Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

HÍRLAP, 1993. szeptember 8., szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Rögbi-klub Rögbi-klubba várják az ér­deklődőket Gyöngyösön. Hétfői és szerdai napokon már el is kez­dődött a „bemelegítés”, amelyen a 16 éven felüli fiatalokkal fog­lalkoznak. Gyöngyöshalászi csatornatervek A gyöngyöshalászi önkor­mányzat tanulmánytervek készí­tésére adott megbízást a községi bel-, illetve szennyvize 1 vezetés­hez. A program műszaki doku­mentációi több mint 600 ezer fo­rintba kerültek. Művészkapcsolat Testvérvárosi kapcsolatot ápol Gyöngyös az erdélyi Kézdivá- sárhellyel már három esztendeje. A városi vezetők legutóbbi meg­állapodása alapján a jövőben művészeti találkozók /sszínesítik a közös programot. A kézdivá- sárhelyi alkotók munkáinak be­mutatóját a Gyöngyösi Műhely tagjainak kiállítása viszonozza majd, remélhetően rendszeresen. Hogyan fűtenek télen? Mátrafüreden járva több vál­lalati üdülő gondnokától, keze­lőjétől is aggódó gondolatokat hallottunk a téli fűtés kapcsán. Mivel a számítások szerint egy légköbméterre két liter fűtőola­jat adnak jegyre, sokan gondban lesznek a havazás, a hideg napok beköszöntével. A Debreceni Közlekedési Vállalat kétszobás, társalgóval ellátott, konyhás épületére például 500 liter fűtő­olaj jut, ezzel szemben a gondno­ka szerint eddig átlagosan 3000 litert fogyasztottak a téli idény­ben. Ma: Pa-dö-dö koncert A két jó kedélyű, kilóit büsz­kén vállaló hölgyemény, Falusi Mariann és Lang Györgyi — azaz a Pa-dö-dö együttes — kon­certezik ma este hat órától Gyöngyösön. Az egyedi hangvé­telű estnek a Mátra Művelődési Központ ad otthont. Domoszlói tószépítés Korábbi lapszámainkban érintettük már, hogy a domoszlói tó legújabb bérlője, a helyi ön- kormányzat erőfeszítéseket tesz egy víziparadicsom kialakításá­ra. Néhány hete — a parti mun­kákon túl— 60 mázsányi méretes ponty telepítésére került sor, s a horgászok örömére utóbb több mint harmadennyi súlyú amur gyarapította a halállományt. Időközben — Kiskörből ér­kezett nádvágó géppel — a vízfe­lületet a nem kívánt növényzettől is megszabadították, s további tótisztítást terveznek. Noha még csupán szépítik az új szabadidős centrumot, a hely már külföldiek érdeklődését is felkeltette. Mint dr. Kóta Péter jegyzőtől értesültünk: a napok­ban francia cserkészszervezetek képviselői tárgyaltak az önkor­mányzat vezetőivel egy jövő évi táborozásról. Szóba került, hogy mintegy 800 fiatalt hoznának magukkal a környékre, s pa­rancsnokságukat a tóparton sze­retnék elhelyezni. Addigra ugyanis vezetékes víz, telefon is lesz itt, amikkel a házigazdák már az igényesebb vendégeknek is megfelelő körülményeket biz­tosíthatnak. Ha véglegessé válik a megállapodás, talán már a hi­vatalos helyi avatás előtt az or­szághatárokon túl is ismertté te­hetik Domoszló legfrissebb ne­vezetességét'.' Olvasni ódon falak között Tari Tímea tanul az olvasóteremben Egy könyvtárnak levegője van, hangulata, illata. A falusi kultúrház eldugott szobájában éppúgy, mint a városok impozáns épületeiben. Kisnánán például egy gyönyörű műemlék ház­ban kaptak helyet a könyvespolcok, a nyugodt el­mélyülést kínáló székek, a jegyzetelésre alkalmas asztalkák. A fehér és a világoskék színek, a külső festés már önmagában jelzi a tisztaságot, ám ez oda­bent még inkább fokozódik. Néhány hete a község hagyományőrző csoportja népviseleteiből adott kölcsön néhányat az intézménynek — ezek most az első szobában mutatják meg mindenkinek, hogy öl­töztek az itt élő nemzetiségek. Odakint, az őszi napfényben a kerekes kút lán­cán villan meg a napfény, s simítja tovább sugarait a szépen nyírt kertre. „Olvasni öröm” — hirdették néhány éve a színes plakátok a legtöbb iskolában. Egy ilyen könyvtárban főleg az... Feltaláltam a... Gyöngyösön a Halászi úti au­tójavító műhelybe beszéltük meg a találkozót: az udvaron két férfi akkumulátorokat vizsgált. Aradi Károlyt és Juhász Györgyötmá- ra már nemcsak a barátság köti össze, hanem valami egészen egyedi, mondhatni, világraszóló dolog is. Hamar kiderült: nem véletlenül kérték e helyre a ran­devút. Aradi Károly szinte gya­korlati bemutatót rögtönözve meséli: — Immár 8 éve, hogy kísérle­tezgetek, és ma már elmondha­tom: feltaláltam az akkumulá­tort regeneráló készüléket. A me­zőgazdaságban vagy a honvéd­ségnél is időszakosan használják a gépeket. A járművekben lévő akkumulátorok az állásidő alatt elszulfátosodnak, használhatat­lanná válnak. A találmányom­mal a tönkrement akkumuláto­rokat teljesen új állapotba tudom hozni. Egy akkumulátor 3 évig működőképes, de e szerkentyű­vel több évre növelem az élettar­tamát. Teljesítmény szempontjá­ból három típust kísérleteztünk ki. A töltési idő 60-70 óra helyett 20-22 órára csökken. — Hol tart jelenleg a talál­mány? Juhász György mosolyogva mutatja a leveleket, melyek mind a műszert dicsérik. A Magyar Honvédség és Határőrség volt a készülék tesztelője, s mindkét helyen kiválónak minősítették. Az OKFI (Országos Kisvállal­kozók Fejlesztői Iroda) javasolta a sorozatgyártáshoz a japán kor­mány által adott fejlesztési, vagy világbanki hitel adását. A talál­mányi hivatalnál is csupa jót mondtak. Hosszú távon gondol­kodva nem kizárt, hogy új mun­kahelyeket is teremthetnének egy esetleges gyártóüzem felépí­tésével. — Természetesen képesek va­f yunk akár most is előállítani a észüléket bizonyos határokon belül — mondja Juhász úr. — Ér­demes még megvizsgálni a talál­mányt környezetvédelmi szem­pontból is. A véleményezés e te­rületen is pozitív. A régi, hagyo­mányosan kezelt akkumuláto­roknál az elhasznált savat kiön­tötték, ami nem kevés kárt okoz­hatott élővilágunkban. Az új el­járásnál erre a műveletre nincs szükség, elég, ha felsavazzuk az akkumulátort. * * * E gyöngyösi találmány remél­hetőleg nemcsak a gépjármű-tu­lajdonosok figyelmet érdemli meg. Hisz épp ebben a térség­ben, a Mátra közepén meredezik a használt akkumulátorokat fel­dolgozó üzemnek (a HAF) már elkészült néhány oldalfala, s egyelőre az itt élők ellenállásán múlik, hogy nem fejeződött be az építkezés. Ha ez a szerkezet va­lóban képes mindarra, amire megtervezték, talán erre az ipari monstrumra se lenne szükség, nemcsak egy gyönyörű üdülő­körzetben, hanem az egész or­szágban sem. Juhász Péter Visszaesett az ipari fogyasztás a Mátraalján... Szemünk világa Stabil volt-e az ivóvízellátás? Meglepően meleg nyár, hosz- szas aszályos időszak áll mögöt­tünk. Gyöngyös ivóvízellátásá­val volt-e gond, avagy sem? Ezt a kérdést Tóth Zoltánnak, a gyön­gyösi vízmű vezetőjének szegez­tük. — Azt nem mondanám, hogy nem volt gond, de jó határérté­ken van a kapacitásunk — feleli. — A most már hétéves csapa­dékszegény időszak viszont már érződik. Jelentős vízhozam- és vízszintsüllyedéssel dolgozunk. A következő években kötelező lesz a vízbázisfejlesztés, ha szin­ten akarunk maradni. Elsősor­ban az ipari fogyasztás visszaesé­se miatt tudtuk pótolni a lakossá­gi fogyasztási igényt valóban sta­bilan, a gyöngyösi ellátó rend­szeren. — Úgy tudjuk, az aszály miatt hallatlan sok csőtörés volt... — Igen, ez így igaz, a csapa­dékszegény időszak nagyon ne­héz volt. A felső talajréteg repe­dése elérte csőhálózatunk szint­jét. Ennek következtében a régi, nem a legjobb állapotú azbeszt- cement csöveink törnek. Igen fe­szített munkával tudtuk a vízel­látást biztosítani. Ez azzal is járt, hogy néha-néha a lakosságot is zavartuk. — A „vízbázisfejlesztés” kife­jezés mit takar, azt, hogy a jelen­legi halászi kútsor, a bányavíz­behozatal, a kis regionális rend­szer kapacitása nem elegendő? — Az elképzelésünk az, hogy az Atkár északi részén a már meglévő megfúrt kutat az elkö­vetkező évben bekötjük a rend­szerbe. Később ezt a vízbázist le­het továbbfejleszteni. — Az összeköttetés a Sár-hegy alján az északi városrésszel segí­tett végül is az ivóvízellátó rend­szer stabil működésében? — A városi 400 mm-es főve­zeték fejlesztése a belső hidrauli­kai rendszer átépítését, kapaci­tásának a követését jelentette, s végül is a csőhálózat keresztmet­szet-növekedését eredményezte. Amikor ez elkészült, onnantól kezdve az északi városrész vízel­látása is normalizálódott. — További terveik? — A csapadékszegény idő­szak, kapacitásunk kihasználása előtérbe helyezte, hogy a gyön­gyösi ellátó vízbázis külső védel­mének tervét el kell készíteni. Ennek a pénzügyi fedezetét most próbáljuk összeszedni. Bí­zom benne, hogy tudunk egy olyan programot alkotni a város­nak, ami hosszú távra tartalmaz­za a lehetőségeket. (korcsog) Tovább élnek a hagyományok Mátraalji bányászünnep, közösen az erőművel Ünnepi megemlékezés szín­helye volt az elmúlt hét végén Gyöngyösön a „lepényház”, ahol a bányászok hősi emléktáb­lája előtti tisztelgésre gyűltek ösz- sze jó néhányan. A fúvószenekar fellépése után beszédet mondott Breuer János vezérigazgató-he­lyettes, megemlítvén, hogy elő­ször helyezik el a megemlékezés koszorúit a Mátraaljai Szénbá­nyák és a Mátrai Erőmű Rész­vénytársaság képviselői együtt. Ez is jelképezi, hogy tovább él­nek a bányászhagyományok, és a bányamunka megbecsülése. Van ok a bizakodásra és az örömre is. Van szénvagyon és erőmű, amely a kitermelt lignitet felhasználja. Van szaktudás és szakmaszere­tet. A Mátra és a Bükk lábánál a lehetőség adott arra, hogy szívós munkával, hosszú távon, évtize­dekig dolgozzanak. Az emléktáblánál koszorút helyezett el a Mátraaljai Szénbá­nyák F.A. nevében dr. Goda Miklós vezérigazgató, a Mátrai Erőmű Részvénytársaság képvi­seletében Valaska József vezér- igazgató, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége részé­ről Kármán Csaba, és a Villamos- ipari Dolgozók Szakszervezeté­től Scitovszkiné Tóth Júlia. A megemlékezésen sor került a bányász szolgálati és a vezér- igazgatói dicsérő oklevelek át­adására is. A bányászünnep foly­tatását másnap a társaság vala­mennyi dolgozója részére a vi- sontai erőmű területén tartották, ahol térzene, változatos, gazdag műsor szórakoztatta a résztvevő­ket. l (mgk) Országos orvoskongresszus Először 1984-ben rendezte meg Gyöngyösön országos kongresszusát a Magyar Szem­orvostársaság. Ez a mostani te­hát már a második ilyen esemény a mátraalji településen, amire nagyon büszkék a helybeliek. Megtiszteltetésnek vették, hogy ezt a megbízatást ők teljesíthet­ték. A tanácskozás központi témá­ja A szemészet határterületei cí­met viseli. Az előadásokra több mint négyszáz szemorvos volt kí­váncsi. Az ismertetéseket három szekcióba sorolták. A kongresszust szeptember 3-án nyitották meg a főiskola au­lájában. A megjelenteket Ke­resztes György polgármester kö­szöntötte. Megemlítette, hogy a város szülötte, Bugát Pál is szemorvosként kezdte munkás­ságát. Születésének 200. évfor­dulóját most ünnepeltük. A program csütörtökön kez­dődött a társaság vezetőségének ülésével, majd a közgyűlésre ke­rült sor. Az ünnepélyes megnyitón vette át a Vezekényi-emlékérmet dr. Csanádi László patológus fő­orvos (Gyöngyös), valamint az ugyancsak gyöngyösi dr. Pintér László osztályvezető szemészfő­orvos, akinek a kongresszus szer­vezésében volt nagy része. Hirschler-emlékérmet adomá­nyoztak dr. Trux Erzsébetnek, aki a SOTE 1-es számú szemkli­nikáján dolgozik. A kongresszus szervezőbi­zottságának munkáját dr. Süve­ges Ildikó, a Magyar Szemorvos- társaság elnöke irányította. Szeptember 2-án Gyöngyö­sön tartotta kongresszusát a Ma­gyar Műlencse-implantációs Társaság, és szimpóziumot ren­dezett a Magyar Szemorvosok Kontaktlencse Társasága. Most alapították meg az ugyancsak or­szágos szervezésű glaukóma- szekciót a társaságon belül. A nyitófogadást az Avar Szál­lóban tartották meg szeptember 2-án este. Hangverseny hangzott fel szeptember 3-án este a Szent Bertalan-templomban, majd bankettet rendeztek a Mátra Művelődési Központban. A kongresszus záróülését szeptember 4-én délután tartot­ták meg a program szerint. A tudományos tanácskozáson majdnem ötven cég élt azzal a le­hetőséggel, hogy műszereit, ké­szítményeit bemutassa. Még egy megjegyzés: erre a ta­nácskozásra nagyon jól szerkesz­tett és ízléses kiállítású program- füzetet adtak ki a helybeli Sütő­ipari Nyomda gondozásában. (gmf) Nagyobb a kedv a halmajugrai iskolához Három helyen működik Nem mondhatni éppen, hogy ideális körülmények között ne­velkednek a diákok a halmajug­rai általános iskolában. Az intézet három helyen mű­ködik, máig nélkülözi a már fa­lun sem ritkaságnak számító tor­natermet, s a felső tagozatosok szakos nevelőinek több mint ne­gyedét. Mégis 16-an iratkoztak az új tanév első osztályába, s csak négyen kívánkoztak máshová. Pedig az említettek mellett az sem lehet különösebben vonzó, hogy — a pedagógusok mégoly nagy erőfeszítései ellenére is — inkább csak az átlagos szintig jutnak el az iskolások, sok tehet­séget nem sikerül felfedezni, ne­velni. Évekig emlegetett ritka­ság, ha valaki tanulmányi verse­nyen a település határain túl is je­leskedik! Bizonyos, hogy a ragaszko­dás, az áldozatkész, fáradhatat­lan nevelők munkájának a tiszte­lete egyféle elismerés. A túlnyo­móan nehéz családi hátterű fia­talokkal az oktatók sok gondot próbálnak elfeledtetni a külön­féle foglalkozásokon, s a vezeté­sükkel sorra kerülő immár rend­szeres kirándulásokon. Az iskolai órákon túl a gyere­kek — csupán a legutóbbi eszten­dőkben — Hollókőn, Szécsény- ben, Ipolytamócon, Salgótarján­ban, Kecskeméten, Ópusztasze­ren, Szegeden, Budapesten, Jászberényben, Miskolcon (Di­ósgyőrben, Lillafüreden), Tar- doson ismerkedtek a világgal, hogy a közelebbi Mátrafüredet, Gyöngyös várost már ne is említ­sük nevezetességeikkel, érdekes­ségeikkel. Nem véletlen, hogy csökkent az igazolatlan órák száma, a nö­vendékek mind szívesebben vesznek részt az előadásokon. A tanítóknak, tanároknak is öröm, hogy eredménye van a heti hat­órás korrepetálásoknak, a gyön­gébb előmenetelűek felzárkózá­sa mind észrevehetőbb. Az évenként iskolába járó, száznál valamivel több emberpa­lánta még jobb felkészítéséért gyarapítani próbálják a szertárak anyagát. Tervezik, hogy a kör­nyezetismeret és az angol nyelv után az alsó tagozatosok számá­ra az ének-zenében is bevezetik a szakos oktatást. A tömegsportórák már meg­valósított fokozatos növelése után pedig — lehetőségeik sze­rint — a játékokhoz szükséges tárgyi feltételeket is javítják. (gy) Szolgáltatás Ismerősöm beszélte a mi­nap, hogy jelentéktelen ügy­ben, zsebrádió fülhallgató­jához szükséges banándugó vásárlása céljából vette nya­kába Gyöngyös belvárosát. A felkeresett hat üzletből mindössze kettőben találko­zott a keresett cikkel, de se­hol sem tudtak segíteni ab­ban, hogy a vett tartozék a csatlakozó kis vezetékre is rákerüljön. S a különben meglehetősen egyszerű munkához jómaga sem ta­lált szakembert, miközben jó néhány utcát végigfutott. Végül is szerencsére ráakadt a centrumból kiköltöztetett Gelka szervizre, a városköz­ponttól már eléggé messze eső Mérges utcai lakótele­pen. Első szóra hajlottak a szokatlan kérésre, miszerint a segítség nemcsak szüksé­ges, hanem azonna/kellene, mivel kórházi beteg hasz­nálná a rádiót. Még megle­pőbb volt, hogy a szerelésért pénzt sem kértek, az anyagi viszonzásról hallani sem akartak. Különös ez a kettősség. A kedves szolgáltatás vala­hogy nincs összhangban Gyöngyös ellátásával. Leg­alábbis a kis történet ezt juttatja az ember eszébe... H) a t . " i' i

Next

/
Oldalképek
Tartalom