Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
HÍRLAP, 1993. szeptember 23., csütörtök 7. Látogatóban a Job-Clubban Nemrégiben Arthur Mills személyében neves vendége volt a Heves Megyei Munkaügyi Központnak. A Kanadából erkezett szakember a Human Resourches and Employment munkatársa, aki minisztériumi tisztviselőként az álláskereső klubok szakértője. Ildomos még tudni róla, hogy a sokak által elismert amerikai Job-Club modellt ő honosította meg hazájában. A Hírlapot pedig az egri Job-Club megtekintése után tájékoztatta, ahol volt lehetősége találkozni helybéli munkanélküliekkel is. — Milyen céllal jött Heves megye székhelyére? — 1991-ben vezették be Magyarországon a Job-Clubot kísérleti jelleggel. Akkor az volt a cél, hogy felmérjük, milyen forrásokra támaszkodva és mennyire hűen lehet a kanadaihoz képest ezeket az álláskeresési technikákat hasznosítani. Mivel a Munkaügyi Minisztérium tudomással bírt a — számszakilag is kimutatható — kinti sikerekkel, szándékában állt a Job-Clubok rendszerét kiépíteni. Jelenleg 145 működik az Önök országában, szeptembertől pedig még három felállítását tervezik. Mi viszont csak most jutottunk el odáig, hogy hasznosítsuk a magyarországi tapasztalatokat. Az utam tehát lényegében arról szól, hogy áttekintsem az elmúlt két év tanulságait. Mindemellett szerettem volna megismerkedni az egri munkatársaimmal is, hiszen hallottam kiváló eredményeikről és jó munkájukról. — Azok a benyomások érték, amelyekre számított? — A vártnál is jobbak! Úgy látom, hogy nemcsak a vezetés szakszerű, hanem a környezet is: látszik a kötődés a Heves Megyei Munkaügyi Központhoz. Ennek köszönhetően mint szolgáltatás tud jelen lenni az álláskereső klub a munkaügyi hálózatban, így a fizikai elhelyezkedés köny- nyebb átjárást biztosít az ügyfeleknek. Mert bizony Kanadában ez nem így van. Országomban komoly költségtérítést igényel egy tréning elvégzése, itt viszont mindez állam általi lehetőség a munkahely mielőbbi megtalálására. — Az bizonyára ismert, hogy ebben a régióban micsoda problémákkal küszködünk. Az iménti alkalom, mikor magyar munkanélküliekkel találkozott, menynyivel volt megrendítőbb, illetve más, mint egy jóléti ország hasonló klubjában tett látogatáskor? — Ideérkezésem pillanatában kértem vendéglátóimat, hogy tegyék lehetőve a tréningen lévő munkanélküliekkel való találkozást. Mivel a résztvevők először vettek részt ilyen foglalkozáson, úgy viselkedtek, mint bármelyik nyugati országban. Az ügyfelek ettől a naptól várják azt, hogy megoldódjon a problémájuk, valami új, valami biztos kezdődjön az életükben. Az álláskeresés azonban egyszerű, elsajátítható tapasztalatokon alapul. Bő információszerzés a munkáltatókról, és a képességek eladása. Természetesen mindehhez tanulásra van szükség. És úgy érzem, a különböző álláskeresési technikák elsajátítása legjobban csoportos formában lehetséges. Bár a gazdaság állapota jóval má- sabb, mint egy jóléti országban, a magyar ügyfelek figyelmét én arra hívtam fel, hogy számtalan munkalehetőség rejlik előttük, így az egyéni munkahelyteremtéssel, és ne a munkanélküliek statisztikájával foglalkozzanak. Szajlai Csaba Baszk — magyar üzletember-találkozó Szeptember 27-29. között Budapesten, a Baszk Tartományi Kormány szervezésében, az Estrategias Empresariales Europeas, S. A. cég támogatásával többszektoros baszk-magyar üzletember-találkozó megrendezésére kerül sor a Grand Hotel Corvinus Kempinski Szálloda (Budapest, V., Erzsébet tér 7-8.) Regina Termében, amelyre ezúton várják az érdeklődőket Heves megyéből is. A baszk vállalatok által képviselt szektorok: szerszámgépipar, járműalkatrész-ipar, vas- és acélfeldolgozás, vas- ésfémipari termékek, szivattyúk, felvonók és emelőgépek, fafeldolgozo berendezések, zár- szerkezetek, acélkábelgyártás, ipari és energetikai automatizáció, ipari hűtő-, klíma- és légkondicionáló berendezések, elektromos háztartási gépek és kisgépek, biztonsági világítórendszerek, műanyagipar (PVC-padlók, lemosható tapéták, fóliák), nyomdaipar, elektromos mérleggyártás, gyógyászati segédeszközök, irodabútorok, befektetés, beruházás, tervezés, szarvasmarha-szaporítóanyag forgalmazása, távoktatás és könyvkiadás, kikötői szolgáltatások, kiállítás-és vásárszervezés, képzés, továbbképzés, vállalkozói tanácsadás, export-import szolgáltatások, képviselet. További információkkal Adamik Gyöngyi és Zurine Ruiz de Gor- dejuela állnak rendelkezésre Budapesten, a 06-1-153-1355 és a 153- 1869-es telefonon, vagy a 153-1975-ös faxszámon. Kamarai hírek Japán cégek katalógusa „Japan trade Directory 1993- 94” címmel vaskos könyv tartalmazza a legfontosabb export- import érdekeltségű japán cégek leírását. A könyv névmutató, index segítségével lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődő gyorsan megtalálja azt, hogy egy adott termekkel, szolgáltatással melyik japán cég foglalkozik. A kiadvány — mely angol nyelvű— rövid áttekintést ad a japán gazdaságról, és turisztikai információkat is tartalmaz. Lengyel cégek érdeklődnek Rendelkezésre áll az a magyar nyelvű lista, amellyel bemutatják a lengyel cégek érdeklődését magyar termékek iránt. A lista döntően élelmiszeripari termékek vásárlását célozza Magyarországról, félkész és késztermékeket egyaránt. Például bort, zöldségféléket, hústermékeket, gabonákat és mezőgazdasági gépeket. A lista tartalmaz olyan árucsoportokat is, cégek konkrét ajánlatát, melyek magyarországi import szempontjából lehetnek fontosak. Olasz befektetési ajánlat Az I.C.E. képviseletében olyan üzem létrehozására lenne olasz ajánlat, amely ottani technológiára épülne, de a külföldi partner visszavásárolná a termelés 50 %-át az európai piacok számára. Az alapvető termék- csoport a nyílászárókra épülne. A mintegy 80 főt foglalkoztató üzem költsége 1 millió dollár lenne. Az olasz cég elsősorban olyan magyar partnert keres, ahol már rendelkezésre áll egy famegmunkáló telep. Katalógus cégekről Az ÁVÜ szerkesztésében több katalógus, kiadvány segíti azokat a magyar, külföldi érdeklődőket, akik részletesebb információkat akarnak megtudni a privatizációval kapcsolatos kérdésekről. Legújabb kiadványuk: Katalógus az átalakult vállalatok állami vagyonrészének megvásárlásához. Felsorolja ágazati szinten a privatizációban érdekelt magyar cégeket. Azok adatlapjai két részből állnak: törzsadatokból és vagyonmegosztási adatokból. A lista tartalmazza a cégek fő jellemzőit és az eladható tulajdonrész névértékét is. Másik kiadványuk fényképes katalógus azokról a cégekről, melyeknél megvásárolható tulajdonrész található. A katalógus nemcsak a telephelyet, hanem a termékeket is bemutatja képek segítségével. Jelzi a főbb termék- csoportokat, vevőket, jelenlegi tulajdonosokat, illetve tőke- struktúrát. A lista külön kiemeli az ÁVÜ eladó tulajdonrészének névértékét. Külön éves jelentésben foglalja össze harmadik kiadványában az ÁVÜ a privatizáció 1992. évi eredményeit, a vagyonügynökség szervezeti felépítését, és az információs szolgáltatási lehetőségeket. Szlovén kapcsolatok Európa egyik legkisebb, de legintenzívebben fejlődő országa Szlovénia, mely keresi a kapcsolatokat a szomszédos Magyarországgal is. Az ÉMGK-hoz eljuttatott kiadvány átfogó tájékoztatást ad a szlovén gazdaságról, legfontosabb címekről, es külön ustát adott azokról a cégekről, amelyek keresik a magyar kapcsolatokat. A fenti témákkal kapcsolatban érdeklődni lehet az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves megyei képviseletén: 3300 Eger, Dobó térő/A. Tel., fax: 36/312- 989. Tovább csökkent az állatállomány Főleg sertést és szarvasmarhát értékesítettek Megyénkben a szántóterület május 31-én 150 ezer hektár volt, közel 1700 hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A vetetlen terület aránya az 1992. évi 11,3 százalékról 13,2 százalékra emelkedett, ami a szántóföldi termésből közel 20 ezer hektár területkiesést jelentett. Gabonaféléket 79 ezer hektáron vetettek, 5 százalékkal nag /obb területen, mint 1992-ben. zen belül a búza vetésterülete 39 százalékkal több, az árpáé, a kukoricáé kevesebb az egy évvel korábbinál. A fontosabb szántóföldi növények közül a búzán kívül a zöldségfélék vetésterülete nőtt. Az összes szántóterület 13 százaléka a vállalatok és gazdasági társaságok, 69 százaléka a szövetkezetek, 18 százaléka az egyéb gazdálkodók — elsősorban a kistermelők — használatában volt. Egy évvel korábban részesedésük az előző sorrendben 22, 66, illetve 12 százalék volt. Mint Ficzere Pétertől a KSH Heves Megyei Igazgatóságán megtudtuk, a gazdasági szervezeteknél minden állatfaj állománya csökkent egy év alatt, legnagyobb mértékben a tyúkféléké, ezt követően a juhoké. A második negyedévben az Európai Közösség húsexport-embargója és az aszály miatti várható takarmányár-növekedés tovább nehezítette az állattartók helyzetét. Ennek következtében egyes állatfajok száma tovább csökkent 1993 első negyedév végéhez képest. Az első fél évben a KSH által megfigyelt megyei székhelyű felvásárló szervezetek folyó áron 1,8 milliárd forint értékű mező- gazdasági terméket vettek át. Ennek mintegy 24 százaléka volt növénytermesztési és kertészeti termék, ezen belül a gabonafélék részesedése 48 százalék. A termelők a felvásárló szervezeteknek közel 15 ezer 730 tonna élő állatot értékesítettek több mint 1,3 milliárd forint értékben. A felvásárolt mennyiség 78 százaléka vágósertés, 18 százaléka vágómarha volt. A Samsung hazánkban Európa egyik legnagyobb televíziógyára épül A Samsung képernyőjén a cég felirata (Fotó: Szántó György) A Samsung Electronics Magyar Rt., amely 1989 óta van jelen hazánkban, két esztendővel ezelőtt egy év alatt 37 százalékkal növelte termelését. Tavaly újabb 39 százalékos fejlődést értek el. Az idén a dél-koreai mamutcég magyarországi leányvállalata szerényebb, 23 százalékos árbevétel-növekedéssel számol. Tavaly a mikrohullámú sütők piacának több mint negyedét uralták, a szúiestelevízió-forgalom- ban pedig csaknem ugyanennyit, a videopiacon pedig 15 százalékos részesedést szereztek. Az anyavállalat az ezredfordulóra a világ tizedik, Európának pedig első számú televíziógyártójává kíván válni. A magyarországiak hasonló célt tűztek ki, ezért 3 millió dollárt ruháznak be a jászfényszarui gyárban. Az újabb gyártósor beállításával évi 400 ezer televízióra tudják majd növelni gyártókapacitásukat. A termelés teljes felfutását 1995 végére tervezik. Vége a mélyrepülésnek^) Tavaly duplájára nőtt Heves megyében a munka- nélküliség, ehhez képest az idén minimális csökkenést regisztrált a térség munkaügyi központja. Az év eleji prognózis, mint az Kisgergely Istvánnak, a Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának összegzéséből kitűnt, megbízható volt. A számok, s a magyar gazdaság helyzete azonban óvatosságra intenek, hiszen a kedvező tendencia ellenére még hözel huszonhatezer állásnélkülit tartanak nyilván szűkebb hazánkban. Hogy nem növekedett a munkanélküliség, az többek között azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évben a megye nagyvállalatainál megtörténtek azok a létszámleépítések, amelyek az 1992-es mélyrepülést eredményezték. Napjainkban a munkanélküliek 37 százaléka szakmunkás, 23 százaléka betanított munkás, míg egynegyede korábban segédmunkásként, tizenöt százaléka szellemi munkaterületen kereste a kenyerét. Az állásukat vesztett emberek egyharmada az egri körzetben él, a gyöngyösi és a hatvani térségben pedig húsz-húsz százalékuk nem kap munkát. A huszonöt évnél fiatalabb korosztályhoz tartozik minden negyedik érintett. A leghátrányosabb helyzet a pályakezdőké, számuk félévkor meghaladta az ezerhetszázat. Az idén a havi bruttó segély átlaga épphogy meghaladta a létminimumot, ez az összeg §241 forint. A kirendeltségeken nyilvántartott munkanélküliek közül az év eddig eltelt időszakában három és fél ezren helyezkedtek el. A legtöbb állást még mindig a feldolgozóipar kínálja, ezenkívül a kereskedelem, a vendéglátóipar, az építőipar, az egészségügy és a mezőgazdaság munkaerőigénye mondható stabilnak. Igaz ugyanakkor, hogy főként amiatt, hogy egyre többen kerülnek ki a segélyezés köréből, megcsappant az üres állások szama. Amíg tavaly közel hat munkahely jutott száz munkanélkülire, most ez nem éri el a kettőt. A tervezetthez képest menet közben változott a decentralizált foglalkoztatási alap felhasználása. A munkaügyi központ szakemberei az úgynevezett aktív eszközök közül — amelyek azonnal vagypers- pektívában nyújtanak segítséget — ebben az evben a közhasznú munkavégzést, valamint a képzési, átképzési programokat részesítették előnyben. A közhasznú munka terén jelentős előrelépés történt az idén. Az önkormányzatok közül immár kilencven tart igényt erre a támogatási formára. Emellett más intézmények is igénybe veszik non- profitjellegű tevékenységüknél, így például oktatási, egészségügyi és érdekvédelmi szervezetek is sikeresen pályázták a központnál. Az elmúlt esztendőhöz képest közel megduplázták a közhasznú munkára fordítható támogatás összegét. A regisztráltak több mint negyven százaléka nem rendelkezik semmiféle szakképesítéssel, sokan még általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be. Márpedig a munkaerőpiac szinte kizárólag csak a képzett emberekre tart igényt. Vagyis a tudás, a többlettudás növeli az elhelyezkedési esélyeket. Ezért is szorgalmazza a központ a csoportos és egyéni képzéseket, s erre a célra ebben az esztendőben nem kevesebb, mint száztízmillió forintot fordítanak. A munkahelyteremtő beruházás támogatásának követelményrendszere szigorodott az elmúlt időszakban. Ennek következménye (továbbá annak a ténynek, hogy késik a vállalkozóknak nyújtott hitelcsomag), hogy csökkent az igények száma. Nőtt viszont a tartós munkanélküliek foglalkoztatásához igényelhető bértámogatási kérelmek száma, valamint a korengedményes nyugdíjazás költségeinek átvállalása iránti igény. Az év hátralevő részében földmozgásszerű változásra nem lehet számítani. A munkaügyi központ előrejelzése szerint nem, vagy csak kismértékben változik a regisztrált munkanélküliség Heves megyében. Januártól • • Ot százalékkal emelkedhet Január elsejétől ismét nő a villamos áram dija. A kisfogyasztók számára ötszázalékos árnövelést ajánl az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban működő háromoldalú szakértői bizottság. A testület tagjai arról tájékoztatták a Magyar Hírlapot, hogy a minisztérium elfogadta az ötszázalékos javaslatot. (Az eredeti elképzelés szerint januártól maximum 7,50 Ft lett volna egy kilowatt áram.) A bizottságban annak elveit is tárgyalták, hogy a Magyar Villamos Művek Rt. mennyi költséget építhet be az áraiba. Érzékeny kérdés, hogy a villamos művek a recesszió miatt — mert a költségei inkább nőnek, mint befolyó jövedelmei — éppen most válik nyereséges cégből veszteségessé. A kormány elkötelezte magát a az áram dija Világbanknak, hogy 1995-re a világpiaci villanyárakhoz igazítva, az értékarányos árakat vezeti be az MVM. így ez az elkötelezettség és a veszteségessé váló MVM helyzete is az áremelések felé szorít. A kormánynak azt az alapkérdést is el kellene döntenie, vélik a bizottság tagjai, hogy nyereségesnek kell-e lennie a vil- lanyszolgáltatásnak, vagy működhet nonprofit alapon. KONZUMBANK Rt. Egri Igazgatóság Eger, Dobó tér 3. 1993. szeptember 24-25-én a KONZUMBANK-ETT rendezvényünk keretében szeretettel meghívjuk hangulatos hagyományőrző" vásárunkra, ahol az ügyfeleink által kínált termékekkel, szolgáltatásokkal várjuk Önöket. A vásár helye: Eger, Centrum-parkoló Ideje: 1993. szeptember 24. 10-18-ig szeptember 25. 8-13-ig
