Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
HÍRLAP, 1993. szeptember 30., csütörtök BŰNÜGYI KALEIDOSZKÓP 9. Antiterrorista segélyprogram a magyar bűnüldözőknek is Tűszokat mentett az egri kapitány Az Egyesült Államokban mind nagyobb figyelmet fordítanak a közép-kelet-európai országok közbiztonságának megóvására is. Ennek jej Louisiana egyében szerveztek a Állam Baton Rouge városában több mint egy hónapos kiképzést magyar rendőröknek. E rendőrakadémián egyébként terrorcselekmények elhárítására oktatják az arra hivatottakat. A nyáron ott tartózkodott magyar csoport tagja volt dr. Farkas Sándor r. alezredes, az Egri Rendőrkapitányság vezetője is. Élményeit megosztotta lapunkkal is. A főoktató: Schwarckopf tábornok helyettese — Hogyan keveredik egyáltalán egy magyar kisvároska rendőrkapitánya ilyen tanfolyamra? — kérdeztük dr. Farkas Sándort. alezredest. — Egy antiterrorista segély- program keretében, amit az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma finanszíroz, s a volt szocialista országok bűnüldözői részére szerveznek rendszeresen. Természetesen más országok képviselőit is meghívják, így például a dél-amerikai államokét. A képzés helye Louisiana Államban van, pontosan Baton Rouge-ban, ami egyébként magyarra fordítva Vörös botot jelent. Az ottani rendőrakadémia egy külön épületszárnyát bocsátották rendelkezésünkre. Maga a tanfolyam pedig angolul ezt a nevet viseli: Crisis Response Team Training. — Kik vettek részt ezen, mi alapján választották ki őket? — A miénk volt az első ilyen hosszú ideig kint tanuló magyar csoport. Huszonnégyen 37 napot töltöttünk el. Közülünk húszán mellesleg gyakorló beavatkozók, ott volt még két kapitány, a csoport vezetője pedig dr. Sárközi Ferenc volt, a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének helyettese. Igazán kellemes, korszerű körülmények közepette végeztük munkánkat. Valóban nagy hajtás volt, hiszen reggel 6-tól este 6-ig tartottak a foglalkozások. — Bizonyára az oktatók is magas színvonalat képviseltek? — Kiváló szakemberek képeztek bennünket, az USA szinte minden részéből érkeztek. A főoktatónk az a Bob Walters volt, A kemény kiképzés mellett jutott idő az amerikai viszonyok megismerésére, az ott élő magyarokkal való találkozásra is aki az emlékezetes Öböl-háború idején az egyesített haderő parancsnokának, Schwarckopf tábornoknak a helyettese volt. Megjelentek az állami rendőrségek munkatársai, továbbá a beavatkozó szolgálatok vezetői is. Rejtett fegyverrel, két másodperc alatt — A képzésben melyiken volt a hangsúly: az elméleten, avagy a gyakorlaton? — Sajátos megoldást választottak: rövid elméleti tanóra után mindjárt a gyakorlat következett, vagyis azonnal kipróbál- tatták velünk, mennyire sikerült elsajátítani a tanultakat. — Volt-e valami felépítése az egész tanfolyamnak? — Hogyne, mindjárt az elején az alapvető kézifegyverekkel való bánásmódot kellett megtanulnunk. Volt közöttük olyan géppisztoly, amelyik nem mozdult el a kézben lövés közben sem. Külön sörétes puska szolgált a zárak szétlövésére. Fontos marokfegyver a Sig 5auer típusú, 9 milliméteres pisztoly, biztosító nélkül. Nem akármilyen fegyver a Remington 800-as, amit mesterlövész puskának is titulálnak. — Az egri kapitánynak hogy sikerült a lövészet? — A Sig Sauerrel külön versenyt vívtunk. Három, egymással szemben lévő állóalakra kellett tüzelni rövid időn belül. Az nyert a párosból, aki előbb befejezte a lövést, illetve vesztes volt az, aki szakzsargonnal szólva pókot lőtt. E vetélkedésben a második lettem. Naponta egyébként 5-600 lőszert „fogyasztottunk” el, s igen érdekes volt a lövészetnek az a fajtája, amikor háttal vagy oldalt álltunk a céltáblának, és az oktató közölte, hogy hirtelen milyen négyszögeket kell eltalálni. Hasznos gyakorlat volt az is, amikor a rejtett fegyvert kellett gyorsan előkapni, aztán célra tartani, majd két lövést leadni. El lehet képzelni, milyen összpontosítás szükséges ehhez, hiszen mindössze két másodperce van minderre az illetőnek. Ezt mindenkivel addig gyakoroltatták, amíg nem sikerült ennyi idő alatt végrehajtani. — A kommandós tevékenységhez másfajta megoldások is szükségesek. Melyek voltak ezek közül az oktatók szerint a legfontosabbak? Hangfénygránát a túsztartó bűnözők ellen — Az épületharc gyakorlása során a behatolás legkülönfélébb módszereit mutatták be nekünk, majd természetesen azokat alkalmaznunk is kellett. Történhet ez mechanikai eszközökkel, robbantással, ereszkedéssel, ablakon keresztül. Több napon át szinte kizárólag ennek megtanulásával foglalkoztunk. Bizony nem ez volt a kedvenc foglalkozásom, hiszen egyből a harmadik emeleten kellett kezdeni... Ezt követték azok a feladatok, amelyeket a terrorelhárítóknak az épületen belüli mozgással kell végrehajtaniuk. — Netán konkrét helyzetet kellett ily módon megoldani? — Azt a szituációt állították elénk, hogy a terrorista egy túszt tart fogva egy szobában. Ez esetben az a teendő, hogy az ajtó mögött megbúvó kommandósok hangfénygránátot hajítanak a helyiségbe, majd benyomulnak. Igen rövid idő alatt kell végrehajtani a behatolást, a célfelderítést, s ha szükséges, leadni az ellenfelet harcképtelenné tevő lövéseket is. Ezt követi a túsz kimentése. Mindehhez egyébként stabil idegrendszerű, határozott emberekre van szükség, s különösen fontos a jól összehangolt csapatmunka! — A beavatkozások alkalmával használnak-e egyáltalán védőfelszereléseket? — Ezek közé tartozik a golyóálló mellény, a füldugó és a szemüveg. Emellett vannak éjjel látó készülékek is, ezek a 8 ezer dolláros eszközök egy maszkból és két infraképet adó csőből állnak. — A tanfolyam befejezéseként sor került-e valamilyen ellenőrzésre, annak megállapítása végett, hogy hasznos volt-e az az egy hónap? — Vizsgafeladatot kellett elvégeznünk, ez 24 órás gyakorlatot jelentett. Az elképzelt szituáció szerint Budapesten az amerikai nagykövetet és két gyermekét elrabolták. Jelentkeztek a terroristák, s előadták a követelésüket: Clinton elnök tegye közzé, hogy az USA nem kíván beavatkozni a horvát hadszíntéren. Továbbá engedjék szabadon két társukat, s adjanak nekik a meneküléshez autót. A határidő éjfél, utána egyenként kivégzik a túszokat. — Ezt még gondolatban követni sem könnyű, nemhogy a végére járni... — A felderítési adatok azt igazolták, a terroristák a túszokkal az Alföldön vannak egy tanyán, a déli határ közelében. Természetesen terv készült, majd a helyszínen megbizonyosodtunk a pontos tartózkodási helyükről, s megtettük a szükséges előkészületeket. A csendes behatolás mellett döntöttünk. A mi csoportunknak a ház alagsora jutott. Már a felénél tartottunk az útnak, amikor elszabadult a pokol. Végülis a terroristák az első emeleten bújtak meg. Valamennyiükkel végeztünk, a túszokat kimentettük, a mieink közül viszont ketten meghaltak, egy pedig súlyosan megsérült. Persze, ez meg csak játék volt, ám a vizsgafeladatunkat oktatóink jó színvonalúnak nyilvánították, egyébként is meg voltak elégedve a magyar csoporttal. A hallottak alapján jó tudni azt, hogy Egerben is találhatók már olyan hivatásosak, akik tisztában vannak a kemény bűnözés elleni küzdelem alapelemeivel. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy az egri kapitány részt vesz majd saját embereinek felkészítésében is. Szalay Zoltán A vádhatóság indítványa A csicskás halálos bosszúja „Fogadd be a tótot, kiver a házadból!” Ez a szólás különösen érvényes arra az ügyre, amelyben nemrég készítette el a vádiratot a Heves Megyei Főügyészség. Ez esetben azonban nemcsak egyszerű eltávolításról, hanem emberölésről is van szó. Történt még a múlt esztendő novemberének közepén, hogy a 40 éves Fehér Gábor a fővárosból Tarnaszentmiklósra költözött Danis János Rákóczi úti lakásába. A két férfi korábban egy munkahelyen dolgozott Budapesten, s tulajdonképpen Danis „hozta” magával a társát a községbe. Ez még kedvére való is volt az új lakónak. Kívülállónak úgy tűnhetett, hogy jól megvannak egymással. Gyakorta öblögették együtt a torkukat, egyesek szerint állandóak voltak a ki- sebb-nagyobb tivornyázásaik. S még az is belefért a róluk alkotott képbe, hogy — mint általában a mámorban úszók — rengeteget veszekednek. Fehér azonban — ahogyan utóbb vallomásában elmondta — egyre inkább kezdte nehezményezni, hogy a neki otthont adó férfi úgy bánik vele, mint a csics- kásával. Nem egyszer alaposan elnáspángolta, még a pénzét is elvette. A későbbi vádlottban ekkor, vagyis már az idei esztendő januárjában merült fel az az ötlet, hogy valamiképpen véget kell vetni ennek az áldatlan állapotnak! Ekörül forgott csak minden gondolata, s végül ezt összegezte magában: vagy ő, vagy Danis János marad életben!' Időközben a házigazda hoszszabb kezelésre Mátraházára vonult be a gyógyintézetbe, ahol tbc miatt ápolták őt. Április 24- én érkezett haza Tarnaszentmiklósra. Még aznap este — a vádirat szerint — Fehér eltökélte, hogy megöli vendéglátóját. Jócskán volt már benne a bódító nedűkből, és a döntő lökést tettének végrehajtásához Danis egy keresetlen megjegyzése szolgáltatta. A vádlott felkapott egy favágó baltát, s annak élével hatszor sújtott a sértett fejére. A csapások közül az orvosszakértő szerint egy elég kiserejűnek bizonyult, egy másik közepesnek, amely nyolc napon túl gyógyuló koponyacsonttörést okozott. A további négy azonban akár egy bivaly letaglózásához is elég lett volna. Az ennek következtében keletkezett darabos törések, az agyállomány roncsolódása, valamint a sérülések miatt beállt tra- umás sokk vezettek az áldozat halálához. Fehér cselekedete után paplannal gondosan betakargatta a halottat, majd eltávozott a lakásról. Ám az éjszakát a következő nap nagyobbik részét a holttesttel egy épületben töltötte. A bűntényre csak két nappal később, április 26-án derült fény. Akkor vették őt őrizetbe, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Jelenleg is rács mögött van. A megyei főügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján Fehér Gábort emberölés bűntettének elkövetésével vádolja. Az ügyben a Heves Megyei Bíróságon hoznak elsőfokú ítéletet. /4mt <* to(Z vécére 6ío4KÁofi6, A rágalmak kora? Ügy tartják, a magyar ember nagyon is hajlamos arra, hogy másról valótlanságokat, avagyjócskán elferdített tényeket kürtmjön világgá. Az intrikák kedvelői eddig jobbadán pletykák, olykor névtelen levelek formájában terjesztették koholmányaikat. A dologból akkor lett baj, ha a kiszemelt nem jól tűrte, s a sértések miatt a bírósághoz fordult. A rágalmazási ügyek azután csendben elsimultak a paragrafusok mentén. Mai átmeneti korunk azonban arról is nevezetes, hogy egyköny- nyen ország-világ elé juthatnak hasonló bonyodalmak. Mondhatnánk azt is, állami rangra emelkedett közülük nem egy. Emlékezzünk csak a hamarosan tárgyalótermi eseménnyé való Lengyel László-féle kijelentésekre, amelyek a miniszterelnököt hábomot- ták fel. Igaz, o korántsem a szűk körben elhangzottak valóságtartalmára — elterjedt-e a korrupció a közigazgatás legfelsőbb bástyáin is — volt kíváncsi. Egyszerűen rásütötte a bélyeget: nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás! A közvélemény elé persze, épp ezzel a kormányfői lépéssel kerültek az egyébként csak egyetlen újságban megjelent mondatok... Az előbbi esetnek épp az ellenkezője, ami a Parabola szeptember eleji adásában hangzott el és volt látható. A sziporkázó humorú Árkus József tehetségtelenek által tönkretett, primitív felépítésű, arrogáns hangvételű műsorát személyek elleni támadásokra használjak fel! Ezek közül kirívó volt, ahogyan Bodor Páltvették célba. A súlyos szakmai baki — Bodor már nem elnöke a MÜOSZ-nak — mellett gusztustalanul kikezdték neve miatt az apját, az egészből kiszakított részletekkel próbálták őt befeketíteni. Méltán nevezhető a több mint félórás adas közszolgálati rágalomnak. Fura mód azonban csupán egy majdnem titkos etikai vizsgálat lett a következmény, különösebb szankció nélkül. Márpedig ha a televízióban szabad büntetlenül rágalmakat szórni, akkor ki állíthatja meg ennek az undorító jelenségnek a terjedését?! Sz. Z. A bűnügyi technika rejtelmei Mellettük biztonságban érezhetjük magunkat A nyomozókutya-vezetők országos versenye apropóján ’ímt . Forgács József átveszi a 6. helyért járó oklevelet Balatoni István r. ezredestől, az ORFK bűnügyi igazgatójától (Fotó: Perl Márton) A bűnözés elleni küzdelemben lényeges szerepet töltenek be a nyomozókutya-vezetők és hűséges négylábú társaik. Legtöbbször a magyar ember képzeletében a korábbi idők leghíresebb németjuhásza, Kántor bukkan fel, ha a rendőrség által alkalmazott ebekről hall. Ő volt ugyanis a legokosabb, a legvakmerőbb, de a legbátrabb is, mindenfajta akcióban bevethetőnek bizonyult. Sikeres életpályájáról még könyv, majd pedig TV-film- sorozat is készült. Mai utódai közül a legjobbak — miként azt a legutóbbi országos verseny eredményei bizonyítják — szintén nagyszerű tulajdonságokkal és képességekkel megáldottak. Az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatójától, Balatoni István r. ezredestől tudjuk, hogy Budakeszin külön kiképző iskolája van ennek a szép szakmának. A nyomozókutyavezetőknek, kiváló jószágaikkal együtt, két évente rendeznek országos versenyt. Az idén tartották a megyei szemléket, majd az elődöntőket, végül pedig a finálét, dr. Pintér Sándor r. vezérőrnagy, az ORFK vezetőjének fővédnöksége alatt. A döntőbe egyébként tizenkét versenyző jutott be. Azok, akik kutyáikkal legalább 85 százalékos teljesítményt nyújtottak az előfelméré- sek során. A szervezőbbizottság rajtuk kívül még — kiemelkedő szakmai eredményeik alapján — további két személyt hívott meg a nagy vetélkedésre. S hogy miből áll egy ilyen versengés? Először is fegyelmező gyakorlatokból. A szakértő zsűri ekkor leginkább arra kíváncsi, milyen az összhang a nyomozókutya és vezetője között, mennyire engedelmeskedik a négylábú társ a vezényszavaknak. Hasonlóan fontos a nyomkövetés sikeressége. Ebben az esetben a döntőn növényzettel fedett nyomon kellett haladniuk a kutyusoknak, lefekvéssel jelezniük a keresett tárgyakat, figyelmen kívül hagyva minden mast. Nem kis feladat a szagazonosítás, amikor minta alapján kell megállapítania a jószágnak valamilyen egyedi azonosságot egy vagy több tárgy esetében. Speciális feladat e téren például a járművekben, csomagokban a kábítószerek, illetve a robbanóanyagok felkutatása. A bűnüldözőnek jelent nagy- nagy segítséget, ha a szeretett és jól képzett állata magas fokon ért az őrző-védő teendők ellátásához. Ezek a ebek igen hasznosak igazoltatáskor az elkövető sakkban tartásához, menekülő bűnöző elfogásakor, pisztolyos vagy géppisztolyos támadók lefeg- vyerzésekor. Még arra is képesek, hogy kerékpárról rángassák le a „csibészt”, illetve lehúzott ablakú személygépkocsiból távolítsák el az elinalni szándékozó tettest. Megbizonyosodott természetesen a bíráló bizottság a nyomozókutya-vezetők elméleti felkészültségéről is: ötven kérdésből álló tesztet kellett elég kevés idő alatt kitölteniük. Az országos verseny eredményhirdetésére — ahogyan arról már röviden korábbi számunkban beszámoltunk — a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szeptember 18-án Gyöngyösön megtartott rendőrnapján került sor. Külön örömmel hallottuk, hogy megyénkből a HRFK bűnügyi osztályának munkatársa, Forgács József a hatodik helyezést szerezte meg a nemes vetélkedésben Rocky nevű németjuhászával. A beavatottak szerint már nagyon rég volt példa arra, hogy Hevesből valaki ilyen szép eredményt ért volna el kétévesnél fiatalabb kutyával. A siker persze — mint mondják — egyáltalán nem véletlen, hiszen Forgács úr kitűnő szakember, s pihenést nem ismerve gondoskodik féltett négylábúiról. A lakosság pedig nagyobb biztonságban érezheti magát mellettük. (-y) Köm lőre várják Hiánycikk a körzeti megbízott A települések közbiztonsága nagyban múlik a körzeti megbízottakon. Ők élnek a helybeliekkel együtt, ismerik szokásaikat, ahogy mondani, megtalálják velük a megfelelő hangot. Az általános tapasztalat az, hogy a községekben lakók is rendre elfogadják ezen egyenruhások intézkedéseit.Épp ezért igen lényeges, hogy rátermett rendőr kerüljön a helységekbe. Ehhez igazodva keres most a Hevesi Rendőrkapitányság vezetője a köz- rendvédelmi osztályra, Kömlő községbe jelentkezőt a körzeti megbízotti poszt betöltésére. lásra, akik rendelkeznek középiskolai végzettséggel, továbbá zászlósképző iskolai képzettséggel, valamint legalább három év közrendvédelmi gyakorlattal. A kmb-s részére a beosztás betöltése esetén két szobás összkomfortos, kertes szolgálati la- zok pályázhatnak erre az ál- ~'Teást tudnak biztosítani. A pályáicgbizotti pi Azok pály zattal kapcsolatban érdeklődni lehet személyesen, vagy telefonon a (31) 12-77 belügyi, illetve a (39) 346-277-es városi vonalon dr. Francsics Ottó r. őrnagy kapitányságvezetőnél, vagy Tóth Csaba r. őrnagy osztályvezetőnél.
