Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

HÍRLAP, 1993. október 1., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE _______________________ J3. Va sárnapok Füzesabonyban Október 2-án autóvásárt tar­tanak Füzesabonyban. Két nap­pal később, hétfőn pedig orszá­gos állat- és kirakodóvásár lesz a város vásárterén. Sarudi Híradó A helyi kiadvány most megje­lent számában folytatják a köz­ség történetéből készült írás má­sodik részét. Versösszeállítást közölnek a Tiszáról, s a hírek mellett két oldalon adják közre a nemrég crossbar-rendszerbe kapcsolt előfizetők névsorát és telefonszámát. Cserkészek az Országházban Szeptember elejétől Percsi Bertalan személyében új pa­rancsnoka van a kál-kompolti cserkészcsapatnak, amelyet a helyi MDF-szervezet támogat. Szervezésükben az elmúlt na­pokban 45-en Budapestre men­tek kirándulni. Többek között megtekintették az Országházat, jártak a Budavári Palotánál, ellá­togattak a Mátyás-templomba is. Telefonközpont­bővítés lesz Andornaktályán A héten ültek össze a község önkormányzati képviselői, akik első fordulóban tárgyaltak arról, hogy milyen szabályokat fogad­janak el a hulladéktárolásról, il­letve az állattartásról. Meghall­gatták az iskola igazgatójának beszámolóját az elmúlt tanévről és az idei tervekről. A Matáv képviselői pedig arról tájékoz­tatták a megjelenteket, hogy jö­vő év július 31-ig beállítják azt az új digitális telefonközpontot, amely több mint hétszázzal gya­rapíthatja az előfizetők számát. Poroszlótól Poroszlóig vagy Sarudtól Sarudig Lesz-e kerékpárút a Tisza-tó körül? A Tisza-tó körül összesen 104 kilométer hosszan lehet kerék­pározni, s ebből eddig 14 kilomé­ter kapott aszfaltburkolatot. Ha erre téved az ember, akkor töké­letesen élvezheti mind a bicklizés örömeit, mind a természet szép­ségeit. Valószínűleg ebből a felis­merésből fakad az az ötlet, hogy — aszfalttal terítve — kerékpár­úvá építsék a töltés tetejét a tó mentén. Ennek hasznosságára már áll egy példa a tervezők előtt: a Fertő-tavat öleli körül — osztrák mintára — egy kizárólag kerékpáros közlekedésre alkal­mas út. Az idegenforgalmi szak­emberek kimutatták, hogy en­nek az elkészülte után 30 száza­lékkal növekedett a turistaforga­lom. A Tisza-tó körüli önkormány­zatok szövetsége, amely 15 tele­pülést foglal magában, elkészít­tette az említett kerékpárút ter­veit — tájékoztatott Halász Ka­roly poroszlói polgármestere, aki elmondta, hogy a tervek 300 ezer forintba kerültek. Ennek alapján pályáznak majd az ide­genforgalmi alapból és az útalap­ból pénzt a munkálatokra. Hogy ebből mennyi pénzt szánnak erre a beruházásra, az a jövő év tava­szán dől majd el, s természetesen ettől függ, valósággá válhatnak-e a terveik. A becsült költség meg­haladja az önkormányzatok ere­jét, mert ez a beruházás csaknem 200 millió forintot igényel. Rekord szőlőtermés Feldebrőn A debrői hárslevelű lát­hatóan ízlett Charles Tho­mas nagykö­vetnek is (Fotó: Gál Gábor) Feldebrő az elmúlt hét végén ünnepi lázban égett: szüreti na­pokon — változatos programok keretében — szórakozhattak, ünnepelhettek a helybeliek és az ide látogató vendégek. így a bos­toniak, valamint az USA Buda­pestre akkreditált nagykövete is, aki — saját rekordját megdöntve — csaknem hat órát időzött a debrőiek között. A színes események között szerepelt borkóstoló és -bemuta­tó is. Ennek előadója Virágh Ist­ván, a helyi Rákóczi Szövetkezet szőlészeti ágazat vezetője volt. A 35 éves fiatalember, aki 1980-tól dolgozik itt, nagy szakértelem­mel mutatta be kiváló boraikat, s elmondta: Feldebrőn az idei ke­gyetlen szárazság ellenére re­kordtermést takarítanak be a szüret során. Most nyugodtabb légkörben igyekszünk ennek titkáról be­szélgetni a szakemberrel. — Maga a terület, 110 hektár magángazdák, bérbeadók tulaj­donát képezi. Önállóan dolgo­zunk: ennek lényege az átalaku­lás után az, hogy a gépi munká­kat közösen, összefogva csinál­juk, a kézi munkákat pedig egye­dileg, a tulajdonosok végzik el. Kiderült ugyanis, hogy ilyen nagy területen a háti permetezők kora lejárt. A munkálatokat ko­ordinálni kell. — Tehát ez lenne a siker alap­ja? — Igen. Jobbat egyelőre nem tudtunk kitalálni. A szakszerű, lelkiismeretes munka mellett azért tudtunk az aszály ellenére is rekorderedményeket elérni, mert szárazságtűrő, homokos, dombvidéki területen gazdálko­dunk. A többiektől való minősé­gi eltérést ez magyarázza. A ho­mok átereszti a vizet, nem úgy, mint a kötött talajok, és aztán gyorsan lezárja, nem engedi el­párologni. A gyökér így nedves­ségre talál. A másik szerencsénk, hogy ültetvényeink többsége fia­tal, 7-13 éves. — Mit takarnak ezek a rekor­dok? — Területenként és fajtán­ként vannak eltérések. A zenit 120-150 mázsát adott hektáron­ként. Kiugróan magas volt a ho­zama az ottonel muskotálynak: 120 mázsa, a cserszegi fűszeres 120-140 mázsa átlagot ad. A hárslevelű is jól néz ki, csupán az olaszrizling termése átlagos. Igaz, vörös, nyirkos talajra van telepítve. Ide tartozik még, hogy július 28-án súlyos jégcsapás érte körülbelül 20 hektárunkat, még­is volt olyan terület, ahol átlago­san 20 mázsa szőlő jött le a tő­kékről. — Miként tudják ezt a nagy mennyiséget értékesíteni? — Ilyen gondjaink már nin­csenek. Rendezett, kitűnő a kap­csolatunk az új kombináttal, az Egervinnel, ők vásárolják fel a termésünket. Boraink világhírű­ek, jó minőségűek. A cukorfok az idén is viszonylag jól alakult: 17-20 mustfokig adtunk el, a faj­tától és a területtől függően. Ez minőséget adó kategória. A szü­retet egyébként augusztus 28-án kezdtük az Irsai Olivérrel, és úgy néz ki, hogy október 20-án fejez­zük be a hárslevelűvel. Váijuk a későn érő olaszrizling szedését, ezt október 10-én kezdjük el, s ha nem jön közbe rendkívüli do­log vagy zöld rohadás, akkor ha­táridőre végzünk. Elégedettek vagyunk a munkánkkal, arra meg külön büszkék is, hogy az amerikai vendégeink körében nagy tetszést arattak boraink. Keresték, hol lehet ezeket meg­venni...? (fazekas) Erdélyi diákok a füzesabonyi gimnáziumban Köszönik szépen, jól vannak... Füzesabony és az erdélyi Tus- nádfürdő egyre szorosabb test­vérvárosi kapcsolatban áll egy­mással. Ennek eredményeként az idei tanévben négy tusnádi di­ák kapott lehetőséget arra, hogy az abonyi Remenyik Zsigmond Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában tanulhas­son négy évig. Taníttatásukra az önkormányzat különített el pénzt. Fizetik az erdélyi diákok externátusi ellátását, albérletét, sőt még színházbérletet és zseb­pénzt is kapnak. A városok és az iskolák veze­tői úgy gondolták, hogy jobb megoldás az, ha a gyerekek nem kollégiumban laknak, hanem családoknál, így talán jobban be tudnak illeszkedni az otthontól távoli világba. A füzesabonyi családoknak pályázni lehetett, ki milyen feltételekkel tudja fogad­ni az ideérkezőket. Ugyanis nem puszta albérleti elhelyezésről van szó, hiszen hétvégén étkezést is kell biztosítani, és egy kicsit „pá- tyolgatni” is az otthontól elsza­kadt kamaszokat, akik egyéb­ként az iskolai szünetekben ha­zautaznak majd. Úgy tűnik, a lányok a vállalko­zóbb kedvűek, mert augusztus végén két ifjú hölgy érkezett, Kiss Éva és Vita Annamária, hogy itt gyarapítsa tudását. Szü­lővárosukból azzal a feltétellel engedték őket útnak, hogy az érettségi után tanítóképzőben folytatják tanulmányaikat, majd hazatérnek, mint jól képzett ma­gyar nyelvű pedagógusok. A két leányzóval már új isko­lájukban találkoztunk. Éva és Annamária egyáltalán nem tű­nik elkeseredettnek és elveszett­nek. Talpraesettek, máris arról számolnak be, hogy beilleszked­tek az iskolában és az „otthonuk­ban” is. Azt mondják, nagyon kedves fogadtatásban volt ré­szük, ők pedig igyekeznek az is­kola kívánalmainak eleget tenni. — Hogy miért jöttek ily fiata­lon ilyen messzire? — erre egyöntetűen azt válaszolták, mert szeretik a számítástechni­kát, s úgy gondolták — ők és szü­leik egyaránt —, hogy itt jobb fel­tételeket találnak az iskolában, s az élet is más, mint otthon. Egye­lőre ismerkednek környezetük­kel, kirándulni, moziba járnak, mint minden fiatal, s megpróbál­ják leküzdeni a román és a ma­gyar tanmenet közötti különbsé­geket. (sj) Éva és Anna­mária (Fotó: Gál Gábor) Mindenki síremléke — Kellenének a telefonok További építkezések Kompolton Ha az önkormányzat és a lakosság egyet akar, azaz közös az elkép­zelésük, még ebben a pénzszűke világban is sok mindent meg lehet valósítani. Ez a vélemény ráillik Kompokra is, hiszen két olyan je­lentős és költséges beruházás végére tettek pontot, mint a víz és a gáz bevezetése a faluba. Sok-sok millió forintot vett ki ez az önkor­mányzat és a lakosság pénztárcájából. — De megérte — mondja most már elégedetten Farkas Pál, a település polgármestere —, annak ellenére, hogy anyagi­lag igencsak mindenki leterhelt. Tartalékolni, erősödni kell, hogy a további lépésekre sor kerülhes­sen... Drágák a gázkészülékek, sokba kerül a hitel, amit vissza is kell fizetnünk. így aztán csak a jövő „zenéje” a csatornarendszer kiépítése. Ez van még hátra a na­gyobb beruházások sorából. Persze ez nem azt jelenti, hogy a fentiek miatt megállna az élet a faluban. Van még mit megcsinál­ni, és akad még annyi összeg a kasszában, hogy amit elterveztek erre az évre, azt meg is valósítsák, így aztán amikorra e sorok meg­jelennek, már hozzákezdtek a járdaépítéshez a Kompolti utcá­ban. Itt eddig nem volt betono­zott rész, most 300 ezer forintból elkészítik. A lakosság kérése volt ez, hát teljesítik. Jó az idő, gyor­san lehet a munkákkal haladni. A karbantartó egységük végzi, akik a nyár folyamán rendbe tet­ték, kifestették az iskolát, s kicse­rélték a belső burkolatokat itt is, meg az óvodában, az idősek ott­honában is. Most az útépítés van soron, aztán jön a temető rend­betétele, az út menti fák gallya­zása, a szárazak kivágása, ame­lyet évente legalább kétszer kell megismételni. — Egy régebbi elképzelésünk is testet ölt az ősz folyamán — folytatja a polgármester.- Meg­építjük a mindenki síremlékét a temetőben. A felirat ez lesz: „Emlékül azoknak, akiket a kompolti temetőben jeltelenül te­mettek el. ” A halottak napjára ál­lítjuk fel, a munkával együtt 100 ezer forintba kerül. Az őszi teendőkkel kapcsola­tosan megtudjuk még azt is, hogy kezdődik az útépítés a község 8-10 utcájában. Szilárd burkola­tú lesz valamennyi, olyan, ami­lyet építettek Kállai összefogva a Kompolti utcában. Ez 7 milliót emészt fel, s ha ezzel végeznek, elmondhatják: a település utcái­nak több mint felében járható úton közlekedhetnek. Egyéb­ként az Egri Útépítő Rt. ajánlotta a pályázatra a legkedvezőbb fel­tételeket. így is kölcsönhitelt kell igénybe venniük, de 3-4 hét alatt elkészülnek vele. — Visszatérő gondunk a táv­beszélő-állomás, illetve a digitá­lis rendszerhez való csatlakozás — teszi még hozzá az előbbiek­hez Farkas Pál. — A központi hely már elkészült az iskolában. Lefalazták, s a villanyszerelési teendőkkel is végeztek, így most már várjuk az állomás felszerelé­sét. Szeretnénk a posta előtti nyilvános állomás mellé újabb kettőt kialakítani; egyiket — az arányos elv alapján elosztva — az orvosi rendelő környékén, a má­sikat pedig az Akácos és Arany János utca sarkán. A meglévő mostani vonalak háromszorosá­ra van szükség a pillanatnyi igé­nyek szerint. Sajnos, nincs meg­felelő információnk arról, hogy mikorra lesz ebből valami: az idén, vagy jövőre talán... (fazekas) FKGP: A baloldallal való egyezkedés szóba sem jöhet A napokban tartotta körzeti közgyűlését a Független Kisgaz­dapárt Füzesabonyban. Lapun­kat Tóth Ernő, a párt körzeti tit­kára, városi elnöke tájékoztatta az összejövetelükön elhangzot­takról. — Főként a szeptember végi megyei választmányra való fel­készülés szerepelt a napirenden. Emellett természetesen megvi­tattuk az aktuális politikai kérdé­seket, a párton belüli problémá­kat és a közeledő választásokra való felkészülést. Ugyanakkor előtérbe került a körzet politikai és gazdasági helyzetelemzése is. — Úgy tűnik, mintha a politi­kai életben az FKGP egyre in­kább elhatárolná magát a parla­menti pártoktól. Sokan mond­ják, hogy kezdenek szélsősége­sen megnyilvánulni... — Ez téves felfogás... Én in­kább úgy látom, hogy a parla­menti pártok távolodtak el a nép­től. A helyzet teljesen fordított, hiszen a valóságos politikai élet középpontjába kerültünk. Hadd említsem meg, hogy 25-re emel­kedett azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek a keresztény­nemzeti összefogás jegyében csatlakoztak hozzánk. Többek között az „56-os Szövetség”; Rácz Sándor elnök például belé­pett a Kisgazdapártba. — Ezúttal született-e döntés a körzeti országgyűlési képviselő­jelölt személyéről? — Természetesen volt szó a jelöltállításról, de konkrét dön­tés még nem született. Ezt majd egy későbbi időpontban egyez­tetjük, s a körzeti alapszervezeti döntéstől függ az alkalmas sze­mély kiválasztása. — Gondolkodnak-e már a szintén esedékes önkormányzati választásokról? — Erről még korai nyilatkozni, de azon már gondolkodunk, hogy miként válasszuk ki az alkalmas személyeket. Mivel a gazdasági kérdések egyre élesebben vetőd­nek fel mind Füzesabony körzeté­ben, mind országos szinten, ezért immár nélkülözhetetlen, hogy a kisgazda-szemlélet széleskörűvé váljék. Igyekszünk minél több képviselőt juttatni az önkormány­zatokba. Az viszont biztos, hogy az esetleges választási győzelem esetén a baloldallal való egyezke­dés szóba sem jöhet. (Sz. Cs.) Digitális telefonhálózat Aldebrőn A főbb beruházások végrehaj­tása után, mint például legutóbb a gázbevezetés volt, most a tele­fonhelyzet javítása látszik a leg­fontosabb teendőnek Aldebrőn. — Digitális, azaz üvegszálas telefonhálózat kiépítését szeret­nénk megvalósítani a faluban — mondja Farkas László polgár- mester. — A szerelésre a Matáv ígérete értelmében még ebben az esztendőben sor kerül. Ez a köz­pont létesítésének munkálataira értendő természetesen. Üzembe helyezése 1994 első negyedévére várható, mert mint kiderült, hi­ányzik az az átvételi rendszer, amely a Kápolna felé lévő orszá­gos hálózathoz csatlakoztatná a vonalakat. A központot a Matáv adja majd, az önkormányzat pedig in­gyen biztosítja az épületet, mert másképp az üzlet nem jöhetne létre. Eredetileg 256 állomásos­ra tervezték a központot, de ezt szerencsére sikerült 384-re emelni, ám ez a bővített szám is éppen csak a mostani igények­nek felel meg. — Önerős helyi hálózatot is ki kell építenie a leendő tulajdono­soknak, ezért a hivatal elvállalta, hogy október 20-ig megszervezi, létrehozza az építőközösséget — folytatja a polgármester. — Az új készüléktulajdonosoknak 40-55 ezer forint közötti költséget je­lent a beruházás, amiből az anyagértéket bizonyos feltételek mellett vagy „letelefonálja”, vagy rendelkezési jogot vásárol az iílető. Tehát költözködés ese­tén magával viheti a vonalat és a készüléket. Az áfát persze az ön- kormányzat visszaigényli majd. A siker titka

Next

/
Oldalképek
Tartalom