Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
HÍRLAP, 1993. augusztus 11., szerda PÉTER VÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Önkormányzati ülést tartott hétfőn Egerbakta. A község képviselő-testülete. A „faluatyák” beszámolót hallgattak meg az első fél év gazdálkodásá- nak eredményeiről, illetve kidolgozták a szociális törvény helyi alkalmazásának feltételeit. E két nagy témakörön kívül számos kisebb ügyben is döntést hoztak a baktai képviselők. Felújítás — saját erőből A nyári szünetet kihasználva felújították a művelődési ház belső tereit Bélapátfalván. A festést, mázolást és egyéb renoválásokat az intézmény dolgozói végezték el, a szűkös anyagi lehetőségek miatt ugyanis nem tudták volna az iparosokat kifizetni. Megbízott jegyző Mátraderecskén Amint arról már beszámoltunk, a közelmúltban jegyző nélkül maradt Mátraderecskén a polgármesteri hivatal: az addigi jegyző, Salamon Imréné ugyams Matraballán tölti be ezentúl ezt a posztot. A mátraderecskei önkormányzat nem írt ki pályázatot a megüresedett állásra, hanem a hivatal egyik előadóját, Fekete Jánosnét bízta meg a jegyzői feladatok ellátásával. A sportbizottság Péterkén Pétervásárán tartotta a közelmúltban kihelyezett ülését a megyei önkormányzat sportbizottsága. A látogatás magyarázata, hogy ebben a városban rendezik majd meg a megyei önkormányzatok sportnapját, amelyen a tervek szerint 118 polgármesteri hivatal sportolói vesznek részt. A bizottság tagjai — élükön Jakab Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével — sorra látogatták azokat a helyszíneket, ahol a sport- versenyek zajlanak majd. Fedémes is gázra vár Ma tartják üléseiket Fedémes és Szentdomonkos képviselőtestületei. Mindkét községben ugyanazok a témák kerülnek terítékre: az első féléves gazdálkodás mutatóinak értékelése, a szociális igazgatásról, valamint a pénzügyi és természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (immár második fordulóban). Szoba kerül a gázellátási program állása is: ennek megvalósítását gyorsíthatja, hogy az önkormányzat előrehaladott tárgyalásokat folytat nagyberuházásokban érdekelt szakmai cégekkel, példul a Mól Rt.-vel és a Tigázzal. A két község igyekszik tartalékolni anyagi erőforrásait, annak érdekében, hogy a vezetékes gáz mihamarabb elérhető szolgáltatás legyen. Mától: kézmíívestábor Ma kezdődik az a képzőművészeti alkotótábor, melyen pé- tervásárai diákok vesznek részt. A szövés-fonás, fazekasság, grafika iránt érdeklődő diákok a ve- zekénypusztai alkotóházban töltik a következő napokat, ahol kedvükre elmélyedhetnek a mesterfogások tanulmányozásában. A tábort a helyi művelődési ház szervezte, hogy ezzel is segítse a szabadidő hasznos eltöltését. EURO SUPER SHOP! \ Bálásruha-vásár! A Technika Házában Eger, Klapka Gy. u. 1. sz. augusztus 12-én (csütörtökön) 8-18 óráig. Válogatott extra minó'ségű, egyedi darabok! Nézze meg, nem bánja meg! r Talpmasszázs Szalókon diszkon4\ AJÁNLATA! KIVÁLÓ minó'ségű, dán típusú RELUXA, REDŐNY, NAPELLENZŐ, harmonikaajtó, SZALAGFÜGGÖNY (viszonteladóknak is) INGYENES FELMÉRÉS, gyors, pontos munka. Több év garancia! Díjtalan termékbemutató: Eger, Kertész u. 125. • Tel/fax: 36/413-315. Zsalugáter, amíg a készlet tart, féláron! .Tételtől függően árkedvezmény \közületeknek is! Mátraballán Idén elkészülhet a gázhálózat Nem mondhatni, hogy tétlenkedett volna a megválasztása óta eltelt kevesebb mint két hónap során Mátraballa új polgármestere, ifj. Forgó János . Szervező- munkája eredményeként remélhetőleg rövidesen valóra válhat a helyiek régi vágya, s kiépül a településen a vezetékes gázhálózat. A község önkormányzata a hétfőn este megtartott testületi ülésen javaslatot hallhatott a kivitelező személyéről, s természetesen az árajánlat is a képviselők elé került. A beruházás — melyet a falu saját erőből valósít meg — az ajánlat értelmében mintegy 20-22 millió forintba kerülne. Az, hogy egy-egy családnak mennyit kell a gázért fizetnie, csupán később derül majd ki, a gáztársulás megalakulása után, de olyan ötvenezer forint körüli összegre lehet számítani. S ami talán a legfontosabb: a munkálatok a kivitelezői ígéret szerint még ebben az évben, november végéig be is fejeződnének Balián, ahol az előzetes felmérések azt mutatják: a polgárok körülbelül 75 százaléka szeretné a cserépkályhát gázkonvektorra cserélni. Szabadtéri szolgáltatás a természet lágy ölén (Fotó: Koncz János) Ha lassan is, de fejlődget az egerszalóki hőforrás környéke, amelynek vadromantikája sok érdeklődőt vonz, és kispénzűek számára is elérhető. íme egy különlegesség a szolgáltatások sorában: Gáspár Béla természetgyógyász talpmasszázzsal enyhíti a különféle betegségeket és fájdalmakat. A szabadtéri szolgáltatás a külföldiek körében is igen népszerű, így bőven akad dolga a természet lágy ölén praktizáló természetgyógyásznak. A párádi üveggyár történetéből Magyar mesterek A hazai üvegipar múltjával foglalkozó, régebben megjelent történeti munkák éppen a külföldi hatások túlzott jelenléte miatt sokszor elmarasztaló módon nyilatkoznak a magyar üvegművészet színvonaláról. Ha egyjegy valóban szépen formált, ízléssel mintázott darab valamelyik múzeumba került, a szakemberek alig merték a tárgyat hazai mester alkotásának mondani. Még abban az esetben is kérdéses volt az illető tárgy eredete, ha azon magyar felirat volt olvasható. A Párádon a közelmúltban megrendezett palóc napok alkalmával, amikor a községi polgár- mesteri hivatalban egy üvegművészeti kiállítás nyílott, az alkotásokat a közönség figyelmébe ajánló üvegtervező művész, Ré- nes György szavaiból az tűnt ki: nem helytálló a fenti általánosítás — legalábbis a parádi üvegy- gyárra nézve. Mert igaz, hogy a régi magyar üveghuták munkásai túlnyomórészt lengyel, szlovák, német vagy osztrák nemzetiségű mesterek voltak, a parádi hutában dolgozók többsége azonban — különösen a XVIII. század első felében — magyar volt. A kisebb magyarországi huták termelése úgyszólván csak az ablak-, vagy a közönséges öblös üveg előállítására szorítkozott, és díszítésre csak a hutatechnika keretein belül nyílt lehetőség, de már ezeket a termékeket is művészi módon, ízléssel csinosította a mester. Azokban a nagyobb üzemekben pedig, mint például Párádon — mai nevén a Párád Kristály Manufaktúrában —, ahol a termékeket a kristálytechnika eszközeivel: köszörüléssel, véséssel, festéssel is igyekeztek szebbé tenni, a hutából kikerült tárgyak anyaga, díszítése semmiben sem maradt el a cseh, osztrák, olasz üvegek mögött. S többszörösen igaz ez ma, a Párádon jelenleg előállított művészi üvegekre... Mi lesz a búzás-völgyi tóval? Ezer fölött az aláírások száma A közelmúltban egy hosszabb írásban számoltunk be arról a vitáról, amely a recski Búzás-völgyi Horgászegyesület és a szajlai központú Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet között alakult ki. A szövetkezet felmondta ugyanis azt a szerződést, amely- lyel előzőleg bérbe adta a horgászoknak a két község mellett fekvő búzás-völgyi tavat. A gazdasági okokkal magyarázott felmondást a horgászegyesület nem fogadta el, állítván: a szövetkezet terve, az intenzív halgazdálkodás tönkretenné a nemcsak a „pecá- sok” által szeretett, látogatott tavat, s annak gyönyörű környezetét. Kárba veszne így az a munka, amit az egyesület tagjai végeztek a tónál, a recskiek pedig elveszítenék kedvelt hétvégi pihenőhelyüket. A problémával nemrégiben a televízió Magyarországról jövök című műsorában is foglalkoztak. Recsken — mint előző cikkünkben is jeleztük — aláírás- gyűjtés indult a tó érdekében, a horgászok mellett. Ahogyan a minap megtudtuk, az aláírások száma immár ezer felett van, s nem csupán recskiek, hanem például parádi polgárok is ellátták kézjegyükkel az ívet. Mindazonáltal az ügyben semmiféle előrelépés nem történt, nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Pedig ezt, mármint a horgászok és a szövetkezet közötti megegyezést tartaná a legjobb megoldásnak az Eger-Tama- völgyi Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulat igazgatója is, Bátkay György . A társulat a tó elsődleges használója, így természetesen nem érdektelen számára annak a sorsa. Ezen a héten még lesz egy tárgyalás az ügyről Miskolcon, a vízügyi igazgatóságon, s ezt követően — ígéri Bátkay György — részletesebben is megismerkedhetünk véleményükkel. (rénes) A tárnái tájvédelmi körzet területén Környezetvédelmi tábor gyerekeknek Tavaly augusztusban hírt adtunk egy környezetvédelmi ifjúsági táborról, amelyet az — akkor még csak leendő—tamai tájvédelmi körzet területén rendeztek egy pedagógus-házaspár, Zay Andrea és Tompa Ferenc vezetésével. A tájvédelmi körzet azóta hivatalosan is létrejött, ám a tábor az idén sem maradt el: csak míg a múlt évben a Tarnale- leszhez közeli Vállóstanya volt a helyszín, addig most Palinapusz- ta, mely már Borsod megyében található, a körzet északi részén. A Búbos banka szakkör, amely tömöríti a környezetvédelem iránt érdeklődő általános iskolás gyerekeket, 1989-ben alakult. E szakkör tagjai voltak a napokban befejeződött palina- pusztai tábor lakói, s a fiatalok bizony komoly kutatómunkát végeztek a természetes környezetben töltött tíz nap során. Amint azt Zay Andreától megtudtuk, fontos feladatuk volt a Babos-völgy, a Teresznek-völgy, a Nagy Járnok-völgy és a Zár-rét természetvédelmi értékelemzésének elkészítése. A gyerekek például madarakat figyeltek meg és gyűrűztek Fitala Csaba ornitológus vezetésével, de felfedeztek mindemellett egy denevérbarlangot is. Növény-, hüllő- és kétéltű-ponttérképezést folytattak, növényeket, kisemlősöket határoztak meg, melyben Puky Miklós szakértő biológus volt se; gítségükre. Vizsgálták a tábor résztvevői a Teresznek-patak és a területen lévő kutak, források vízminőségét is. A táborozok kis csapata: madarakat figyeltek meg, növényeket határoztak meg (Fotó: Perl Márton) Tanévkezdés előtt Kevés pénzből, leleménnyel Bár a vakációzó diákok szívesen megállítanák valahol augusztus derekán az időt (sőt az egyre hajmeresztőbb tanév eleji kiadások miatt ebben szüleik is alighanem támogatnák őket), az idő csak halad tovább, és egyre közelebbről hallatszik a szeptember elsejei első csengőszó. Mi most arra voltunk kíváncsiak körképünkben, hogy milyen állapotban fogadják a községi iskolák a szeptemberben betóduló diáksereget. Mint az alábbiakból kiderül, többnyire csak a legszükségesebb javításokra futotta az idén nyáron az önkormányzatok egyre laposabb pénztárcájából. Tarnaleleszen például a hatóságilag előírt tisztasági festésen kívül egyebet nem tudtak tenni, igaz, tavaly jelentősebben felújították az épületeket. Tervezték ugyan a kis iskolánál az étterem bővítését és egy korszerű vizesblokk kialakítását, de végül elhalasztották ezeket a munkákat, mert most, amit csak lehet, a gázprogram sikeres végrehajtására fordítanak. Ennek ellenére szerény mértékű béremelést kaptak a közalkalmazottak, köztük a pedagógusok is: bruttó 1400 forinttal több lesz a borítékban szeptembertől. Párádon A parádi Fáy András Általános Iskolában javában zajlik a karbantartás: csiszolják a parkettát, festik a tantermek és folyosók lábazatát. A munkát szakiparosok helyett az iskola karbantartói és takarítói végzik, így ugyanis olcsóbban jönnek ki valamivel. A tornaterem melegpadlójának igencsak esedékes cseréjére azonban így sem futja a pénzügyi keretből, és nem sikerül megoldani a villámhárító szakszerű felszerelését sem. Erre pedig szükség lenne egy olyan épületen, ahol háromszáz gyermek tartózkodik. Recsken Recsken a szokásos évi karbantartással készítették fel az iskolaépületet a közelgő tanévre. A tervek szerint még a fűtési szezon kezdete előtt bekötik a gázt az intézménybe, amihez jóformán csak az eddig olajjal üzemelő kazánokba kell gázégőfejet szerelni. A gázra már csak azért is nagy szükség van az iskolában, mert ott üzemel a négyszáz adagos konyha is — az egyetlen hely, ahol főtt ételhez lehet jutni a községben. Egerbaktán Egerbaktán tavaly óta a szép új iskolában tanulnak a diákok, ám a régi épületre továbbra is szükség van: abban található a könyvtár, a különféle szertárak és kisegítő helyiségek. Nagy szükség lenne egy tornateremre, el is férne a telken, de egyelőre még álmodni sem lehet ekkora beruházásról: egyelőre Baktán is a gáz van soron, ami tagadhatatlanul több embert érintő beruházás. Bizonyos segítséget az is jelent a tanévkezdéshez, hogy a polgármesteri hivatal beiskolázási segélyt ad minden általános iskolásnak, ennek összegéről a napokban születik döntés. Szilvásváradon Szilvásváradon három iskola is található, a legkisebb mindöszsze egyetlen tanteremből áll. A legtöbb diák persze a nagy iskolába jár, ahol három tanterem mellett a mosdókat, a folyosókat, sőt a konyhát is kifestették. A „középső” iskolában három tantermet újítottak fel. Épül a tornaterem is, aminek tavaly őszszel fektették le az alapjait. Igaz, hogy a tanév elején még nem lesz készen, valószínűleg decemberben adják át, de akkor is nagyon fognak örülni neki. Akárcsak á béremelésnek, ami itt bruttó 1600 forinttal nagyobb fizetést jelent a pedagógusoknak — átlagban. Nagyvisnyón Nagyvisnyón a szűk keretek miatt ugyancsak a legszükségesebb karbantartási munkák elvégzésére futotta, illetve annyival mégis többre, hogy a régi iskolában sikerült kialakítani egy higiénikus és modem vizesblokkot. Tornaterem nincs, és egyelőre nem is esett róla szó, hogy épülne, hiszen fontosabb infrastrukturális beruházások előtt áll a község. A száztíz iskolás így továbbra is a kultúrház nagytermét használja erre a célra. A pedagógusok itt is kaptak szerény béremelést, a diákoknak pedig egyenként kétezer forintot osztott ki az önkormányzat, hogy olcsóbbá tegye némileg a tanévkezdést. * * * Úgy tűnik, hogy a mindenütt hiányzó pénzt leleménnyel és igyekezettel próbálják pótolni a legtöbb helyen, és nem adják meg magukat a körülményeknek. Igaz, ez az ágazat szinte mindig pénzszűkében működött, és ezen a rendszerváltozás sem változtatptt-.'.^jfgyy^g^jjjgj (koncz)
