Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04-05 / 206. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. szeptember 4—5., szombat—vasárnap Barkács-teszt Csakugyan ezermester Ön? Ki tud cserélni egy biztosítékot? — természetesen 5 — általában 4 — nem 0 — még nem próbáltam 1 Miért rövid a rövidzárlat? — mert rövid ideig tart 0 — mert rövid idő alatt kijavítható 1 — mert Reuwid francia fizikus írta le először 2 — mert „rövid”-re zárul az áramkör 5 Mit tesz, ha elromlik a rádiója? — megjavítom 5 — próbálom megjavítani 3 — hívom a szerelőt 0 — megnézem, mi baja, aztán hívom a szerelőt 2 — örülök, ha csend van 1 Ki teszi be az új elemet a készülékbe? — én 5 — valamelyik családtag 2 — aki éppen ráér 3 — egy ügyes kezű ismerős 1 — a szerelő 0 Mit tesz, ha digitális óráját 1 órával előre kell állí­tani? — átállítom 5 — megkérek valakit, álhtsa át 3 — nem igazítom, pár hónap múlva úgyis vissza kell állítani 0 — mi az, hogy digitális? 1 Mi a véleménye a számítógépről? — csodálatos találmány 4 — nekem nagyon idegen 2 — csak az a biztos, amit magam számolok ki 0 — nagy hűhót csapnak körülötte 1 — meg sem tudnék lenni nélküle 5 Fél-e a repülőgépen? — nagyon 0 — kicsit 2 — csak a fel- és leszállásnál 3 — soha 5 — még nem repültem 1 Melyik nem hosszmérték: angstrom, inch, fé­nyév? — az angstrom 3 — az inch 1 — a fényév 2 — mindegyik 5 — egyik sem 0 Értékelés 0-11 pont: Ön alighanem megrekedt a szögbeve- rés tudományánál, nemigen követi a technika fejlő­dését, és idegenkedik az újtól, a korszerűtől. Ne sér­tődjön meg, de ha Önön múlna, még mindig a kő­baltánál tartanánk... 12-28 pont: Az Ön technikai tudása és érdeklő­dése átlagos. Inkább csodálja, mint érti a modern technikát. 29-37 pont: Ön minden tekintetben praktikus beállítottságú, széles látókörű ember. Nemcsak használja a műszaki újdonságokat, hanem többé- kevésbé érti is működésüket. 38-40 pont: Ha nem tévesztette el az összeadást, akkor Ön kimagasló adottságú technikai őstehet­ség! (FEB) Albínó kenguru Ausztráliában Genetikus rendellenesség kö­vetkezményeként jött világra Ausztráliában ez az albínó ken­guru. Ilyen kenguru olyan ritka, hogy körülbelül 10.000 születés­ből egy lesz ilyen. Valószínűleg egy albínó nőstény hasonlóan al­bínó hímmel párosodott, mert ha az egyik a kettőből normális pig­mentmennyiséggel rendelkezik a bőrében és a szemében, a rendel­lenes utód születésének esélye igen csekély. A születés után a kis albínót kivetette magából a nor­mális kenguruk közössége. (FEB-fotó) Mindennapi nyelvünk Hirdömping és hírkáosz...?! A címbeli két szóalakot egy olvasónk levelének ebből a szö­vegrészletéből emeltük ki: „Sze­münk és fülünk érzékenységét sértik a sajtó hasábjain megje­lent, s a rádióban és a televízió­ban elhangzó hírdömping és hír­káosz nemkívánatos jelenségei. Valóban, egyre bővül a hír szó­családja egyéni, közéleti és poli­tikai nyelvhasználatunkban: hír, híradás, hírszerkesztő, hírma­gyarázat, híranyag, hírforrás, hírlap, hírlapíró, hírlapírás, hír­lapszerkesztő, hírszolgálat, hír­világ, napi hírek, heti hírek, hí­rösszefoglaló, hírvivő, hírzárlat, hírverés stb. A rendszerváltás időszakában nemcsak a híranyagot hordozó, közvetítő formák és módok sza­porodtak meg, hanem a híranyag nyelvi formálásában jelentkező olyan nyelvhasználati jelenségek is, melyek mai újságírásunk gya­korlatában egyre inkább akadá­lyozzák az egyértelműséget. Az olvasókat félrevezethetik a szak­zsargonba bújtatott közhelysze­rűség, az idegen szavak felesle­ges használatával élő szakszerűs- ködés, a mesterkélt, jólértesült- séggel hivalkodó, hivataloskodó „alapállásból” megfogalmazott véleménynyilvánítások. Az ol­vasókat, a néző- és hallgatókö­zösséget különösen zavarja a sok meghökkentő latin eredetű ide­gen szó dömpingje, s az általa ki­alakuló káosz, amely a helyes ér­telmezést gyengíti, es lehetetlen­né teszi a hitelesség hatásténye­zőinek érvényesülését. Az újsá­gírók, a riporterek szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban még ma is gyengén ható tényező az egyéni hang, a nyelvi lelemé­nyességre, találékonyságra tö­rekvés tudatos szándéka. Ez a szándék azonban már erősödőben van mind a megsza­porodó sajtóbeli hírek szövegal­kotásának folyamatában, mind a rádiós és televíziós adások szó­beli közléseiben. A híranyag tár­gyilagosságát és hitelességét is megtartani akaró igyekezettel is gyakran találkozhatunk. Hírla­píróink a hiteles és tartalmas hí­radáshoz a legmegfelelőbb nyel­vi formát próbálják megtalálni azzal, hogy kiiktatják a torz szó- és nyelvhasználati formákat. A hírek címadásainak megfo­galmazásában szintén megfi­gyelhető a nyelvhasználati lele­ményességre való törekvés. A cí­madás a hírközlés fontos része, annál is inkább, mert a cím hívja fel a figyelmünket arra, mi a hír háttere, és segít bennünket, olva­sókat abban, hogy képesek le­gyünk érzékelni, hiteles-e a hír, vagy éppen olyan elemeket tar­talmaz, melyek tudatosan félre­vezetnek. A nyelvhasználati ta­lálékonyságról nyújtanak beszé­des példát az alábbi címadások, melyek a hír fontosságára és ér­dekességére hívják fel a figyel­met: „Ez az armada — a mezőny utolsó harmada” (Heves Megyei Hírlap, 1993. aug. 6.) — „Póló- taforradalom?” (Archaikus báj és időtlen időtlenség” (Magyar Hírlap, 1993. aug. 6.), stb. Elő­térbe kerültek a sajtó címadásai­ban az alliterációs törekvések is: „Hatvan hátránnyal indul” (He­ves Megyei Hírlap, 1993. jún. 19-20.) — Kényszeraratás Kere- csenden” (Heves Megyei Hírlap, 1993. jún. 19-20). — „Nem rossz aralikrossz” (Pesti Hírlap, 1993. jún. 12T, stb. Igen találó és az ol­vasók figyelmét felkeltő cím tar­talmilag és nyelvileg: „A fehér tej feketepiaca” (Pesti Hírlap, 1993. aug. 28.) A rádiós és televíziós ripor­tokban, a híradások szövegeiben szintén jelentkezik az eredetiség­re és az egyéni megfogalmazá­sokra való tudatos törekvés. Sokszor a szó- és nyelvhasználati különcségek határát is súrolják egyes megnyilatkozások. Szinte a fülemet is sértette ezt a szöveg- részlet, amely az elharapódzó visszaélések útjáról-modjáról szólva hangzott el: „Lop ez a Lo­pez” (Rádió, 1993. aug. 26.) Egyéni, közéleti és politikai életünk sok történése kihat nyelvhasználatunkra is. Különö­sen érvényes ez a sajtó, a rádió, a televízió a tájékoztatásban betöl­tött szerepvállalására. A tájékoz­tatás és tájékozódás hitelessége, csúsztatások nélkülisége fontos követelménye a hírek világában való jártasságnak. De sok múlik a megfelelő szó- és nyelvhaszná­laton. Különösen napjainkban. Már nemcsak a hírek hitelessége a követelmény, hanem a megfe­lelő nyelvi formák becsülete is... Erre a követelményre a megfele­lő példák elemzésével még visz- szatérünk. Dr. Bakos József Op art stílus­ban A svéd An- dersson csalá­dot „kockás családnak” ne­vezik ott, ahol csak megjele­nik a kempin­gekben Euró­pában. Azon­nal feltűnik mindenkinek kockás lakó­kocsijuk, fel­szerelésük és ruházatuk. (FEB-fotó) Kertész leszek Kelet virágai Debrecenben Szabad királyi várossá válásá­nak 300. évfordulóját ünnepli Debrecen. A nagy jelentőségű eseményre való tekintettel az idei virágkamevál nagyobb hangsúlyt kapott a rendezvények sorában, mint az előző években. Ezúttal — reméljük, hagyo­mányteremtő céllal — nemzet­közi ikebana-showt rendeztek, ahová Japánból, Tajvanból, Kí­nából közel hatvan virágkötő ér­kezett, és tartott bemutatót. Erre a rangos eseményre meg­hívást kapott a Magyar Virágkö­tők Szakmai Egyesülete is. Ok a legtehetségesebb ifjú virágkö­tőkkel képviseltették magukat. A magyar virágkötők mai, mo­dem kompozíciókkal jelentkez­tek, a vendégek pedig az ikeba- na-készítést, annak különböző irányzatait mutatták be. Ilyen tí­pusú bemutató mind jellegét, mind pedig nagyságát illetően egyedülálló Magyarországon, igazi csemege nemcsak a sza­kembereknek, hanem minden virágot kedvelőnek. Biztos va­gyok benne, hogy sokkal többen szerettek volna ott lenni, mint ahányan megtehették. Az ő ked­vükért szeretném részletesebben leírni ezt a csodálatos virágköté­szeti show-t. A bemutatónak az Arany Bi­ka Szálló adott otthont, a Bartók Termében, ahol a virágkötők már a reggeli órákban munkához láttak, hogy a délutáni hivatalos megnyitóra a kompozíciók elké-. szüljenek. A megnyitó ceremó­niáját a japánok állították össze, saját szokásaik szerint. A Bartók Terem színpaddísze dekoratív stílusban több száz szál virágból készült, szimmetrikus elrendezésben. Az összeállítás Az ikebana történetéről szóló kiad­vány címlap­fotója volt ez a virágtál piros, fehér, sárga rózsa, orchi­dea, írisz és trópusi virágok al­kalmazásával történt. Az elnök­ség valamennyi tagja orchideá­ból készült kitűzőt viselt. A ma­gyar, majd a japán köszöntő el­hangzása után az ünnepélyes szalagátvágás következett, ami nem érdemelne említést, ha nem lett volna annyira eredeti és any- nyira a virágokhoz illő. Az átvá­gandó szalagot a színpadon húz­ták ki, de úgy, hogy méterenként egy „virágbóbitás” tartóhoz rög­zítették (valószínű, hogy a szál­loda hordozható hamutartó áll­ványai voltak). így minden el­nökségi tagnak jutott egy-egy át­vágandó szalag, amihez az ollót és a fehér kesztyűt kimonóba öl­tözött japán és kalocsai népvise­letbe öltözött magyar lányok vit­ték. Ezután a főszereplőkre, a vi­rágokra terelődött a figyelem. A japán, a tajvani, a magyar virág­kötők keze nyomán csodálatos kompozíciók születtek. Bizo­nyítva, hogy a virágkötészet al­kotó tevékenység. Az a célja, hogy a virágok szépségét még jobban kiemelje. A vendégek el­mondták, hogy Japánban is ro­hanó az élet, de sohasem lehet annyira sietős a dolguk, hogy ne szánjanak időt egy virágtál, vi­rágváza elkészítésére, eltűnődve a világ dolgain. A japán virágkö­tészet, az ikebana nem igazán dí­szítőművészet. Több annál. Egy kicsit filozófia, egy kicsit vallás, egy kicsit jelkép. Kifejezi az em­ber és a természet összetartozá­sát, elválaszthatatlanságát. Eu­rópai ember számára nehezen érthető. Japánban is több évig ta­nulják, míg olyan szinten műve­lik, mint a bemutató részt­vevői. V. Pénzes Judit A cowboy válasza Két cowboy találkozik: — Mostanában nagyon fenn hordod az orrod, Jack! — Hogyhogy? A választ lásd a vízsz. 1. és függ. 38. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt be­tűk: E, Á, E) 14. Nagyon gyor­san 15. Az ebédidőt követően 16. Némán zúgó! 17. Csen, oroz 19. Kacsa mondja 20. Portugália és Ausztria gk-jele 21. A tyúk né­pies neve 23. Nem fedi a valósá­got 26. Csomót kibont 27. Néve­lős óratartozék 29. ... Nagy Ka­milla (énekes előadóművész) 30. Szalonnát főz 31. Mosdótál 33. Tekint 34. Több nyarat megérő növényekjelzője 35. Állat ellátá­sa folyadékkal 37. Bibliai hegy, itt kötött ki Noé bárkája 38. Mű­helyóra, röv. 39. Arra a helyre kukucskált 40. Séta egynemű hangzói 41. Férfinév 42. A tv külpolitikai szakértője volt (Er­vin) 44. Az áruló neve A Pál ut­cai fiúk c. regényben 46. Bajnok- csapatok Európa Kupája 48. Szabadban tartott állatok körül­kerített helye 50. Sáv, vonal 51. Éles hangot hallat 53. Katalin becézve 55. A kén és a tantál vegyjele 56. Nagyon jó, elisme­résre méltó 58. Felső végtag 59. Részben odaér! 60. Talál 61. Kerti ülőbútor 63. Azonos más­salhangzók 64. Perzsaszőrme- utánzat — német eredetű szóval 67. Patak a Bükk-hegységben. FÜGGŐLEGES: 1. Étkezéshez való 2. Kisgyer­meket folyadékkal ellátó 3. Inté­ző Bizottság, röv. 4. Ébred 5. Lo­pakodva megy 6. Hasad 7. Néma tanú! 8. A gadoh'nium vegyiele 9. Már elhunyt, nem élő 10. Va­lakit önérzetében sért 11. Teve hátán van 12. Közlekedési terü­let 13. Etetés 18. A megszokottól eltérve 22. Tűzkő 24. Csődör, paripa 25. Gyomnövény 26. Fő­pincér — német eredetű szóval 28. Róka, borz föld alatti odúja 30. Létesítményt ünnepélyesen beiktattak 32. A tetejére hajít 34. Valamely dolog pénzbeli, erköl­csi jellemzője j6. ... Marino (köztársaság Dél-Európában) 37. Levegő — görögül 38. A vá­lasz folytatása (zárt betűk: É, M, O) 4L Opera énekszáma 43. Köztársaság Elő-Ázsiában 45. Késői időpontra 46. Tud, képes valamire 47. Mely személyek 49. A küldeményt kikézbesítené 51. A személyemmel 52. Valamihez szorosan simul 54. Szalonnát be­metszésekkel ellát 56. Világbaj­nok kajakozó (József) 57. Egy- szerűjabbeli 60. Némán lemosó! 62. Ének 65. Füge része! 66. Rendőri felügyelet, röv. 67. Gö­rögország gk-jele 68. Jelzés dip­lomáciai gépkocsikon. Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom