Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

HÍRLAP, 1993. szeptember 2., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. Lövészek sikere Kőszegen a napokban tartot­ták meg az IPA (a nemzetközi rendőrszervezet) lövészverse­nyét. A csapatok vetélkedését az osztrákok nyerték, őket követték a hollandok, a hevesi gárda az ötödik helyet szerezte meg, meg­osztva a bécsi csendőrség brigád­jával. Egyéniben a hevesi Balla­gó József r. zászlós a harmadik helyet szerezte meg, míg felesége — Ballagóné Nemes Ildikó r. őr­mester — a második helyen vég­zett. A hevesi kapitányság képvi­selői egyébként dinnyével aján­dékozták meg külföldi kollégái­kat. Út Tarnabodon A megyei önkormányzat 100 ezer forintos támogatásával — amelyet pályázat útján nyertek el — hamarosan elkezdik Tarnabo­don a Fasor út építését. A helyi önkormányzat mintegy 360 ezer forintnyi saját erővel finanszí­rozza a beruházást. Komlói lovasnap A kedvelt rendezvény, a kom­lói lovasnap bekerült a területi szövetség versenyeinek naptárá­ba. így most már bizonyos, hogy október 2-án a Területi Lovas­sport Szövetség ebben a község­ben rendezi meg az évadzáró lo­vasbemutatót. Kiállítás az alkotótelep műveiből Mint hírül adtuk, az idén is megrendezték Hevesen Kő Pál Munkácsy-dijas szobrászművész tanítványainak alkotótáborát, amelynek a helyi Eötvös-közép- iskola adott otthont. Információ­ink szerint hamarosan kiállítás nyílik a Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban az al­kotótábor anyagaiból. Az érdek­lődők szobrokat és festményeket tekinthetnek meg ezen a tárla­ton. Testületi ülés Tiszanánán Tegnap képviselő-testületi ülést tartott Tiszanána önkor­mányzata. Elsőként a polgár­mester-asszony tájékoztatta a résztvevőket a legutóbbi ülés óta eltelt időszak erdményeiről, majd beszámoló hangzott el a község építésügyi igazgatásáról. Harmadik témaként pedig a kör­zeti védőnő, valamint a helyi fog­orvos munkájáról hallgattak meg egy-egy tájékoztatást a képvise­lők. A következő öt év elképzelései... Vezetőváltás a hevesi bibliotékában A hevesi önkormányzat által a helyi városi könyvtár igaz­gatói posztjára meghirdetett pá­lyázatot Simon Margit nyerte el, aki július 15-én foglalta el a veze­tői széket. Az öt évre kinevezett új igazgatónő népművelés­könyvtár szakot végzett, s a helyi 3. számú általános iskolában dolgozott kinevezése előtt. Ma egy munkaértekezletet tartanak az intézményben, amelyen a munkaköri leírások, s az aktuális munkahelyi feladatok megbe­szélése mellett a szervezeti és működési szabályzatot is megal­kotják. A könyvtár vezetőjével az előtte álló feladatokról beszél­gettünk. Simon Mar­git: „A pá­lyázatomban vázolt elkép­zeléseket sze­retném a le­hetőségek szerint meg­valósítani...” (Fotó: Gál Gábor) — A pályázatomban vázolt elképzeléseket szeretném a lehe­tőségek szerint megvalósítani — mondja Simon Margit. — Na­gyon fontos a könyvtári anyag számítógépes feldolgozása, mert egy korszerű, vonalkódos köl­csönzési rendszert alakítunk majd ki. Égető gond a gyermek- könyvtár helyiségproblémája, mert a jelenlegi dohos, öreg épü­let egyszerűen alkalmatlan erre a célra. Ezért a polgármesteri hi­vatal városgazdálkodási osztá­lyával mostanában tárgyalunk arról, hogy a volt börtönépületbe költöztetnénk át a gyermek- könyvtárat. De ehhez hozzátar­tozik, hogy az igények kielégíté­sére a hozzávetőlegesen 53 ezres állományú városi könyvtár épü­lete is meglehetősen kicsi... Az intézményhez kapcsolódó kisközösségekre vonatkozik, hogy rendszeressé szeretnénk tenni az író-olvasó találkozókat, az előadóesteket, az irodalmi pá­lyázatokat, vagy az olvasó- és ba­ráti körök összejöveteleit. Egy­részt ezeket igénylik az emberek, másrészt az effajta rendezvé­nyekkel talán a „nem olvasókat” is gyakrabban becsábíthatnánk a könyvtárunkba... Készülünk a jnúzeumi hónapra is, a helytör­téneti gyűjtemény írásos anyaga­iból rendezünk egy kiállítást. Lé­nyegesnek tartom az iskolákkal való szorosabb együttműködést is, hiszen az olvasásra szoktatást már nagyon korán kell kezdeni, nem árt, ha már az óvodában. Példa erre, hogy rendszeresen nálunk rendezik meg az óvodá­sok megyei mesemondó verse­nyét, s ennek során a gyerekek már nagyon korán kapcsolatba kerülnek az irodalommal... — A vezetőváltás hozott-e magával létszámleépítést? — Nem, senkit sem küldtem el, a régi igazgatónővel együtt ti­zenhármán dolgozunk az intéz­ményben. S ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az itt dolgozók szakmai képzése is el­sőrendű feladat, mivel rajtam és a volt vezetőn kívül másnak nin­csen felsőfokú végzettsége. Azt szeretném elérni, hogy legalább a részlegvezetők megszerezzék a szakirányú diplomát. (k) A dél-hevesi régió szociális „keresztmetszete” Nő a támogatottak száma — Átányban jelenleg nyolc­van körül van azoknak a száma, akik jövedelempótló támogatás­ban részesülnek, és október vé­géig sajnos akár hatvannal is nő­het ez a szám — mondja Danyiné Szárád Ibolya jegyzőnő, akivel — Kövesdi Ferencné szociálpoli­tikai előadó társaságában — a te­lepülés szociális helyzetéről be­szélgettünk. Átány a dél-hevesi térség egyik hátrányos helyzetű községe, így bizonyos fajta „ke­resztmetszetet” ad a problémák félévi, nyár végi alakulásáról. — Régebben elsősorban a ci­gány származásúak részesültek szociális támogatásban — foly­tatják beszélgetőtársaink —, de az utóbbi években egyre nő az el­látásban részesülő magyarok száma is. Az ilyen formában kifi­zetett pénzeknek a felét termé­szetesen visszaigényelhetjük, de ez az összeg még így is jelentősen megterheli a költségvetésünket. Az is „könnyít” a pénztárcán­kon, hogy ezelőtt a társadalom- biztosítás finanszírozta például a temetési segélyt. S néhány hó­napja már ez is önkormányzati hatáskör, a temetés pedig — mint szinte minden — egyre drá­gább... — Az 1993-94-es tanév kez­detén milyen támogatásban ré­szesültek az átányi diákok? — Egyrészt van gyermekneve­lési támogatás, amelyet az a szü­lő kaphat, akinek minimum há­rom gyereke van, s aki már ledol­gozott legalább 180 munkana­pot. Ezt az állami költségvetés­ből fedezzük. Rendszeres neve­lési segélyt is kiutalhatunk, így tankönyveket minden diák in­gyen kapott, a füzetekre pedig fejenként kétezer forintot fizet­tünk a tanulóknak. Tanévkezdési támogatásként az óvodásoknak 2500, beiskolázási segélyként az általános iskolásoknak 2000, míg a középiskolásoknak, főis­kolásoknak 4000 forintot pos­táztunk. Lehetőség van térítési- díj-kedvezményekre is, ennek az összege kétgyermekes család esetében 30, három vagy több gyermekes család esetében pedig 50 százalékos lehet. Ezenkívül kilenc esetben utaltunk ki ka­matmentes kölcsönt fiatal háza­soknak az első lakás vásárlásá­hoz, ez az összeg a lakás vételárá­nak húsz százaléka. — Az országban egyre na­gyobb hangsúlyt fektetnek a mozgáskorlátozottak támogatá­sára is... — ...Igen, de ezt nagyon szi­gorú feltételekhez kötik. Mi ösz- szesen nyolcvannyolc főnek fi­zettünk ki ebben az évben min­tegy egymillió forintot. A moz­gáskorlátozottak számára évi 12 ezer forint a közlekedési támoga­tás összege, ezt szintén visszaigé­nyelhetjük a költségvetésből. Végül 27 helybelinek fizetünk rendszeres szociális segélyt, ho­lott van olyan dél-hevesi falu, ahol csak négy-öt ember részesül ebben. Ennek a teljes összege 5000 forint lehet, ezenkívül jö­vedelmi viszonyoktól függően 200-1200 forintos segélyt álla­píthatunk meg. (k) A fű már nem ér az égig Kiskörén — A Hírlap cikkét követően a kiskörei határban lesilózták és lezúzták a gazt, tehát a földet művelhető állapotban adhatjuk át az igénylőknek — mondta Orosz István helyi polgármester. — A munkát a felszámolóbiztos csináltatta meg, s ezt a földvisz- szaadó bizottság már elfogadta, s átvette. Amint arra olvasóink bizo­nyára emlékeznek, a polgármes­ter által említett cikk arról szólt, hogy Kisköre határában „égig ér a gaz”, így azt — megművelhe- tetlen állapotban — nem lehet át­adni a község lakosainak. A nyi­latkozók a téesz volt vezetőségét, az általuk egyszerűen csak „klikknek” nevezett felelősöket vádolták meg azzal, hogy parla­gon hagyták a területeket. — Most pedig azt szeretnénk —folytatja Orosz István —, hogy ne csak a rossz szerepeljen az új­ságban, hanem a jó is... Igaz, hogy problémák még vannak. Különböző szövetkezeteknek, így például a tiszanánai tsz-nek vagy a nádudvari KITE-nek ki­adott kárpótlási területek még vagy tele vannak kukoricával, vagy még mindig gyomosak. Ezek a földek a megművelhető területnek mintegy 10 százalékát teszik ki, s mindezt szintén be kellene takarítani, s le kellene kombájnozni... Persze, a felszá­molóbiztosnak csak a részarány­tulajdonban lévő földekhez van köze, a kárpótlási területek fö­lött nem ő intézkedik... — Ez így van — erősíti meg a polgármestert dr. Koren János felszámolóbiztos. — Tavaly no­vemberben kiosztották a földa­lapokat, s azokkal így a kárpótlá­si hivatal rendelkezik, tehát nem tartoznak sem hozzám, sem a termelőszövetkezet hatásköré­be. Viszont június óta több mint 1000 hektárt szálzúztunk és tár­csáztunk, s még hátravan száz hektár, amit ezen a héten, három nap alatt befejezünk. Példátlan az országban, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora területen el tud­tuk végezni ezt a munkát... Sikerült elérnünk Varsányi Imrét is, a budapesti Kvantum Bank Rt. felszámolási osztályve­zetőjét, aki mindezzel kapcsolat­ban elmondta: — Ha a legkisebb lehetősé­günk adódik arra, hogy az ön- kormányzatoknak, így a kiskö- reieknek is segítsünk, akkor azt meg fogjuk tenni... / A Magyar Nemzeti Banknál magán és jogi személyek körében forgalmazott Államkötvények vételi és eladási árfolyamai: 1993. 08. 06. % J Átlag­Vételi nettó Eladási nettó Felhalmozott árfolyam árfolyam 0/0 árfolyam 0/0 kamat 1994/A 98.00 98.60 14.75­1994/B 96.96 97.56 12.32 19.50 1995/A 93.61 94.21 18.99 19.44 1995/B 93.80 94.40 16.86 19.39 1995/C 96.73 97.33 10.16 19.50 1995/F 95.62 96.22 2.84 19.50 1995/G 99.30 99.90 1.18 19.50 1996/A 94.09 94.69 11.17 18.65 1996/B 95.84 96.44 10.64 19.29 1996/C 95.80 96.40 9.73 19.27 1996/F 95.87 96.47 5.13 19.13 1997/C 94.11 94.71 9.07 18.48 1998/A 99.50 100.10 8.19­V Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap. Átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. A megjelölt árfolyamok 1994/A kötvény esetében maximum 1.000.000 Ft névértékű kötvény vételére, ill. 1.000.000 Ft névértékű kötvény eladása jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénnyel a vételi limit 1.000.000 Ft, az eladási limit 3.000.000 Ft. Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatósága Eger, Barkóczy u. 3. Telefon: 36/413-444 Pénztári órák: hétfőtől péntekig 8—13 óra között. J X Egercsehi Önkormányzata megvételre felajánlja az alábbi ingatlanokat, kedvező áron. Egercsehi, Ady E. úton lévő 904/8 helyrajzi számú 2107 m2 területű volt szálló és étterem valamint, az Egercsehi, Jókai u. 2. sz. alatt lévő 665 helyrajzi számú 3721 m2 területű volt irodaház épületét. Árajánlatokat a Polgármesteri Hivatalban Szabó István polgármesterhez kérjük eljuttatni. 3341 Egercsehi, Egri u. 8. sz. Hevesiek a Tisza-túrán Tíz nap alatt 200 kilométer Július végén a hajnali órákban buszra szállt a Hevesi Gyermek­ház vízitúra-csapata. Az egysze­rű Ikarus autóbusz mindenhol nagy feltűnést keltett a tetejére erősített kenuk miatt. A 23 tagú vízitúrázó csapatban a gyermek­től a felnőttig minden korosztály képviseltette magát. A gyermek­ház minden évben szervez vízitú­rákat, és ezúton hívok fel minden kedves olvasót, hogy ha kedvet kap ehhez, jelentkezzen már most nevének és címének közlé­sével a Hevesi Gyermekházban. Túránk első részén a Felső-Ti- sza vidékén jártunk, ennek hazai része Tiszabecstőla Szamos-tor- kolatig terjed. A hét kajakból és motorcsónak-kíséretbol álló ví- zitúra-csapat Tiszabecstől, illet­ve Szatmárcsekétől indult. A Felső-Tiszáról tudni kell, hogy a folyó itt a leggyorsabb: 3,5-5 km/h sebességgel folyik, 60-100 m széles, és 1-25 m mély, a me­der kavicsos, lejjebb homokos. A víz tiszta, szinte iható minősé­gű­Első szálláshelyünkön a sáto­répítés után a kevésbé fáradtak közül többen begyalogoltunk az alig három kilométerre lévő Szakmárcsekére. E szép, virá­gos, rendezett település és lakói nagyon kellemes benyomást kel­tettek bennünk. Egyébként itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor nagy költője. Díszes síremlékét meg­tekintettük a temetőben, mely­nek másik nevezetessége a ladik formájú kopjafák sora. Másnap nagyon meg kellett húzni az evezőt a Gergelyiugor- nyáig tartó 35 km-es távon, hisz ez már komoly — embert próbá­ló — távolság, és ennek zavarta­lan teljesítéséhez a kis közössé­gek létrejötte is szükséges. A kis közösség a kenu legénységét je­lenti, amely a hajó orrában he­lyet foglaló csáklyásból — az evezés ütemét adja, és a kenu szeme —, középen túl pedig a kormányosból all. A Tisza itteni szakasza egyszerűen lenyűgöző, kanyargó folyásával, fürdőzésre Tiszára, magyar. csábító homokos partjával, zöld lombozatú, fás-ligetes környeze­tével. Gergelyiugomya előtt 1 km-re van a Szamos-torkolat, amivel az úgynevezett felső-ti­szai résznek vége szakad, és kez­dődik az alföldi Tisza első szaka­sza, mely Dombrádig tart. Az ukrán-szlovák határ után magyar felségterületre érkez­tünk. Nápolyi és szőlőcukor, va­lamint az úgynevezett „Tarzan- fa” segítette át a megfáradt le­génységet a holtpontokon. A Tarzan-fa egy erős fára erősített kötélből és egy arra szerelt fo­gódzkodó kartól áll. A meredek partról kell a trapézkarra felfüg­f eszkedni, és a parttól elrugasz- odva, kötéllel a Tisza föle len­dülve lehetett a vízbe ugrani. A következő napokban egy gyönyörű, fás-ligetes területet találtunk Cigána nellett, ahol a sátorkészítés után megszárítot­tuk elázott holmijainkat. Tábor­helyünk közelében rengeteg szegfűgombát találtunk, ezt a ki­es környezetben eltöltött nyu­godt éjszaka után a késői felkelés miatt szinte ebédidőben gom­bás-tojásos pörköltnek elkészít­ve fogyasztottuk el. E késői reg­f eli után a ragyogó napsütésben 3 km-t eveztünk, és a kora esti órákban érkeztünk a következő Túra, festői környezetben táborozóhelyünkre, Tiszabercel közelébe. A Tisza alföldi szakaszának ez az a része, amely a tiszalöki zsili­pig tart, a duzzasztómű „lassító” hatása érződik: a víz tisztább, melegebb, és 6-10 m mélységű lesz. A folyó 160-200 m szeles, a part agyagos, a szél hullámkeltő hatása fokozottabban érvénye­sül. A Tiszabercel melletti tábor­hely az előzőhöz hasonlóan na­f yon kellemes helyen volt. Aki írta még energiával, megnézte Bessenyei György, a XVIII. szá­zad nagyszerű írójának a szülő­házát. Az egyszerű, földszintes, barokk stílusú lakóház műem­lék, részben könyvtár, részben emlékmúzeum. Bessenyei szülő­falujától egy ott töltött éjszaka után búcsúztunk, és a kora reg­geli órákban indultunk a csoport utolsó táborozóhelyére, a 25 km-re lévő Tokajba. Az 540 m magas hegy lábánál fekvő város rengeteg látnivalójá­val kivívta csodálatunkat. Már Anonymus megemlítette króni­kájában, hogy a „vitézek a he­gyen mindennap lerészegedé- nek”. A kiváló minőségű bor meghatározója a kisváros ide­genforgalmának. A szőlőter­mesztés, a borkészítés eszközeit bárki megtekintheti a Tokaj Mú­zeumban. A több mint 900 éves település műemlékei közül az 1700. körül épült Rákóczi-Des- sewffy kastély nyerte el legin­kább tetszésünket. Végül bor- pince-látogatással búcsúztunk Tokajtól. A kempingbe való visszaérke­zésünkkor már várt minket a He­vesre szállító autóbusz, és nem maradt más hátra, mint elbú­csúzni a jól sikerült 10 napos út­tól... A vízitúra mérlege: 10 nap alatt a Tiszán 200 km, a Bodro­gon, illetve környékén 25 km mely ragyogó kikapcsolódást nyújtó aktív pihenést biztosított a résztvevők számára. dr. Francsics Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom