Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16-17 / 242. szám

HÍRLAP, 1993. október 16-17., szombat-vasárnap PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Gáz és telefon Egerszalókon Elsősorban a gázprogramra kellett összpontosítani a pénzt Recsken is, így útfelújításra vi­szonylag keveset tudnak fordíta­ni az idei évben. Ennek ellenére a Rákóczi-telepi részen található Vörösmarty úton szilárd burko­latot készítenek, mintegy 600 méter hosszan. A beruházás mintegy 800 ezer forintot emészt föl az önkormányzat kasszájá­ból. Tornaterem­építés A tervezett ütemben halad Egerszalókon a tornaterem épí­tése, ami azt jelenti, hogy körül­belül tíz nap múlva tető kerül az épület vázára. Mivel az önkor­mányzat az anyagi lehetőségek szűkös volta miatt kénytelen több évre ütemezni ezt a beruhá­zást, az idén már látványosabb munkákra nem kerül sor, bár fo­lyamatosan dolgoznak majd to­vábbra is a tornaterem építésén, amely az iskolai oktatás mellett a település tömegsportját is szol­gálja, ha elkészül. Jó lesz a bor Bár mennyiségre alig lesz átla­gos az idei szőlőtermés, a szak­emberek szerint a minőségre nem lehet panasz az egri borvi­dékhez tartozó Egerszalókon és Verpeléten sem. A must jelenleg csaknem 20 fokos, és az ízanya­gok is kiválóak. Egyedül a vörös­bort adó fajták savtartalmával vannak problémák, ám ennek el­lenére jó évjáratnak ígérkezik az 1993-as. Beszámolt a sportegyesület A legutóbbi önkormányzati ülésen számolt be tevékenységé­ről a verpeléti sportegyesület. A 800 ezer forintból gazdálkodó egyesületben labdarúgó-, kézi­labda- és tömegsport-szakosz­tály működik, összesen mintegy 200 taggal, és ezek a szakosztá­lyok a versenysport mellett az egészséges életmódra nevelést is hatékonyan szolgálják. Immár Egerszalókon is meg­indult a gázszolgáltatás, azután, hogy a Központi Bányaműszaki Felügyelőség megadta a haszná­latbavételi engedélyt a község belterületi hálózatára. Ennek nyomán október 4-én a Tigáz el­végezte a vezetékek nyomás alá helyezését, és 9-én megkezdték a szakemberek a műszakilag már átadott lakások bekötését. így jelenleg már több mint nyolcvan lakásban gáz mellett melegsze­nek a faluban, de folyamatosan kötik be a többi ingatlant is. A műszaki átvétel során nyomás- róbát végeznek, ellenőrzik, ogy elkészült-e a kéménybélés, és műszakilag is megvizsgálják a beépített kazánokat, szerelvé­nyeket. Az egerszalókiaknak in­f atlanonként 45 ezer forintba érült a gázhoz jutás, ám ennek 15 százalékát visszakapják az A jelek szerint nem maradt hatástalan legutóbbi felhívá­sunk, amikor a verpeléti önkor­mányzat által a falu polgáraihoz eljuttatott levélről szóló cikkben megkértük „a kicsi, de hangos csoport” tagjait, hogy keresse­nek meg bennünket. Bár ezzel mindössze arra kívántunk utalni, hogy a község önkormányzatá­nak azon ítéletével, miszerint a sajtó egyoldalúan csak ennek a csoportnak a véleményét közli, nem értünk egyet — elsősorban azért nem, mert nem ismerünk ilyen társaságot, s ekképp annak szócsövei is nehezen lehetnénk —, a felhívás mégis konkrét ered­ményt hozott. Elküldték szer­kesztőségünkbe azt a levelet, amelyet a „kis csoportosulás” — ahogyan olvasható, ez a megjelö­lés az FKGP, az MDF, a Szociál­demokrata Párt és a MIÉP helyi szervezeteit, valamint a vállalko­zókat takarja — az önkormány­zati tájékoztatóra válaszul fogal­mazott meg, s, osztott szét a ver­pelétieknek. Úgyhogy az alábbi­akban valóban a csoport véle­ményét tolmácsoljuk. Mint a levélben írják, szeret­nék kérdésként feltenni: mi az, hogy szélsőséges, ki vagy kik a