Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-29 / 252. szám
HÍRLAP, 1993. október 29., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Az egri vár gótikus püspöki palotájában a Heves Megyei Múzeumi Szervezet rendezésében „Egzotikumok” címmel természetrajzi kiállítás nyílik ma délután 3 órakor a gyöngyösi Mátra Múzeum és dr. Nyíri Iván gyűjteményéből. A tárlatot — amely 1994. március 1-jéig látható — dr. Pócs Tamás tanszékvezető főiskolai tanár, a biológiai tudomány doktora nyitja meg. Barlangok, várak, kastélyok Az idén is folytatódik a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont népszerű sorozata, amelynek során a résztvevők Magyarország híres váraival és kastélyaival ismerkednek meg kirándulásaik során. November 12-ig lehet jelentkezni a december 11-12-re tervezett tórára. Az első napon a Z.SYWíöé/drorn templomot, a pannonhalmi apátságot, a győri székesegyházat, a fertődi Eszter- házy-kastélyt, másnap pedig Sopront, a nagycenki Széchenyi- kastélyt keresik fel. Pinceveszélyelhárítás A következő esztendei pinceveszély-elhárítási munkákkal kapcsolatban tárgyalt a legutóbbi közgyűlés, mivel lehetőség van állami támogatás igénybevételére. A program és a pályázat beküldési határideje: november elseje. Jó esély van arra, hogy az ideihez hasonlóan pályázzák meg a jövő évi támogatást is. A képviselők döntése értelmében az 1994. évi önkormányzati költségvetésben 20 millió forintra vállaltak kötelezettséget. Csokonai Vitéz Mihály emlékére A II. Országos Csokonai Vitéz Mihály vers- és prózamondó versenyt 1994. február 4-5-én rendezik Kaposváron. Az eseményre azok az amatőr versmondók nevezhetnek, akik 14. életévüket már betöltötték. Az előírások szerint három produkcióval kell készülniük: kötelezően két, 10 percnél nem hosszabb Csokonai-művel, valamint egy szabadon választott alkotással. A jelentkezési határidő: december 3. A nevezéseket a Megyei Művelődési Központ címére kell eljuttatni. A városi döntőt ugyancsak ebben az intézetben rendezik december 18-án. A megye és a város együttműködése Együttműködési megállapodásról tárgyaltak az egri képviselők: céljuk, hogy a megyei és a városi önkormányzati testület több témában is tárgyalóasztalhoz üljön a jövőben. Ilyenek például: a területfejlesztési, rendezési, közlekedési, energia- és vízgazdálkodási, idegenforgalmi, környezetvédelmi és az ezekkel összefüggő feladatok, a vállalkozások és a gazdasági élet élénkítése, munkahelyteremtés elősegítése, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és rehabilitációs szolgáltatások, sporttámogatások. Humán szolgáltató kft. A város megváltozott munka- képességű, illetve egészségkárosodott polgárai foglalkoztatásának és társadalmi rehabilitációjának elősegítésére megalakult az Agria Humán Szolgáltató Kft. Tevékenységi körük — többek között — játék- és sportszergyártás, szövés, gyapjúfonás, konfekcióáruk készítése, híradástechnikai és elektronikai alkatrészek előállítása, mosás, vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás. A kft. vagyonmérlegét az önkormányzat jóváhagyta. Teőkéné Montvai Rozália: Portré A Szenátor-házban Jellemek a vásznon Egy álló hónapon át díszítették az egri Szenátor-ház földszintjének falait Teőkéné Montvai Rozália képei. Az anyag jelentős része portré, a tájképek mintha csak a karakterarcok közötti feszültség feloldásaként, a fényélmény, fényjáték okából lennének ide iktatva. Egy mondatot ide lopok a művésznő meghívójának szövegéből: „Leginkább embereket szeretek festeni. ” Nem azt mondja: arcokat, portrékat; hanem: embereket. Meg hogy ezeket szereti, no meg az, hogy leginkább. Ennek az egy mondatnak a bizonyítására lógnak itt a képek a falon. Nem állítanánk, hogy a legideálisabb színhely ez a kedvesen és meghitten romantikus barokk épület tárlat rendezésére — a város egyik legszebb költeménye ez a palota —, feszengenék itt ezek az „emberek”, megfestett állapotukban is. De tűrik a látogatót, elviselik, hogy nagy szemeket meresztünk rájuk. Mert bizony, itt van mit nézni. Minden egyes arc, minden egyes egyéniség, sors, lelki leltár arra buzdít, hogy menjünk közelebb, és vonuljunk távolabb, mert ezek a beszédes szemek fénnyel és figyelemmel telítettek, ezek a szemek nem félig-meddig beszélik el a velük szemben állónak, miért is ült le a művésznek, hanem az egész élete úgy feszül a szemek körüli bőrön, mint valami pergamenen a régi írás. Itt nincs elna- gyolás, „elmeszelés”, itt ajellem az emberi testre és testbe leírha- tó-belevéshető program, meg- éltség sok ezer mozaikját érzékelhetjük. Nem véletlen az összhang, a teljes harmónia a vonalakban, a színárnyalatokban, mert a művésznő szinte leonar- dói türelemmel rakja-illesztheti össze a részegységeket, a titkokat is valló mozaikokat, amikből az egész emberi élet összeszenve- dése kiadódik. Itt-ott feltűnik a nagypolgári környezet árnyéka, a fiatal höl- gyek-dámák rejtett sznobériával élik meg és élik ki magukat előttünk, amikor odarokonulnak a festőnőhöz egy-egy portré erejéig. Távoli támpontokat keresve Mattioni Eszter vagy Molnár C. Pál fényélményei kapcsán Hincz Gyula is beugrik emlékezetünkbe, de itt nincs szükség nagy nevek felsorolására: itt egy önálló, szuverén művész írja-mondja a magáét, színekkel, vonalakkal magáról és embertársairól. Az élveteg nő a macskával a hóna alatt, a lány a fehér csipkekendővel és koszorúval csak felvezetik a látogatót az Asszonyhoz, aki ott ül kék ruhájában, sárga kis réklijével, mélyen ülő szemekkel, nyakán a ráncaival, arcán a tömörülő idővel — és az aránytalanul megizmosodott ujjaival. Ahogyan a két kezét egymásra téve a combjára fekteti, ahogyan elnéz barátja, az énekesmadár felé, ahogyan a simára fésült ősz haja felülről fényt kap, ezer kis részlet összhangja. Hányán tudnak ma az országban így kezet vászonra tenni? Van egy másik képe is. A tányér leves fölött néz odábbra az idős férfi; útközben megállt a kanál a kezében, mintha valaki rászólt volna, vagy olyasmi történhetett közvetlen közelében, ami a szerény leves bekanalazásában megakasztotta. Jobb szeme teljes megvilágításban, a szemgolyó külön életet él a nagy gödörben, a már ernyedtnek tűnő szemhéj megfeszül, mert bent, valahol legbelül felébredt az érdeklődés a kinti világ valamely eseménye iránt. Olyasféle történhetett ott, a közelben, ami számára is érdekességet jelenthetett, noha ő igencsak túl van már az első, sőt a sokadik elképzelhető emberi ijedtségen is. A színek! Az asszonyi, a lírai töltéshez, az alkotói szándékhoz gazdag árnyalatok társulnak. Még akkor is pasztell-változa- tokban gondolkodik, amikor drámát akar érzékeltetni. Valahol leírták már, hogy a diktatúrában a festők nemigen mertek hozzányúlni az emberi archoz, hacsak az nem a nagy tanítók valamelyikéhez tartozott. Vagy azok legendájához. Montvai Mária harmincöt évig dolgozott a VÁ Tl-nál grafikusként, és az első önálló kiállítása csak 1987-ben keletkezhetett. Beszédes adatok. Ez a valóban művész-művész sorsa. Nem adta fel, ne is tegye...! Hazai piktúráknak látszatra új hajtása ő és művészete. Értéke. Legyen ereje, szorgalma, lelkesedése továbbra is — szaporítani alkotásainak számát. Sok széllel bélelt, művészi diplomát szerzett állampolgár tanulhatna itt a képektől hitet, szorgalmat és alázatot. Ezek nélkül ugyanis semmi sem igazán igazi! Farkas András Történelem szakosok találkozója A tanárképző főiskolák történelemtudománnyal foglalkozó diákkörei 20. országos találkozójának adott otthont az Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola. A kétnapos rendezvény témái közé tartoztak: a fasiszta Németország és a nemzetiségi kérdés, Röszke népességfejlődése 1836- tól 1990-ig, a szlovák társadalmi egyesületek a dualizmus korában, a mezőgazdaság az ókori Rómában, valamint a dunántúli lakásviszonyok. A fiatalok a két nap során megismerkedtek a barokk várossal, illetve Feldebrőre, Sírokba és Mátrafüreden át Gyöngyösre kirándultak. A tudományos tanácskozáson a módszertani, metodikai problémák megvitatása mellett döntöttek a 21. országos rendezvény helyszínéről is. Országos siker Debrecenben Történelmi vetélkedőt nyertek a közgazdaságisok A győztes csapat tagjai, tanárnőjükkel Első alkalommal rendeztek országos történelmi vetélkedőt az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiből Debrecenben október 23-án a Móra Ferenc Alapítvány szervezésében, valamennyi középfokú tanintézet számára. A vetélkedő meghirdetésében a rendezőket az a nemes szándék vezette, hogy ’56 méltó helyre kerüljön az ifjú- ság nemzettudatában. A rendezvény helyszínéül azért választották Debrecent, mert az idén ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 300. évfordulóját. A versenyzők a megadott szakirodalom alapján készültek fel a vetélkedőre, amely többfordulós volt. Október 16-án máraz országos elődöntő is szép sikert hozott az Egri Közgazdasági Szakközépiskola csapatának: első helyezést értek el, maguk mögött hagyva olyan neves iskolák versenyzőit, mint a Kecskeméti Piarista Gimnáziumé, vagy a miskolci Hermann Ottó Gimnáziumé. A döntőbe végül is hat iskola csapata jutott; öt gimnáziumi és egy szakközépiskolai: Fazekas M. Gimnázium (Debrecen, 2 csapattal), Avasi Gimnázium (Miskolc), Petőfi Sándor Gimnázium (Sárbogárd), Petőfi Sándor Gimnázium (Mezőberény), valamint az Egri Közgazdasági Szakközépiskola. Ezek közül legjobbnak az egri csapat bizonyult. Az írásbeli és a szóbeli—teszt, villámkérdés, esz- szé — feladatok megoldása után a legtöbb pontot ők szerezték. Az összeszokott csapat tagjai — Kovács Erzsébet, Nagy Krisztina és Szabó Krisztina IV/A osztályos tanulók — nem első alkalommal szereztek hírnevet iskolájuknak. Tavaly az Örökségünk ’48 országos történelmi vetélkedőn is eredményesen szerepeltek. (Felkészítő tanáruk: Kelemenné Oravecz Júlia). A zsűri a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanáraiból állt, elnöke dr. Szőke Domonkos adjunktus volt. Dl-rektorválasztás a főiskolán Ma eldől...! Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán ezen a héten rendezték meg a diákrektor-vá- lasztást. A kitüntető címért idén hárman szálltak síkra. Közülük ketten — Szécsy Tibor és Lőrinc Attila harmadéves biológia-szo- ciálpedagógia szakos hallgatók — „sziámi ikrekként” vetették magukat a küzdelembe Barbie, vagyis Érsek Zsolt harmadikos biológia-testnevelés szakos hallgató ellen. Egész héten változatos és szórakoztató programokat szerveztek azért, hogy minél több szavazót nyerjenek meg ügyüknek, így sor került ingyenes sörcsapolásra, sör-virsli ivó-evő versenyre, koncertekre, valamint népszerű sportolókkal való találkozásokra. A főiskola polgársága ma adja le értékes szavazatát, így estére eldől, hogy a holnapi gólyabálon melyik diákrektornak (rektoroknak) tehetik le esküjüket az elsőéves hallgatók. (kzs) Felvételünk az intézmény aulájában, Barbie pultja előtt készült (Fotó: Szántó György) Aranyos egri diákok „Lefűzték” az ellenfelet Nem kis meglepetést okoztak a vámosoknak a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola tanulói, akiknek táskáiból ezúttal — parfümök, szépítőszerek, műszaki cikkek, édességek helyett — tizennégy aranyozott, míves kupa került elő, jelezve, hogy „aranycsapattal” van dolga a határon szolgálatot teljesítőknek. Németországban a ravensburgi vásár egyik izgalmas színfoltja volt az a felszolgáló- és szakácsverseny, amelyben német, francia, illetve egri gyerekek mérték össze tudásukat. A magyar siker azért is különösen jelentős, mert míg a németek és a franciák anyanyelvükön, addig az egriek németül vizsgáztak, illetve készítették el az írásos feladatokat. — A szakácsoknak egzotikus gyümölcsflambét és francia palacsintát kellett készíteniük, a felszolgálóknak kézzel írott menükártyát a kihúzott ételek, ételféleségek alapján — mondta Bóta József a kis társaság vezetője. — Mindehhez italajánlatot állítottak össze, sőt az ünnepi terített asztalra még ikebanát is „varázsoltak” a megadott virágokból, növényekből. Mindez olyan nagy sikert aratott, hogy az egyik német zsűritag kérte, áruljuk el neki különleges szalvétahajtogatásunk titkát. — A két hetet végigdolgozták a gyerekek, minden napra akadt izgalom, drukk a társakért... — Az első héten úgynevezett napi versenyeket rendeztek, ami azt jelentette, hogy a résztvevő iskolák gyermekeiből napi győzteseket avattak, akik a döntőben újra találkoztak. A legnagyobb létszámmal — négy szakáccsal és négy felszolgálóval — mi jutdt- tunk a kétnapos döntőbe. Az esélyeket itt már latolgattuk, és bizakodtunk. Elfogultság nélkül mondhatom: kitűnően szerepeltek a lányok és a fiúk, büszkék vagyunk rájuk. A sok nyeremény mellett Egerbe került a vándorkupa is, ami meghívást jelent jövőre is a szakácsversenyre. • •• — Kik segítették a diákok felkészítését, és soroljuk fel a kiválóan szereplőket is, akik nemcsak Eger, hanem hazánk gasztronómiai jó hírét is öregbítették. — A szakácsoknak Herczeg József, a felszolgálóknak pedig Gál Miklós a „mestere”. Iskolánk legjobb felszolgáló-tanulói: Baranyai Judit, Sinkó Tamás, Holló Csaba, Verebes Andrea, Verebélyi Rita és Sebestény Attila. A szakácsok pedig: Szalatnay Bernadett, Kovács Emese, Sebesi Éva, Bollók Erika, Prokai Rita és Klaisz Ákos. A kupagyőztesek...
