Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-30-31 / 253. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. október 30-31., szombat—vasárnap Kertész leszek Kertek krónikája I. A közelgő tél védett helyre szorítja a kertek, virágok kedvelőit. A szabadföldi kertészkedés helyett több időt fordítanak a szobai cserepes dísznövényekre és a szakirodalom tanulmányozására. Ezért választottam a mai, és még néhány őszi-téli hétvége témájául a kertek történetét. „Mikor az Úr kitekint az ablakon, mintegy paradicsombéli palotában láttassák lenni, ahol a különb-különbféle szép szagos virágok színes köntösben paran- csolattyára udvaroljanak” — mondja az Evangélium. Az első kert tehát az ember teremtésével egyidős, és nemcsak az Úr, hanem az ember gyönyörködtetésére is szolgált. Az első magyar díszkertek létesítését az Anjouknak tulajdonítják. Róbert Károly Visegrádot választotta lakóhelyéül, ott nagyon szép, díszes rózsakertet létesített. Ezek virágaiból készítették a királyné híres rózsavizét, az „Aqua reginae Hungariae”-t. Zsigmond király, aki a franciáknál is járt, az ottani tapasztalatok alapján készíttetett kertet. Szőlőből lugasokat, halastavakat, szökőkutakat — tehát igazi díszkerti elemeket — létesített. Még jobban adott kertjének hírére, szépségére Mátyás király. Ha mai szóhasználattal élnék: állami (királyi) dotációt kapott, aki kertet létesített. Igaz, adózni is kellett a termést hozó gyümölcsöskertek után. Visegrádi kertje csodaReneszánsz hangulat számba ment. Gyönyörű függő- kertek ékesítették a vár Dunára néző oldalát. A fák között kalitkában (is) ritka fajú külföldi és hazai madarak énekeltek, a vándorokat pihenés céljára szolgáló lócák fogadták. Minden üt hímes faragású, vörösmárvány kúthoz vezetett, amit múzsák szobrai díszítettek. „Kávájából ünnepségek napján váltakozva fejér és veres bor ömle” — írta egy korabeli krónikás. A Salamon-to- rony körül is szépséges ligetek voltak, köztük az egyiket állatkertté alakították, amiben párducot is tartottak. A visegrádin kívül több diszkért is volt, így Esztergomban, Budán. Még Szolimán szultán is elcsodálkozott ezek szépségén, mikor Buda várát bevette. A törökök virágszerető hajlama nem bántotta virágjainkat, sőt több új fajjal gazdagította az itteni állományt. Hogy mégis kevesebb volt a virágoskert, a háborús körülményeknek volt köszönhető. Az emberek védett helyekre, várakba, erődítményekbe húzódtak, és a meglévő helyen inkább ennivalót, zöldséget, gyümölcsöt termesztettek. A német zsoldosok nagyobb kárt csináltak. Elpusztították Zrínyi Ilona, Apaffy Mihály országszerte ismert kertjét. A török utáni időkből legjobban a Rákóczi-kor utáni kastély- kerteket ismerjük, ezekről maradt fenn a legtöbb adat. Legszebb talán az edelényi kastély- kert volt. A kertben tó volt, amiben „ugrókutak” (szökőkút) gyönyörködtettek. A Bat- thyány-család kertje már francia mintára XTV. Lajos barokk kertjére hasonlatosan épült. Ezek élőben is tanulmányozhatók, hiszen a barokk kertek közül sok még ma is él. V. Pénzes Judit A siker nyolc alapszabálya A „Kastbjerg-törvények” Sikeres vagy, ha sikeresnek érzed magad. Ezt állítja Gunnar Kastbjerg dán gazdaságtudós. Út a sikerhez című könyvében elmagyarázza, hogyan válhat valaki egyszerű eszközök segítségével sikeres emberré. Kastbjerg törvényei szerint az alapvető tényező az optimista hozzáállás és az önbizalom. Kastbjerg nyolc legfontosabb tippje: 1. Mindig a legjobbat várd mindentől. 2. Sose mondj másról rosszat. 3. Ne izgasd magad. 4. Sose vond kétségbe terveid sikerességét. 5. Állítsd be magad a sikerre. 6. Sose mentsd ki magad se jó, se rossz magyarázattal. 7. Nem mindig neked van igazad. 8. Ne kritizálj másokat. Gunnar Kastbjerg kifejtette: „Természetesen előfeltétel, hogy magunk irányítsuk életünket. Teljesen hibás az az elgondolás, hogy csak a munkahelyünkön érhetünk el sikereket. Az igazán szárnyaló ember egyben boldog ember is, egészséges, és jó kapcsolata van a családjával. Semmi értelme, hogy sikerünk ára az egészségünk legyen. Ezért is szükséges, hogy világos célokat állítsunk magunk elé. Mindig tudnunk kell, mit akarunk elérni, csak ennek ismeretében lehetünk sikeresek.” Ferenczy Europress „Nyájas olvasóink...?” Nem véletlenül kérdőjeleztük meg a címül idézett nyelvi formát. A Pesti Hírlap egyik cikksorozatának címadásában olvashatjuk a „Nyájas olvasóink” megszólítást. Az egyes cikkek humoros áthallásokkal színezett mondanivalójához viszonyítva is el kell fogadnunk hitelesnek értelmező szótárunk a nyájas szóval kapcsolatos minősítéseit: szokatlan, elavuló nyelvi forma. A nyájas szóalak életútjának megismerése révén a szó fogalmi és használati értékének változásait is nyomon kísérhetjük. A szótári szókészletünk XIV-XV. századi állományában a szó alapjelentése a mai kedves szavunk jelentését és használati értékét fejezte ki, illetőleg a másokkal való érintkezésben, a társas érintkezés nyelvi formájaként a barátságos, a derűsen előzékeny személy minősítésére szolgált. Ebbe a rokon értelmű szósorba szervesen illeszthető bele: derűre, humorra érzékeny, barátságosan kedveskedő stb. A túlzottan, de nem őszintén nyájaskodó viselkedés, a megjátszott szívélyeskedésről árulkodó, a fiatalabb korosztályú vagy az alacsonyabb társadalmi rétegbe tartozó személyekkel kezdeményezett beszélgetést jellemző nyájaskodás őszintétlensége is hozzájárult ahhoz, hogy a nyájas szó a kedves, kedveskedő fogalmi és használati értékét elveszítette. Ezt érzékelhetjük azokban a szólásváltozatokban is, melyeknek szövegrészleteiben a nyájas szóforma kulcsszerepet kapott: Nyájas anya — kényes lánya. — Nyájas apa —fejes fia. A rosszalló mellékzöngékkel terhelt nyájas szó az elítélő humorkodás kifejezésére egy-egy rádiós és televíziós riportban napjainkban is szerepet kap, például ilyen szövegrészletben: „Elképzelem, hogyan érezhették magukat az egyre gyakrabban nyájaskodó kollégák között.” Érdekes adatként kell elszámolnunk, hogy a nyájas olvasó nyelvi formát a Magyar Helyesírás Szabályai kiadványunk is szótározta, tekintettel azokra, akik a különírás gyakorlatában elbizonytalanodnak. A mai sajtó hasábjain egyre ' több cikk jelenik meg arról, hogy a szótárainkban az elavult, a régi, a ritkán jelentkező, a bizalmas minősítésekkel ellátott szavak bizonyos csatornákon visszakerülnek az olvasók érdeklődésének előterébe. Értelmező és helyesírási szótárunk olvasó címszavához társítja a nyájas jelzőt, mely a mai szemnek és fülnek valóban szokatlan. A sajtó hasábjain gyakran jelennek meg olyan írások, melyek az írók és az olvasók nagyon szükséges „együttműködéséről” szólnak. Figyelemre méltó e címadás: Hallgass az olvasóra! Hogyan segíthetik egymást a megjelent írások szerzői és olvasói? Tudomásul veszik, .hogy egymásra vannak utalva. Kölcsönösen jól kell ismerniük azokat a lehetőségeket, követelményeket, amelyek elősegíthetik, hogy a sajtóban megjelenő cikk mondanivalójában, célkitűzésében, megfogalmazásában igaz és hatásos legyen, még akkor is, ha az olvasó a sorok mögé is szeret kacsingatni. Az olvasók típusainak változatosságát — az átlagolvasókat is tekintetbe véve — a cikkek szerzőinek eleget kell tenniük e fontos követelményeknek. A szövegformálás legyen fegyelmezett és érthető. A csúsztatásoknak, a célzatos mellébeszélésnek még a látszatát is kerülni illik. Ne bújjunk a divatos szakszavak és a halmozott idegen kifejezések mögé, s ne hivatkozzunk unos-untalan az úgynevezett szakértői megnyilatkozásokra. Ne kezdjük a szövegformálást ezzel a kijelentéssel: Kénytelen vagyok idegen szavakat használni, hogy érthetőbb legyek. Ez nem őszinte mentegetőzés. Valójában azért használ feleslegesen sok idegen szót, mert nem elég gazdag magyar szókincse, s nem ismeri a megfelelő magyar kifejezéseket. S ha magyar szót használ, akkor is hozzápárosítja az idegen szóformát. Éz mai közéleti és politikai szó- és nyelvhasználatunk legnevetségesebb nemkívánatos jelensége. A szerző önmagát és olvasóit is becsapja, nem szólva arról, hogy hitelét veszti mondanivalója is. Áz olvasót segítő szándékát csak akkor teljesítheti az újságíró, hajói tud magyarul, ha színes és változatos az egyéni szókincse, ha nem igazítja a kevésbé igényes olvasók anyanyelvi műveltségéhez gondolkodásmódját és nyelvi formálásának eszköztárát. Dr. Bakos József Érdekességek a nagyvilágból Férfi-sztriptíz — nőknek New York szenzációja az a férfitáncosokból álló revü, amely első ízben „művészi fokon ” vetkőzik. A főleg női közönség esténként az utolsó székig megtölti a revü- színházat. A hölgyek teli pénztárcával mennek, hiszen az attrakció utolsó számánál joguk van a férfitáncosok nadrágjába pénzt tenni... (FEB-fotó) A kis milliomos Simon Cunliffe- Lister 15 éves, 10 millió font vagyona van. Örökölt egy kastélyt egyedül élő unokatestvérétől. A 380 éves épületet évente 30 ezer látogató keresi fel. A kastély falán Renoir- és Gauguin- festmények lógnak. Édesanyja azt mondja: biztosan sok lány foglegyeskednia fiam körül, öt azonban most még csak a szaxofon érdekli. Fogyókúrázók tévúton A zsírmentes diéta önmagában kevés A táplálkozástudomány amerikai szaktekintélyei bírálják azokat a fogyókúrás programkészítőket, akik szerint csodaszereik akkor is eredményesek, ha az ember mindent eszik. Tévedés! A helyes táplálkozás alapigazsága az, hogy mindig meg kell maradnunk a kalóriahatárokon belül. A félrevezető súlycsökkentő programok között a legújabb a „zsírmentes diéta”. Pedig azzal, hogy a zsírt teljesen kiiktatja valaki az étrendjéből, még nem garantált a fogyás. A fontos az, hogy a magunkhoz vett kalóriamennyiségnek kevesebb mint 20 százaléka származzék zsírból; emellett bőven lehet fogyasztani teljes őrlésű búzából sütött kenyeret, zöldséget és gyümölcsöt. Áz emberek rendszerint attól csapódnak be, hogy azt hiszik: elég, ha hátat fordítanak a zsírnak, s nyugodtan tömhetik magukba a süteményeket, a fagylaltot meg a cukorkát. Nos, igaz, hogy a cukor csak feleannyi energiát tartalmaz, mint a zsiradékok, de az élvezeti cikkek gyártói az íz kedvéért a szokásosnál magasabb cukortartalommal pótolják a finomságok csökkentett zsírtartalmát. Vagyis a fogyasztó ott van, ahol a part szakad. Akkor eszünk helyesen, ha a kalória összmennyisége nem haladja meg a szervezet energia- szükségletét. Aki pedig „túleszi" magát a kalóriahatárokon, ne számítson arra, hogy megszabadul akár egyetlen fölösleges kilótól is — hangzik a táplálkozás tudósainak véleménye. (FEB) Az asszony válasza T~ 2—J3 4 5 6 7 r 6 31 10 1 13 VT ■ 15 r~ i5"~ ■1 H 16 ■ 13 i ■20 27~ Jl W 24 25 UMTí w~ 25 n 29 1 32 ■ 33“ u 341 35~ 36 ■ 37 3b I t 5 J Ta ÖT ■4b Kj ÄT F ■ 50“ 32“ 53* T~ ■ 55 56 ■ ja 53 ÖT Z§ r ■ ■ ■ fjj yG~ ÖT 63 70 "T □ Kacsmarek úr és felesége la- kásszentelőre hivatalosak. Tudva, hogy ajándékot illik vinni, vásárolnak egy csillárt. Otthon az asszony nekiesik a csomagnak, és kezdi kibontani. A félje rászól: — Mit művelsz? — Keresem az árcédulát. — Le ne vedd! Az asszony újabb szavait lásd a vízsz. 1. és 72. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az asszony szavainak első része (zárt betűk: N, E, Á) 14. kiegészítésül a szöveg szélére jegyez 15. Prüszköl 16. Pártbizottság, röv. 17. Ádám párja 19. Fogaival őröl 20. Zsámoly szélei! 21. A rénium és a kálium vegyje- le 23. Magatartás, viselkedés- mód — ismert idegen szóval 26. Mázol 27. Zuhan 29. Esetleg 30. Kisebb település 31. Erősen súrol 33. Mozgatható figura 34. Szemfedél 35. Baktériummentes 37. Nyugati szláv népcsoport tagja 39. Gúla egynemű hangzói 40. Sátrat ver 43. Időszámítás előtt, röv. 45. Nagyon gyors 46. őrölt 48. Orvosi műszereket forgalmazó cég hazánkban 50. Gyulladás 52. Helység Pest megyében 54. Csinos, takaros 55. A ház fala a szobába omlik 57. Tizenéves 58. Ilona becézve 59. Egy darab fecni 61. Lakoma 62. Néma eset! 63. Megkülönböztetésre szolgál 64. Apró, finom homokszemcse 66. Lásd ott, röv. 67. Hibás megfogalmazásban 70. Csavarják 72. Az idézet folytatása (zárt betű: O). FÜGGŐLEGES: 1. XIX. századi művészeti irányzat követője 2. Megsebez, felsért 3. Átló része! 4. A személyét megelőző helyre 5. Szentpétervár folyója 6. Valaki végett 7. Az erbium vegyjele 8. A múlt idő jele 9. Nagy gyakorisággal 10. Afrikai köztársaság 11. Némán susog! 12. Névelő 13. Egyre közelebb jut hozzám 18. Pirkadni kezd 22. Mag teszi a földből 24. Somogy megyei település 25. Láger 26. Részesül 28. Anyagi veszteséget okozó esemény 30. Emlékműbe vésett szöveg 32. Űrmérték 34. Felkel elnyomója ellen 36. Alsó végtag 38.... Stewart (külföldi rockénekes) 41. Lassan rárakódva eltakar 42. Bódulatba ejt 44. Magasabbra tartották 47. A vegyipar fontos alapanyaga 49. Kálium és titán 51. Testünk felületét borítja 53. Heves megyei település lakója 55. Könnyen rászedhető ember 56. Spanyol író (Salinas Armando) 59. Több amerikai ország pénze 60. Hosszú idő múlva 63. Gyere — régiesen 65. Értesít páros hangzói 68. Képző 69. Nitrogén és hidrogén 70. Némán tűzi! 71. Rátonyi Róbert. Báthory Attila
