Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. október 5., kedd Látószög Forintos fájdalmaink Megint leértékelték a forintunkat, csupán az idén már töb­bedszer. Eddig sem ért sokat, ezután pedig még kevésbé lesz boldogító. Legalábbis nekünk. Csak a külföldi dörzsölheti a kezét, ha magyar pénzhez jut. Mivel — amíg a „begyűrűzését” mi már a szerényebb áremelkedésekben is megérezzük — ő még mindig kedvére valóbban vásárolhat érte. Könnyedén megveheti azt, ami után a hazai ember inkább csak sóvárog­hat. Pimaszabbul „rázhatja a rongyot” az orrunk előtt. Mi­közben a fillérnél is kisebbre zsugorodott magasabb értékű — hovatovább azonban csupán alig valamit érő — váltópénzt kapirgáljuk elő a zsebből, vagy bukszából a vacsorára, regge­lire szánt parizerre, az idegen vendég, vagy éppenséggel a lá­togatóban járó távolba szakadt hazánkfia lazán dobja bankó­ját a téliszalámiért, meg a hozzá szánt tokajiért a kasszásnak. Rossz irányban tart gazdaságunk szekere — „magyaráz­zák” az űjabb banki műveletet —, több az importunk, mint az exportunk, élénkíteni kell hát a kivitelt. Nem tudom, hogy odafigyel-e kellően a felhívásra az üzleti élet, vállalkozóink fordítanak-e törekvéseiken. Mindenesetre kicsi a reményem arra, hogy megértik a pénzügyi intézkedés emlegetett szándé­kát, s a behozott sok „dögös” cucc kereskedelmét, kétségkí­vül sokkal egyszerűbb, kifizetőtőbb árusítását feladják a több hozzáértést követelő, jóval nehezebbnek, kockázatosabbnak tűnő honi termelésért. No, meg aztán hová, kinek is szállítanák termékeiket? Ide­haza és a határainkon túl is „sikerült” már annyira eláztatni iparunkat, mezőgazdaságunkat, hogy hovatovább messziről kerüli a fogyasztó, ha valamire rákívánkozik. Sorra, rendre rásütötték márkás cikkeinkre is a lehangoló, megszégyenítő bélyeget. S ha a nagy múltú, ismert produktumokban is meg­ingatták a hitünket, kedvünket — miért fordulnánk bizalom­mal a kevésbé ismerősekhez, a vadonatújakhoz itthon? Miért keresné a külföldi is nálunk, vagy a saját országában ezeket? Jobban megéri a külföldinek, ha — kihasználva forintunk folyamatos gyöngülését — akár már az agónia előtt mindjárt egy-egy egész üzemet vesz potom pénzért, vagy legalábbis be­fektet valamennyit az üzletszerzéshez. Aztán rábeszéli, rá­erőszakolja a helybelieket, hogy hagyják abba, amit eddig csi­náltak, foglalkozzanak csak az ő termékeivel. így pedig végképp nem lesz semmi a hazai gazdaság meg- pezsdítéséből. Sokkal inkább amolyan tranzitteleppé válik az idegen gazda üzeme, mintsem ahol honi új érték születik ha­zánk felemelkedéséhez, népünk boldogulásához. A sorozatos forintleértékelés — ha tetszik, ha nem — leér­tékeli kicsit azokat is, akik az ilyen akciókat elkövetik, s tör­ténni engedik. Hiszen kevésbé érződik belőlük az országért, a jövőnkért való őszinte, meggyőző felelősség, amivel többet is tehetnének. Az a régi krajcár is biztosan nem kunocgna már, hanem egyenesen kacagna kínjában, ha tanúja lehetne kései utódja visszafoghatatlan romlásának. S meg sem ütközhetnénk rajta. Gyóni Gyula Gyöngyösön is folytatják a munkát I “ÄiiäauBaa kórházrekonstrukciókra Több esztendeje folynak öt nagy vidéki kórház rekonstruk­ciós munkálatai. A korábbi költ­ségszámítások napjainkban már illuzórikussá váltak. Nem szá­molhattak az inflációval, az or­vosi műszerek drágulásával, ezért a közelmúltban új költség- számításokat kellett készíteni. Az idén májusban elfogadott, un. címzett támogatásokkal fog­lalkozó törvény megszabta az idei kereteket, és egyben utasí­totta a Belügyminisztériumot, hogy állapítsák meg a kórház re­konstrukció további költségeit és az ehhez szükséges támogatások éves ütemezését. Eszerint a kór­házak rekonstrukciójának össz­költsége 18 milliárd forint lehet, amelyből 7 milliárdot 1994 után kejl folyósítani az építőknek. A Fejér megyei Szent György Kórház beruházási költségei összesen 7 milliárd forintot tesz­nek ki, amelyből 1994-re 1,1 mil­liárdot, 1995-re pedig további 2,2 milliárdot irányoz elő a tör­vényjavaslat. A gyöngyösi Bugát Pál Kórház 1994-ben 150, a kö­vetkező évben további 457 millió forint támogatást kap. A miskol­ci Jósa András Kórház és Rende­lőintézet 500, illetve 771 millió forint támogatásban részesül a következő két évben. A máté­szalkai II. Rákóczi Ferenc Kór­ház jövőre 100, majd 591 millió forint, a zalaegerszegi Zala me­gyei Kórház 150 és 538 millió fo­rint támogatásban részesül a kö­vetkező két esztendőben. Az elképzelések szerint az öt kórház közül csak a miskolci Jó­sa András Kórház rekonstrukci­ós munkálatai tartanak 1997-ig, a többi négy felújítása 1995-ben befejeződik. (koós) Használtra ha-kereskeriők figyelem! RUTI-BIITIK NAGYKERESKEDÉS Rt. Bp. X., Vasgyár u.10. T.: 127-1832,127-1040 Árusítás: hétfőtől péntekig 7-14 óráig. sTramáiis hastmíiibdha-válaSZT« Holland import áruk 25 kg-os átlátszó kiszerelésben. Női-férfi-gyermek ruhaneműk lajtára válogatva! Kabát ballon, anorák, zakó, szoknya, blúz, nadrág, jogging felső, nyakkendő, gyermekholmik, vegyesruha 160-640 Ft/kg+ÁFA. * 100 kg vásárlás cselen 10 Pt kg kedvezményt ajjunk! A MOVENDO-ról dúr-ban Hol a metszőpont a karrierben? Hét évvel ezelőtt alakult a kamarakórus A Budapesti Fesztiválzenekar gesztusa Hozzájárulnak az utazási költséghez Egy gesztussal lepi meg a vi­déki közönséget a Budapesti Fesztiválzenekar. A zenekar az állandósulása óta eltelt egy év­ben külföldön is számos koncer­tet adott, azonban a hazai, nem budapesti zenebarátoknak mindeddig nem volt módjuk meghallgatni az Európa legjobb szimfonikus zenekarai között számon tartott BFZ hangverse­nyeit, melyek minden alkalom­mal táblás házak előtt zajlottak. Ezen a helyzeten kíván változ­tatni a zenekar vezetése a követ­kező kezdeményezéssel. November 6-án, szombaton este 19.45 órakor a budapesti Zeneakadémián szenzációsnak ígérkező koncertre kerül sor. A Budapesti Fesztiválzenekar Fi­scher Iván vezényletével és világ­hírű külföldi énekesekkel Mo­zart Idomeneo című operájának hangversenyszerű változatát ad­ja elő. Annak érdekében, hogy az egri, illetve Heves megyei kö­zönség ne kerüljön hátrányos helyzetbe a budapestihez képest, a zenekar — az igénybe vett uta­zási eszköztől függetlenül — sze­mélyenként 400forinttalhozzÁ- járul az útiköltséghez. Aki élni kíván ezzel a lehető­séggel, rózsaszín csekken fizesse be a jegy(ek) árát, és a feladóve­vényt vagy annak másolatát küldje el a Budapesti Fesztivál- zenekar postacímére: 1364 Bu­dapest Pf. 101. A csekken a cím­zetthez ezt írják: Budapesti Fesz­tiválzenekar Alapítvány, BB Rt. 208-34755; a rendeltetési hely­hez pedig: 1051 Budapest, Vö­rösmarty tér 1. A feladóvevényhez külön pa­píron mellékeljék, hogy hány da­rab és milyen árkategóriájú je­gyet, kérnek. A jegyrendelések­nek október 20-ig kell beérkez­niük a zenekarhoz, a jegyeket a vásárlóknak postán küldik el. A jegyek ára 550, illetve 900 forint. A személyenkénti 400 forintos hozzájárulást az útiköltséghez az érintettek a hangverseny után, a helyszínen kapják meg. A szakmabeli egriek számon- tartják, hogy a MOVENDÓ ka­marakórust Vass Márta és bará­tai — nagyrészt fiatal pedagógu­sok és énekelni vágyó fiatalok — hozták létre hét évvel ezelőtt. Al­bérletben, szívességekben pró­báltak, felléptek itt-ott, átestek némely kezdeti válságokon, de a minősítési ranglistán egyre fel­jebb lépkedtek. Annak elllenére, hogy a külső körülmények csak nem akartak meghittebbé ala­kulni. A lelki támaszt többek között az is jelentette számukra, hogy Kátai Lö'sz/óRequiemjében fon­tos szerepet kaphattak az egri bazilikában megrendezett ősbe­mutatón, a Kossuth díjas Szoko- lay Sándor testre szabottan írt nekik egy kórusművet az egri gimnázium háromszáz éves jubi­leumára. Az sem volt elhanya­golható hatással a kamarakórus­ra, hogy dr. Valentin Kálmán karnagy műveit elsőként szólal­tathatták meg. Az mindig jól esik egy együttesnek, ha az alkotók valahogy mintának is veszik őket, amikor a kompozíció meg akar születni bennük. Azon kí­vül az egri közönség kedvenceivé is lehettek, mert külföldi kapcso­latok is színezték fellépéseik lán­colatát. így jutott el ez az alig harminc fős csapat a tavalyi minősítés de­cemberi eseményéhez A Megyei Művelődési Központ dísztermé­ben. Ügy énekeltek, hogy el­nyerhettek a fesztivál fokozatot. A zsűrinek akkora véleménye támadt, hogy amikor Spanyolor­szágból, szorosabban Cataluna- ból, vagyis a városból, Cantonig- ro-bóljelölést kértek, küldjenek ki kórusokat az ott, az idén meg­rendezendő nagy nemzetközi fesztiválra, az egyik budapesti gyerekkar mellett a püspökladá­nyi együttest és a MOVENDO-t indították útba. Persze szponzo­rok is kellettek, az énekkar tagja­inak is be kellett szállniok a költ­ségekbe. Ahogy ez már lenni szokott, a KÓTA (a kórusok or­szágos szervezete) inkább erköl­csi támogatást és a minősítést biztosította. Július 13. és 23. között léptek fel a fesztivál keretében, ahol nagy nyüzsgés közepette, isme­retlen kórusok, más elvek, más gyakorlat szerint kategorizált, más anyagi és szellemi háttér mellett működő énekesek léptek fel, soroltak egymás melle. A méretekre az is jellemző, hogy vegyeskari kategóriában tizen­két kórus versengett, színezte az eseménysort a női karok sora; a gyerekkarok is megjelentek, a folk-kunst-ban énekesek és tánc-csoportok is váltották egy­mást. Több esetben a legmaga­sabb profi-szinten és adottságok között kellett válogatnia a zsűri­nek. Bizonyos öröm is fért ebbe az eseménysorba: jól esett tudni, hogy a közép-európai új demok­ráciák iránti érdeklődés érezhető maradt mindvégig. Sokszor volt az az érzésük, hogy összemérhe­tetlen kategóriák és teljesítmé­nyek között kellett válogatnia a bírálóknak. A MOVENDO megállta a he­lyét. Nem maradt szégyenkezni­valója. Annak ellenere, hogy magas értékelés nem hullott az ölükbe. Látták, tudták, megér­tették. Sokat tanultak, érdeklőd­tek. Ha az eddigi barátságot még lehet fokozni, — állítják, hogy így van — még elmélyültebbé tet­te az idegen környezetben szer­zett élmények, tapasztalatok so­ra. A bemérés, az összehasonlí­tás, a tájolás, a sokfajta módszer, stílus kiismerése megtörtént, ho­gyan és mivel lehet a közönségre igazán katartikusan hatni, ezt el lehet lesni. Meg lehet fejteni a tit­kot. Nem elég szépen énekelni, többet és másat is kell adni, mert az ilyen fesztivál show is, pilla­natnyi hatás is. Erre nemcsak a hangszálakat kell kondicionálni, hanem az egész testet és még in­kább az egesz lelket. Az idén Délen jártak. Jövőre tervezik a siegeni utat, ahol régi barátok köszöntik majd őket. A valós és a képletes útvonal, tér­képen és az időben ki van terítve. „Vásznunk dagad, hajónk előre megy” — írja egyhelyütt Arany János. És olykor jó is a mi lassan- lassan feledésbe tűnő klassziku­sainkra hallgatni. És hogy derű, fényes örömöt sugárzó tarkaság adjon hangsúlyt ennek az írás­nak, közöljük az egyik fotót, amit ott kattintottak — róluk, ne­kik. A holnap pedig az övék, ott, Siegenben is. Hátha még a hiva­talos mecenatúra is észrevenné őket! (farkas) Üjabb csoda Lourdes-ban? Lourdes 135 éves történeté­ben eddig 65, a katolikus egyház által hivatalosan is elismert cso­da történt. A francia zarándok- hely most ismét a lapok címolda­lán szerepel. Az 58 éves Jean Sa- laun esete bekerülhet a számon- tartott csodák közé. A foglalko­zására nézve marós férfiú ugyan­is 1978-ban mindkét lábára és kezére megbénult, s az orvosok eredménytelenül kezelték. Csa­ládja volt kénytelen mosdatni, öltöztetni és etetni, ő maga pedig csak nagy nehézségek árán tu­dott valamelyest mankóval köz­lekedni a lakásban. A Salaun-fa- milia ezért tavaly egyszer már el­zarándokolt a Pireneusok lankái között húzódó Lourdes-ba, majd idén- négy orvos társaságá­ban — megismételték az utat. A beteg férfi kínkeservesen elvon­szolta magát a legendás barlang­hoz, ivott a forrásvízből, majd hazatért falujába. Nem sokkal később forrósá- got érzett a kezében, ujjait moz­gatni tudta, s mankó nélkül kez­dett járkálni. Felesége a megle­petéstől elájult, 17 éves kamasz­fia pedig üdvrivalgásban tört ki. A lourdes-i egyházi körök egyelőre óvatosan nyilatkoznak az ügyben.Közölték, hogy ko­moly orvosi vizsgálatnak kell fe­leletet adni arra, vajon a hirtelen gyógyulásnak nem lehet-e egyéb, természetes oka? A fran­cia zarándokhelyen egyébként külön irodát tartanak fenn a „csodálatos gyógyulások” vizs­gálatára. Évente tucatnyi beje­lentéssel foglalkoznak az illeté­kesek, de csak igen ritkán nyilvá­nítják a történteket „csodának”. Tíz évbe is beletelik, amíg a kato­likus egyház rászánja magát ilyen hivatalos közlemény megjelen­tetésére. A tiszta macska A macska ahhoz, hogy elége­dett és boldog legyen, szereteten és együttérző figyelmességen kí­vül nemigen kíván többet a csa­ládtagoktól. Könnyű az ápolása, mivel a kielégítő tisztálkodásról önmaga gondoskodik. A macs­kamosdás legfőbb kelléke az ér­des nyelv, amellyel bundáját nyalogatva megszabadul a ráta­padt szennyeződésektől. Nagy elmélyülést igénylő tevékenység ez, nem szívesen veszi, ha köz­ben megzavaiják. Nem árt, ha tudjuk, hogy a mosakodás a macska lelkiállapotát tükrözi. A macska alapvetően tisztaságsze­rető állat, nem tűri a bundáján, környezetében a kellemetlen szagokat, a szennyeződést. A macska elhanyagolt, pisz­kos külseje azt is jelentheti, hogy az állat valamilyen lelki bánattól szenved, ezért „topis” külsejével próbálja magára a segítőkész emberek figyelmét felhívni. Ép­pen igy igaz ennek az ellenkezője is: az elégedett, boldog macska rendszeresen és kimerítően tisz­togatja bondáját. Hajlékonyságának köszönhe­tően szinte alig van a cica testé­nek olyan része, amelyet nem ér el mosakodás közben. Recés nyelvével lenyalogatja, majd a száj zugban összegyűlő piszkot mancsai segítségével eltávolítja. Különösen a hosszúszőrű cicánál azonban szükség lehet egy kis gazdi nyújtotta kisegítő fésülés­re, kefélgetésre. Allatkereske- désben vásároljunk erre a célra speciális fésűt és kefét, amely nem tépi a bundáját. Ha filcese- dést tapasztalunk — ez gyakran előfordul a perzsa fajtájú macs­káknál — óvatosan próbáljuk a gubancos részeket kibogozni, ha ez nem lehetséges, kisollóval vágjuk le a szórt. Fürdetni a macskát nem szükséges, erre ki­zárólag csak különleges esetben kerüljön sor. Ha a fürdetés elke­rülhetetlen, gondosan szárítsuk meg a macskát, mivel nagyon könnyen megfázhat. A cica gyenge pontjai a fülei, melyek könnyen szennyeződnek és ennek következtében gyulla­dásba jöhetnek. Jól tesszük, ha naponta átvizsgáljuk a füleket, a tisztításhoz használjunk vattaru­dacskát*. Ha barnás pontocská­kat fedezünk fel rajtuk, vigyük a cicát sürgősen állatorvoshoz, ezek ugyanis az állat süketségét is okozo macskafülbetegség első tünetei. Mosakodás közben... W £ O O es es N o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom