Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16-17 / 242. szám

HÍRLAP, 1993. október 16—17., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Visszatérhet az „ifjúság” A harmónia megteremthető Csodák helyett — energiasegély Korunk zaklatott embere vá­logatós, igényes. S ez sok szem­pontból helyes is, hiszen a kíná­lat mérlegelése után megváltoz­tathatja döntését, s arra voksol, amit pillanatnyilag jónak, ígére­tesnek tart. így van ez a természetgyógyá­szok esetében is. Az úgynevezett rendszervál­tozás hála Istennek felszámolta az eszmei korlátokat, megszün­tette a gondolati sorompókat, s ezért — ez sem véletlen — kül­honból érkeztek különleges ké­pességű, magukat divatos szóval extraszensznek minősítő gyógyí­tók. Eleinte tömegeket vonzottak, később azonban — s ebben sincs semmi különös — csökkent az érdeklődés. Ma már csak azokat keresik fel, akik nemcsak ígér­nek, hanem nyújtanak is valamit, akik kiállták a próbát. Közéjük tartozik a megye- székhelyen tevékenykedő Vla­gyimir Viskovszkij, aki Ukrajná­ból telepedett ide. 1. Indíttatása figyelemre méltó. — Az egészségügyi szolgálat­ban tevékenykedtem. Arra vi­szont már gyerekként rájöttem, hogy milyen sokat jelent az elő­dök öröksége. Nagyanyám átla­gon felüli jártasságot szerzett a népi gyógyítás terén, s mellette akaratlanul is elsajátítottam en­nek fogásait. A rajthoz persze ennyi nem volt elég, hiszen le kellett tennem a különböző kur­zusokat záró vizsgákat, s csak minősítések birtokában prakti­zálhattam. Arra törekedve, hogy a hajdani hagyatékot ötvözzem a korszerűség fegyvertárával. Az ismeretlen terep vonzott, sejtet­tem, hogy szükség van az effajta munkálkodásra. Mindenekelőtt a rászorulók érdekében. Most következzék a rövid ajánlatlista. Foglalkozik gyo­mor- és bélrendszeri panaszok­kal, jóindulatú daganatok, a da­dogás, a szorongás, az ágybavi- zelés, a mozgásszervi, az ideg-, a légző-, a szív- és érrendszeri problémák, a bőrbetegségek, a hormonrendszeri zavarok orvos­lásával, a kóros hízás, illetve fo­gyás megszüntetésével, az impo­tencia felszámolásával, vagyis az elillant „ifjúság” visszatérítésé­vel. 2. Nem érdektelenek az egyéb részletek sem. — A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy öt „szeánsz” nehezebb esetekben is elegendő. Termé­szetesen, ha az egyéni adottsá­gok kedvezőek, akkor kielégítő egy-két „beavatkozás”. Negatív változatban esetleg tíz kezelés írandó elő. A reakció — szintén az érzékenységtől függően — sokféle. A legtöbben ellazulnak, meleget-hideget, zsibbadást vagy fájdalmat éreznek. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy a ked­vezőfordulat mindenkinél beáll. Van, aki már az első alkalom után észlelhetően javul, ám a megkönnyebbülés csak az ezt követő harmadik, negyedik na­pon jelentkezik. Akik rosszabbul érzik magukat, ne riadjanak meg, mert éz hamarosan meg­szűnik. A harmadik, illetve az ezutáni találkozásokat semmifé­le érzet nem követi. Feladni mégsem kell, mert ha kitartóak, szinte újjászületnek. 3. Beavat a műhelytitkokba is. — Diagnóziskor a kezemmel fogom a különböző jeleket. Va­lamennyi rendellenességnek sa­játos szignálja van, azaz nem okoz gondot az eligazodás. Per­sze a vizuális megközelítés sem mellékes. Színekben látom az aurát, annak erősségét, a törése­ket, hiányokat, s ezek alapján már tudom, hogy mi a teendőm. Voltaképpen nem csinálok mást, mint energiát juttatok a szerve­zetbe, kiiktatom a blokkoláso­kat, s ezután megnyílnak a meri­diánok, vagyis minden a helyére kerül. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a cél: megteremteni az össz­hangot az Univerzummal, visz- szaadva az elveszett harmóniát. Nem árt a tamáskodó, a csak- azértis kétkedő alapállás sem, ezért erről az oldalról „táma­dok”, jelezve: számos kollégája megbukott már, mert a pácien­sek meggyőződtek arról, hogy hiába kopogtattak. A várt csoda elmaradt. — Varázslat valóban nincs, legfeljebb energiasegély. Minde­nesetre van kiút, azaz stabilizá­lódhat a jobbulás. Ehhez persze nélkülözhetetlen az is, hogy az il­lető maga is kívánja, akarja ezt, s ennek értelmében kiiktassa lelki traumáit, hiszen folyvást ezek a bűnösök. Célzok a hatvanon túli férfiak általában elhallgatott, némaság­ba fojtott állapotára is. Ügy tű­nik, nekik sem kell lemondaniuk a reményről. — Az előbb már utaltam a ve­zetékek szabaddá tételére. Ilyen­kor is ez a dolgom. Méghozzá úgy, hogy az érintettek elégedet­ten távoznak. Hozzá kell tennem azt, hogy a nemi erő nem kizáró­lag a korhoz kötődik. 4. Az a huncut kisördög csak motoszkál bennem, s elhatáro­zom, hogy próbára teszem. Kérem: térképezzen fel, s kö­zölje az eredményt. Kontrollom megfellebbezhe­tetlen, hiszen előzetesen felvér­teztem magam összes egészség- ügyi adatommal. Indul az akció. Első impresszi­óm az, hogy szinte perzselnek az impulzusok. Aztán békésen relaxálok, vár­va a konklúziót. Észrevételei helytállóak, s még az sem csalta tévútra, hogy tisztában volt másfél esztendővel ezelőtti, nem éppen szívderítő státusommal. Észlelte a határozott fejlődést, s azt, hogy egy döntő szakasz megnyugtató állomására értem. Ez hitelesítő erejű, nem is akármilyen szintű bizonyítás. S nemcsak számomra... Pécsi István Film Bobby Fischerről Bobby karrieije nyolcéves korában kezdődött. Akkor nyerte első versenyét. Azóta is gyűjti a dijakat. Éle­te megihlette Steve Zailliant, aki filmet készít a sakkozó életéről. Fischert Max Pomeranca\akít]a. Jelentős szerepet játszik Ben Kingsley is. (FEB-fotó) Farkas András: Egyéniségek i. Előbb csak az érzelmeit. Gondolatait szórja szét, Ahogy repül a szó, beszéd, Ahogy apró siker segít, Majd a jellem, az a szelíd, Keménnyé vált, csiszolt eszét Nem foga meg se jó, se szép, Fénye is szürkével telik. Elhiszi, hogy e változat Azzal lesz még sikeresebb, Hatalmasabb és igazabb, Ha gyakorolja állatibb Önmagát, fondorlatait — Rájön, hogy régen szétesett. II. A hatalomba hemperedve Fürdött, gondolta ónmagáról, Hogy egyre nőhet harci kedve, Ő kezd, bevégez, elhatárol, Nemcsak ártatlan egyesekbe Rúghat bele, de hátha távol, Minden úgy lesz, ahogy hihette, Nagy tornyot épít önmagából — Magát mintázta több tükörben, Méltóságot, a mozdulatban Fenséget látott szakadatlan, Míg egy levélre meggyötörtén, Rápislogott: „Felmentve innen!” És állt gatyában, koszos ingben. Testünk és tesztünk árulkodik Mi az igazság a stressz körül? Divatos dolog manapság a stresszt vagy a menedzser-beteg­séget emlegetni. Egy osztrák he­tilap legutóbbi számában nagy teret szentelt ennek a tipikus XX. századi betegségnek. Megállapí­totta például, hogy stressznek el­sősorban azok vannak kitéve, akik állandóan ismétlődő, mo­noton munkát végeznek. Ilyenek például a sofőrök, a betegápo­lók, a textilipari munkások, akik futószalagnál állnak éveken ke­resztül, vagy az ABC-üzletben a kasszában ülnek. Az orvosok, a repülőtéri alkalmazottak, légikí­sérők és az ügyvédek szintén a rendkívül veszélyeztetett kate­góriába tartoznak. A szakértők szerint kétféle stresszről beszélhetünk. Az egyik pozitív befolyást gyakorol az emberre: buzdítja, felrázza, újult életkedvet ad neki. A másik, amely a rossz életkörülmények­ből, az érthetetlennek érzett munkából, a magánélet csődjé­ből adódhat, akkor is felőrölheti az embert, ha viszonylag kevés, de folyamatosan jelentkező ha­sonló problémával kell szembe­néznie. Ekkor ugyanis adrenalin hormon keletkezik, amely a vér­be kerül, és megemeli a vércukor szintjét. Ezáltal gyengül a szerve­zet ellenálló képessége, az illető­nek pedig egyre gyakrabban akad a torkán a szive, szédül, reszket keze-lába, pislog a sze­mével. Általában a szexuális éle­te is lanyhul. A következő, 24 pontos ösz- szetett teszt megoldása után elol­1. Új dolgozót vettek fel a kft. la­boratóriumába. Csinos,jó alakú, fiatal nőt. A „bennszülöttek” — lányok és asszonyok — mintha csak összebeszéltek volna, belé­pése pillanatában megharagud­tak rá. Egyöntetűen utálták. A csinossága, a fiatalsága, tetsze­tős-szép formái miatt gyűlölték. „Hogy riszálja magát a feszes fe­hér farmerjében, a csicsás-cse- csebecsés bermudanadrágjá- ban...!” — sziszegték a háta mö­gött. S az új kollegina hiába törte magát, hogy megnyerje társnői tetszését, rokonszenvét, sehogy sem sikerűit neki. Egy reggelen aztán, mintha varázsütésre történt volna, min­den megváltozott a laborban. Mert az új kollegina ezúttal szok­nyában libegett be a lombikok, mikroszkópok és műszerek kö­zé. — Nézzétek csak, micsoda satnya piskótalábai vannak — súgtak össze a háta mögött. S e pillanattól mindenki a szívébe zárta... 2. — ...Itt van egy postai érte­sítés. Valami csomagot küldött a drága jó édesanyád — szólt a fel­eség gúnyosan a hazatérő férj­hez. — Biztosan megint küldi a vashatja, Ön vajon egészségesen él-e, vagy veszélyhelyzetbe ke­rült. Az adott megállapításokra adjon hat pontot önmagának, ha a válasz gyakran jellemző önre! Négy pont jár, ha többször elő­fordult a dolog, míg két pontot kap, ha csak ritkán tapasztalt ha­sonlót. Nulla pontot kap, akire a kérdés nem jellemző. 1. Belsőleg nyugtalannak ér­zem magam, és ideges vagyok. 2. Reggelente gyakran alig tu­dok életet csiholni magamba. 3. Étvágyam nincs. 4. Szomorú, lesújtó gondola­tok kínoznak, és félek. 5. Időnként alig kapok leve­gőt. 6. Fáj a nyakam és a lapockám környéke. 7. Fizikai állóképességem po­csék. 8. Azon kapom magam, hogy figyelmetlen vagyok és feledé­keny. 9. Előfordul, hogy gyomor- és emésztési gondjaim vannak. 10. Nehezen tudok koncent­rálni. 11. Fájdalomfélét érzek a mellkasomban. 12. Rosszul alszom. 13. Úgy érzem, hogy lassacs­kán kicsúszik a lábam alól a talaj. 14. Gyakran szívdobogást ka­pok, vagy szúr a szívem. 15. Nehezen tudok kikapcso­lódni. 16. Kezem, lábam, mint a jég­csap. 17. Ég a gyomrom. 18. Munka közben álmodozom. fonnyadt, monyós almákat meg a kukacos szilvákat. A félj nem szólt, beült a nem oly régi Ladájába, és elrobogott a postára a csomagért. Felesége dohogva-morogva bajmolódott az erős madzagok, a többszörös rétegű csomagolópapír bontoga- tásával, s mikor végre kihámozta a papírdobozocskát, gúnyos hangon rikácsolta: — Nna, ugye, hát nem meg­mondtam...?! Monyós almák, ütődött, pondrós szilvák. De le­vél persze, az nincs sehol. Egyet­len sornyi levél sincs! Legalább annyit írhatott volna a kedves anyácskád, imádott és áldott jó anyósom, hogy „drága fiacskám, Imrüs, és te is menyem-lányom, Erzsi”. Mert nehezére esnék egyszer is kimondani, hát még le­írni a nevemet kicsit kedveseb­ben, becézve, hogy Erzsiké... De még így is köszönnöm kell, hogy 19. Fizikailag feszültnek ér­zem magam. 20. Ha valami nehezet eme­lek, alig bírom el: reszket minden tagom. 21. Sokat izzadok. 22. Vannak napok, amikor feledékeny vagyok. 23. Megesik, hogy az izmaim ránganak vagy görcsbe rándul- nak. 24. Vannak rossz napjaim, amikor semmi épkézláb ötlet nem várható tőlem. Miután pontozta önmagát, ír­ja egy sorba a következő kérdé­sekre adott pontjait: A sor: 1, 4, 8, 10, 13, 18, 22, 24. B sor: 3, 5, 9, 12, 14, 16, 17, 21. C sor: 2, 6, 7, 11, 15, 19, 20, 23. Az „A” sor a kognitív-érzelmi funkciót jelzi, a „B” sor a vegeta­tív szintet, a „C” sor pedig a mo­torikus szintet. Az a sor, ame­lyikben a legtöbb pontot kapta, elárulja, hogy Ön elsősorban mi­lyen módon reagál a terhelésre. Az „A” típusú ember a körül­ményekre elsősorban észlelési­érzelmi és gondolati síkon rea­gál. Valószínűleg úgy érzi, hogy szorongatott helyzetben van, könnyen ki lehet hozni a béketű­résből. Belső nyugtalanság gyöt- ri, néha pánikba esik. Ha sokáig nem tudja ezen túltenni magát, hosszú távon nem meglepő, ha önbecsülése lecsökken, és hisz­térikus lesz. Tanácsunk: tűzzön ki önmaga nem tisztel jó palóc falusi nyelve­zetén Bözsinek, Bözsének, vagy simán úgy, hogy Böske!” Mikor a doboz tartalmát asztalra öntöt­te a gúnyolódó, csúfondáros hangú feleség, a gyű lomra ráhullott egy vastag ko- perta. A nagy alakú kopertában egy közepes, vaskos boríték szunnyadt, azt már nem is bonto­gatta, türelmetlenül kitépte-sza- kította belőle a levelet, és furcsa fejhangon olvasni kezdte: „Drá­ga fiacskám, Imrüs, és te is, ked­ves menyem-lányom, Erzsiké! (No lám, hogy szíveskedik a szemforgatós szentem!?!) Itt küldök nektek egy kis kóstolót kertecském gyümölcseiből. Meg egy takarékkönyvet is, amibe 650 (Szentséges Istenkém, ugye jól látok, igen, igen, hatszázötve- nezer, nemcsak számokkal, de betűkkel is kiírottan) hatszázöt- venezer forintot írtak bele. Nem elé elérhető célokat, kovácsoljon reális terveket, keressen új érvé­nyesülési területet, ahol szükség van Önre, és kamatoztathatja ké­pességeit! Menjen gyakran kon­certre, színházba, társaságba! A „B” típusú ember a környe­zeti hatásokra elsősorban vege­tatív — tőle többnyire független — módon reagál. Ennek ered­ménye lehet akár a magas vér­nyomás, a magasabb pulzus, bi­zonyos agyi működések ideigle­nes zárlata. Étvágytalanság, gyo­morhurut, légzeszavar, álmat­lanság, állandó belső idegesség alakulhat ki. Tanácsunk: sétáljon sokat a szabadban! Időnként igyon meg egy pohár sört vagy egy fröccsöt, menjen szaunázni vagy úszni! Egyen jókat, de nem mértéktele­nül! Szánjon több időt magára! Tegye érzelemdússá érzelmi éle­tét! A ”C” típusú embernek a szer­vezet motorikus részével vannak problémái. Ezt bizonyítja, hogy idegei, izmai gyakran akarata el­lenére kezdenek remegni, fájnak a lapockái, vagy meggörnyedve jár. Ha tartóssá válik ez az ideg­állapot, izomrángás és teljes fizi­kai kimerültség állhat be. Tanácsunk: Sportoljon töb­bet! Másszon hegyet, táncoljon, járjon tornára! Gyakrabban masszíroztassa meg magát, vagy akár menjen le vidékre üdülni, ahol fát is vághat. Ekkor végre nem azt érzi, hogy az Ön hátán akar mindenki fát vágni... (Ferenczy Europress) kellett föld, kárpótlási jegyet kértem, ennyit adtak érte itt helyben. Ez az én életem kárpót­lása. Nektek adom, boldogulja­tok belőle. Én kevesebbel be­érem, és az a kevesebb nem pénzt jelent. Biztosan restelleni kény­szerültök, hogy nektek még nin­csen divatos nyugati autótok, csak az a fránya keleti Láda, amit az átkos világ utolján kaptatok tőlem. Ebből a pénzből tán venni tudtok valami használt Fordot, Opélt vagy mittudomén. Ami hi- bádzna az árból, megadják tán ERZSIKÉ szüléi, de még jobban jönne ki, hogy hozzáspóroljátok magatok. Ha lesz divatos nyugati kocsitok, kívánom, hogy legyék minél előbb, akkor talán meglá­togattok majd sűrűbben enge- met is...” A feleség szélesen olvadó mo­sollyal tekintett könnyeit töröl- gető férjére: — Heéé, Imrüs, ne rtjjál ne­kem, egyed inkább az almát meg a szilvát. Olyan szépek! Én éle­temben nem is láttam, nem is et­tem még ilyen szép, finom gyü­mölcsöket. És nézd csak, az al­mák nem monyósak, de mosoly­gósak, és a szilva nem pondrós, nem kukacos... , , , Piskótalábak meg a kukacos szilvák...----------------------------------------------------------mölcsha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom