Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

HÍRLAP, 1993. szeptember 9., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Véradás Demjénben Szeptember 10-én, pénteken 9 órától délután 1 óráig véradás­ra várják a vöröskeresztes akti­visták a helyi lakosokat a község kultúrházába. Épül az üdülőfalu Poroszlón elkészült az üdülő­falu közművesítése. A kiosztott és megvásárolt telkeken út, vil­lany- és vízvezeték várja a hétvé­gi házak építőit. Az első fecskék már meg is érkeztek, két telken kezdték meg az építkezést. Beiskolázási támogatás Kápolnán Hétfőn az esti órákban ülése­zett Kápolnán az önkormányzat szociális bizottsága. A képvise­lők úgy döntöttek, hogy a helyi általános iskolás gyerekek ezer forintot kapnak tankönyvvásár­lásra, a középiskolásk és a szak­munkásképzőbe járó fiatalok az iskolalátogatási bizonyítvány be­mutatása után pedig kétezer fo­rintot vehetnek át. Az egyete­mistákat és főiskolásokat 4 ezer forinttal támogatja az önkor­mányzat, melynek összesen 359 ezer forintjába kerül az idei tanévkezdés. Újra forgott a körhinta Huszonöt év után vasárnap Újlőrincfalván, a búcsú napján ismét forgott a körhinta, működ­tek a játékautomaták, a céllövöl­de, és fölállították a búcsús sátra­kat. Régen volt ilyen nagy ese­mény a faluban, kár, hogy az idő­járás ezt nem méltányolta, de a község lakossága így is jól érezte magát a vásári forgatagban. Feldebrő pályázatot nyert A Heves Megye Települései Fejlesztéséért Alapítványhoz nyújtott be pályázatot Feldebrő önkormányzata. A pálymű sike­res volt, hiszen a község így 100 ezer forintot nyert az oktatás fej­lesztésére és a közművelődés gazdagítására. Hozzájárulás » az étkezési dijakhoz Döntött Demjén önkormány­zata: minden óvodás és napközis gyerek étkezési díjának felét ma­gára vállalja, az ötgyerekes nagy­családoknál pedig az egész ösz- szeget kifizetik. Az általános is­kolába járó tanulók 70 ezer fo­rint értékben ingyen kapják meg a tankönyveiket és füzeteiket. Segítenek Füzesabonyban is Füzesabony önkormányzata közel 1,4 millió forintot „köl­tött” átmeneti segélyekre ez év augusztus 31-ig. Ebből 148 ezer forint jutott 70 gyerek beiskolá­zási támogatására. Emellett a két általános iskola is nyújtott be pá­lyázatokat a Művelődési Minisz­tériumba, melyen jelentős össze­get nyertek el a tanszerek beszer­zéséhez. A két intézmény a pénzt a minisztérium által megszabott szempontok alapján fogja fel­használni. „Mentsük meg a mezőgazdaságot” Kemény szavak a poroszlói falufórumon Munkahelyi, illetve falufóru­mokat tartanak a napokban a mezőgazdasági üzemek. Ilyenre került sor a minap a Poroszló­id jlőrincf alva Mezőgazdasági Szövetkezetben is. A Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Elnöksé­gének felhívása volt a téma. Há­rom munkahelyi gyűlésen több mint kétszázan vettek részt. A „Mentsük meg a mezőgazdasá­got” című röplapon megfogal­mazottak megvitatását Czövek Sándor elnök vezette. Először vázolta, hogy a ma­gyar mezőgazdaság, amely az or­szág gazdaságának szilárd alapja volt, mára katasztrofális válság­ba került. A termelők nyomasztó termelési, pénzügyi, értékesítési gondokkal küszködnek a fenn­maradásért. Megdöbbentő a munkanélküliség, az elszegénye­dés. Az érdekképviseleti szervek éveken át hiába figyelmeztették az ország vezetőit, a kormányt, akiket csak a 24. órában sikerült a tárgyalóasztalhoz kényszeríte­ni, s az agrárágazat fennmaradá­sához szükséges intézkedésekről megállapodás elérését megkísé­relni. Tárgyalásokat javasoltak a válság kezeléséhez, a rövid és hosszabb távú működőképesség fenntartásához, a jövedelemter­melő képesség, a termelői jöve­delmek biztosításához szükséges intézkedésekről. A felhívásra a kormány illetékes vezetőitől vá­lasz nem érkezett. A MOSZ el­nöksége a miniszterelnökhöz in­tézett újabb levelében bejelen­tette, hogy amennyiben a kor­mány nem hajlandó a tárgyalás­ra, akkor sor kerülhet az érdekek érvényesítésének erőteljesebb eszközökkel való kikényszeríté­sére is. A tárgyaláson napirendként szerepelt aztán a hitelek átüte­mezése, az exporttámogatás; szó volt a garantalt árakról, az „aki vet, az arat” elvről, a kárpótlás felgyorsításáról, a piacvédelem­ről, az élelmiszeripar privatizáci­ójáról, az 1993. évi aszálykárok kezeléséről. A kormány eddigi és megígért intézkedései elma­radnak a szükségestől, nem biz­tosítják a működőképességet. Ezért az érdekképviseletek a tár­gyalások folytatását tartják szük­ségesnek. Amennyiben az újabb tárgyalási fordulok nem vezet­nek eredményre, fel kell készülni a figyelmeztető, tiltakozó akció­ra. A tiltakozás megszervezésére várhatóan Budapesten, a Parla­ment előtt kerülne sor — hang­zott a tájékoztatón. A munkahe­lyi gyűlésen jelenlevők mind egyetértettek a szervezkedéssel. A kemény hozzászólásokból is kiderült az ingerültség, az elke­seredés: „A kormány is inkább az aktuális gazdasági helyzettel foglalkozna, mint a címek viselé­sével... Késői ébredés volt ez már a vidék részéről...! A Horthy- korszak idején hárommillió kol­dus országa voltunk, ha így hala­dunk tovább, akkor hatmillióra számíthatunk. Nem a nemzet napszámosai, hanem koldusai leszünk. Szégyen, hogy a magyar mezőgazdaság milyen topron­gyos állapotba került. ” A kemény szavak közül kiszű­rődött a demokrácia, a szólás- szabadság, az igazságtétel igénye a magyar parasztságnak. A je­lenlevő dolgozók is egyetértenek azzal, hogy nem az a dolguk, hogy tüntessenek, demonstráci­ón vegyenek részt, hanem szánt­sanak, vessenek, arassanak, hogy a jövőbeni megélhetésük biztosítva legyen. Fejes Kálmán Maconból érkeztek... Az egri Ifjúsági Ház, a Megyei Művelődési Központ, valamint Úri József tanár jóvoltából első alkalommal szerepelt a franciaországi Maconból érkezett tánc- és énekegyüttes Besenyőtelken. Fellépésük előtt az egri Szederinda együttes mutatta be erdélyi, du­nántúli táncait Simon Gyula és Balogh Ágnes vezetésével, majd a franciák következtek. A műsor előtt az együttes vezetője ismertette „csapatát”. A műsort követően Ka/óz A náráv polgármester mondott köszönetét a szereplőknek, s egyben annak a reményének adott han­got, hogy az együttesek még fellépnek a település színpadán. Új tanév, bővülő választékkal Iskolakezdés Ostoroson Jólesik az ebéd a kisiskolásoknak A tányérokon krumplis tészta, az asztalok körül fehér blúzos kisiskolások. Az első napját töl­tötte a 23 ostorosi kisdiák az is­kolában és a napköziben. Ez al­kalomból nemcsak a napközis tanár néni, Csabai Attiláné, ha­nem az intézmény igazgatója, Molnár Lajos is figyelemmel kí­sérte, minden rendben folyik-e az első ebéd körül. — Igazgató úr, hogyan, mi­lyenfeltételekkel indulhat el az új tanév egy olyan kis iskolában, mint az ostorosi? — Nálunk nem osztott az ön- kormányzat tanszersegélyt, vi­szont nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy jó feltételekkel indíthassuk a tanítást. Kétszáz­ezer forint értékű karbantartási munkát végezhettünk el a nyá­ron. Erre a tanévre 173 gyerek — közel annyi, mint tavaly — irat­kozott be, de a napközisek száma 40 százalékkal csökkent. Az ét­kezési dijak emelkedése arra készteti a szülőket, hogy más megoldást találjanak. — Gazdagodott-e valamivel az iskola az új tanévre? — Az egri Ifjúsági Háztól kaptuk meg az általuk már nem használt Commodore számító­gépeket, s most készült el a zárt láncú tévéhálózat is. — Az új oktatási törvény lehe­tőséget ad sok újításra. Ostoroson milyen újdonsággal színesedik a tanulók oktatása és szabadidős tevékenysége? — Amíg a nemzeti alaptan­terv meg nem jelenik, addig mi a ’85-ös tantervet tartjuk irány­adónak. Viszont az alsó tagozat­ban minden pedagógusnak joga van eldönteni, mit tart meg a ré­giből, s mivel pótolja az elha­gyottakat. A nyáron volt ideje mindenkinek erre felkészülni. A felső tagozatban azt hiszem, most a történelemtanárok van­nak a legnehezebb helyzetben. „Kézzelfogható újdonság” ná­lunk a technika tantárgy oktatá­sában lesz. Ez évtől szétválnak a fiúk és a lányok. Az utóbbiaknak háztartási ismereteket oktatunk, a fiúknál pedig fokozatosan be­vezetjük a gazdaképzés alapjait. Fejlesztjük a zeneoktatást is, a tavalyi szolfézs és furulya mellé az idén más hangszereket is vá­laszthatnak a muzikális gyere­kek. A hegedű, a gitár és a zon­gora alapjaival ismerkedhetnek. — Minden tantárgyra jut sza­kos tanár ebben a kis iskolában ? — Szerencsés helyzetben va­gyunk, mert Egerhez közeli tele­pülésen élünk, s ez számunkra azt jelenti, hogy minden tantár­gyat szakos tanárral taníthatunk. Ez azt hiszem, meg is látszik az eredményeinken, hiszen a tavasz- szal "végzett 8. osztályból csak egy gyereknek nem sikerült to­vábbtanulnia. * * * Mire mi, felnőttek befejeztük az iskolakezdés örömeinek és gondjainak taglalását, elfogyott a tányérokról a krumplis tészta. Az új, immár komoly iskolássá érett kisdiákok úgy nyilatkoztak: finom volt az ebéd, úgyhogy hol­nap is jönnek iskolába. -sj­Az iskolát majd be lehet zárni Nagyűton a túlélésre rendezkedtek be A „száguldó zsivány” Nyugdíjas özvegyasszonyokat lopott meg Igencsak gondban vannak mostanság a kis lélekszámú tele­pülések. Legtöbbjének — csak­úgy, mint a múlt rendszerben — harcolnia kell a fennmaradásért. Az önkormányzati szűkös költ­ségvetést ugyanis tetézi a helybé­li perspektíva hiánya. Nemhogy vállalkozók, új munkaadók je­lennének meg, de a régiek is fon­tolgatják a termelés leállítását, így aztán sokan kényszerülnek arra, hogy elhagyják egykori la­kóhelyüket. A falvak karakterét az elnéptelenedés, az elöregedés jellemzi. Hogy a probléma He­ves megyében is jelen van, azt jól példázza az alábbi beszélge­tés, melyet Kovács Andrással, Nagyút polgármesterével foly­tattunk. — Önkormányzatunk idén mintegy 14 millió forinttal gaz­dálkodik, de legalább 18 milliós költségvetésre lenne szükség — mondja. — Ennek az összegnek a 70 százalékát az intézményi fenntartás teszi ki. Az ÁMK-ban helyet kapott óvoda, általános is­kola és művelődési ház fenntar­tása így nagy teher a település­nek. A héttagú képviselő-testü­letnek természetesen — a kötele­ző feladatokon túl — vannak fej­lesztési tervei, azonban a megva­lósítás lehetősége nem mindig adatik meg. Hadd említsem itt a gáztervünkkel kapcsolatos pá­lyázatunkat, amihez végül is nem kaptunk állami támogatást. A beruházás összege 60 millióra te­hető, de ezt önerőből finanszíroz­ni képtelenségnek tűnik, holott a faluban végzett felmérés során a helybéliek 90 százaléka kémé a gázbekötést... Ugyancsak prob­lémát okoz a település melletti út kiépítése, amely 40 millió forin­tos beruházást jelent. Tehát: a pályázatok tömkelegét írjuk, s re­ménykedünk... — Mindemellett működési problémákkal küszködünk: el­képzelhető, hogy ha nem ka­punk támogatást, hitelfelvétel­hez kell folyamodnunk. Mivel nem tartozunk a hátrányos hely­zetű térség kategóriába, a pályá­zataink elbírálása „nehézségek­be” ütközhet. — A helyi foglalkoztatási helyzetre mi a jellemző? — Munkanélküliségi rátánk 10 százalékos, viszont jócskán vannak olyanok is, akik háztar­tásbeliek, azaz állandó jövede­lemmel nem rendelkeznek, de nem is nyilvántartott munkanél­küliek. Igazából vállalkozók, munkáltatók nincsenek az ön- kormányzaton kívül. Szinte egyetlen alternatívaként van je­len a szomszédos detki szövetke­zet. Elég sokan járnak Budapest­re dolgozni, főként a MÁV-náf vannak alkalmazásban. Köz­hasznú munkásként az önkor­mányzat foglalkoztat egy hely­belit, de lehetne többet is: mind­ehhez azonban stabil pénzügyi alapra volna szükség. — A kárpótlási folyamat f Sajömercsei — putnoki ^ kockadarabos szénre Egercsehi, Bányász tér 5. sz. alatt a CSEHIFA Kft. megrendelést felvesz. Egységár: 430 Ft/q helyben kiszolgálva. Ugyanitt hulladékfa k ________kapható!________1 m ennyire érintette a nagyútia­kat? , — Úgy 500hektár föld volt ki­jelölve kárpótlásra, ebből körül­belül 100 nektár kelt el. A többit valószínűleg értékesítették. Át­lagosan 20 aranykorona értékű földekkel lehet itt számolni. — A fentiek tekintetében nem uralkodhat valami optimista hangulat a településen... — Mondhatni: a túlélésre ren­dezkedtünk be. Ha már a beveze­tőben szóltam intézményeink­ről, hadd mondjam el, hogy az oktatási törvény 1995-ös beve­zetésével még az iskolánk meg­tartása is kétségessé válik, gya­korlatilag be lehet zárni. Pedig a ’70-es években — az iskola kör­zetesítésekor — a nagyútiak min­dent megtettek, hogy gyermeke­ik továbbra is helybe jaijanak ta­nulni. Korszerű számítástechni­kai berendezésekkel rendelke­zünk, valamint az angol nyelv oktatása is megoldott. Tartok at­tól, hogy ha ezbekövetkezik, ak­kor a település még jobban köze­ledik ahhoz az állapothoz, ame­lyet az elöregedés, az elnéptele­nedés fog jellemezni... Szajlai Csaba y-----------------------—...........v T yúk, kakas eladás! Domoszlói Tsz kisnánai telepén 1993. szeptember 10-től munkanapokon 7-16-ig, szombaton 7-12-ig. Ár: 80 Ft/kg. V ✓ Az 53 éves debreceni Balogh János Levente élete során már oly sok lopást követett el külön­böző trükköket alkalmazva, hogy a felsorolására is kevés len­ne e cikk. A legutóbbi sorozat után Füzesabonyban bukott le még az elmúlt év végén a „szá­guldó zsivány”. Ezután nyújtott be ellene vádiratot a Füzesabo­nyi Városi Ügyészség „nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselek­mények miatt” a városi bíróság­ra. A büntetett előéletű férfit ezt megelőzően — már akkor is többszörös visszaeső volt — 4 évi fegyházra és 8 év közügyektől való eltiltásra ítélte a Berettyóúj­falui Városi Bíróság. Az illető akkor is, meg most is utazó ked­vében, különböző településeken meg-megállva csapta be áldoza­tait, különösen a gyanútlan idős embereket. Nos, a vádlott az említett idő­szakban — szabadulását követő­en nem sokkal magát vöröske­resztes aktivistának kiadva — egy nyíregyházi nyugdíjas asz- szonyhoz ment, elkérte annak szelvényét azzal, hogy felírja szá­mát, mert ennek alapján segély­ben fogják részesíteni. Eközben felmérte, hogy a lakás mely ré­szében tartanak készpénzt, majd amikor az idős asszony kikísérte a kapuig, azzal az ürüggyel, hogy a tollát odabenn felejtette, visz- szament a konyhába, s az asztal­fiókból elvette az ott lévő 7 ezer 400 forintot, s „angolosan” távo­zott. Ugyanezt a trükköt dobta be Füzesabonyban is a karácsonyt megelőző naplókban. Délelőtt 11 óra körül S. Imrénénéla konyha- szekrényből 500 forintot, délben pedig özv. P. Gű'spa'raélakásából egy ébresztőórát tulajdonított el, s magához vette az ágy párnája alatt lévő pénztárcát 1200 forint­tal. Még mindig ezen a napion özv. Cs. Sándornét kereste fel az említett ürüggyel. Az ágyban, a párna alatt egy 81 ezer 810 forint értékű, bemutatóra szóló taka­rékbetétkönyvet talált, s benne 6 ezer forint készprénzt. Ezzel eltá­vozott, majd a betétkönyvet a helyi OTP-nél be is váltotta. Az utóbbi két esetben a kár megté­rült, mert a bejelentések után a rendőrség a buszmegálló kör­nyékén elfogta a tettest. Első fokon a Füzesabonyi Vá­rosi Bíróság ezért a cselekmé­nyéért Balogh János Leventét — mint különös visszaesőt - hal­mazati büntetésül egy év és 6 hó­napi börtönre, 2 év közügyektől való eltiltásra ítélte. A vádlott és védője fellebbezett, s ebben volt szerencsés az eh'télt, mert idő­közben —május 15-én —jogsza­bályváltozás történt, s amikor Balogh fellebbezési, azaz má­sodfokú megyei bírósági tárgya­lására került sor, már e jogszabá­lyok szerint kellett az ügyet elbí­rálni Ekkorra lopás bűntette vét­ségnek minősült, és a főbüntetés mértékét egy évre leszállították, a különös visszaesői minőség megállapítását pedig mellőzte a megyei bíróság. Ez viszont már jogerős. (fazekas)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom