Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

HÍRLAP, 1993. november 26., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Meglepetésszerűen zúdult ránk a hó néhány hete, örültek a gyerekek a fehér égi áldásnak, annál inkább bosszankodtak az autósok, mert sokuknak le kel­lett mondania a hosszabb útról, de még a városon belüli közleke­dés is akadozott az első napok­ban. A második hullám azonban már zökkenőmentesebb volt — tudtuk meg Ágoston Ottónétól, a városi polgármesteri hivatal fő­mérnöki irodájának munkatár­sától. A kezdeti fennakadást az is okozta, hogy először mindig a tö­megközlekedési útvonalakat tisztítják meg, hogy például a Finn hét A magyar-finn baráti társaság hirdette meg általános és közép- iskolásoknak a finn nemzeti he­tet, amelyre november 29. és de­cember 6. között kerül sor. Erre az alkalomra rajzpályázatot és műveltségi vetélkedőt is hirdet­tek. Az egri 2-es számú gyakorló általános iskola tanulói 32 rajzot készítettek a finn eposz, a Kale­vala csodálatos malmáról. Az egyes munkák értékelésére á na­pokban kerül sor. Miskolcon rendezték viszont azt a szellemi vetélkedőt, ahol az „ezer tó or­szágának” földrajzából, állat- és növényvilágából mérték össze tudásukat a Heves és Borsod me­gyei gyerekek. Az első helyen Pataki Péter Vll/b osztályos di­ák végzett, aki a 2-es számú gya­korló általános iskola tanulója, s ő képviseli majd városunkat de­cember 5-én az országos dön­tőn. Tortacsodák között A napokban az egri Balassi Bálint Általános Iskola 4/b osz­tálya üzemlátogatás keretében a Kopcsik cukrászdát kereste fel. A vendéglátóegység vezetője, Kopcsik Lajos kedvesen kalau­zolta végig a gyerekeket, akik ér­deklődve hallgatták a cukrász- mestert, és csillogó szemmel néz­ték a tortacsodákat. Természete­sen nem maradt el a kóstoló sem. Ezúton köszönik az üzlet vezető­jének a szíves fogadtatást, és ta­lán évek múltán az itt járt gyere­kek közül néhányan ezt a szép hi­vatást választják. Barlangok, várak, kastélyok A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont „Barlangok, várak, kastélyok” elnevezésű program­jában december 11-én és 12-én kirándulás válj a az érdeklődő­ket. Az utazás során Zsámbékra, Pannonhalmára, Győrbe, Fer­tődre, Sopronba és Nagycenkreis ellátogatnak a résztvevők. A rendezők még várják a jelentke­zőket a tervezett útvonalakra. Gajdos-táncház Táncos vigasság várja az ér­deklődőket vasárnap este 7 óra­kor a Megyei Művelődési Köz­pontban. A programban Sárin­ger Kálmán és Juhász Zoltán, az Egyszólam együttes tagjai kon­certeznek, a Gajdos-táncházban pedig Hájas Tibor vezetésével rophatják a résztvevők. Terítési verseny Egy az ízléses terítékek közül A napokban „terítési versenyt” rendeztek a Balassi Bálint Általá­nos Iskola napközis tanulói, akik erre saját készítésű gyümölcs- és zöldségsalátákkal neveztek be. Az évről évre megrendezett verse­nyen egyre több ötlet született, miként is lehet zöldségből, gyümölcs­ből, tojásból sündisznót, egeret, hóembert, gombát, hajót készíteni. A kisdiákok az illemórakon tanultak szerint terítettek, s a zsűri döntése után elfogyaszthatták a finomabbnál finomabb falatokat. A zsűri tagjai — a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola ta­nára, Matuzné Nagy Ildikó és a II/D osztály tanulói — az első három helyezettet tortával jutalmazták. Az iskola diákkonyhájának vezető­je, Bállá Istvánná pedig édességgel ajándékozta meg a résztvevőket. Az illetékesek mondják: „Nem félünk a hóeséstől...” mentőknek és a tűzoltóknak sza­bad haladást biztosítsanak. Csak ezután kerülhet sor az úgyneve­zett „lakóutak” hóeltakarításá­ra. Sajnos, az idén is sok helyütt azt tapasztalták az úttisztítást végzők, hogy a járdákat kevés helyen takarítják a tulajdonosok, illetve az épületet üzemeltetők, fenntartók. Márpedig ennek ko­moly következménye is lehet, mert ha valaki egy ilyen jéggel bordázott járdaszakaszon elesik és csontját töri, a következmé­nyekért a már említetteknek kell vállalniuk a felelősséget. A sza­bályok szerint egy méter szélessé­gű gyalogosközlekedési sáv hó­eltakarításáról és síkosság elleni védelméről gondoskodni kell az ott lakóknak. Az idén is többnyire termé­szetbarát anyagokkal szórták az utat, ezek nem roncsolják a cipő­ket, illetve az autók alvázait, de mínusz 5 fok alatt már a sót is „be kell vetni” ajég ellen. Külön fel­hívják az autósok figyelmét arra, hogy csak megfelelő műszaki ál­lapotú járművel közlekedjenek, az elakadtak elszállításáról pedig rövid időn belül gondoskodja­nak. Most is több ízben előfor­dult ugyanis, hogy a hókotrást ti­losban parkoló, illetve lerobbant járművek miatt nem tudták meg­felelően elvégezni. A takarításban sok hó- és köz­munkás is részt vett, akikre a to­vábbiakban is számítanak. A hi­vatal ezután is kapcsolatot tart a meteorológiai intézettel, hogy azonnal intézkedhessenek a megelőzés érdekében. Éjjel­nappal telefonügyeletet tartanak a városházán, ahová várják a la­kosok hívásait, észrevételeit a 410-144-es telefonszámon. A 3/B-sek a diáksereg előtt „eladásra kínálják” a gimnáziumot (Fotó: Perl Márton) Pizsamás diszkó, egérderbi, Hupikék törpikék és társaik... Diáknapok a Dobóban Hétfőtől egy héten át a Dobó István Gimnáziumban hiába szólalt meg az óra kezdetét jelző csengő — elmaradt a komoly ta­nulás. Nem feleltetett a matema­tikatanár, nem írtak dolgozatot sem az elsősök, sem a felsőbb év­folyamosok. Mindezek helyett viszont vi­dám zsibongást visszhangoztak az évszázados falak, jelezvén: is­mét diáknapokat tartottak az is­kolában. No persze, a tanulók korántsem „pihenhettek”, hisz oly sok programot szerveztek, hogy reggeltől estig szusszanás- nyi idejük sem maradt. Minden­esetre ottjáriunkkor azt láttuk: ezt csöppet sem bánták, egya­ránt élvezték a komoly és a bo­londos rendezvényeket. A III/C-sek osztályában épp a „rájuk rótt” feladatot próbáltak: a „Csipet csapat” teljes odaadás­sal készült a diákigazgató-vá- lasztási kortesbeszédre. Mészáros Helgának maradt annyi ideje, hogy a programok­ról meséljen: — Hétfőn-kedden egérderbit rendeztünk, és szép számmal ne­veztek be a limbó-versenyreis. A jósdát is sokan keresték fel: én vetettem kártyát, amit még a nagyanyámtól tanultam. Egyéb­ként nagyon sok cég segített minket. Kiss Juditnak a pizsamás disz­kó tetszett a legjobban. — Igaz, hajnali négykor kel­lett kelni, mert fél hatkor már a tornateremben szólt a zene... A mi diákigazgató-jelöltünk Varga Vera, s mindent elkövetünk, hogy ő „nyerjen”. Még óriáskí­gyót is sikerült szereznünk, mivel az egyik feladatunk egy egzoti­kus állat bemutatása volt. No és a cések pontot szereztek a Hírlap által is: az iskola diáksá­gának egy újságírót kellett be­mutatni. fFotoriporter kollé­gámmal amúgy is „kéznél” vol­tunk.) A III/B-sek mint „Hupi­kék törpikék” nagy tapsot arat­tak, s egy ügyes reklámmal „el­adták volna az iskolát is”, ha lett volna rá vevő... Lázasan készült a kortesbe­szédre a másik két jelölt: Simi (Simon Veronika) és Moha (Vágner Tamás) is, hogy egy napra átvegye valamelyikük a gimnázium igazgatását. Hogy végül is kinek sikerült, ez a mai napon, pénteken derül majd ki. A sok-sok móka mellett ter­mészetes, hogy tartalmasabb programokat is szerveztek a diá­kok; vendégül látták például Bu­bik István színművészt, gálamű­soron léptek fel a tehetséges ta­nulók, s a számos értékes filmal­kotás között megnézhették a korosztályuknak szóló híres fil­met, a „Holt költők társasá­Palóc gála „Galambok közt mennék el a vasárnapi misére...” A szlovákiai csécsiek kukoricafosztást mutattak be A közönség soraiban... (Fotó: Gál Gábor) S zebbnél szebb színes nép­viseletben léptek színpad­ra a népdalkörök, hagyo­mányőrző együttesek a közel­múltban megrendezett palóc gá­lán az egri Megyei Művelődési Központban. A színpadon egy­más után csendültek fel a dalla­mok: bizonyítván, hogy me­gyénkben a falusi asszonykóru­sok, népdalkörök felveszik a harcot az ellen, hogy a század­végre elhaljon a magyar népze­ne. ők azok, akik továbbviszik anyáik, nagyanyáik népi kultú-/ ráját, az ősi, eredeti gyökerekhez nyúlnak vissza. A számos fellépő között ott volt a Horti Népdalkor is, amely 1982-ben alakult. Miklós Kál- mánnétól, az együttes tagjától hallottuk: — A Szigetváron megrende­zett nyugdíjas Ki mit tud?-on el­ső helyezést értünk el, így kap­tunk meghívást a mostani gálára. Palóc népdalcsokrot hoztunk, a népviseletünk egy 1900-as fény­kép alapján készült... Hetente egy-két alkalommal találkozunk, s nemcsak mi, idősek, hanem a fiatalok, gyerekek is. Velük is fel­léptünk már: palóc gyermekla­kodalmast adtak elő. Egyébként most eljött a kórus legidősebb tagja, a 73 éves Tolmácsi Sán- dorné, Mari néni is... A gálára három szlovákiai együttes is meghívást kapott: az aji, a csécsi és a jászoki hagyo­mányőrző együttes. Farkas Béláné Ajról érkezett: — Szentcsalád-járást muta­tunk be — mondja. — Ez ma is élő hagyomány nálunk, a Felvi­déken. A csécsiek kukoricafosz­tást mutatnak be, a jászokiak pe­dig betlehemes játékot... Dél­előtt kint jártunk a városban, én magam húsz éve nem voltam Egerben, elcsodálkoztam, hogy mennyit szépült... A Markazi A sszonykórus tag­ja, Napz Károlynérögtönzőit be­mutatót tartott fellépésük előtt a Hírlap kedvéért. Legkedvesebb népdala így szól: „Szánt az eke, csireg-csörög a markazi határba Éjjel-nappal gondolok a hű szerető babámra Bárcsak minden sóhajtásom galambszárnyon repülne Galambok közt mennék el a vasárnapi misére.” Társa, Demeter Ottóné elme­sélte, hogy tavaly Markazon is rendeztek népzenei találkozót, méghozzá nagy sikerrel. A kis mátraalji faluban már csak ők ápolják a népi hagyományt, bár egy-két fiatal is akad a kórusban, mint például Peresztegi Gabriel­la. A népviseletet, a pliszírozott szoknyát, a csipkés blúzt a kas­mír főkötővel már csak fellépé­sekkor hordják. A közönség közül a legtöbben a szurdokpüspökiek eredeti pa­lóc népviseletét csodálták meg. Juhász Ferencné mutatta be ne­künk szép ruhájukat: — A főkötőt világos bodorral, hajfonattal viselik mifelénk. A blúzt „Szabadkának” nevezik: nagy gallérral, gyöngyház kalá­rissal hordják. A módosabbak négy-öt alsószoknyát is fölvettek a tarka szoknya, fekete kötény alá, amelyre ráhímezték kereszt­nevüket. Vastag pamut fehér ha­risnya és fekete bőrcipő egészíti ki az eredeti viseletét... Itt Eger­ben egyébként Erzsébet-kö- szöntővel lépünk fel. A Megyei Művelődési Köz­pont ugyan első ízben rendezte meg a gálát — amely nagy sikert aratott —, ám hagyományterem­tő céllal. így jövőre ismét talál­kozhatunk megyénk leghíresebb népi együtteseivel, hagyomány- őrző csoportjaival. Mikes Márta Utolsó igazítás a markaziak fellépése előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom