Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-22-24 / 247. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. október 22-24., péntek-vasárnap Kertész leszek A zsidócseresznye felfúvódott terméscsészéi a szárazkötészet ked­velt virágdíszei. Magját azonnal érés után kell vetni. Virágoskertünk színei lassan megfakulnak, elhervadnak a vi­rágok, beérlelik magvaikat. Ed­dig úgy ápoltuk növényeinket, hogy a már hervadni készülő vi­rágokat leszedtük, ezzel további virághozásra kényszerítve. En­nek a műveletnek nyár végén csak esztétikai jelentősége van, hiszen a növény már magjainak beérlelésére, a télre készül. Vá­lasszuk ki a legszebb példányo­kat, a legszebb virágfejeket, és hagyjuk beérni magjait. Van olyan termés, illetve virág, amelyből 1-2 darab is elég, hogy a jövő évi vetőmagszükségletet biztosítsa. A magvakat általában teljes éréskor szedjük, hiszen élettani okokból ekkor teljes értékűek. Ennek az állapotnak növényen­ként más, de jól felismerhető je­lei vannak. Például a magot védő terméshéj száraz, vagy színese­dik, a mag elnyeri végleges for­máját, színét, állománya ke­mény. Ha kényszerítve vagyunk, hogy még a teljes érés előtt szed­jük, helyesebb, ha a maghúsban vagy a maghüvelyben hosszabb ideig utóérlelődni hagyjuk. Az így utóérlelt magvak valószínű­leg csíraképes állapotúvá fejlőd­nek. A terméshúsban hagyott magvak hosszabb ideig tartják meg csírázóképességüket, mint­ha a húsból kifejtve, szárazon tá­rolnánk őket. Az ilyen magvak tárolása nagyobb gondot igé­nyel, mivel nagy víztartalmuk miatt hamar rohadnak. A növények magjainak élet­tartama különböző. Vannak, amelyek több évig is csíraképe­sek, de olyanok is, amelyek csí­raképességüket hamar elveszí­tik. Ezeket célszerű szedés után azonnal elvetni. Az egynyári nö­vények között nincsenek ilye­nek. Sőt a többségük jövőre is ki­kel. Ezekről csak akkor érdemes magot szedni, ha a jövő évben ül­tetési terveink mások, vagy töb­bet szeretnénk. A tavasszal ki­kelt palántákat a megfelelő tá­volságra kiritkíthatjuk, és a ki­szedett növényekkel egyenletes­sé tehetjük az állományt, vagy át­ültetjük. Az évelők között már több kényes magvú akad. Érés után azonnal kell vetni a szellő­rózsát, a cikláment, a hunyort, a zsidócseresznyét, a primulát. Néhány csak átfagyás után csírá­zik. Az ilyeneket nem szabad té­len a szobában tárolni. El kell vetni még ősszel, novemberben- decemberben, hogy a kellő hi­deghatást megkapja. A magvak élettartama nagyban függ a táro­lás körülményeitől. E célra hű­vös, szellős, száraz, sötét hely al­kalmas. A tárolóedény lehet üveg, vászon- vagy papírzacskó. Minden tételt jelöljünk meg, amire ráfijuk a növény nevét, esetleg azokat az információkat, amelyek a jövő évi vetésnél fon­tosak lehetnek. A magban éréskor csírázást gátló anyag fejlődik. A csírázást gátló anyag a magot borító ter­méshúsban, a kobakos növé­nyeknél a vastag termésben is megtalálható. Vetés, tárolás előtt ezektől tisztítsuk meg, mossuk, majd szárítsuk. A tárolt magva­kat tavaszig kártevők is megláto­gathatják, közülük a legnagyobb veszélyben a hüvelyesek magjai vannak, mégpedig az ormányos bogarak miatt. Télen több alka­lommal ellenőrizzük egészségi állapotukat, hogy a védekezést megtehessük. V. Pénzes Judit Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Az agresszió arculatai YiETkQ WA MJuWlk. Ul wA/hvMíW* W úfoi o. oloÄ a >K& OfjpWVAiw. oU 'fiV.würí v -it oüVbJbWi yr, q < 1. sz. ábra 3. sz. ábra Nagyon összetett és bonyolult a címbeli fogalomnak a minden­ki számára egyértelmű meghatá­rozása. Mást jelent a köznapi nyelvben, s megint mást a külön­böző szakterületeken. Az üzleti életben agresszív ember bárány­mód szelíd lehet a közlekedés­ben, és a szelíd óvó néni is előre­tolakodhat a boltban. Agresszi­vitás alatt mégis valamiféle erő­szakot értünk, többnyire olyan magatartásformát, amivel má­sokra kényszerítjük akaratun­kat. Könnyű dolgunk lenne, ha csak ennyiből állna az agresszió felismerése. A hétköznapi em­ber rögtön be is azonosítja egy el­csattant pofonnal, vagy a fel­emelt hanggal, hiszen ez olyan egyértelműnek tűnik. Azon már kevesebben tűnődnek el, hogy például létezik gondolati agresz- szió is, amivel úgy kényszeríte­nek ránk valamit, hogy saját vá­gyainkat használják ellenünk a harcban. Ez a veszélyesebb fot- mája, mert ilyenkor részünkről önkéntesnek tűnik a dolog, s el sem kezdjük mérlegelni, hogy valóban szabad akaratból cse- lekszünk-e. Ilyen rafinált gondo­lati agresszió a reklámok némely fajtája, vagy bizonyos ideológiák hatása és befolyása. Valamennyi emberben van erőszakra való hajlam, és hogy ez az élet mely területén bontakozik ki és való­sul meg, ez függ a vérmérséklet­től kezdve a neveltetésen keresz­tül az éppen gyakorolt munkate­vékenységig, s még sok minden mástól. Lehet például nagyon erőszakos egy egyszerű háziasz- szony is, aki az ő hagyományos hadszínterén nem enged „szabad folyást” a dolgoknak, hanem mindenben ragaszkodik az el­képzeléseihez, akár a többiek ér­dekének vagy vágyainak figye­lembevétele nélkül is. Az ilyen magatartásforma még ráadásul jótékony és önfeláldozó köntös­be is van bújtatva, ezért nehe­zebb felismerni. Maradjunk azonban a köny- nyebben felismerhető formák­nál, s nézzünk pár példát kifeje­zetten agresszív viselkedésükről ismert személyek kézírásán ke­resztül. 1. sz. minta: Egy igen magas beosztású vezető személyi test­őrének kézírása. Ennyire tisztán szöges vonalkapcsolás ritkán fordul elő. Teljes mértékig élvezi az erőszakot, nála ez már életfor­mává vált, sőt létkérdés. Min­denféleképpen enyhíti a dolgot, hogy hatalmas akaraterővel ren­delkezik, fegyelmezi magát. Ez az erőszaknak egy „szalonké­pes” formája ugyan, de nem vál­toztat a lényegen, nevezetesen azon, hogy alig várja, hogy végre belekössenek. Itt lép be annak a jelentősége is, hogy mennyire nem mindegy a társadalmi meg­ítélés szempontjából, hogy mi­lyen célból és indítékkal moz­gósítjuk erőszaktartalékunkat. Ha például „megtorolunk” va­lamit, ugyanazt a cselekedetet máris bátorságként ítélhetjük meg. 2. sz. minta: Hiába keveredik mindig verekedésekbe ez a fiú, itt tulajdonképpen sodorhatósága okolható ezért, ugyanis nem lét­szükséglet számára az erőszak, inkább így akar a közösség elvá­rásainak megfelelni. Abban a közösségben ugyanis az odatar- tozásnak ez a kritériuma. írása nélkülöz mindenféle akarati ele­met, ugyanakkor lelkileg gyö- kértelen. 3. sz. minta: Sajnos, ennek a tanítónőnek komoly problémái lettek abból, hogy nem a megfe­lelő pályát választotta. írásában semmi jele a rugalmasságnak, jó­indulatnak, szeretetnek, az ellá- gyulásra való hajlamnak. Az éle­tet harcnak tekintette, az iskolát csatatérnek, ahol le kell győznie a diákokat. Természetesen ön­magának ártott a legtöbbet ezzel a szerencsétlen lelki alkattal, hi­szen súlyos pszichés problémái miatt kellett abbahagynia a taní­Katona Ágnes grafológus Az értelmes olvasásra nevelés az írói és olvasói együttműködés vállalásának segítségével A lopós kutya Napjainkban annak a jelen­ségnek lehetünk tanúi, hogy megnőtt az érdeklődés a szak- és ismeretterjesztő írások iránt. Az olvasók szélesebb körű táborát azonban akadályozza mind a ter­mészettudományos, mind a hu­mán jellegű ismeretterjesztő írá­sok mondanivalójának megérté­sében és helyes értelmezésében az a nemkívánatos gyakorlat, hogy az ismeretterjesztő írások formálását nem az olvasókra te­kintettel választják meg. E követelmény szolgálata ér­dekében két gyakori hibára kell felhívnunk a figyelmet: a tudato­san vállalt egyszerűsítés azt ered­ményezheti, hogy igen szélesre taposott ösvényen halad a nyelvi formálás, s a szerző túlságosan vizenyősen fogalmaz, csábító és ijesztő bőségben szaporodnak el a tartalmas információt nem nyújtó nyelvi képletek, a tölte­lékszók, a körülményeskedő, terpeszkedő kifejezések. A kibernetika (a szövegalko­tási, a nyelvhasználati törvény- szerűségeket, öszefüggéseket le­író és elemző tudomány), a hír­közlés új vizsgálati módszerei és a modem kommunikációs vizs­gálatok tükrében világossá vált, hogy annak a szerzőnek és elő­adónak, aki nemcsak egyszerűen informálni akar, hanem hatni és befolyásolni is, megfelelően kell gazdálkodnia a nyelvi eszközök­kel. Sokszor az erre való törekvés szüli a másik hibát. Vannak, akik túlságosan tömören, szűkszavú­an fogalmaznak, s éppen a szófu­karság árnyékában szaporodnak el a nyelvi formálásban a nehe­zebben vagy alig érthető monda­tok. Nem gazdaságos, éppen ezért a megértést és a megfelelő hatást nem segíti elő, nem eredményezi az a nyelvi formálás, amelyben elszaporodnak a komplikált szerkezetű mondatok, amelyek­be az író sokszor össze sem tarto­zó gondolatokat, problémákat sűrít bele, illetőleg összekapcsol­ja bennük a valójában összekap- csolhatatlanokat is. De a közvetelenség helytelen értelmezése, az egyszerűségre va­ló nem hasznos törekvés is na­gyon leronthatja a nyelvi formá­lás hatásfokát. Az ilyen típusú nyelvben ural­kodó szerepet kapnak feleslege­sen is az érzelmi jellegű nyelvi képletek. A cél valójában az, hogy az értelmi és az érzelmi jel­legű nyelvi formáknak kellő egyensúlyát teremtsük meg az is­meretterjesztő, természettudo­mányos könyvek, írások nyelvé­ben, stílusában is. A szakkönyvek, de különösen az ifjúságnak szánt ismeretter­jesztő művek írója legyen tudós, jó szakember, de legyen jó peda­gógus is, s legyen a magyar nyelv, az élő nyelv jó ismerője. Ha köz­érthető, szabatos fogalmazással közli az ismeretanyagot, a teljes célt niég nem érte el. A stílus, a nyelvi formálás ol­vasmányossága is fontos köve­telmény, elsősorban azért, mert ez önmagában véve is nevelőerő, és ugyanakkor növeli az ifjúság fogékonyságát a nyelvi szépsé­gek iránt. Különösen hangsúlyoznunk kell, hogy a szakszerűség köve­telménye, a megfelelő szakszók következetes használata nem mond ellent a világos, szabatos, az olvasmányos, s a mértéktartó­an választékos stílusnak. A szá­raz alaposság és a tudatos elsza- kosítás, továbbá a szellemes vagy inkább szellemeskedő esszéstílus között, az „objektív szárazság” és a „szóvirágteremtő különckö­dés” (Németh László) pólusai között kell megtalálnunk a he­lyes utat. Ma, sajnos, még a mindennapi élet nyelvhasználatában, a hiva­tal nyelvében is jellemző sajátság a felesleges túlszakosítás, a fon­toskodás, a tudálékosság, a kö­rülményeskedés. Nagy nevelő­hatása lehet az olyan természet- tudományos jellegű írások nyelvi formálásának, amelyek elkerülik ezeket a hibákat, és igényes, vilá­gos, közérthető, valamint szép fogalmazással közük mondani­valójukat. Mégegyszer hangsúlyozni sze­retnénk, hogy nem nyelvi, stílus­beli akrobatizmust, piperézge- tést kérünk számon a természet- tudományos, ismeretterjesztő könyvek szerzőitől, hanem első­sorban azt, hogy legyenek a való­ság hű ábrázolói, leírói, magya­rázói, s hogy legyen rend és vilá­gosság mind a gondolatokban, mind a nyelvi formálásban. Az olvasók figyelmét ne a szép sza­vak áradata ragadja meg, hanem a gondolatok lendülete, ne a csil­logó nyelvi forma és stílus kösse le őket, hanem a szövegalkotás mögötti logikus összefüggés és a tiszta, világos megfogalmazásra való törekvés. A nyelvi formálás legyen ért­hető, igaz, s egyúttal hatásos és c7PT) IQ Dr. Bakos József Ellesett párbeszéd: — Uram, visszahoztam a ku­tyát, amelyet a minap vettem Öntől. Ön azt mondta, hogy ez az állat milyen fegyelmezett... De uram, ez a kutya lop! — Nem veszélyes... — Hogyhogy nem veszélyes? Tegnapelőtt felfalta a vacsorá­mat, tegnap meg ellopott a kam­rából másfél Kiló kolbászt! A kutya eredeti tulajdonosá­nak válaszul adott szavait lásd a rejtvényábra vízsz. 1. és függ. 64. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt be­tűk: B, E) 14. Előírást nem tart be 15. Lábát lendítve valakit bántalmaz 16. Például, röv. 17. Kopasz 19. Megszüntetett mi­nisztérium 20. A mélybe 21. Szá­raz földcsomó 23. Személynév kedveskedő alakja 26. Ragado­zómadár 27. Tanul a történtek­ből 29. Ruhát magán hord 30. NB I-es labdarúgóedző (József) 31. Látogatás 33. Barnás szőrű ló 34. Szinyei... Pál (nagy festő) 35. Sírással még küszködve szedi a levegőt 37. Szintén ne 38. Szájat nagyra nyit 39. Kettős mással­hangzó 41. Elemzéstan 44. A gallium vegyjele 46. Esőn álló 48. Rövidítés zeneművek előtt 49. Csavaija 51. Hölgyet partne­rétől táncba hív 53. Ipari növény 54. Görög betű 56. Ut menti mé­lyedés 57. Bruttó ellentéte 59. Szállítóoszlop — idegen kifeje­zéssel 60. Habzó ital kedélyes el­nevezése 61. Már nincs benne több hely 63. Részben helyez! 64. Rövidítés diplomáciai gép­kocsikon 65. Méhlakás 66. Ütle­gel 68. Költői indulatszó 69. Le­romló, pusztuló 72. Bauxittele- péről ismert település Veszprém megyében. FÜGGŐLEGES: 1. Rögtönzés 2. A földre hajít­ja 3. Ford. kettős mássalhangzó 4. Napszak rövidített neve 5. Anyagot méretre vág 6. Nem hajlékony 7. Határrag 8. Intéző Bizottság 9. Muzsikál 10. Olaj­zöld színű 11. Tagadószó 12. Győr páros hangzói 13. Jó han­gulatú, vidám szórakozás 18. A járműről való leszállását meg­könnyítette 22. Kenderből, ló­szőrből font béklyó 24. Tárgyat erőlködve visz 25. Feleség 26. Rövid nyári nadrág 28. Női név 31. A szobába 32. A legmaga­sabb férfi énekhang 34. Beszél a kecske 36. Lelkész 37. Egyenes felületű 40. Kívánná, óhajtaná 42. Kisgyermekeknek mondott altatószó 43. Gabonát betakarít 45. Akváriumban tartott vízi ál­lat 47. Az ősközösség után kö­vetkezett 50. Férfinév 52. Feszí­tőeszköz 53. A felsőfok jele 55. Szomorkás hangulat 57. Fogd, a tiéd! 58. Bújja a könyveket 61. Pép — angolul (MASH) 62. Szí­nültig 64. Az idézet folytatása (zárt betűk: P, S) 65. Felső vég­tag része67. ...Tin Tin (világhírű kutya volt) 70. Részben fogyni! 71. Szelíd erdei állat 72. Hidro­gén és oxigén 73. ... fair lady (musical címe). A megfejtéseket október 28- ig küldjék be címünkre. A nyer­tesek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra fiják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom