Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-25 / 248. szám

HÍRLAP, 1993. október 25., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. A pletyka szerint kutyavért ittak Némi félreértés szekta-ügyben Október 25-én, hétfőn tartja meg fogadóóráját dr. Kamiczki István, Heves város önkormány­zatának képviselője. A szokásos helyre, vagyis a Mezőgéphez válj a érdeklődő választópolgá­rait ezen a napon, délután 5 órá­ra. Orczy, de István Ismét hallatott magáról a nyomda ördöge — úja szerkesz­tőségünknek R. Gál Edit. Ugyanis az 1993. október 8-án, a Szemtől szembe Orczy Lőrinccel című cikkben — amelyet a lap egy hosszabb lélegzetű előadás anyagából rövidített le — B. Gál Edit nem Orczy Lőrincet, hanem apját, a báróságot szerző Orczy Istvánt mutatta be. Lőrinc báróra az utolsó bekezdés vonatkozik, ugyanis róla írta Arany János a következőket: „Ha kiadja verseit írásuk idején, ma nemzeti irodal­munk újjászületését nem Besse­nyeitől, hanem Orczytól számít- nók”. Venczel József emlékére Október 29-én, pénteken egész napos rendezvénysoroza­tot tartanak Hevesen. A külön­böző helyszíneken zajló rendez­vényekkel Venczel Józsefre, a Csíkszeredái születésű irodalom- szervezőre, néprajzkutatóra em­lékeznek.. Emlékműavatás Hevesen Október 31-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor avatják föl a má­sodik világháború katonai és polgári áldozatainak emlékmű­vét Hevesen, a Hősök terén. Kő Pál szobrászművész alkotását dr. Józsa Fábián államtitkár leplezi le. Kétszáz jelentkező Tisza­nánán lesz telefon Hamarosan új telefonköz­pontja lesz a tiszanánaiaknak, s így lehetőségük nyílik arra, hogy nem csupán a nyilvános—és visz- szahívható — telefonfülkéből tárcsázhassák a világot, hanem arra is, hogy otthonaikban be­szélgessenek. A terv elkészült, s a Matáv ar­ra tett ígéretet, hogy az idei esz­tendő végéig megkezdi a munká­kat. Ez azt jelenti, hogy — ha az elképzelések valóra válnak — március végén bekapcsolják az előfizetőket az új rendszerbe. Tiszanánán egyébként kétszá­zan jelentkeztek erre a szolgálta­tásra, s állomásonként 50 ezer forintot kellett befizetniük hoz­zájárulás címén. Ez az összeg bi­zony nem kevés, de lehetőség nyűik hitel felvételére is, ami megkönnyíti az előfizetők dol­gát. Ez a beruházás már minden­képpen indokolt volt ezen a tele­pülésen, nemcsak a helyiek mi­att, hanem azért is, mert sok tu­rista keresi fel a Tisza vidékét. A község önkormányzata egyébként helyiséget is biztosí­tott a korszerű telefonközpont­nak. Bizonyára olvasóink is talál­koztak a Magyarországi Zöld Párt nemrégiben kiadott röpira- tával, melyben az egyre fokozó­dó szekta veszélyre hívják fel a fi­gyelmet. Mint írják, az ország­ban olyan — vallásos köntösbe burkolózó — csoportok működ­nek, amelyek az egyénre és a tár­sadalomra egyaránt veszélyesek, hiszen a csatlakozó fiatalok testi- leg-lelkileg egyre inkább leépül­nek, és elvesztik minden kapcso­latukat a külvilággal. Nos, ezt a röpiratot egy tiszanánai lakos is olvasta, és ezután azzal kereste föl szerkesztőségünket, hogy — tudomása, és a faluban szállongó hírek szerint — hasonló szekta működött Tiszanánán is. Beszél­getésünk során azonban kide­rült, hogy ennek a szektának nem sok köze van az MZP felhí­vásához. Ennek ellenére a falu­ból, ha nem is kitiltották, de ki­tessékelték a csoportot. — Az a pletyka terjedt el, hogy sátánisták tartanak „isten­tiszteletet” a faluban — idézi föl a történteket az egyik helybeli pe­dagógus, aki kérte, hogy a nevét ne közöljük. — Ezt arra alapoz­ták, hogy többen hallották, amint a Bibliából olvastak föl, és a sátánt emlegették. Ezután töb­ben hangoztatták, hogy ezekkel az emberekkel vigyázni kell, és nem szabad őket beengedni a fa­luba... — Olyannyira, hogy tudomá­som szerint képviselő-testületi ülésen is foglalkoztak az üggyel, ha nem is vették föl a napirendi pontok közé. — Igen, mert később már olyan vad híresztelések keltek szárnyra, hogy ezek kutyákat ál­doznak, és kutyavért isznak. Kb. tizenhárman-tizenöten lehettek, zömében fiatalok és cigány szár­mazásúak, valahonnét Nyíregy­háza környékéről. Egy alkalom­mal én is elmentem a moziba, ahol az istentiszteleteket tartot­ták, és számomra egészen más A napokban került a kezembe egy újabb csodálatos feldolgozá­sa a csíksomlyói nagypénteki misztériumjátékoknak, amely Venczel József Csíkszeredái szü­letésű irodalomszervező, nép­rajzkutató közéleti egyéniség igényes munkája. A Székely András Bertalanta- nulmányával és Gálfy-Bódi Ta­más illusztrációival gazdagított kötetet Heves város önkormány­zata adta ki, szép példájaként an­nak, hogy a határok nem elvá­lasztanak, hanem össze is köt­hetnek közösségeket, melyek termik, teremtik, és hasznosítani kívánják a kincset érő hagyo­mányt, a népi találékonyságot. A szép munka szerzője, Venc­zel József most lenne nyolcvané­ves, ám nem érhette meg a 60. születésnapját sem. Gazdag élet­útja Csíkszeredán indult, ahol a híres katolikus főgimnáziumban érettségizett, többek között édesapja és a híres népzenekuta­tó, Domokos Pál Péter tanítvá­nyaként. A kolozsvári egyetem joghallgatójaként találkozott az akkoriban ott lelkészkedő ké­sőbbi jeles püspökkel, Márton Áronnal. Lehetőséget számára a közéleti szereplésre az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosz­tálya nyitott, melynek főtitkára, majd elnöke is lett. Ennek a szö­vetségnek igazgatói tisztét abban az időben Márton Áron töltötte be. Venczel József részese az Er­délyi Iskola című folyóirat meg­indításáért legtöbbet tevők köré­nek, és örömmel vesz részt a szárszói találkozó-előd megfele­lőjén: az 1937-ben összehívott vásárhelyi találkozón. Aktivitá­sát hitelesíti, hogy Tamási Áron­nal együtt ők fogalmazták meg végül is az összejövetel közös zá­róhatározatát. Venczel József szellemi horizontját is jelzi, hogy a 10 évfolyamot megért erdélyi „Hitel” című nemzetpolitikai szemle, az ökumenizmus — ide­haza elég későn felismert — ere­jének jegyében fogant. Venczel már a harmincas években látta, hogy a különböző felekezetek és felfogások nem oszthatják meg benyomást tettek, mint ahogyan azt a pletykák alapján képzel­tem. Szó sem volt semmiféle sá­tánizmusról, áldozásról, végte­len szeretet áradt belőlük. Imád­koztak és énekeltek. Ez a félreér­tés abból adódhatott, hogy az egyik fiatalember a Bibliából ol­vasott föl, és azt mondta, hogy áldozatra van szükség... S Jézus volt az áldozat, aki megváltotta az emberiség bűneit. Ebből az ál­dozat szóból ilyen vad dolgok keletkeztek, mint a kutyavér- ivás!... Úgy tudom, hogy a kö­vetkező testületi ülésen néhány képviselő javasolta, hogy el kell őket küldeni. Aztán el is mentek. — Tehát kitiltották őket a fa­luból? — Gyakorlatilag nem tiltották ki őket, de jobbnak látták, ha el­mennek. Oláh Jánosné jegyzőnőt kér­deztük meg arról, hogy végül is intézkedett-e a testület szekta­ügyben, vagy sem. — Nem. Semmiféle határozat nem született velük kapcsolat­ban, mi senkit sem tiltottunk ki a faluból, sem szóval, sem határo­zattal vagy rendelettel. Az tény, hogy a testületi ülésen felvető­dött a dolog, mint éppen az em­bereket leginkább foglalkoztató probléma. — S mit tudtak meg erről a csoportról? — Itt két ügy is keveredni lát­szik. Lakott itt a faluban egy Ko­lozsvárról áttelepült hölgy, aki­hez többször jöttek látogatók. Velük kapcsolatban fölmerült, hogy esténként állatokat áldoz­nak, de erre semmi bizonyíték nincsen. A hölgy nemrégiben el­költözött, így a látogatók is el­maradtak. Másrészt valóban ki­adtuk a mozit két alkalommal ci­gányoknak, akik vallási összejö­veteleket rendeztek ott, de ezek során semmi megbotránkoztató nem történt. annyira a magyarságot, hogy a legfontosabb kérdésekben emi­att ne értsenek szót egymással. A második világháború alatt a Teleki Intézet, majd a Bólyai Egyetem professzoraként, szer­vezőjeként tartotta a lelket a ma­gyar értelmiségben, iijúságban. A világháború után új béke- szerződésben reménykedett Venczel József is, amely a két­millió magyarnak és az Erdély­ben élő románoknak és szászok­nak is végleges megoldást jelent­hetne. Úgy kell a határokat meg­húzni —javasolták Erdély szelle­mi életének kiemelkedő egyéni­ségei —? hogy az elfogultság dik­tálta téves megoldásokat korri­gálják. Ma már tudjuk, e javaslatokat nem vették figyelembe sehol. 1949 nyarán tőrbecsalták és le­tartóztatták Márton Áront, né­hány nap múltán Teleki Ádám grófot és Venczel Józsefet is... A vád ellenük: Rajk Lászlóval és Titóval összeszövetkezve, az amerikai imperialisták közremű­ködésével meg akarták buktatni a román kormányt... A kirakatper áldozatait 4-15 év börtönre, 12-25 év kényszer- munkára, vagyonelkobzásra és a perköltség megtérítésére ítélték. Volt, aki éhen halt a börtönben, más megtébolyodott. Venczel 12 év után súlyosan betegen szaba­dult. A Bólyai Egyetem statiszti­kai tanszékének volt professzora a híres néprajzkutató. A mai na­pig nem rehabilitálták. Pedig már több mint két évtizede, hogy a házsongárdi temetőben Már­ton Áron mondta fölötte a bú­csúztatót... A hevesi gesztus most újra hozzáférhetővé teszi ezt a kötetet Magyarországon, és remélem, Erdélyben is. Középiskolások, amatőr színtársulatok, cserkész- csapatok szép előadást készít­hetnek a szövegkönyv nyomán. Remélhető, hogy a laktanyai könyvtárakban is olvasható lesz az érdeklődők épülésére Venczel József értékmentő, hagyomány­teremtő munkája. Nádor István (-zs) Hagyományőrzésből: jeles Az elnök úr bokrétája Beszélgetés Göncz Árpádnéval Dr. Szilágyi Erika pontosan 1002 tenki lakos háziorvosa (Fotó: Gál Gábor) A napokban adták át rendel­tetésének a tenki egészségházat, amelyet a „Tenk-egészségügyé­ért” elnevezésű alapítvány segít­ségével építettek föl, több tízmil­lió forintból. A létesítményt a kor színvonalának megfelelő műszerekkel és számítógépes rendszerrel szerelték föl. Az egészségháznak csupán egy szépséghibája van: nincs fűtés sem a rendelőben, sem az emele­ten lévő szolgálati lakásban. Re­mélhetőleg még a tél beálltáig megoldódik ez a probléma... Az említett alapítvány fővéd­nöke Göncz Árpádné, aki maga is részt vett az átadáson — ebből az alkalomból készítettünk Zsu­zsa asszonnyal egy rövid beszél­getést. — Beszédében példaértékű­nek nevezte a tenki beruházást. Mik voltak az első benyomásai? — Csak ámultam és bámul­tam. Sokfelé járok az országban, és mindenhol pezsegnek a dol­gok, születnek az ötletek, és meg is valósulnak mindenfelé. De Tenken tényleg „töményen” je­lentkezik mindez. S ez érezhető­en a közös munka eredménye, ami abból is látszott, hogy annyi' ember eljött az ünnepségre. Az volt az érzésem, hogy ott volt az egész falu. — A polgármester asszony egyedülállónak nevezte az újon­nan átadott egészségházat. Zsu­zsa asszony is így látja? — Én nem nagyon értek hoz­zá, de gyönyörű. ízléses, szép, s amint az az orvossal való beszél­getés során kiderült, a legszüksé­gesebb műszereik is megvannak. — Elég sűrű a programja, mint kiderült, tegnap éppen fo­gyatékos gyerekeknél járt... — Én szívem szerint elsődle­gesen velük foglalkozom, a többi csak azután jön. Meg hát az em­ber — a köztársasági elnök fel­eségeként — általában bokréta a különböző rendezvény-kalapo­kon, s ezt az ember azért nem olyan nagyon szereti csinálni. Úgyhogy szeret valahogy jobban belefolyni a dolgokba, s ameny- nyire a lehetőségei teijednek, se­gíteni. Ezért kötöttem ki a fogya­tékosoknál. — Valóban nem lehet mindig irigylésre méltó az elnök felesé­gének lenni... Nagyon szomorú lenne, ha Göncz Árpádot 1995- ben újraválasztanák? — Erről föltételesen beszé­lünk, ugye? — Természetesen. — Nézze, én ezt az öt évet se választottam magamnak, és a következőt se én választom. De ahogy ezt végigcsináljuk, úgy vé­gigcsináljuk azt is. (kácsor) A Jász-gázprogram keretében Fejlesztések Erken Bizony, a környékbeli telepü­lésekhez hasonlóan Erken is szi­gorú takarékosság jellemzi az önkormányzatot, hiszen már az év eleji tervezés középpontjába a község gázellátása került. Mint azt Csintalan Györgyné polgármester asszonytól meg­tudtuk: négy Tárná menti község — Erk, Zaránk, Tarnaörs, Visz­nek— és tizenegy jász település a Jász-gázprogram keretében már korábban határoztak arról, hogy közös beruházásban építik ki az energiahordozó rendszert. A kivitelező, a Dunatrade Rt. különböző okok miatt módosí­tott megállapodásban vállalta, hogy az érintett települések gáz­hálózatának a jövő évben el kell készülnie. Ennek viszont a költ­ségei úgyszólván a község összes pénzét felemésztik. Ezért az ön- kormányzathoz tartozó intézmé­nyek működését a különböző pályázatokon kapott pénzekkel kívánják jobbá tenni. így kértek A KÁLIMAG Kft-nél megvásárolható: étkezési burgonya Desire 18 Ft/kg, Ukama-1 22 Ft/kg vetőburgonya kisfrakciós 29,70 Ft/kg nagyi rakciós 27,50 Ft/kg takarmány kukorica 15,40 Ft/kg Az árak ÁFA-sak, a zsákköltséget nem tartalmazzák. Érdeklődni: Kálimag Kft. Kál, Fő út felső 104. Telefon/fax: 39/341-830 Telex: 63-214 L ______________J és kaptak 300 ezer forintot a Művelődésügyi Minisztériumtól a száz főn aluli iskolák támogatá­sa keretéből iskolafejlesztésre, amelyet az intézmény tetőszer­kezetének felújítására fordíta­nak. A tankönyvpályázaton nyert közel félszázezer forintot az arra rászoruló tanulók könyv­ellátására fordították, amíg a többi könyv és füzet költségét az önkormányzat fedezte, ugyan­akkor a közép- és felsőoktatási intézményekben tanuló erkiek 3 ezer forint beiskolázási támoga­tást kaptak. A népjóléti minisz­tériumi alapítványból kapott fél­millió forintból gépkocsit vásá­rolnak, amely szociális célokat szolgál a településen: többek kö­zött az idős és mozgáskorlátozott betegeket szállítja majd gyógy­kezelésre. — Arra is jutott pénzünk — mondja a polgármester asszony —, hogy a Heves Megyei Köz­gyűlés pályázata egyik nyertese­ként az iskolások egy hetet tölt­hettek el a tardosi táborban. A gyermekek által fizetendő költ­séget az önkormányzat fedezte. Ugyanakkor nem kerülte el a tes­tület figyelmét az arra rászorulók segítése sem. Erken közel 50 olyan munkanélküli él, akik jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülnek, 10 család pedig ha­vonta kap rendszeres nevelési se­gélyt. A szükséges takarékosság mellett jó az orvosi ellátás, új­donság, hogy ez év augusztusától vállalkozóként látja el az orvos Erk és Zaránk betegeit. További vállalkozói kedv is jellemzi a falu pezsgő életét, hiszen a közel­múltban nyűt meg egy mini ABC és sörbár magánerőből, egy má­sik vállalkozó zöldségboltot nyi­tott, s egy családi összefogás so­rán a közeljövőben kezdi meg működését egy tejüzem Er­ken. Cseh Béla [MÓRA] A Géczi és Társa Építőanyag és Iparcikk Kereskedelmi Kft. a mohácsi farost lemezek forgalmazását márkakereskedőként folytatja. A viszonteladóknak, valamint nagy mennyiségű vásárlás esetén 10 % kedvezmény (natúr farost lemeznél 50 tábla, laminált farost lemeznél 20 tábla vásárlásánál ill. felette) Figyelem akció! Ehhez járul + 10 % kedvezmény mindekinek a színes farostlemezekre okt. 26-tól nov. 2-ig. Eger, Külsősor u. 8. Tel.: 36/312-951

Next

/
Oldalképek
Tartalom