szélsőségesek, s ez miben nyilvá­nul meg? Talán azok a szélsősé­gesek, akik kritikával merik illet­ni a polgármestert és a képviselő- testületet? S mi idézte elő a feszült helyzetet? A levél szerint először is a polgármester magas fizetése körüli vita a hivatalba lépésekor. Másodszor az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit messze meghaladó megalapozatlan el­képzelések. Harmadszor, hogy az önkormányzat eddigi beruhá­zásainál minden esetben a terve­zetthez viszonyítva lényegesen magasabb volt a kivitelezési költ­ség. Negyedszer, hogy egy nagy értékű ingatlanról rossz szerző­dést kötöttek. ’’Felhívjuk az Önök figyelmét önkormányzattól. A gáz után a telefonbővítés lesz a következő jelentős beruházás a településen, ahol a Magyar Távközlési Rész­vénytársaság már megkezdte az új telefonközpont építését a pol­gármesteri hivatal udvarán, az ónkormányzat által biztosított telken. A kivitelező ígérete szerint október 30-ra az epületet átad­ják, és ezt követően szerelik be a svéd Ericsson cég által gyártott 514 vonalas, modem egyseget. A telefonigénylőknek rövidesen társulást hoznak létre, és akik be­lépnek ebbe, jövő év augusztus elsejéig vonalhoz jutnak. Jelen­leg 80 telefonvonal van itt, s 220- an adtak be igénylést, de a társu­lás szervezésevei újabb igénylők­re is számítanak, így várhatóan mintegy 400 vonalnyi lesz leköt­ve a központ kapacitásából. (ti. a polgármesterét és a képvi­selőket), hogy az égvilágon sem­mi közük nincs ahhoz, hogy ki milyen üzlethálózatot üzemeltet, kinek milyen nyaralója van, és kit fogad benne, és ahhoz meg különösen nincs, hogy ki milyen autóval jár” — folytatódik a levél —, „azonban megjegyeznénk, hogy a képviselő urak és höl­gyek, valamint a hivatali dolgo­zók közül voltak jutalomúton Törökországban. (...) Megkér­dezzük, mikor, milyen esetben gyakorolták munkáltatói jogu­kat? Számonkérésben nem, fize­tésemelésben minden esetben! (...) Tisztelt Testület! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy álh'tolag ma a Magyar Köztársaságban demokratikus rendszerű irányí­tás van. Úgy gondolhatnánk, hogy ez a mi falunkra is vonatko­zik. Nem, itt ha valakinek ellen- véleménye van vagy kritizál, az a testület szerint szélsőséges, és gyűlöletet kelt. Talán érthető is ez, ha az önkormányzati ülése­ken történő szavazásokat figyeli az oda betévedő állampolgár. Szavazáskor elsőként a polgár- mester úr felteszi a kezét, a tisz­telt testület pedig többségében utána szavaz. (...) Ami ebben a községben eddig és a jövőben megépül, az a falu egész lakossá­gát megillető központi támoga­tásból, az általunk befizetett he­lyi adókból, valamint az egyéni vállalásokból történik. (...) Mi nem azért választottuk meg Önöket, hogy így dolgozzanak, hanem hogy a jó gazda gondos­ságával kezeljék a falu vagyonát, a mi pénzünket.” A „kis csoportosulás” aláírású levélben végül megkérik az ön- kormányzatot, ne rontsák a ver­peléti polgárok szépérzékét olyan stílustalan, tartalom nél­küli írásokkal, amilyen a tájékoz­tató volt, mondván: „ha csak eny- nyire telik, nem szabad erőltetni azírást”. (rénes) Verpelét Nem szabad erőltetni az írást Négyszer táboroztak Alkotóház Yezekénypusztán Vezekénypusztán, egy csen­des — már-már idilli — környe­zetben húzódik meg az a ház, amelynek sokféle funkciója volt már. Működött erdész- és va­dászházként, még úttörőház is volt. Jelenleg a pétervásárai Ifjú­sági és Szabadidős Egyesület bérli azzal a céllal, hogy alkotó­táborokat rendezzenek a nyüzs­gő világtól elzárt erdőszegleten. Az idén négy turnusban tábo­roztak itt, s közben arra is gondot fordítottak, hogy komfortosabbá tegyék a körülményeket: egy vi­zesblokk kialakításán fáradoz­tak, továbbá nekiláttak egy mű­helyház építésének is, amelyben textil- és fazekasműhely kapna helyet. Hosszú távon ugyanis egy alkotóbázist szeretnének itt lét­rehozni, ahol hivatásos képző­művészek vezetésével sajátíthat­ják majd el a kézművesmesterség fogásait a fiatalok. Ha az ember Száj Iáról Recskre szeretne autójával eljutni, azt há­romféleképpen teheti. Vagy Sí­rokon keresztül megy, többe-ke- vésbé tűrhető műúton hajtva ti­zenöt-húsz kilométert, vagy Pé- tervására felé indul, s egy pilla­natra Nógrád megyét is érintve, Mátraballa és Mátraderecske irányából érkezik céljához; ez utóbbi útvonal hossza körülbelül kétszerese az előzőnek. A har­madik lehetőség pedig az Ószaj- la és Recsk közötti földút, amely­Előadás Parádsasváron A napokban tartotta meg so­ron következő közgyűlését a Nemzeti Demokrata Szövetség parádsasvári szervezete, s ennek az eseménynek volt egy ismert vendége is, dr. Gidai Erzsébet közgazdász, az NDSZ választ­mányának tagja. Az előadó a községi művelő­dési házban kifejtette, hogy for­dulatot kell elérnünk a gazdaság- politikában. Elmondta, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan romlott a gazdasági helyzet: ez maga után vont egy széles körű kulturális, műveltségi leépülést, s létrejött egy vállalkozásellenes, a belső piacot visszafogó politika. Az NDSZ célja — eppen ezekből fakadóan — egy emberarcú gaz­daság megteremtése, a szociális létbizonytalanság megszünteté­Az egyesület elnöke, Gál Sándor az alkotóház előtt az egyik, nyá­ron készült alkotással A kocsikról szőlővel és borral kínálták az érdeklődőket A menet élén a lovasok Szüreti mulatság Szilvás­váradon Október első szombatján színpompás szüreti mulat­ságot rendeztek Szilvásvá­radon. E nap délutánján a nyitott lovardából indult el a menet, hogy az ünneplők, végigvonulva a település ut­cáin, végül a Lipicai étte­remhez érkezzenek. Itt mu­zsika szórakoztatta a jelen­lévőket, jóféle bográcsgu­lyás készült, s hajnalig tartó szüreti bál zárta a progra­mot. Népviseletben Kiemelt feladat Mikor lesz Recsken Igazán kevés már a pétervásá­rai körzetben az olyan település, ahol nincsen crossbar-telefon. Számuk legutóbb is csökkent, amikor — lapunkban is hírül ad­tuk — Mátraderecskét kötötték be a hálózatba. Kérdés viszont, hogy a szomszédos nagyközség, Recsk mikor lesz végre közvetle­nül hívható, most ugyanis az a furcsa helyzet állt elő, hogy Eger irányából közelítve Recsk előtt, Sírokban is van crossbar, Recsk után is, Párádon, Recsk mellett is, Derecskén, csak éppen Recs­ken nincs. A Matáv által hónapokkal ez­előtt a recski önkormányzathoz küldött levélben az olvasható, hogy az Eger és Recsk között meglévő kábel kapacitása nem elegendő az új központhoz, ezért egy nagy kapacitású fényvezető kábel építését tervezik. A kivite­lezést idén kezdik, a befejezés 1994 végére várható az említett levél szerint. A munkálatokat meg kellett hogy előzze az új egri digitális központ üzembe helye­zése. A gond csak az — mondja Fe­kete József, Recsk polgármestere Üt, ami nincs nek előnye, hogy igen rövid, mindössze három és fel ezer mé­ter, hátránya viszont, hogy kizá­rólag jó időben használható, vagyis mondj uk tavasz közepétől ősz elejéig. Ez az utolsóként említett al­ternatíva tehát — vélik sokan a környéken — igazából nem is lé­tezik, különösen, ha figyelembe vesszük még azt, hogy eső nyá­ron is eshet, továbbá, hogy érté­kes, esetleg újonnan vásárolt gépkocsijával azért száraz idő­ben sem szívesen zötykölődik a rögös határban az ember. Jó néhány éve tervezik, hogy aszfaltburkolatot kap az út, sőt — ahogyan azt a megyei közúti igazgatóságon Bundies Zoltán­tól megtudtuk — erről régóta ké­szen van a komplett kiviteli terv, bármikor el lehetne kezdeni az építést. Csakhogy pénz nincsen ra: a közúti igazgatóság az Út­alaptól több alkalommal kért már támogatást, de mindeddig hiába. Jövőre ismét megpróbál­Vállalni a nemzeti utat telefon? —, hogy nem tudni, pontosan mi­kor kezdené a Matáv a munkát, pontosan mikor végezne vele, meg azt sem tudni, mennyibe ke­rül mindez. A polgármester egy levelet küldött a Matávnak a fen­tiek kiderítése végett, erre azon­ban máig nem érkezett válasz. Pedig az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a település infrastruktúrájának fejlesztései, telefonigénylő is akad bőven, ráh adásul most a recski közhangula­tot sem emelte, hogy a pár kilo­méterre lévő Derecskén már csak egy tárcsázás a világ. A-------------------------------------------fii­n ak forráshoz jutni, az általuk 1994-ben építeni kívánt utak rangsorában a Szajlát és Recsket összekötő szakasz a negyedik, azonban továbbra is kérdéses, kapnak-e ehhez pénzt. Az érintett önkormányzatok természetesen szeretnék, na vég­re már sikerülne leaszfaltozni az útszakaszt, sorolni is hosszú, mi mindent lehet megtakarítani, ha húsz kilométeres kerülő helyett pár percre van egymástól két község. (rénes) se, az igazságosabb köztehervi­selés. A második világháború után 1990-ig Moszkvából irá­nyították, 1990-től New Yorkból irányítják az országot, de ez nemcsak a magyar gazdaságra, hanem az egész kelet-európai át­alakításra vonatkozik. A liberá­lis, monetarista gazdaságpoliti­ka eredményeképpen — mely testidegen Magyarország nemzeti sajátosságaitól — közgazdasági mutatóink romlottak, agazdasá- i növekedés megszűnt, mind a ruttó hazai termék, mind az ipa­ri termelés, mind az agrárszféra területén. A torz privatizáció a visszaélések, a korrupció meleg­ágya lett. Potenciálisan még jó lehetőségekkel rendelkező válla­latok kerültek részben hazai me­nedzserek kis csoportjainak, részben külföldi cégeknek a tu­lajdonába, amelyeknek elsősor­ban az az érdekük, hogy a saját — nemegyszer gyengébb minőségű — termékeiket hozzák be a ma­gyar piacra, megszüntetve így a hazai ipar versenyképességét. A termelési eredmények azt tükrö­zik, hogy sem a struktúrafejlesz­tés, sem a struktúra átalakítása, sem az ipar fellendítése nem tör­tént meg. Egy másik kritikus terület az előadó szerint a kormányzat sú­lyos nemzetközi és belföldi el­adósodása. A külföldi adósság- állomány 1985 és 1990 között megkétszereződött, 1990 és 1993 között pedig további há- rommilliárd dollárral emelke­dett, s jelenleg a hivatalos közlé­sek szerint 22,6 milliárd dollár körül van. A bruttó hazai ter­méknek mintegy 85 százalékát teszi ki ez az adósság, s körülbe­lül ekkora nagyságú a kormány­zat belföldi adóssaga is. Megoldást az előbbiekre és a fokozódó elszegényedésre az a gazdaságfejlesztési alternatíva jelenthet — mondta a közgaz­dász —, amely a nemzeti utas fej­lődést vállalja fel. Olyan gazda­ságpolitika, amely a nemzeti ér­tékeket és érdekeket tartja szem előtt, védi és fejleszti a hazai ipart, az agrárszektort és a belső piacot, forrásokat biztosít a hu­mán infrastruktúra fejlesztésére, mindenekelőtt az oktatásra és az egészségügyre. A nemzeti utas fejlődés nem jelent elzárkózást a világtól, hanem az alárendelt szerep helyett egyenjogú nem­zetközi partneri kapcsolatot. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom