Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
HÍRLAP, 1993. október 7., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ Dobogón a vidék bankja A Takarékbank 1989-es megalakulása óta — mondhatni — kényelmes helyzetben volt, mivel a pénzforrásokat üzleti megfontolásból a részvényes takarékszövetkezetek biztosították. Ezzel is magyarázható, hogy a Takarékbank a „csendes” pénzintézetek közé tartozott, nem volt nagy felhajtás, óriási reklámkampány, kivéve akkor, ha a különböző értékpapírokat szerette volna „belopni” az emberek tudatába. Az utóbbi időben ismét hallatott magáról a bank — olvasóink is találkozhattak hirdetéseikkel —, hiszen a kamat- jeggyel és a takarékbankjeggyel nemrégiben jelentek meg a pénzpiacon. A Takarékbank és a takarék- szövetkezetek közötti viszony évről évre változott, s most került abba a stádiumba, amikor az integráció már karnyújtásnyira került. — A két fél, valamint az érintett pénzügyi, államigazgatási hatóságok arra az álláspontra jutottak, hogy megsegítik az ágazatot, s így megvalósulhat „a vidék bankja” koncepció, amelyet kezdettől fogva emlegettek — mondta dr. Petrusz János, a Takarékbank területi igazgatóságának vezetője. — Gyakorta halljuk azt, hogy a magyar bankszektort injekciózni kell, pénzt kell belepumpálni. Ez mivel magyarázható? — A bankoknak nincs tőkéjük, amiből hosszú távú beruházást, fejlesztést tudnának támogatni. A betétesek ugyanis rövid időre kötik le a pénzüket, s ez az oka annak, hogy tőkehiánnyal küszködnek a bankok. — Vagyis, ha jól értem, a pénzintézetek gyakorlatilag csupán rövid lejáratú hitelekre képesek. A tőkeszegénység ezek szerint az oka annak is, hogy magasak a kamatok? — Egyrészt igen. Másrészt a bankok a fölös likviditásukkal a költségvetést finanszírozzák. Korábban kiszámoltuk, hogy a források mintegy harminc százalékát közvetett módon „leemeli” a kincstár. A fennmaradó részből kell biztosítani a bank költségeit, s ezért is növekszik a kamatrés. — A Takarékbanknak milyen konkurenciával kell szembenéznie? Bár a takarékszövetkezetek révén jelen van szinte minden településen, de ott általában posta is működik... — Nem érzek különösebb versenyfutást a két pénzintézet között. A takarékszövetkezetek negyvenéves tradícióval rendelkeznek, kialakították a helyi ügyfélkörüket, hiteleznek kezdettől fogva. A posta ezt nem tette, sőt most sem teszi, csak betétet fogad el a Postabank megbízásából. Mi, pontosabban a takarékszövetkezetek, teljes körű szolgáltatást nyújtunk, hiszen a vidék, a községek felzárkóztatásához, a vállalkozások beindításához, életben tartásához fontos, hogy helyben megkaphassanak mindent. — Az Egerben székelő területi igazgatósághoz a három északi megye tartozik. Hogyan lehetne összegezni az alapítás óta eltelt időszakot? — Az indulás volt talán a legnehezebb, mert a nyolcvanas évek végén már nem tudtuk megszámolni a két kezünkön a bankokat. Nehéz volt a piacra betömi, de másfél év alatt sikerült akkora részt kihasítanunk — elsősorban a hitelezés különböző válfajai révén —, hogy az itteni bankok között kivívtuk a dobogós helyet. Annak ellenére, hogy például technikai színvonalunk még nem olyan fejlett, és az sem titok, hogy takarékos létszámmal dolgozunk. — A bankbotrány, az egymást követő csődök miatt az emberek kétszer is megnézik, hogy melyik bankhoz forduljanak, hol helyezhetik el biztonságban a megtakarított pénzüket. A vállalkozóknál emellett az sem utolsó szempont, hogy mennyire gyors, pontos, naprakész az adott bank szolgáltatása. A Takarékbank milyen eredményeket tud felmutatni ezen a téren? — Minden bank, így mi is igyekeztünk színesíteni a szolgáltatás palettáját. Ebben, úgy érzem, a Takarékbank felnőtt a „nagyok” szintére. A különbség általában a hitelkamatoknál élesebb, míg a forráskamatok nagyjából megegyeznek a bankoknál. Mi például az úgynevezett első osztályú adósoknak már huszonhárom százalékért is adunk hitelt, ami viszonylag alacsonynak mondható. — Az esztendő hátralevő része milyen feladatot jelent még a banknak? — Nagyon sok minden függ a bankkonszolidáció kimenetelétől, ami egyelőre egy sokismeret- lenes egyenlethez hasonlítható. Nekünk a legfontosabb célunk, hogy a beszélgetés során már említett integrációt tető alá hozzuk. Szándékaink szerint az év végére létrejön a még szorosabb együttműködés a Takarékbank és a takarékszövetkezetek között. * Lapzártakor értesültünk róla, hogy dr. Petrusz János az Egervin vezetésének felkérésére elvállalta a nagy hírű cég kereskedelmi vezérigazgató-helyettesi posztját. Válasz a képviselői kérdésre: Megyénk nem katasztrófa sújtotta terület A közelmúltban szervezett Kossuth téri agrárdemonstrációnak nemcsak országos jelentősége volt, hiszen ugyanabban az időben, amikor Szabad György, az Országgyűlés elnöke átvette a nagygyűlés szervezőinek petícióját, Szabó János földművelés- ügyi miniszter is kapott egy kérdést. Ebben Horváth László országgyűlési képviselő a Heves megyei agrártermelők kérését tolmácsolva arra volt kíváncsi, hogy az FM vezetése, illetve a kormány lát-e lehetőséget szőkébb hazánk katasztrófa sújtotta területté nyilvánítására, hiszen az idén az aszálykárok miatt hatvanöt százalékos volt a termés- csökkenés. A Parlamentben Medgyasszay László politikai államtitkár az alábbi választ adta: — Való igaz — kezdte az államtitkár —, hogy a több éve tartó aszálykárok az idén a legsúlyosabbak. Az is kétségtelen tény, hogy a kalászos gabona vonatkozásában Heves megyében tapasztalható a legnagyobb terméscsökkenés. Igaz, Nógrád, Szolnok és Békés megye is hasonló cipőben jár, de helyzetük talán kevéssé mondható rossznak, mint az előbb említett térségben. Az adatokból kiderül, amennyiben — a költségvetés helyzetét figyelembe véve — nagyobb lenne a kormány mozgástere, szinte az egész ország mező- gazdaságát katasztrófa sújtotta területté kellene nyilvánítania. A Tisztelt Ház által is ismert körülmények között azonban szűkös a mozgástér, amelyben jövedelemjavító intézkedésre van lehetőség. Ezek között említeném az öntözővíz-felhasználás támogatását, a 7,40-ről 11,20-ra emelkedő gázolaj-fogyasztási adó visz- szatérítését, az első félévi földadó-befizetési kötelezettség felfüggesztését, illetve azt, hogy a ’90-es aszálykárokra felvett hitelek visszatérítését tízszázalékos kamattámogatás mellett november 15-ig meghosszabbíthatják az érintett gazdálkodók. De sorolhatnám az elmaradott térségek településein gazdálkodók földalapú támogatását (1800 Ft/ hektár), vagy azt, hogy a 25- 40% közötti hozamérték-csök- kenést elszenvedők a betakarított kalászos gabona után hektáronként 1500 Ft vissza nem térítendő támogatást kapnak. S az utóbbihoz hozzá tartozik, hogy a vetéshez 1992 őszén minden termelő kapott ugyanilyen dotációt. Idén ez az összeg hektáronként 2000 Ft-ra növekszik, s azt is lehetővé tesszük, hogy a támogatást a gazdák már vetés előtt igénybe vehessék. Végezetül az államtitkár elmondta: tudja, hogy a több mint 60%-os kárt szenvedett Heves megyei termelőknek a felsorolt intézkedések csak enyhítik, de nem szüntetik meg pénzügyi gondjaikat. A kormány azonban a költségvetés jelenlegi helyzetét figyelembe véve akkor sem tud több pénzt fordítani a gondok enyhítésére, ha ezt a területet deklaráltan is katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítanák. Mivel ehhez jóval komolyább pénzügyi forrásra lenne szükség, ezért a jelenlegi szituációban ez elképzelhetetlen. Annál is inkább, mivel a korábban ismertetett számokból kiderül: nemcsak Heves, hanem az ország más megyéi, térségei is küzdenek ilyen problémákkal. Molnár Zsolt A Mezőbank Rt. A Egri Területi Igazgatósága értékesítésre felajánlja zálogjogosultság folytán birtokába jutott alábbi eszközeit: — FORD TRANZIT FT 100 C típusú mikrobuszt Irányára: 970.000.- Ft + ÁFA — HINOMOTO japán kistraktort és a működtetéséhez szükséges szántóföldi növénytermesztéshez és szőlokultúra-műveléshez a munkagépeket Irányára: 1.100.000.- Ft + ÁFA A fenti vagyontárgyak megtekinthetők 1993. október 13-án 10.00 órakor a Plusz — Rekord KFT. telephelyén (Eger, Kertész u. 164.) Árverésre 1993. október 14-én 11.00 órakor a Mezőbank RT. Egri Igazgatóság tanácskozótermében kerül sor. (Eger, Kossuth L. u. 13/A.) fizetés módja: azonnal, készpénzben. Az őszi BNV-n elnyert két nagydíjhoz méltó környezetben jelentek meg Egyik fő partnerük a Mátra Füszért (A szerző felvétele) A két nagydíj után a Caolára figyelnek Hosszú évek után jelentős siker koronázta a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Rt. bemutatkozását az idei őszi BNV-n. Két nagydíjat is kapott a cég a bemutatott korszerű termékeiért. Ez elsősorban a tizenkét fős alkotógárda magas színvonalú szakmai munkájának köszönhető, de mások is sokat tettek érte. Az rt. nemrég elkelt, magyar tulajdonosok vették meg a szakmában legnagyobb hazai társaságot. Szabóné Mártinké Eszter vegyészmérnök vezérigazgatóval — aki idén január elsején került pályázat alapján a cég élére — az elképzeléseikről beszélgettünk. — A mostani vásáron nyolc nagydíjat adtak át, ebből kettő a Caoláé lett. Ez jelentős szakmai elismerésnek számít. — Valóban, a Chemotox szúnyog- és légy irtó volt az egyik, amelynek nagy előnye, hogy az alapanyagainak jelentős részét — a korábbi szintetikusak helyett — természetes gyógynövény-kivonatokkal helyettesítettük. A másik a Komfort-család tagjaként megismert tűzhelytisztító, amely korszerű, környezetkímélő termék. Mind a kettő mutatós csomagolású, és az üzletekben már kapható. — Úgy hírlik, hogy az rt. -nél befejeződött a privatizáció. Kik vásárolták meg? — Augusztus közepén lezárult a pályázat, és a döntés alapán a Benkő és Társa Kft., valamint munkavállaló részvénytulajdonosi program alapján a dolgozóink vásárolták meg a Caola Rt.-t. — Milyen új elképzelésekkel folytatják a munkát? — A két nagydíj kötelez bennünket. Jelenleg legalább félezer terméket készítünk, különböző csomagolásban. Természetesen szűkíteni akarjuk ezt a kört, miután a veszteségeseket megszüntetjük. A legfőbb törekvésünk, hogy tovább korszerűsítsük a csomagolást, mégpedig környezetbarát anyagok felhasználásá- , val. Szeretnénk kialakítani az /' úgynevezett zöldpontos termékeket, amelyek főleg gyógynö- -s vény-alapanyagokat tartalmaznak. Üzleti filozófiánkhoz tartozik, hogy csak minőségi és megfizethető termékekkel maradhatunk versenyben a hazai piacon. A volt nagyvállalatok közül első- ‘ \ ként csatlakoztunk az úgynevezett Két-H mozgalomhoz, amely a hazai termelők és gyártók körét ~ foglalja magában. — Milyen kapcsolatban vannak Heves megyével? — Évek óta az egyik legna- rn gyobb partnerünk a Mátra Fü- J szért Rt., amely Heves megyében is szorosan együttműködik az Ä üzletekkel, és a közvetítésével eljutnak termékeink a boltokba. Tudomásunk szerint Hevesben is kedvelik a kozmetikai és háztartásvegyipari cikkeinket. Reméljük, hogy ez a jövőben is megmarad. Mentusz Károly -----------------------------------------A z Az év hitelfelvevőjének választja a Magyar Nemzeti Bankot az úgynevezett feltörekvő piacok kategóriájában az Euromoney, a világ pénz- és tőkepiacainak lapja, 1991 után az idén szeptemberben is — mondta a HVG-nek Hárshegyi Frigyes, a jegybank alelnöke. Szerinte az MNB azért kap első helyezést, mert az idén nagy összegben — eddig 2,8 milliárd dollár értékben —, viszonylag kedvező kamatozással és leév hitelfelvevője járattal bocsátott ki kötvényeket, hasznává a nemcsak a hagyományos japán és német, hanem a számára új amerikai, svájci és angol piacon is. Legutóbbi 100 millió font sterlinges kötvénykibocsátást írt alá az MNB és az akció fő szervezője, a a J. P. Morgan Securities Ltd. A kötvény lejárata 10 év, kamata évi 10 százalék (a brit államkötvényeké jelenleg 7,25 százalék), kibocsátási ára pedig 97,66 százalék. Az MNB, kis történelmi mélyponton” lévő kamatokat, még az idén egymilliárd márka összér--a tékben 10 éves lejáratú kötvé- >V nyekkel rukkol elő a német pia-cn con — közölte Hárshegyi. AöJ bankember szerint Magyaror-/in szágnak az idén 2,5 milliárd, jö-íal vőre 2, 1995-ben 2,2-2,9,1996-im ban 3-3,5,1997-ben pedig 2mil- ?b liárd dollárnyi új hitel felvételéreivl lesz szüksége, hogy teljesíthesse törlesztési kötelezettségeit. tán söl ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY V b\ AZ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL m A BÜKK HOLDING RT. (3300 Eger, Csiky Sándor u. 32.) ÁRVERÉSEN ÉRTÉKESÍTI A FELSOROLT ÜZLETEK TULAJDONJOGÁT FELSŐ-MAGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT 1. 63. sz. Fáklya Büfé Visonta Erőmű Kikiáltási ár: 500.000 Ft Privatizációs ktsg. 70.000 Ft 2. 67. sz. Betérő Bisztró Kikiáltási ár: 1.500.000 Ft Privatizációs ktsg. 180.000 Ft A két üzlet egy épületen belül található, az ingatlan megosztását az új tulajdonosok saját költségükön kell, hogy vállalják. Az árverés időpontja: 1993. november 08. 8.00 óra HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT 1. Szerviz Lőrinci, Turbinaház u. Kikiáltási ár: 6.500.000 Ft Privatizációs ktsg: 600.000 Ft 2. Szerviz Verpelét, Dózsa György u. 3. Kikiáltási ár: 6.000.000 Ft Privatizációs ktsg. 590.000 Ft Az árverés időpontja: 1993. november 08. 9.00 óra ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP VÁLLALAT 1. 321. sz. Telep Recsk, Kőbányai u. 2. Kikiáltási ár: 4.200.000 Ft Privatizációs ktsg.: 450.000 Ft 2. 328. sz. Telep Lőrinci, Szabadság tér 18. Kikiáltási ár: 3.800.000 Ft Privatizációs ktsg. 400.000 Ft 3. 420. sz. Telep Putnok, Arany J. u. 67. Kikiáltási ár: 3.700.000 Ft Privatizációs ktsg.: 400.000 Ft Az árverés időpontja: 1993. november 08. 11.00 óra Valamennyi üzlet árverésének helye: 3300 Eger, Csiky Sándor u. 32. 2. em. Tanácsterem Az árverésre jelentkezés határideje: 1993. november 01. 16.00 óráig Az árverésre jelentkezés feltétele: írásbeli jelentkezés és a kikiáltási ár 5 (öt) %-ának megfelelő bánatpénz (látra szóló betétkönyv) letétbe helyezése 1993. november 01. 16.00 óráig a Bükk Holding Rt.-nél. A vagyontárgy megvásárlása a privatizációs költség kivételével E-hitel és kárpótlási jegy igénybevételével is történhet. Az érdeklődők további információt és tájékoztatást az árverést lebonyolító BÜKK HOLDING RT.-nél kaphatnak: 1^^^^^^^^^^^^(3300^ger^CsikySándoru^3ZTelefom(36) 310-987)^^^^^^^^^^1
