Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02-03 / 230. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. október 2—3., szombat—vasárnap Kertész leszek... Vácrátóti botanikus kert jj Az évszakok közül talán a ta­vasz és az ősz a legmegfelelőbb, hogy kiránduljunk a természet­be. Tavasszal a sok nyíló, ébredő virág, ősszel a gyönyörű termés és lombszíneződés ejti rabul az embert. Mindezt hol tudnánk legjobban szemlélni, mint egy gyűjteményben, ahol válogatott ízléssel a növényvilág legszebbjei 'együtt megtalálhatók. Magyar- ország számos arborétuma közül az egyik hozzánk közel eső — akár egy délutáni programba is beleférő — vácrátóti botanikus kertet ajánlom. A szakirodalom szerint ha­zánk leggazdagabb, legnagyobb fajszámú élőnövény gyűjtemé­nye. Még a múlt század közepén létesítették, az akkori „kert-di­vat” az angol park mintájára. Ebben az időben Európa-szerte kezdik átalakítani a francia ker­teket angol táj kertekké^ Nevét! onnaö kapíáV Ifögy az: új stílus Angliából indult hódító útjára. Míg a francia kertben az építé­szet, a szimmetria, a geometrikai szabályosság uralkodott a növé­nyek felett, az angol kertben a növény magától formálódó szépségének adj át át a vezető szerepet. A növények festői cso­portosításával törekednek a ter­mészetet utánzó hatás elérésére. Ez a stílus kiválóan alkalmas egy botanikus kert vázának kialakí­tásához. A vácrátóti botanikus kert minden szempontból kedvező helyen fekszik. Jól megközelít­hető szinte minden járművel. A területén — ami több mint húsz hektárt tesz ki — keresztülfolyik a Sződ-Rákos patak, ami a ter­mészetes táj jellegét még jobban erősíti. Beépítették mindazokat az elemeket, amelyek egy tájképi kertből nem hiányozhatnak: pa­tak partján vízimalom, mestersé­ges vízesés, gótikus stílusú műro­mok, barlangszerű alagút, pata­kot átszelő hidak. A kertben található őszi fákat még a Vigyázó család ültette, 1871-ben vették meg az állítólag elhanyagolt állapotban lévő par­kot. A grófot haladó szellemű nagybirtokosnak tartották, aki szerencsére nem csak egy egy­szerű tájképi kertet akart, hanem ezzel együtt egy deudrológia gyűjteményét is. A jelenlegi tulajdonos a Ma­gyar Tudományos Akadémia, amely a már nehezebb gazdasági körülmények között is ápolja és gazdagítja a gyűjteményt, ami je­lenleg több mint 12 ezer fajból és fajtából áll. A deudrológiai gyűj­temény (fák és cserjék) foglalják el a kert legnagyobb területet. Több juhar, nyír, kőris, orgona, lőne található. Igen gazdag a ró­zsafélék családja. Az ismertebb fákat, cserjéket a távolkeletről származók tesznek különleges­sé. Ilyen például a japán parafa, katsurafa, kínai örökzöld baugi- ta, a hatalmas léj>zőgyökcrckkel pompázó mocsaráprus. Évelő, sziklakerti és hagymás gyűjte­mény 2700 fajt, fajtát tartalmaz. Kőtörőfűféléket, vatjúhájfélé- ket, boglárkákat, kankalinokat. A gyűjteményekben számos vé­dett, veszélyeztetett növény is ta­lálható. A kert gazdag és változatos növényanyagát az üvegházi gyűjtemény egészíti ki, amit nagyszerűen csoportosítottak: bemutató növényházra, kaktusz, pozsgás, orchidea, bromélia-fél- ék házára. A kert valósággal vonzza a természet többi élőlé­nyét, így a madarakat is. Tehát nem csak a növény, hanem az ál­latvilág kedvelői is szép élménye nyel gazdagodhatnak egy látoga­tás után. V. Pénzes Judit » A „kék” színnevünk életútja szó- és nyelvhasználatunk tükrében Egyik olvasónk hívta fel a fi­gyelmemet erre a címadásra: " „Az elnök kékvérű támogatókat ■ keres” (Magyar Hírlap, 1993. júl. 28.). Arra kér, hogy adjak ^választ, mi lehet a magyarázata annak, hogy a kék színnév oly gyakran jut közlő, kifejező sze­rephez mai nyelvhasználatunk­ban. Ilyen címtípusokra gondol: „Ők voltak a kékek, mi a piro­sak” (Új Magyarország, 1993. (június 12.). Példáinkból kitűnik, vüogy a kék szavunk átvitt érte- ntemben, fogalmi és használati ér­tékváltozással kerül egy-egy szö­vegrészletbe. Az átvitt, az alkal­mi jelentésárnyalat magába sűrí- V'ti azokat az időbeli és történés­beli háttérmozzanatokat, ame­lyek az átvitt értelem kialakulá­sban és szerepvállalásában lé­nyegesek. A kék szó szótári minősítésé- \iben ezek a formák és módok ol­vashatók: régi, irodalmi,, elavu­lóban levő. Az elavulóban minő­sítésre különösen felhívjuk olva­dóink figyelmét. Gyakran ta­pasztaljuk, hogy egy-egy magyar regény vagy vers olvasásakor nem értjük a regény- vagy vers­részlet mondanivalóját ezeknek a szóalakoknak olvasása kap­csán: kékvérűség, kékharisnya, kékszakáll stb. A kék szó életútjának jobb is­merete bizonyítja, hogy mennyi­re gazdag fogalmi, tartalmi és használati értéke: kék (kék szem, kék ruha), kékít, kékítő, kékítés, kékfestő, kékfestés (egy­re ritkuló régi mesterség neve), kékbeli ember (kékposztós ru­hába öltözött. Az egri nép szó- használatában gyakori szerepet kapott a kékbeli egri kapások nyelvi forma), kékruhás (kék posztóruhában járó tehetősebb gazda, mesterember). Szóláskészletünkben is közlő, kifejező szerepkörhöz jut a kék színnevünk. A példatárunk is azt bizonyítja: kék lett dühében, vi­seli a kékjét (meglátszanak rajta a verés nyomai), cserélhetne ké- ket-zöldet (mindent összehord mentségére), amolyan kékharis­nya nőszemély (elavuló szó, mely- lyel a tudálékos, a műveltségét fi­togtató nőket illették. Erről a tí­pusról írt szatirikus jellemzést Moliére: a Tudós nők című da­rabjában”), kékszakállként vi­selkedik (azt az embertípust ne­vezték meg gunyorosan ezzel a szólásformával, aki a nőket egyéni varázsával magába bo- londítja), kékvérű emberek (gú­nyosan ezzel a kifejezéssel illet­ték a főnemesi származású, az arisztokrata személyeket). Gyakorta olvashatjuk és hall­hatjuk a hupikék szóalakot is. A nép szóhasználatában tréfás hát­térrel akkor jelentkezik, amikor a furcsán, a rikítóan élénk színre utalnak vele. Külön is szólnunk kell szín­kultúránk jellemzőiről mai köz­nyelvünk szóhasználatában. A semleges színek, a fehér, a szürke használata mellett az alapszínek, a vörös, sárga, zöld társaságában a kék szín szerepvállalása feltű­nően gyakori. Különösen a nők szóhasználatára jellemző a szí­nek emlegetése. A kék szavunk kulcsszerepet kap a változatos színárnyalatok érzékeltetésében. Példáink a kék szócsaládjának bővüléséről is bizonykodnak: kékesszürke, kékeslila, mélykék, zöldeskék, molnárkék, tenger­kék, égkék stb. Köznyelvünk mai szóhaszná­latában többször találkozhatunk a kék szóból képzett igealakok­kal is: kékül, kékít, kékellik, kéklik. E színnevünk földrajzi neve­ink között is szerepet vállalt. Pél­dául: Kék (helység Szabolcs- Szatmár megyében, a kék szín­névből keletkezett megnevezés) — Kéked (helység Borsod-Aba- új-Zemplén megyében, a kék szó — d képzős származéka) — Kékes (a Mátra legmagasabb pontja. A szó alapjelentése: kék­be játszó, kék árnyalatú. A meg­nevezés arra utal, hogy bizonyos légköri viszonyok esetében a hegy távolból kéknek tűnik). Kékese (helység Szabolcs-Szat- már megyében, a kék színnév ki­csinyítő képzős származéka.) Színneveink, köztük a kék, a sportnyelv szóhasználatában is fontos szerepet kap. Dr. Bakos József Dino- szau- rusz- nuí- zeum A Miamiban lévő Tudo­mány Múzeu­mában dino­szaurusz-rész­leg van. Steven Spielberg Ju­rassic Park cí­mű filmjében ezek a történe­lem előtti ször­nyetegek ele­venednek meg a magas szintű technika segít­ségével. (FEB-fotó) A diéta az agyban kezdődik Nincs egy kis túlsúly a pocákon? A valamikori tengerésztiszt, a sportos életmódjáról híres edin- burgi herceg a királynői vizit másnapján tette fel ezt a nem ép­pen kedvünkre való (címbeli) kérdést. Kapott is rá magyaráza­tot, amelyet figyelmesen hallga­tott. Szó volt ebben a falánkság­mohóság „magyar átkáról”, amelyben már az sem vigasztaló, hogy súlytöbblet tekintetében (átlag 5 kiló) már utolértük a fej­lett ipari országokat, minden korcsoportban. A szakember szerint a diétá­hoz vezető úthoz elsőként az agyat kell megnyerni, ugyanis táplálkozás közben először az idegeken, majd a testnedveken át oda indulnak az üzenetek. El­méletileg ezek bármelyike kö­zölhetné az agyközponttal, hogy a szervezet felvette már a maga szükségleteit. A további folya­matokat kémiai jelzések szabá­lyozzák; a tápanyagok moleku­lákká bomlanak, cukorrá, ami- nosawá, zsírsavvá. És lerakód­nak, ha nem mozgatjuk, tornáz­tatjuk szét őket. Az éhség és jóllakottság jelző- rendszere közvetett módon mű­ködik. Belép a körkapcsolatba például a máj is, idegi impulzusa­it felküldve véráramával az agy­ba. Akadnak azonban — figyel­metlenségből fakadó — téves kapcsolások is. Ilyen például az ízválaszték, amelynek a torkos­ság nemigen tud ellenállni. Gya­koriak a különféle édesítő és fű­szerzamatok, amelyek halmoz­zák a kalóriákat, s ez külön ve­szélyforrás. (Fülöp herceg ele­gánsan eltolta maga elől a cuk­rot, tejszínhabot, a sót, a mustárt, mondván, hogy jövőre is bele akar férni abba a ruhába.) Figyelmet érdemel a New England Journal of Medicine cikkírója: „Az elhízott ember szervezete kevesebb élelmet éget, és többet raktároz el, tehát az anyagcsere is akadályozójává lehet a legjobb szándékú fogyó­kúrának. És ráadásul ezekben is dolgozik az a tudat, mely a tartós jólét idején is aggodalmakat kelt a hét szűk esztendő rémképeivel, s ezért tápanyagtartalékokat hal­moz fel. Állítólag a génekben megörökölt egykori éhezőfelme­nők sorsa tükröződik e kórképben ” Mindezekből következően az ésszerű fogyókúra igazán akkor hatásos, ha lelkileg előkészített, megalapozott, ha az agy, és nem a gyógyszer készteti a szervezetet a diétára. (FEB) Kétfejű teknosbéka Az egyik kaliforniai állatkertben kétfejű teknősbéka született. Mind a két fej lélegzik, eszik és nézelődik. Nagysága mintegy fél dolláros. A különleges állat genetikai mutáció, ami nagyon ritka. A teknősbékák 20-40 évig élnek. Remélik, hogy a különleges állat életképes lesz. (FEB-fotó) A bolond válasza Az elmegyógyintézet előtt egy pizsamás ember a fülét a villany­póznára szorítja, és feszülten fi­gyel. Arra jön egy járókelő, s egy darabig nézi a bolondot, majd ő is odatapasztja a fülét. — Hall va­lamit? — kérdi tőle egy idő után a bolond. — Nem, semmit sem hallok — hangzik a válasz. Erre a bolond vészjóslóan a függ. 14. és 36. sz. sorokban ol­vasható szavakat mondja neki. VÍZSZINTES: 1. Cooper híres indiánregénye 15. Képtár 16. Áll, mint Bálám... (mondás) 17. Papírmérték 18. Lengyel sci-fi író (Stanislaw) 20. Az SZTK elődje volt 21. Tompa Mihály monogramja 22. A hét vezér egyike 24. Valamit a földre hintő 27. A jelenlegi napról való 28. Opera énekszáma 30. Szik­víz 31. Mázolt 32. Bogarak kez­detleges állapota 34. Történelmi korszak 35. Égetett kerámia­edény jelzője 36. Kötőszó 37. Ászokhordó nyílása 39. Értesü­lés 40. Némán okoz! 41. Vízi sportra, szórakozásra használt kisebb állóvíz 43. Elektronvolt, röv. 45. Tüzet szüntet 46. Szám­tani műveletet végző 47. Lorán Lenke 48. Női kolostor 50. Szi­getek, röv. 51. A mohamedánok istene 53. Gyorsan párolgó 54. Valamit felajánl 56. Sportfoga­dás 57. Gépipari Tudományos Egyesület, röv. 58. Nagy szomo­rúság miatti kesergés 60. Spor­töltözék 61.... királya (Lalo) 62. Magával ideszállít 63. Aládúco- lásra használt gerenda a bányá­ban 65. Némán érzi! 66. Ide-oda megy 69. Máshová helyezné. FÜGGŐLEGES: L Politikai meggyőzést végez 2. Űzés, kergetés 3. Igeképző 4. A leghidegebb évszak 5. Oijol város másik neve 6. Határérték — matematikai kifejezéssel 7. Súlyarány, röv. 8. Némán mosó! 9. Történelmi település Tolna megyében 10. Érvényesülő 11. Becézett Imre 12. Kicsinyítő képző 13. Kárt okoznak 14. A bolond szavainak első része (zárt bető: Ó) 19. Moziba, diszkóba járnak 23. Könnyezik 25. Leka­szált szárított fű 26. Magasztos hangú költemény 27. Sporttrikó 29. Egyre állottabbá váló 31. Csomós gyapjút szálaira bontott 33. Névelős üdítőital 35. Mely időponttól számítva 36. Az idé­zet folytatása (zárt betűk: S, E, A) 38. Bőven áraszt 39. Némán hozza! 42. Kerti munkát komó­tosan végez 44. Fogoly ellenszol­gáltatás fejében való szabaddá tétele, régiesen 47. ... magica (bűvös lámpa) 49. Körlet része! 50. Könnyeket hullat 52. Kacat 54. Nem enged be a lakásba 55. Szerencsejáték 58. Hosszú idő múlva 59. Férfinév 62. Hozam egynemű hangzói 64. Kína elnö­ke volt 67. Súly szélei! 68. Lu­xemburg és Norvégia gk-jele 69. Ábrahám Pál monogramja 70. Káté! Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom