Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

HÍRLAP, 1993. november 25., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. Heves — takarékszövetkezeti botrány Egy érintett levele Bemutatkozik az új zaránki polgármester Hosszú távú elképzelések jí j*. Csintalan István: „A községtől nem akartam elszakadni, hiszen itt élek gyerekkorom óta...” (Fotó: Gál Gábor) — Igen, hiszen ez imént felvá­zolt elképzelések nem pár hó­Ma este 7 órakor a Csíkszere­dái népi együttes mutatja be mű­sorát a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Az er­délyi művészek — akik tavaly már nagy sikerrel szerepeltek a városban — ezúttal is csíki tánco­kat, dalokat adnak elő. Testületi ülés Ma tartja soros képviselő-tes­tületi ülését Kömlő önkormány­zata. Elöljáróban a polgármester tájékoztatja a testületet az előző ülés óta eltelt munkáról, majd a községben végzett vállalkozási tevékenységről számol be a tele­pülés jegyzőnője. Székely együttes vendégszereplése A napokban megrendezett Kömlői kulturális napok vendé­ge a Csíkszeredái Székely Együt­tes. A társulat Kömlőn kívül fel­lép Besenyőtelken, Tenken, Ti- szanánán, valamint Tarnamérán is. Az utóbbi községben novem­ber 28-án délután 4 órakor mu­tatkoznak be az általános iskola tornatermében. A költségvetésről Erdőtelken Holnap tartja soros testületi ülését Erdőtelek önkormányza­ta. Ezúttal a jövő évi költségve­tést készítik elő a képviselők, majd az év végi ünnepek alkal­mából kiosztandó támogatások­ról, ajándékokról tárgyalnak. Mint a polgármestertől megtud­tuk, a nyugdíjasok 1000 forint értékű utalványt kapnak, a diá­kok pedig ugyanennyi értékű ajándékcsomagot. Rendőrbál Nagy sikerrel rendezték meg a napokban a hevesi rendőrbált, amelyet az IPA (nemzetközi rendőrszervezet) helyi csoportja rendezett. A program során fel­lépett többek között a Defekt duó. Az érdeklődők megtekint­hették Pohl Ferenc autogram­gyűjteményét is. Meghalt Rozi mama Szomorú hírt kaptunk Kom­lóról: 103 éves korában elhunyt Kömlő és a környék legidősebb polgára, Kádár Jánosné Tóth Rozália, akit a falubeliek csak Rozi mamának szólítottak. Mint ismeretes, 102. születésnapja al­kalmából kollégáink bemutatták Rozi mamát olvasóinknak is. Tettenérés Tiszanánán A kiskörei polgárőrség és a kiskörei rendőrőrs immár rend­szeres közös éjszakai szolgálata november 18-án, éjfél után nem sokkal tetten érte Tiszanánán, a Petőfi út 27. alatt lévő vegyesbolt illetéktelen behatolóit. A közös járőrszolgálat tagja volt Rizsnyiczky István, Nagy Zsolt polgárőr és Gál Jánost, őr­mester. Közös szolgálatuk során meglátták, hogy az említett ve­gyesbolt külső kétszámyú ajta­ján lévő keresztpánt, illetve az azon található lakat le van feszít­ve. A rendellenesség ellenőrzése során megtalálták a belső és kül­ső ajtók közötti részen lapuló el­követőt. A pajszerrel előbújt el­követő B. Cs. helyi lakos volt, aki a boltban lévő árukészletből akarta fedezni a nem sokkal ko­rábban volt 18. születésnapját. Az elkövető elszámoltatása so­rán további bűncselekményekre is fény derült, amelyeket tiszaná- nai boltok ellen követtek el mint egy 100 ezer forintos nagyság­rendben. Továbbra is téma a hevesi ta­karékszövetkezet ügye. Ezúttal Gyarmati Ferencné könyvvizs­gáló reagál arra az inteijúra, amelyet lapunk közölt Heves polgármesterével, Hegedűs Györggyel. Ebben ugyanis az ő nevét is megemlítette a nyilatkozó. Gyarmatiné reagálását azzal a ténnyel kezdi, hogy 1993. január elsejétől könyvvizsgálója a szö­vetkezetnek, s a tavalyi évben ki­helyezett rövid lejáratú hitelek té­nyét már csak örökölte, ám meg­előzni nem tudta. Mint írja: ide­jében jelezte, hogy a magas ösz- szegű hitelek lejárata 1993-ban esedékes, s figyelmeztetett arra, hogy a kintlévőségek nagy össze­ge finanszírozási és likviditási problémát jelenthet. Mindez pe­dig súlyos következményekkel járhat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy igen körültekintő hitel­és kölcsönfolyósítást kell folytat­ni az év hátralévő részében: be kell tartani a Pénzügyi Törvény­ben előírtakat. A kiadott hitelek­nél pedig szükség van a jelzálog- fedezet és a cenzúrabizottság az Fehér Laci bácsi talán csak azt sajnálja, hogy a történetet nem úgy fejezheti be: „Ha én ezt egy­szer a klubban elmesélem...!” A klubban ugyanis már mindenki tudja, hogy amikor a nyáron Esztergomban jártak, a mintegy negyven résztvevő közül egyedül ő mászta meg a bazilika tornyába vezető lépcsősort. — Megszámoltam...! — uj­jongja. — Ha hiszi, ha nem, pon­tosan 570 lépcsőfok volt az felfe­lé. — Ez igen — bólintok rá, ő meg büszkén ismétli: „bizony, annyi...” S aztán jön a többi él­mény. Szentendre, Visegrád, majd a főváros, a Margitsziget sok-sok látnivalója. A nagy uta­zás... — Mit mondjak, irigylésre méltó — mondom újra Laci bá­csinak, mert hát valóban nem kis teljesítmény ez a lépcsőjárás, szusszanásnyi szünet nélkül, 88 éves korban. Ám ha erről már nem is, azért van miről beszélgetnie az idős férfinak, mert a klub remek hely arra, hogy jól eltöltsék együtt az idejüket vasárnaponként. — Nem hagyunk ki egyetlen alkalmat sem — teszi hozzá mindezekhez a tiszanánai idősek klubjának két vezetője, Orosz Dávid és felesége. — Vasárnap délutánonként összejövünk a ré­gi tanácsháza épületében, s ha mindenki eljön, csaknem hetve­nen üljük körül az asztalokat. Ki rexezik, ki kártyázik, a nők var- rogatnak, olvasgatnak, jókat be­szélgetünk, tervezzük a prog­ramjainkat. — Mint az esztergomit példá­ul...? — Mikor milyet. Nyaranta öten-tízen, ahogyan éppen ked­vünk tartja, autóbuszra ülünk, és elmegyünk strandolni Gyulára, Szoboszlóra. Szeretünk kirán­dulni, de éppúgy előadásokat hallgatni, vagy netán a nyugdíja­sok problémáiról véleményt cse­rélni járatosabb emberekkel. Kapcsolatunk van a megyei szer­vezettel, az „Életet az éveknek” mozgalom országos irányítóival. Rendszeres olvasói vagyunk a Hírhozónak, miután a saját gon­dolatainkat látjuk viszont ben­ne... Az év hátralévő részében mozgalmas programot bonyolí­tanak le a hevesi önkormányzati képviselők. November 27-én, szombaton délelőtt 10 órától a helyi Móricz Zsigmond Művelő­dési Központban közmeghallga­tást tartanak, ahol a polgárok és a szervezetek közérdekű kérdé­eddiginél szigorúbb feltételeket diktáljon, s a törlesztések elma­radása esetén kezdeményezzék a konkrét eljárásokat. Levelében kifejti: a fentiekből megállapítható, hogy az átlagos­nál is többet foglalkozott a hite­lekkel, tehát az előidéző okok­kal. írásából kiderül az is, hogy az igazgatóság határozatot ho­zott az intézkedések megtételé­re, külön is kiemelve ezek közül a magas összegű hitelek ügyét. Mindezt 1993. szeptember 30-i határidővel tűzte ki, ezután a szövetkezet vezetésének kellett megtennie a szükséges intézke­déseket. Gyarmatiné végül kijelenti: szeretné, ha ismertetnék azok­nak a vállalkozóknak a nevét, akik tartoznak a takarékszövet­kezetnek, s meg kellene kérdezni a hitelfelvevőktől, mit tettek — vagy mit kívánnak tenni — a köl­csönök visszafizetése érdekében, mert — írja — ezáltal maguk az illetékesek nyilatkoznának, és nem az, akinek az előidéző okok­hoz semmi köze nincs. Már ennyi is jelzi: nem unat­koznak itt az idős helybeliek, akiket egykoron az azóta már el­hunyt Demeter János fogott ösz- sze. Miután őt elbúcsúztatták, az Agria Volántól frissen nyugdíjba került Orosz Dávidra „osztot­ták” a klubvezető szerepét. Ő lett a „Naplemente” irányítója és lel­kes ügyintézője: 28 férfitársa szavazott bizalmat neki. S ha már így esett, a nők — az „Őszirózsa” harminchét tagja — a feleségét, a helybeli „nagy ábécé” volt dol­gozóját bízták meg a vezetési fel­adatokkal. — Megszerveztük a rendsze­res kedvezményes üdülést Móra- halmon, eddig tizenheten vettek rész ebben — sorolja a házaspár —, megemlékeztünk az idősek napjáról, de nem feledkezünk meg egymás születés- és névnap­járól sem, mindig kerül valami apróság az asztalra ilyenkor. Még egy jótékonysági akcióban is részt vettünk: a nők csigát ké­szítettek a vacsorához, a napok­ban pedig csemetefákat ültet­tünk a község központi részé­ben, illetve a szoborkertben. Mint újságolják, harmincötén fogtak ásót, kapát, metszőollót, hogy támogassák a polgármeste­ri hivatal által kezdeményezett fásítást. Csak azt sajnálják, hal­lom tőlük, hogy „percek alatt” elültették azt a kétszáz fát, amit hoztak. Még az is ott toporgott, aki bizony már jócskán megette a kenyere javát, de hát a hívó szó kötelez... — Kika legidősebbek? — Sajnos, egyre fogyunk, fo­gyunk... — sóhajtják, mielőtt vá­laszolnának. — De most az élők­ről... A nők közül Vágó Istvánná a „korelnök” a maga 82 évével. Amikor a nyolcvanat töltötte, egy jókora csemegekosárral lep­tük meg. A férfiaknál a 88 éves Fehér László a legidősebb, őt kö­veti a 86.-ban járó Gulyás János. De itt a kor nem számít — a megértés, a jó közösség, a társa­ság a fontos. Ez pedig adott, mindenki — legyen az nyugal­mazott honvéd ezredes, egykori tsz-tag, gyári munkás, értelmisé­gi — egyformán kíván hozzájá­rulni ahhoz, hogy tartalmas éve­ket adjanak az Életnek... Szilvás István sei és javaslatai hangzanak el. A program elején egyébként dr. Hegedűs György polgármester lakossági tájékoztatójában szá­mol be a város ügyeiről. Ez az esemény egyébként — a rendel­kezés szerint — képviselő-testü­leti ülésnek számít, ezért azon a városatyák is megjelennek. Mint hírül adtuk, a Géczi István halálával megüresedett polgár- mesteri tisztségre Csintalan Ist­vánt választották meg Zaránk lakói. Az alábbiakban az új pol­gármestert mutatjuk be, aki életútja felvázolása mellett el­képzeléseiről, jövőbeni tervei­ről is beszélt. — Ötvenhárom éves vagyok, s jelenleg a tarnamérai agrárszö­vetkezetben dolgozom rendész­ként — mondja. — Az elmúlt hé­ten volt az első, általam vezetett képviselő-testületi ülés, ahol a képviselők elfogadták, hogy má­sodállásban látom el a polgár- mesteri teendőket. — Mi indította arra, hogy je­löltesse magát a választáson? — Elsősorban az, hogy a köz­ségben korábban is végeztem politikai munkát, és akkor nem kevés energiát fektettem a tele­pülés fejlesztésébe... — Milyen beosztásban? — Párttitkárként tevékeny­kedtem, tanácstag is voltam, és vb-üléseken is rendszeresen részt vettem. Igaz, az elmúlt három év­ben nem kapcsolódtam be a poli­tikai munkába, s az önkormány­zatnak sem voltam tagja. De a községtől nem akartam elsza­kadni, hiszen itt élek gyermek­korom óta. 1966-ig Csepelen dolgoztam vasasként: kovács­ként, hegesztőként, lakatosként. Akkor hazajöttem a helyi tsz- hez, itt szerelőként dolgoztam 1975-ig. Közben elvégeztem a gyöngyösi mezőgazdasági tech­nikumot, 1978 óta pedig ren­dészként dolgozom a szövetke­zetben mind a mai napig. S a vá­lasztás előtt nagyon sokan fölke­restek, és fölkértek arra, hogy je­löltessem magam. Ez elegendő biztatás volt számomra, hogy „ringbe szálljak”, s aztán függet­Kömlőn a Rekord Kisszövet­kezet a hónap elején kezdte el a belső, valamint az úgynevezett nagyközépnyomású vezeték ki­építését. A csövek Átányból „ér­keznek”, s a szakembereknek 12 kilométernyi belső, valamint hat kilométernyi külső vezetéket kell megépíteniük. A helyi polgármesteri hivatal­ban Cseh /őzse/polgármester el­mondta, hogy 700 lakástulajdo­nos közül körülbelül 300 jelen­tette be igényét a gázra. így a köz­ség lakosságának 40 százaléka rövidesen immár az egyik leg­korszerűbb tüzelési móddal fűti majd otthonát. Most azonban, hogy látják az utcák mentén az építkezéseket, várhatóan még többen jelentkeznek majd, s mint a polgármestertől megtudtuk: Az év hátralévő részében a na­pirenden szerepel még a jövő évi költségvetés elfogadása, vala­mint több bizottság jelentése is: így a jogi, a városfejlesztési és -üzemeltetési, a pénzügyi ellen­őrző, a művelődésügyi, a sport és a tájékoztatási, az egészségügyi, a szociális, a lakásügyi és len indulóként engem választot­tak meg. Ez azt jelenti, hogy — miután bizalmat kaptam — ott szeretném folytatni, ahol Géczi Pista bácsi abbahagyta. így az egyik legfontosabb teendő a gáz­program megvalósítása, illetve a telefonhálózat kiépítése... A községben magas az időskorúak száma, ezért a terveink között szerepel napközi otthonuk kiala­kítása is, a régi iskolaépület visz- szaszerzésével, s más létesítmé­nyek megvásárlásával. Ezenkí­vül a szemétszállítás sem rende­zett, ez a kérdés is megoldásra vár, csakúgy, mint az úthálózat fejlesztése... — Indul-e a következő válasz­tásokon? szinte mindennap felkeresik a hi­vatalt ilyen ügyben. Egyes szá­mítások szerint akár 50 százalék­ra is felemelkedhet az igénylők tábora. A műszaki megoldással kap­csolatban tudni kell, hogy Tenk, Átányés Kömlő közös rendszer­ben működnek majd. Az elkép­zelések szerint ebben a hónap­ban Tenken és Átányban is meg­történik a műszaki átadás, s ez­után következik a sorban Köm­lő. Pontos dátumot még nem tudnak mondani, de valószínű, hogy még az idén — december­ben — itt is sor kerülhet a vezeték birtokba vételére. Persze ezt az időpontot még befolyásolhatja a zord időjárás is. vízhasznosítási bizottság is szá­mot ad eddigi munkájáról. Mint a legutóbbi hevesi ön- kormányzati ülésről szóló tudó­sításunkban megírtuk, a testület ugyancsak decemberi összejöve­telére tűzte ki — illetve halasztot­ta el — a strand bérbeadásának koncepciójáról szóló vitát. napra, hanem egy hosszabb tavra szólnak... S ha ez mind megvaló­sul, akkor elégedett leszek. S az leszek akkor is, ha a komoly fel­adatok megvalósításán túl szem­léletbeli változások is történnek. Hiszen az utóbbi időben több a rosszindulatú személy, gyakori a rosszmájúság, irigykedés, pedig pénzbe sem kerülne, ha az embe­rek egymást tisztelnék, megbe­csülnék. S ennek az elérése leg­alább olyan fontos, mint a beru­házások megvalósítása. Tarnabod Segéllyel, kölcsönnel Tarnabod 650 lakosa közül mindössze húsznak van munka­helye, a lakosság egyharmada pedig nyugdíjas. Az önkormány zatnak igencsak meg kell fontol­nia, hogy a minimális pénzből — a napi gazdálkodás mellett — mi­ként segítse a rászorultakat. — A szigorú takarékosság el­lenére sem tudom elképzelni, mi lenne, ha nem kapnánk külső se­gítséget — mondja Kovács Lász­ló polgármester —, hiszen az anyagi források nagyobb részét intézményeink működtetésére fordítjuk. Számítottunk arra, hogy növekszik a szociális segély iránti igény, ezért az idén már kétmilliót szántunk erre a célra. De már most is hárommilliónál tartunk, ennek oka pedig az, hogy egy hónap leforgása alatt húsz fővel emelkedett a jogosul­tak száma. így aztán az átmeneti segélyek folyósítását leállítottuk, csak a jövedelempótló támoga­tást tudjuk kifizetni. Mint a polgármester elmond­ta: kamatmentes kölcsönnel tá­mogatják azokat, akik a segélyre nem jogosultak, de helyzetük sú­lyos. Személyenként 5 ezer fo­rintot kapnak, s az összeget fél év alatt kell visszafizetniük. Ez a kis pénz bizony jól jöhet télen a tü­zelő megvásárlásához. A pályázatok útján nyert pén­zek is enyhítenek valamit Tarna­bod gondjain. Ilyen módon kap­tak 300 ezer forintot nevelési se­gélyre, s ebből az összegből még arra is tellett, hogy a tanév elején felruházzák a gyerekeket, s meg­vegyék számukra a tankönyve­ket. Ugyanakkor mérsékelték az óvodások és az iskolások étkezé­si diját. A pályázaton nyert pénz­ből nyílik lehetőség a cigányta­nulók korrepetálására, szakkö­rök beindítására és a német nyelvoktatás megszervezésére. Végül is a tornaterem építése mellett a falunak kevés pénze maradt az utak felújítására. Min­denesetre a megyei önkormány­zat támogatásával — és saját erő­ből — új útburkolatot kapott a Fasor utca. Cseh Béla Ha vasárnap, akkor... „Találkozunk a klubunkban...” Az építkezések láttán várhatóan újabb jelentkezők keresik fel a hi­vatalt (Fotó: Gál Gábor) Heves „Sűrű” a képviselők programja (kácsor) Kömlő Épül a gázhálózat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom