Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

I f HÍRLAP, 1993. november 25., csütörtök BŰNÜGYI KALEIDOSZKÓP 9. Az adományozó: a Cs. & Cs. Százezer forint a bűnüldözés támogatására Az átadás aktusán (balról) dr. Orosz Gyula főkapitány-helyettes, Csathó Emil adományozó és Kakuk György, az alapítvány titkára (Fotó: Perl Márton) Hasznos és örömteli aktus szín­helye volt nemrég a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetőhelyettesének, dr. Orosz Gyula r. alezredesnek a szobája. A még hatékonyabb bűnügyi munkát segítő segédeszközök átadására került sor. — Cégtulajdonos társammal, Csonkáné Szalma Erikával ha­tároztunk úgy — tudtuk meg Csathó Emiltől, a Cs. & Cs. Rek­lám, Propaganda, Kiadvány­szervező és Nyomdaipari Kft. egyik gazdájától —, hogy hozzá­járulunk ebben a formában a rendőrség közbiztonsági felada­tainak még jobb ellátásához. Társaságunk 1991 májusában jött létre. A piacszerzés teendői után tavaly nyereséges évet zár­tunk, s az idei eredményeink is lehetővé tették, hogy hasznos célra nyújtsunk támogatást. — Miért épp a bűnüldözés megsegítésére esett a választás? — Fontosnak tartjuk a jóté­konysági akciókat. Az egri judo- és birkózó-alapítványt két tata­mi megvételével támogattuk. Részesei voltunk a Pro Concor­dia-bál felajánlásainak is. Mint cégnek és mint állampolgárok­nak természetesen az sem mellé­kes, milyen a közrend a megyé­ben. Tudjuk, a rendőrség pénz­forrásai végletesek. Ezért gon­doltuk úgy, hogy nettó 100 ezer forint értékű eszközöket ve­szünk. A támogatás a Heves Me­gyei Bűnmegelőzési és Ifjúságvé­delmi Alapítványnak szól. Ám van egy kikötésünk: a megvásá­rolt árukat csak a főkapitányság bűnügyi szolgálatának munka­társai használhatják! — Melyek ezek az adomá­nyok? — A bűnügyi főkapitány-he­lyettessel, Orosz úrral konzultál­tunk, s ennek alapján vásároltuk meg a felderítésben, a nyomo­zásban elengedhetetlen cikkeket a budapesti zsaruboltban. — Ezek között van például — mutatta be a valóban értékes, korszerű eszközöket dr. Orosz Gyula — két mágneses, nagy tel­jesítményű, gépkocsira szerelhe­tő keresőlámpa, kilenc Legend elnevezésű halogén izzóval mű­ködő elemlámpa, három külön­böző változatban. Nagy segítsé­get jelent az adminisztrálásban, a jegyzőkönyvek rögzítésekor a négy Sony kismagnó a hozzá va­ló tizenkét mikrokazettával, va­lamint az Olympus típusú, láb- pedálos diktafon. Mindezeknek a helyszíni szemléinken vehetjük igazán hasznát. A bűnügyi nyo­mozók nevében is mondom: kö­szönettel tartozunk ezért Csathó úrnak és társának, hiszen idáig sajnos nem rendelkeztünk ezek­kel a látszólag nem túl jelentős, de a munkánkhoz nélkülözhe­tetlen segédeszközökkel. S az is igaz: a mostani anyagi helyze­tünkben nem is igen tudtunk vol­na pénzt elkülöníteni a vásárlá­sukra. f-y) A következő évben már Egerben teljesítenek szolgálatot a felvételen látható lovak Somogysárdon készültek az egri lovas rendőrök Jövőre Örssé alakulhatnak át A szenvedély fedőneve: rablás Október 13-án, délután fél kettő körül Egerben, az Érsekkertben ismeretlenek megtámadták M. Sz. hevesi lakost, kést szegeztek a nya­kának, a pénzét követelték, s 1400 forintjától szabadították meg. Hiába próbáltak felkutatni a rendőrök a sértett személyleírásának megfelelő egyéneket, olyanokat nem találtak. Újra meghallgatták hát a lányt, aki egyre nagyobb ellentmondásokba keveredett. Végül be­vallotta, hogy mindaz, amiről feljelentésében tájékoztatta a nyomo­zókat, nem fedi a valóságot. Ezután már elmesélte: nem elrabolták tő­le az 1400forintot, hanem az egri Centrum Áruházban játékgépeken eljátszotta az összeget, ezért agyalta ki a történetet. Konferencia a bevetésirányításról Jeles vendégei voltak a Heves nek nálunk tapasztalatokat. Dik­Megyei Rendor-főkapitányság- nak a múlt hét végén. A holland AS'C(rendőrtanulmányi intézet) képviseletében Jan Dikkers igazgatóhelyettes, John Rassin tanácsadó munkatárs és a ma- ar származású Zoltán Pap — i a tolmácsolást vállalta — ér­kezett Egerbe. Megtudtuk tőlük, hogy a két ország rendőrsége im­már harmadik esztendeje tart fenn kapcsolatot, s elsődleges céljuk az volt, hogy segítsék a ha­zai bűnüldöző szervezet demok­ratizálódását. Dikkers úr elmondta: a hol­land intézet kétféle tevékenysé­get lát el. Az egyik a rendőrtisz­tek továbbképzésé — ezen belül menedzsment konferenciák szervezése —, a másik pedig a szervezeti tanácsadás. Ezért jöt­tek Magyarországra is. A PSC elemezte a magyar rendőrség munkáját, s tanul­mányt készített, hogy az itteniek még eredményesebben láthassák el feladatukat. Ehhez anyagi tá­mogatást is nyújt a holland bel­ügyminisztérium. A rendőrta- nulmányi intézet programjának legjelentősebb része a kétéves tiszthelyettes-képzés, amelyet Budapesten és Miskolcon indíta­nak majd a következő tanévtől. Az iskolában a hallgatók új tech­nikákat tanulnak, továbbá azt, hogyan kell a gyanúsítottakat felkutatni, valamint büntetőjogi ismereteket is szerezhetnek. A képzést előkészítő munka már folyamatban van: a tanárok hol­landiai tanulmányúton vesznek részt, s megkezdődött az oktató­filmek gyártása is. A holland intézet további ter­vei: rendszeresen tartanak majd konferenciákat, ahol rendőreink megismerkedhetnek az új típusú munkamódszerekkel. Ugyanak­kor a németalföldiek is gyűjte­kers úr véleménye szerint Ma­gyarországon nagyon jó például a rendőrség automatizáltsága. A találkozókon elmélyülhetnek az emberi kapcsolatok, s ez tovább segítheti a sikeres bűnüldözést. Az első tanácskozást Budapes­ten rendezték, a másodikat dr. Lantos Bálinti, ezredes, megyei főkapitány indítványára Eger­ben. A holland szakembereket azért hívták meg, mert Heves megyében is rövidesen megvaló­sul a bevetésirányítási központ. A szervezeten belül összekap­csolódik a rendőrség a tűzoltó­sággal, a mentőkkel és a polgári védelemmel. Ez lehetőve teszi, hogy egyetlen vészjelzésre egy­szerre induljanak útra a segítők. Hollandiában három helyen mű­ködik ilyen központ. A tapaszta­latok azt mutatják: lényegesen lerövidült a kommunikációs idő, sokkal gyorsabban érkezik a se­gítség. Megtudtuk még azt is, hogy minden holland régiónak lesz egy magyar testvérmegyéje. He­ves megye Limburg-Zuid-dal tart majd kapcsolatot. Limburg- Zuid Hollandia déli tartománya. A vendégek elmondták: ebben a régióban — mely Németország­gal és Belgiummal határos, vala­mint közel van Luxemburghoz is — történik a legtöbb bűncselek­mény, tekintettel a nagymérvű külföldi forgalomra. A település rendkívül sűrűn lakott, és renge­teg vegyipari gyár működik itt. Székhelye: Maastricht. A lim- burgiak jó kedélyű emberek, sze­retnek enni-inni, s büszkeségük, hogy ezen a területen fekszik Hollandia legmagasabb (három- százvalahány méteres) hegye is. (négyessy) Lovas rendőrök, lovas csend­őrök. A korosabbak még jól em­lékeznek rájuk, s rendszerint megjegyzik: azoknak volt ám te­kintélyük! Hosszú éveken át vi­szont legfeljebb a fővárosban le­hetett találkozni velük, többnyi­re rangadó futballmérkőzések után, az utcák rendjének biztosí­tásakor. Egerben nem egészen két éve jelentek meg újra, a lakók és az ide látogató turisták nagy- nagy örömére. Megyeszékhelyünkön már a kezdet kezdetén sem volt titkolt a cél: lovas rendőri őrsöt kíván­nak megteremteni az Egri Rend­őrkapitányság keretein belül. E speciális szolgálat ellátásához persze különleges négylábúakra és hozzájuk értő szakemberekre, nemkülönben pedig ugyanilyen képzésre van szükség. Az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság evé­gett létesített lovasbázisa ma So­mogysárdon található, ahová el­kísértük a már ott gyakorlatozó egyenruhásokat meglátogató ve­zetőket, s bepillantást nyerhet­tünk a tanulmányi munkába is. A somogysárdi telepen — hallhattuk lelkes vezetőjétől, dr. Deli Pál r. századostól, akinek eredeti foglalkozása állatorvos — ügető, továbbá angol telivér és Az egri lovas rendőrök parancsnoka, Hetesy Nándor r. törzszász­lós, mellette a bázis „nagy öregje”, Ernyes István volt huszár és lo­vas csendőr (Fotó: Perl Márton) magyar félvér lovak tenyésztését is végzik. Utóbbiakból válnak leginkább rendőri szolgálatra al­kalmasakká a jószágok. A bázis céljára szolgáló terüle­tet az épületekkel — kastéllyal, istállókkal, karámokkal — együtt 50,5 millió forintért ta­valy vásárolta meg az ORFK. Hozzá tartozik még 15 hektár bel- és 50 hektár külterület. Je­lenleg 340 patás állatot nevelnek nap mint nap. A bérelt földeket is beszámítva, 574 hektáron tu­lajdonképpen gazdálkodást folytatnak itt, akár egy állami gazdaságban, azzal a különbség­gel, hogy e helyen a dolgozók száma mindössze hatvankilenc. Érdekes és figyelemre méltó személyisége a lovasbázisnak a „nagy öreg”, azaz Ernyes István volt huszár és lovas csendőr. A ma már nyolcvanadik életévéhez közeledő férfi ezen a hajdanán Somsich Miklós tulajdonában volt somogysárdi birtokon szüle­tett. Nagy szeretettel, egyszers­mind határozottsággal és gon­dossággal foglalkozik a leendő lovas rendőrökkel. Naponta négy-öt órán át okítja őket, ho­gyan bánjanak jószágaikkal, mi­ként készítsék fel őket a majdani szolgálatra. S hogy mit sajátíthatnak el a jelöltek? A leglényegesebb fel­adat a ló és lovasának maximális összeszoktatása. Igen fontos, hogy harmonikusan együtt tud­janak dolgozni, pontosan kiszá­míthatóak legyenek reakcióik egymás mozdulataira, jelzéseire, de ugyanígy például akkor, ha történetesen egy tömeget kell megfelelően biztosítaniuk, netán feloszlatniuk. Az egri kapitányságról Hetesy Nándor r. törzszászlós vezetésé­vel nyolcán gyakoroltak az ORFK lovasbázisán. Ez két hé­ten át tartott, s azt követően kap­hattak úgynevezett „forgalmi engedélyt”. Immár azokkal a négylábúakkal ismerkedhettek, amelyeket — pontosan hetet — a megyeszékhely kapitánysága vett meg. E lovak képzését most Egerben folytatják, és itt tesznek majd vizsgát jövő év áprilisában gazdáikkal közösen a somogy­sárdi szakemberek előtt. (sz. z.) A törvényház falain belül Sértéshatár LOS kö­ti tér­és )TP) ily: IX M, 3D, 3D, r itor, BP-4 ;k: tek GA rlök >k /e-ok sk üli ik: LOM Ft i ATM. az egy yenesen és lékét Amikor úgy hozza a sors, hogy élelmiszerboltok kifosztásának gondolatát kell forgatnunk fe­jünkben, nem árt, ha fontolóra veszünk néhány dolgot. Legelőbb is azt célszerű meg­határozni, hogy mit óhajtunk lopni. Tegyük fel például, hogy a márkás italok iránti vágy érlelő­dik bennünk késztetéssé, megesz a fene egy üveg whiskyért, olyany- nyira, hogy már az üzletből eltu­lajdonítandó áruk elrejtésére al­kalmas nagykabátot is magunkra kanyarítjuk, így indulván el kies otthonunkból. Az ABC felé kö­zelítve azonban mindenképpen szükséges felmérnünk még vala­mit: azt jelesül, hogy hány flaska biztosíthatja a kívánt állapot el­érését. Magyarul, elég-e egy üveg Jack Daniels, avagy inkább kettő kellene, netán három. Jövőnk szempontjából lénye­ges döntés születik ekkor. Amennyiben ugyanis mindösz- sze egyetlen darab négyezer fo­rintos itallal csíp később a figyel­mes eladó nyakon, szabálysértést követünk el csupán, ha viszont már kettőt — nyolcezer forint — ragadtunk el, bűncselekményért vezekelhetünk majd a bíróság előtt. Az értékhatár tíz, ami eb­ben az esetben, a lopásnál külön­böztet, s ez törvényes magyar fi­zetőeszközben kifejezve a leg­utóbbi jogszabály-változások nyomán immár ötezer forint. Régi jogi probléma a társada­lomra kisebb súlyban veszélyes cselekmények megítélése: az, hogy ezek a büntető-, vagy a köz- igazgatási jog területére tartozza­nak-e. Több megoldás is ismere­tes, az egyik például a büntetőjo­gi trichotómia, vagyis bűntett, vétség és kihágás elkülönítése: Magyarországon is ez volt a rendszer egészen 1950-ig. Ez­után a kihágások már nem a bün­tetőjogon belül helyezkedtek el, hanem államigazgatási jogintéz­ménnyé váltak, sőt 1955-től már nem is kihágásnak neveztettek ezek a cselekmények, hanem szabálysértésnek. Maga a sza­bálysértési törvény, illetve annak végrehajtási rendelete 1968-ban született meg, ekképp kialakult a szabálysértésekre vonatkozó tel­jes körű, egységes joganyag. A törvényt azóta persze többször módosították, utoljára ebben az évben, akkor emelkedett például az említett értékhatár ötezer fo­rintra. Arra, hogy a törvényi szabá­lyozást kimerítően ismertessük, ehelyütt természetesen nincs mód, csak szemezgethetünk, kezdve mondjuk onnan, hogy mi járhat egy szabálysértésért: töb­bek között pénzbírság, elkobzás, kisebb ügyekben figyelmeztetés, s „mellékbüntetés” jelleggel el­rendelhető az elmarasztaló hatá­rozat nyilvános közzététele is. A szabálysértési pénzbírságot bi­zonyos feltételekkel át lehet vál­toztatni elzárásra. De talán még érdekesebb a ha­sonló tényállású bűncselekmé­nyek és szabálysértések elhatá­rolása, illetve ennek a jogalkotói módszerei. Különbség tehető például az elkövetés helye alap­ján: ha a lopást, a csalást, a sik­kasztást közveszély színhelyén követik el, az bűncselekmény­nek minősül az ötezer forintos értékhatár alatt is. Ugyanígy bűncselekmény a szabálysértési értékre megvalósuló lopás, ha azt helyiségbe vagy más ehhez tartozó helyre bemenve, avagy a lakást vagy egyéb hasonló helyi­séget a tettessel közösen haszná­ló személy sérelmére követik el. Szerepe lehet azután annak, hogy mikor tesz az ember vala­mit: a magánlaksértés éjszaka bűncselekmény, nappal nem, a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos szabálysértések pe­dig háború idején bűncselek­ménnyé avanzsálnak. Meghatá­rozó ezen túl az elkövetés módja is, hiszen érthetően veszélyesebb egy erőszakos magatartás az erő­szakkal, fenyegetéssel nem körí­tett tevékenységeknél. Eszerint választható szét például a garáz­daság bűncselekménye és sza­bálysértése. És essék szó az elkö­vetés eszközéről szintén: a sza­bálysértési értékre elkövetett lo­pást a hamis vagy lopotf kulcs használata bűncselekménnyé emeli. Hosszasan folytathatnánk a sort, az elhatárolás alapja lehet még egyebek mellett az ered­mény, a cselekmény tárgya, a bű­nösség, a motívum és a célzat, de egy-egy olyan, az elkövetés szitu­ációjához tartozó, a tárgyi oldal­hoz kapcsolódó elem is, amely nem illeszthető be közvetlenül az általános törvényi tényállás rendszerébe: hogy mondjuk van-e valakinek valamire enge­délye, vagy nincsen. Visszatérve kiindulópontunk­hoz, amennyiben a fentebb írott whiskyt észrevétlenül sikerül elemelni, szóval kevéssé volt szemfüles a boltos, akkor a zsák­mányolt nedűt nyugodtan eresz- szűk le a torkunkon: a botrányos részegség szabálysértésének nincs bűncselekményi alakzata. Rénes Marcell

Next

/
Oldalképek
Tartalom