Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-25-26 / 224. szám
HÍRLAP, 1993. szeptember 25—26., szombat—vasárnap 7. A nevetés múzeuma Tréfák, komédiák, karikatúrák, bohózatok, faviccek — a hull or minden fajtája szívesen lá- t( ft vendég abban a Humor Mázamban, amely a közelmúltban nyitotta meg kapuit a kanadai N jontrealban. A múzeum végre fedelet biz- Ujkít a különböző rendű és rangú 'famestereknek, akik oly hosz- í ideje áhítoztak már állandó jlékra — véli a múzeum újdon- t igazgatója. Ha — amint a híres francia tirikus író, Rabelais fogalma- :t — „a nevetés az ember saját- akkor múzeumot is megér- mel — érvel. A múzeumot anaz a csoport hívta életre, ely már tíz éve rendezi a intreali humorfesztiválokat, múzeum elsőként Nevetséges ténetek címmel a humor sok izázados történetét valóságos őszként bemutató tárlattal je- ítkezett. A kiállítás harsány horgiájával, látványosságával Párizsban Cités-cinés címmel njégrendezett kiállítás ötletgaz- ll gságát idézi, nem véletlenül, zen rendezője egyike a Hu- r Múzeum három létrehozóinak. i A ínrfónűlám ^"OlVäS i fejé Majd egy alámerülés következik az antik Görögországban, a demokrácia és egyben a szatirikus komédiák bölcsőjében. Ezután a kariatidák tv-képernyő formájú fejei és egy nukleáris háború után megmaradt tárgyak kavarognak látomásszerűen. A képernyőkön Hitler jelenik meg Arafat, Margaret Thatcher vagy éppen Jacques Chirac némileg átformált figuráival, beszédeik rös kamerával a fején — végjg- ivető látogató útját egy köz- inti vezérlőn keresztül összehangolt kamerák kísérik. A különleges elektronikus berendezések kiépítése egymillió dollárba került... A történelmi információkat hang- és képszalagok és különböző dekorációk együttese adja, de senki sem ugyanazt látja. A rendezők szándékaik szerint ezzel is hangsúlyozni akarták az érzékelés egyéni jellegét. Belépéskor egy oskori figura ad ízelítőt a látogatónak a történelem előtti idők humorából, garantált borzongató élményekkel. paródiáit halljuk, miközben egy középkori őrült király két mai „őrült” — Coluche és Woody Allen — társaságában fogadja a látogatókat egy hatalmas sakktáblán. A Comédia deli’ Ariét egy velencei reneszánsz jelenet idézi, ahol Pantalon, Arlequin és Co- lombine osztozik a színpadon Moliére-rel, majd átadja helyét Augustnak és a fehér kiónnak, egy cirkuszi jelenet főszereplőjének. Természetesen a XX. század humoristáiról sem feledkeztek el a nem mindennapi tárlat létrehozói. A némafilmek nagyjai a New York-i utcán adnak randevút egymásnak, míg a híres karikaturisták és rajzolók egy, a háború által megtépázott szobában, egy mai háztartásbeli jelenet közepette tűnnek elő. A látogatónak még a nehézkedési erő, a gravitáció kihívását is át kell élniük egy rajzfilmjelenetben a plafonon át bepottyanva, és egy egérlyukon át távozva. Kirándulást tesznek egy rádiókészülék belsejében, és egy, a harmincas évekből való vetítőteremben is. A múzeum otthont ad humorpanteonnak, dokumentációs központnak, kabarénak és egy színésziskolának is. Végül a „faliújságon” a világsajtóban legújabban megjelent karikatúrák is megtekinthetők. Új ausztrál menü: strucc, emu és kenguru Ha az ausztrál mezőgazdasági szakembereken múlik, a jövőben szerte a világon mind több ember ízleli meg majd struccok, emuk vagy kenguruk húsából készült falatokat. A szükség szülte azt az ötletet, hogy dolgozzák fel élelmiszerré az óriásmadarak és a kenguruk húsát: Ausztrália olyan hagyományos kiviteli termékei, mint a gyapjú, a gabona és a cukor, már nem annyira kelendőek, mint a régi szép időkben. A struccokat, amelyek nem őshonosak ezen a földrészen, már egy ideje tenyésztik Ausztráliában. A hozzáértők igen jó véleménnyel vannak húsáról, ezenkívül tolla és bőre is felhasználható. Mindez keresett kereskedelmi cikké teszi az óriásmadarat. Az ausztrál strucctenyésztők 650 tagot számláló egyesülete a kilencvenes évek vége felé már nagyban akar megjelenni a piacon. A strucchúst — amelynek íze a borjúhúséhoz hasonlít, de annál sokkal kevésbé zsíros, és ezért egészségesebb — mindenekelőtt Ázsiában és Ausztráliában forgalmazzák majd, bőrét az Egyesült Államokba akarják exportálni. Még folynak a kísérletek, hogy a madár szaruhártyája átültethető-e az emberi szembe. A tenyésztők egyesülete szerint jó üzletnek ígérkezik a strucctenyésztés. A madarak a szeptembertől májusig tartó párzási időszakban naponta négyszer párzanak. Egy strucctyuk évadonként mintegy 50 tojást tojik. Ezek 1,6 kilogramm súlyúak, hosszuk 12 centiméter, űrtartalmuk pedig 24 tyúktojásénak felel meg. A strucc és ősausztrál óriásmadár rokona, az emu, nemrég hivatalosan megkapta a „baromfi” besorolást, így húsuk immár üzletben is eladható. Már most is léteznek nagy struccfarmok. Az egyik ilyen Brisbane-ben található, ahol ausztrál őslakosok mintegy 1500 állatot nevelnek. Gordon Grigg, a sydneyi egyetem tudósa mindenekelőtt ökológiai szempontból szorgalmazza, hogy a birkák és a marhák helyett inkább a hazai emukat és kengurukat hasznosítsák kereskedelmileg. — Ezeknek az állatoknak a hasznosítása számos vidéken egészségesebb gazdasági alapot teremtene. Az áttérés olyan termőföldeket mentene meg, amelyek a jelenlegi használattól sivataggá változnak — érvelt a szakember. Grigg, aki korábban már vizsgálta műhold segítségével ausztráliai tevecsordák hollétét, most azt javasolja: a kenguruk mozgását is kísérjék figyelemmel a világűrből. Jelenleg tömegével lövik le a kengurukat, mert állítólag károkat okoznak az ausztrál mező- gazdaságnak. Az állami vadászok évente mintegy kétmillió állatot lőnek agyon. Ehhez jönnek még a farmerek vad akciói. Tőlük többnyire teljesen idegen a városlakók érzelgős vonzódása az ausztrál nemzeti jelképhez. — Bárcsak géppuskám volna — fejezte ki egy gabonatermesztő farmer az ugráló állatok iránti nem éppen barátságos érzelmeit. A kenguruk húsából — egyelőre — többnyire még állateledel készül, de a helyzet hamarosan megváltozhat. Dél-Ausztália Adelaide nevű nagyvárosában már 150 vendéglő szolgál fel kenguruhúst. ízletes és egészséges diétának számít — 40 százalékkal kevesebb zsírt tartalmaz, mint a bárány-, vagy a marhahús, így meglehet: még világraszóló karrier vár rá. Égi titkok Egy képzeletbeli űrexpedíció 1957. október 4-én állították a Szovjetunióban Föld körüli pályára az első mesterséges holdat. Ezt a dátumot méltán tekinthetjük az űrkutatás kezdetének. Az azóta eltelt csaknem négy évtized alatt ezt a jeles eseményt emlékeinkben többször felidéztük, s ünnepeltük. De e rendhagyó évforduló megemlékezésének legeredetibb módja mégis a Csehszlovákiában 1987 augusztusában megrendezett képzeletbeli űrutazás volt, amelyen öt ország tizenkét általános iskolás korú fiatalja vett részt. A nemzetközi legénységgel végrehajtott „űrutazás” célja a Mars volt. Kik vehettek részt a versenyen? A cseh és szlovák gyerekeknek kiválogatása tizenkét fordulós vetélkedővel történt. Ennek során egy tucat tesztkérdésre kellett a gyerekeknek válaszolniuk, majd a legjobbak közül választották ki a leendő „űrhajósjelölteket”. A tesztkérdéseket több ezer példányban küldték szét az ország általános iskoláinak. A külföldi résztvevők kiválasztása pedig a rádióban sugárzott kérdések megválaszolása alapján történt. Ez alól csupán a magyar résztvevő kiválasztása jelentett kivételt, mivel hazánkban a Játékteremtő című folytatásos, kissé sci-fi jellegű ismeret- terjesztő műsor szereplői közül került ki a szerencsés „űrutazó”. A képzeletbeli űrutazás előtt egyhetes felkészülés következett egy délnyugat-csehországi kempingben. Itt a gyerekek tolmácsok segítségével, szakemberek ismeretterjesztő előadásaiból gyarapíthatták az űrkutatással és a csillagászattal kapcsolatos ismereteiket. A gyerekek már a felkészítés során is hat párban dolgoztak, s előre kijelölték a fedélzeti mérnököket, rádiósokat, asztrofizikusokat, biológusokat, ökológusokat. így ennek megfelelően csoportosították a szakmai előadásokat is. A gyerekek a felkészülés ideje alatt megismerkedhettek a számítástechnikával, az expedíció feladataival. Legizgalmasabbnak mégis az „Indulás a pilótaedzésre” nevű gyakorlati program bizonyult. Ennek keretében repüléstechnikai gyakorlatokon, praktikus előkészületeken estek át. Kipróbálták a centrifugát, persze, csökkentett terhelés mellett, és felöltöztek az űrruhába is. A gyakorlatokat végezetül orvosi tesztekkel zárták. A sokrétű programokból nem hiányoztak a szórakoztató jellegűek sem. Volt aerobic, éjszakai túrázás a hegyekben, és kozmonautikai játékokkal is megismerkedtek. A képzeletbeli űrutazás csúcspontját az ún. szimulációs űrrepülés jelentette. Űrhajónak a prágai planetárium kupolájának ideiglenesen leválasztott kisebbik felét nevezték ki. A földi irányítóközpontot az épület egy távolabbi pontjának helyiségében rendezték be. A „repülés” ideje alatt a két helyszín között állandó kétirányú vi- deo-összeköttetés volt. Mielőtt a „fiatal kozmonauták” huszonA verseny helyszíne a prágai planetárium A Nap, a Föld és a Hold modellje előtt nyolc órára bezárkóztak volna a kupolába, vagyis a Dominó nevű űrhajó fedélzetére, Vladimir Remek igazi űrhajós köszöntötte őket. A kiképzett fiatal asztronauták legfontosabb feladata az volt, hogy egy feltételezett idegen civilizáció üzenetét megfejtsék. Az üzenet ez esetben nem valamiféle idegen kozmikus nyelven érkezett, hanem a rendezők a résztvevő gyerekek anyanyelveinek szavait keverték össze. Figyelemre méltó teljesítmény volt, hogy a gyerekek a vártnál hamarabb birkóztak meg a különleges feladattal. A váratlan, izgalmas fordulat pedig csak ezután következett be, amikor — röviddel a „start” után — egy villámcsapás következtében mintegy másfél órára megszűnt az áramszolgáltatás. Ennek következtében a külvilággal teljesen megszakadt az ösz- szeköttetés, és a kupolában — azaz az „űrhajóban” — a gyerekeknek még világításuk sem volt. Mivel az űrhajósjelöltek a felhő- szakadásról mit sem sejtettek, azt hitték, mindez a rendezők műve. A gyerekek azonban nyugodtan viselték a magányt és a sötétséget. A csaknem huszonnyolc órán át tartó repülési idő alatt a csehszlovák rádió több ízben jelentkezett a planetáriumból és az „űrhajó „fedélzetéről” is... volt ez az űrkutatás népszerűsítésére. A repülés közben a gyerekeknek több feladatot kellett megoldaniuk. Az egyik legizgalmasabb feladat — amelyről már szó volt — egy feltételezett bolygóközi üzenet megfejtése volt. A csalafinta rendezők valamiféle keveréknyelven állították össze az üzenetet. Tehát az egyes szavak a különböző nemzetiségű résztvevők anyanyelvén hangzottak el: csehül, szlovákul, magyarul, németül, oroszul és lengyelül. A hitelesség kedvéért az üzenetet még a stúdióban „zajosítot- ták”, ezzel még élethűbbé téve a játékot. Ahogy közeledett az űrhajó az úticélja felé, a gyerekek egyre tisztábban hallották az üzenetet, míg végül sikerült megfejteni azt. A képzeletbeli űrutazás a benne szereplő tizenkét gyermeknek felejthetetlen élményt jelentett. És ami még ennél is fontosabb, hogy a verseny előkészítő szakaszában is tízezrek bővíthették űrkutatási ismereteiket. A rádió által közvetített versenyben ugyanis elhangzottak általános űrhajózási, űrbiológiai, asztrofizikai és bolygókutatással kapcsolatos kérdések is. A „repülés” sikeres befejezése után sajtókonferenciát tartottak — ugyanúgy, ahogyan azt az igazi űrhajósok szokták. Az expedíció ötnyelvű emblémája Nem mindennapi alkalom V. Tana Judit / -------- \ M agyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatósága közgazdasági osztályra MUNKATÁRSAT KERES Követelmények: — felsőfokú szakirányú végzettség (közgazdaság-tudományi egyetem, számviteli főiskola) — Férfi, maximum 40 éves életkor — Banki gyakorlat, idegennyelv-tudás előnyt jelent A részletes szakmai önéletrajzot végzettséget igazoló oklevél másolatával, erkölcsi bizonyítvánnyal kérjük személyesen benyújtani: MNB Heves Megyei Igazgatósága Titkárság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. Tel.: 411-409 ^ ^ fÖSZ-TÉL- TAVASZ isméi az EXPRESSED IZRAEL oki. 17., dec. 27. 1994. márc. 13., ápr. 10., május 29. Részvételi díj: 79.900,CAIRO-HEGHADA Létszámtól függően minden héten. Részvételi díj: 46.900 Ft-tól PÁRIZS októbertől 1994. május végéig havonta két csoport. Részételi díj: 44.500 Ft-tól LIRANONSZÍRIA-JORDÁNIA nov. 1-16-it). Részvételi díj: 114.900,- SI1URAK Ausztriába .Szlovákiába Irodánkban REPÜLŐJEGYÉT is megrendelheti! EXPRESSEL A PIHENÉS ÖRÖK ÉLMENY MARAD! Információ: EXPRESS Utazási Iroda Eger, Széchenyi u. 28. tel: 310-757, 312-864
