Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-22-24 / 247. szám
HÍRLAP, 1993- október 22—24-, péntek—vasárnap 7. „Élő Buddhák” Pekingben A közelmúltban több tucat „élő Buddha” lépett ki a pekingi Huang Si-templom kapuján, s Kína legnagyobb acélműve felé vette az irányt. A forró kazánok, olvadó fém és számítógép vezényelte formázógépek távol állnak azoktól az ősrégi rítusoktól, amelyek a tibeti buddhizmus megszentelt papjainak életét betöltik, de nem állnak távol a jövőnek ezektől az előfutáraitól. — Azt akarjuk, hogy tanítványaink megértsék a modem világot — mondotta Cső Hszi, Kína buddhista főiskolájának helyettes elnöke a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. — Amikor majd visszatérnek monostoraikba, valamit magukkal visznek megszerzett tudásukból. Üzemlátogatások, a nemzetközi eseményekről szóló előadások és politikai eligazítások — mindezek részét képezik a Kína modem lámáit képző intézetnek, amelyet, bármilyen furcsán hangzik is, az ateista kínai kormány tart fenn. A pekingi buddhista főiskolán tanulnak a tibeti vallás vezető papjai, akiket „élő Buddháknak” neveznek, mert a hívők azt tartják, hogy az isteni lélek megtestesítői. Számukat egész Kínában mintegy ezerre becsülik. Már gyermekkorok óta a tibeti elithez tartoznak. Azelőtt a Himalája eldugott völgyeiben és Közép-Ázsia síkságain épült monostorokban tanultak. Most azonban a legkiválóbbak a kommunista Pekingben végzik tanulmányaikat. — Azt hisszük, ez a legjobb hely, ahol kulturális és oktatásügyi tudásuk színvonalát növelhetik — jegyezte meg Cső Hszi. A pekingi főiskolát 1987-ben alapították a pancsen láma utasítására. A pancsen láma, mint ismeretes, rangsorban rögtön a számkivetésben élő dalai láma után következett. A pancsen láma 1989-ben bekövetkezett haláláig a kínai-tibeti együttműködés szószólója volt. Kínában más területeken is tért hódítanak a modem élet ismérvei. Mint a Yangcheng Evening News című lap írja, a konzervatív Santung tartomány lakói nemrégen valóságos szellemi teszten mentek keresztül. Santung Kína északkeleti részén fekvő tartomány, ahol 2500 évvel ezelőtt Konfucius élt. Lakói rendkívül konzervatív gondolkodásúak. Ebben a tartományban tavaly női szépségversenyt akartak tartani, de hivatalos körök kemény ellenállást tanúsítottak ezzel a „hívságos” eseménynyel szemben. Az ellenállás azonban csak addig tartott, amíg a kommunista párt tartományi propagandaosztálya úgy nem döntött, hogy a szépségversenyt meg kell rendezni. És íme: 8000 néző jelent meg a verseny döntőjén, amelyen a résztvevők fürdőruhában mutatkoztak. Li Fang-lin, egy 22 éves leány, aki megnyerte a versenyt, 1700 dollárnak megfelelő, 10.000 jüan-nyi díjban részesült. A modernizálódó Kínából más jellegű hírek is érkeznek. Hengsuj városában a rendőrség ártalmatlanná tett egy 30 tagú gengsztertársaságot, amely embereket rabolt el, és arra kényszerítette őket, hogy eladják vérüket. Erről a Legal Daily című pekingi hivatalos lap számolt be. A lap szerint legkevesebb 16 személyt raboltak el a gengszterek, s mindegyiküket kényszerítették, hogy 4 liter vért adjanak, rövid időközönként. A bűncselekmény a tavalyi év végén kezdődött. Az áldozatokat bezárták egy épületbe. Megverték azokat, akik ellenálltak a véradásnak. A gengszterek természetesen jó pénzért eladták a vért. Végül is az egyik elrabolt parasztnak sikerült megszöknie, és jelentette az ügyet a rendőrségnek. A rendőrök megostromolták az épületet, foglyul ejtették a vámpír gengsztereket, és kiszabadították a foglyokat — jelentette a Legal Daily. Irodalmi deficit Oroszországban Oroszország, a korábbi irodalmi szuperhatalom most kulturális deficittel küzd. Nemcsak modem, klasszikus vagy népi írók hiányoznak, hanem még az irodalmi dijakat is importálma kell. A Booker-díj oroszországi bevezetése az idők jele. A moszkvai kritikusok keserűen állapították meg, hogy a 15 ezer dolláros díj nem más, mint humanitárius segély az elszegényedett orosz íróknak. Booker, ez az élelmiszeripari óriásvállalat alapította Nagy- Britannia legnagyobb irodalmi diját, amelynek elnyerése azelőtt ismeretlen írókat 24 óra alatt kulturális sztárokká emel. A Booker vállalat most azt reméli, hogy a díj oroszországi bevezetése esetleg egy új Szolzsenyicint hoz napvilágra. Az első évben ez nem sikerült. A bírálóbizottság magánbeszélgetésekben beismerte, hogy a nyerőnek, Mark Karitonovnak a kiválasztása kompromisszumos megoldás volt. Az orosz Booker- dij azonban felkeltette a kiadók érdeklődését, s talán életet lehel a halódó irodalmi piacba. Az irodalom kemény időket él át Tolsztoj és Dosztojevszkij hazájában. Az orosz írók bizalmi válság közepette élnek. Aki korábban a társadalom vezetői közé tartozott, most küzdelmesen keresi helyét egy olyan korszakban, amelyben az embereket kevéssé érdeklik a könyvek. — Mi, írók, a felszínen maradásért harcolunk — mondta az UPI amerikai hírügynökség moszkvai tudósítójának Alek- szander Ivancsenko, aki a Boo- ker-díj egyik jelöltje volt. — Olyan bosszúságok, mint a cenzúra, eltűntek. Helyette azonban olyan prroblémáink vannak, mint az, hogy hol lakjunk és mit együnk. A kommunista rendszer bukása előtt a 10 ezer hivatásos úrót, az írószövetség tagjait elárasztották kiváltságokkal. A párt és a kormány iránti hűséget külföldi utakkal, luxuslakásokkal és nagy pénzekkel honorálták. — Legtöbbjük ösztövér gebe volt, de arról énekeltek, amit a hatóságok hallani akartak, s ezért megjutalmazták őket — hangoztatta Anatolij Ananyev, az Október című irodalmi folyóirat szerkesztője. — A Kreml éneklő madarai megszégyenültek, ugyanúgy, mint a szovjet irodalmi dijak, amelyek nem a tehetséget, hanem a politikai elkötelezettséget honorálták. Ezért oly nagy az érdeklődés a Booker- dij iránt, amelyet egy ideológia- mentes, független irodalmi díj modelljének tekintenek. Égi titkok Planetáriumtörténet A legrégibb csillagglóbuszok egyike valószínűleg az, amelyet a kninoszi Eudoxosz hozott magával Egyiptomból. Aratosz szicíliai költő leírása alapján Eudoxosz „az ég álló csillagaival és mindenféle ékítménnyel” díszítette éggömbjét. Az Arkhimédész által jóval később készített „planetárium” valószínűleg ar- milláris (gyűrűkből összeállított) gömb volt. Gallus ezt olyan mechanikai modellként írja le, amelyben a Nap, a Hold és az akkor ismert öt, szabad szemmel látható bolygó modellje végezte „egyenlőtlen és változó mozgását” a „gép egy teljes fordulata alatt.” III. Frigyes holstein-gottorpi herceg udvari matematikusa és könyvtárosa volt az, aki elsőként eltért az olyan csillaggömbnek az eszméjétől, amelynek külső felületén vannak megjelölve a csillagok. 1654 és 1664 között készíttetett egy kb. 11 láb átmérőjű és mintegy 3,5 tonna súlyú üres rézgömböt, amelyen mindkét végén megtámasztott tömör fémtengely Ijatolt át. (A tengely 54,5 fokkal dőlt a horizonthoz, ui. ez a szög volt Gottorp földrajzi szélessége.) A gömb külső felülete az ismert világ térképét mutatta. A szemlélő körbejárhatta, és déli részén egy kis ajtón át bejuthatott annak belsejébe. A gömb belsejét két kis olajlámpa világította meg. Belül egy felfüggesztett, kör alakú padlózaton tíz néző fért el, és a kezelő — egy archimédeszi csavar fogantyúját tekerve — lassan forgatta a gömböt, miközben belsejében aranyozott csillagok és csillagképek látszottak felkelni és lenyugodni egy mesterséges horizonthoz viszonyítva. Láthatóvá vált az éjszakai égbolt havonkénti változása, a Nap naponkénti mozgása és látszólagos mozgása az ekliptika mentén. A Napot egy üveggömb képviselte. Ézt a glóbuszt A legrégibb fennmaradt éggömb: a Famese-glőbusz. Az Atlasz vállán nyugvó csillaggömbön több csillagkép ókori ábrázolása felismerhető 1715-ben elküldte ajándékba I. Péter cárnak. A legnagyobb üres éggömböt Roger Long cambrid- ge-i professzor készítette 1758- ban, amely 18 láb átmérőjű és Cambridge földrajzi szélességének megfelelő dőlésszögű volt. A gömböt hajtókar és fogasléc- hajtás segítségével lehetett forgatni. A csillagokat különböző méretű fémbe fúrt lyukak képviselték. Nagyjából harminc látogató állhatott a belsejében, és figyelhette a csillagoknak a mesterséges horizonthoz viszonyított felkelését és lenyugvását. Long a felállított csodaszerkezetétől azt remélte, hogy gömbje nagyban hozzájárul majd a csillagaszat népszerűsítéséhez, de ebben keservesen csalódnia kellett. Hiába költött évi 6 fontot karbantartására, a gömb lassan tönkrement. Száz év múlva így írtak róla: „Sok derék ember lakott és tanult Cambridge-ben anélkül, hogy bármit is tudott volna a gömb létezéséről.” Nagyobb sikere volt annak a csillagglóbusznak, amelyet W. Atwood tervezett 1911-ben, mégpedig azzal a céllal, hogy előmozdítsa a csillagászat alapjainak tanítását a chicagói természettudományi főiskolán. A 15 láb átmérőjű glóbusz galvanizált bádoglemezből készült. Egyenlítőjénél három kerék tartotta, és egy kis elektromos motor forgatta. Számos lyuk alkotta a pontos nagyságrendbe elhelyezett csillagokat. Az ekliptika mentén mozgó kis villanykörte képviselte a Napot. A Hold bemutatásához több kis korongot is használt, amelyeket úgy vágott ki, hogy azok jól érzékeltessék a holdfázisokat. Világító festékkel vonta be őket a nagyobb hatás elérése érdekében. Atwood még a bolygók bemutatására is gondolt, és láthatóvá tette azok csillagok közötti mozgását. Eise Eisinga, egy Leeuwarden közelében élő gyapjúkártoló építette századunk legnagyobb kopernikuszi planetáriumát. 1774 körül kezdte el a nagy munkát, és csak hét év múltán lett vele kész. A hajtósúllyal működő és inga szabályozta szerkezet — tölgyfakorongok és fémfogazattal ellátott abroncsok alakjában — főleg fogaskerekekből állt. A szerkezetet egy lakószoba mennyezetébe rejtette. A planetárium így a megfigyelő feje felett volt, aki — felnézve — láthatta a bolygó gömbjeit mozogni. Minden bolygót egy tengelycsap visz körbe, amely az alsó mennyezetbe vágott, kör alakú hasítékban mozog. A bolygókat megtestesítő gömbök a bolygók természetes periódusában keringenek, úgy, hogy a Szaturnusz csaknem 29,5 földi év alatt kerüli meg a Napot. A Föld gömbjét a Hold gömbje kíséri, havonta egyszer megkerülve a Földet, és közben megfordulva a tengelye körül. A Jupitert 4, a Szaturnuszt — a gyűrűjén kívül — ugyancsak 4 hold kíséri, de egyiknek sincs független mozgása. A helyiségben lévő ágy fölött számlapok vannak, amelyek a Hold fázisát jelzik, más számlapok az évet, napot, órát, valamint a Nap keltének és a Nap nyugtának idejét mutatják. EiEisinga a XVIII. században egy terem mennyezetébe építette be planetáriumát singa mindezt összekapcsolta egy ötletes mozgó csillagtérképpel, amelyen azt láthatjuk, mely csillagok vannak Franekerben a megfigyelés ideje alatt a horizont fölött. Az állam 1825-ben megvásárolta a planetáriumot, és Ei- singát gondnoknak nevezték ki. Halála után III. Vilmos király a városnak adományozta a házat és a planetáriumot. A szerkezet ma is működőképes. Az 1920-as évek legnagyobb hatású planetáriumát a Zeiss Művek főmérnöke tervezte meg. A hat bolygó pályájának megfelelő, elliptikus futósínek egy kb. 36 láb átmérőjű — és több mint 9 láb magas —, henger alakú helyiség mennyezetére voltak szerelve. A bolygókat képviselő gömböket villamos motorok hajtották futósíneken. Amikor a helyiséget elsötétítették, a megfigyelő a központi Nap fényétől megvilágítva látta a bolygómodelleket, és nemcsak a bolygók mozgását tudta megfigyelni, hanem a holdjaikét is. Nem sokkal ezután azt a kérdést intézték a Zeiss- gyárhoz, hogy tudna-e még sokoldalúbb készüléket előállítani, olyat, amely földi nézőpontból mutatná be az eget. A javaslat megvalósítása érdekében Walter Bauersfeld, a Zeiss Művek mérnöke elvetette a bolygómodellek mozgatásához rudakat, vezetéksíneket és fogantyúkat igénylő elképzeléseket, mégpedig egy olyan elképzelés kedvéért, amely optikai vetítőlencsék mozgó sorozatain alapult. Ötévi megfeszített munka után a Zeiss Művekben elkészült egy olyan gép, amely az égbolt csillagait vetítette a kupolára. Teljesítménye minden várakozást fölülmúlt, és a közönség óriási érdeklődést tanúsított iránta. A műszer képes volt az égitestek napi mozgását felgyorsítvá is bemutatni. Az első, Zeiss-készülék által képezett csillagokat 31 optikai rendszer vetíti, ezek az optikai rendszerek egy 20 hüvelykes gömbön oszlanak el, és a gömb A Zeiss-planetárium projekto- ra középpontjában rögzített 200 wattos égőtől kapják a fényüket. Ezzel a csillaggömbhöz rögzítve — azzal együtt — forog egy rácsos henger, amely a Nap, a Hold és a szabad szemmel látható öt bolygó mozgatható vetítőkészülékeit tartalmazza. Ezeket a vetítőkészülékeket „éves” meghajtással egy arra alkalmas fogaskerék-áttétel működteti. 1924-ben W. Willinger egy fontos módosítást hajtott végre, amelynek révén a csillagos ég — bármely szélességre vonatkoztatva — bemutatható. Ebben a konstrukcióban a vetítőkészülékeket úgy csoportosították, hogy csaknem 13 láb hosszú sort alkossanak, és súlyzó alakot kapjanak. A súlyzó „golyóit” két csillaggömb alkotja, amelyek az északi és a déli félgömb számára kb. 8900 csillagot vetítenek a kupolára. A Nap, a Hold és a bolygók vetítőkészülékeit a súlyzó „nyelvét” képező, henger alakú vázába építették be. Megfelelően mozgatva, ezzel az elrendezéssel be tudják mutatni, hogy — a Föld bármely pontjáról nézve — a múltban, a jelenben vagy a jövőben milyen volt, milyen, vagy milyen lesz az égbolt. V. Tana Judit fAz OTP-Garancia Biztosító Rt. Heves Megyei Vezérképviselete agilis, jó kapcsolatteremtési és kommunikációs készségű munkatársat keres főállású üzletkötői munkakörbe a megye egész területére. — magas kereseti lehetőség — gk. költségtérítés — egyéb juttatások Jelentkezés: Eger, Telekessy u. 7. Tel.: 411-534, 412-401. Autófényezők, márkaszervizek, alkatrész-kereskedők figyelem! EGÉSZÍTSE KI TEVÉKENYSÉGÉT GLASURIT AUTÓFESTÉK ALKALMAZÁSÁVAL! Hogy miért? — mert teljes színskála áll rendelkezésre — mert nyugati technológiával dolgozunk — mert garantáljuk a minőséget Gépkihelyezést, folyamatos ellátást, szaktanácsadást biztosítunk. Gépkihelyezés esetén árkedvezményben részesül. Egy korrekt ajánlat, egy korrekt kapcsolat! Bíró Ferenc Eger, Servita u. 39. TEL: 36/320-562 8-16-ig
