lepett meg bennünket a tél örömeivel és bosszúságaival. (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom